Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Mester és tanítvány AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 86. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 13. SZERDA Fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Vasárnap délelőtt visszaérkezett Budapest­re a Magyar Szocialista Munkáspárt küldött­sége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésé­vel a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívására Moszkvában részt vett az SZKP XXIII. kongresszusán. A küldöttség tagjaiként részt vettek a kongresz- szuson Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkára, valamint Szipka Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repü lőtéren megjelent Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tit­kára, Benkei András belügyminiszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter, Péter János külügyminiszter és Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak vezetője, jelen volt a fogadtatásnál N. R. Seleh követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar küldöttséget Moszkvában a Vnu- kovói repülőtéren L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke, A. P. Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bi­zottság titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, P. N. Fedo- szejev, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, F. J. Tyitov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vete, A. V. Gladirevszkij, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője és a központi bizottság más felelős munkatársai búcsúz­tatták. (MTI) Napirenden: A tanács és az ipari üzemek kapcsolata Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága tegnap Salgó­tarjánban tartotta szokásos ülését. Molnár Sándor, a Pásztói Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke előterjesztésében megvitatták a mezőgazdasági munkaver­seny tapasztalatait a pásztói járásban. Kiss József, a Sal­gótarjáni Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke és Sándor Elemér, a Salgó­tarjáni Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke közös előterjesztésében a két tanács és az ipari üzemek kapcsolatai továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit is megvizsgál­ta a végrehajtó bizottság. A vitában több, a város és a járás területén működő üzem képviselője is részt vett. Megállapították, hogy az utóbbi hat évben javult a tanácsok és az üzemek kap­csolata, mind több üzemi dol­gozó vesz részt a testületi munkában. A salgótarjáni já­rás községeinek 950 tanács­tagja közül 356 üzemi mun­kás, közülük 295 tevékenyke­dik a végrehajtó bizottságok­ban és a különböző állandó bizottságokban. A salgótarjáni járási tanácstagok közül hu­szonkettő üzemi munkás, míg Salgótarján város 101 tanács­tagja közül 50 dolgozik a vá­ros különböző üzemeiben. A városi végrehajtó bizottság­ban kilenc, az állandó bizott­ságokban pedig 37 ipari mun­kás fejt ki különböző tevé­kenységet. A tanácsi munká­ra jellemző, hogy az utóbbi években mind többet foglal­koznak a járás, a város terü­letén levő üzemek munkájá­val. Az utóbbi három évben összesen huszonhárom, első­sorban a lakosság ellátását szolgáló üzem vezetőit szá­moltatták be a végzett mun­káról. A tanácsok és az ipari üze­mek kapcsolatainak továboi javítása céljából hozott hatá­rozat kitér az ipari üzemek és a tanácsok szervezeti kapcso­latára; a gazdasági tevékeny­ségre; a beruházási tevékeny­ség koordinációjára; kulturá­lis és népművelési feladatOK- r az egészségügyi teendők­re; kereskedelmi feladatok­ra; és a közhasznú társadal- jni munkák szervezésére. A Balassagyarmati Városi Tanács csütörtökön délelőtt Balassagyarmaton tartja ülé­sét. Megvitatják az 1965. évi költségvetési és községfejlesz­tési alap zárszámadását, a vá­ros köztisztasági, parkosítási és fásítási helyzetét. Beszá­moló hangzik el a pénzügyi és az építés — közlekedési állandó bizottságok tevékeny­ségéről. Hz építők teljesítik vállalásaikat A kongresszusi verseny eseményei A Nógrád megyei Építőipa­ri Vállalat munka- és szo­cialista brigádjai — feladata­ik sajátosságainál fogva nem egész évre tesznek verseny-, felajánlásokat, hanem egy-egy építkezés részmunkáinak ha­táridőre, vagy határidő előt­ti elvégzésemé. Ezeket a fel­ajánlásokat rendre teljesítik is. A balassagyarmati lakás- építkezésen például Bagi Pál és Magyar János kőművesbri­gádja a negyvenlakásos lakó­ház salakblokk elemeinek el­helyezését ígérte március má­sodik felére. A párt IX. kongresszusa tiszteletére tett felajánlást Kristóf József ku­bikus brigádja is: ők a fö­démpanelek be pítését és a födém betonozás befejezését április 25-re ígérték. A kő­művesek vállalásukat jóval az önmaguknak kitűzött határ­idő előtt teljesítették, s a ku­bikosok is legjobb úton ha­ladnak, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlást ha­marább valóra váltsák. A balassagyarmati kőműve­sek egyébként a közelmúltban versenyre szólították a salgó­tarjáni kőműveseket. Nem Kormos Pál brigádja, s a többi salgótarjáni kőműves tehet arról, hogy nem sokat tudnak erről a kihívásról. Pe­dig például. Kormosék mél­tó versenytársak lehetnének; vállalásukat, a 405 lakót be­fogadó építőipari munkásszál­ló szerkezeti falazására, nyolc nappal határidő előtt teljesí­tették. Valóraváltották vállalásai kát a Rokkant-hegyi lakótele­pen dolgozó kőműves, ács és kubikos brigádok is. A Pécs- kő utcában a tizenegyes jelű harminchatlakásos toronyépü­letre ígéretükhöz híven még ebben a hónapban kitűzik a „geleichtnit” az itt tevékenyke­dő kőművesek, betonozok. A szocialista és munkabri­gádok régóta nem tapasztalt lendülete, kezdeményezőkész­sége segítette hozzá a Nóg­rád megyei Építőipari Válla­latot az első negyedév jó eredményéhez: csaknem két millió forinttal szárnyalta túl a tervben előírt feladatokat. Minden jel arra mutat hogy a munkakedv, a kibontakozó kongresszusi versenyben még nagyszerűbb eredményeket gyümölcsöz. Különösen, ha a jövőben az építésvezetőségek, főépítés vezetőségek, de a vál­lalati központ arra illetékes osztályai is az eddiginél job­ban istápolják a dolgozók hellyel-közzel bizony spontán kialakult vetélkedését. Öt évvel Gagarin után (2. oldal) Üj javítási rendszer (3. oldal) Lipcsében Budapestről (4. oldal) Tombol i gólszegenység Salgótarjánban (5. oldal) A Budapesti Finomkötöttáru &yár Balassagyarmati telepén oktatják a jövendő szakembe reket. A vállalat külön tanter­met biztosított a fiatal szakm unkások részére, ahol szakok­tató segítségével sajátítják el szakmájukat. Képünkön: Strés Xiborné szakoktató egy pulóv er összeállítását mutatja meg Medvegy Mária tanulónak (Koppány György felvétele) Húrom hónap mérlege 3ól vizsgáztak a tanácsi vállalatok A januári és a februári eredmények véglegesek, a márciusiak viszont még csak előzetesek a tanácsi helyiipar­ban. Annyit azonban már most is láthatunk — akár­csak az előző két hónapban — hogy a tavaly végrehajtott átszervezés adta előnyöket az egyik helyen jobban, a má­sikban még kevésbé haszno­sították. A változás több területen jelentkezik. Alapvető fejlődés következett be a vezetés sta­bilitásában. Az újonnan lét­rehozott irányító szervezetek megtaláltak helyüket. Ennek következtében ja­vult a munka szervezettsé­ge, ami a körültekintőbb, célratörőbb vezetést len­dítette elő. Az idén nem kell új gyárt­mányok után szaladgálni, ren­deződtek a személyi kérdések is. Jól megszervezték az új gyártmányok folyamatos gyár­tását. Vagyis alapjában véve megszüntették azokat a gon­dokat, amelyek fékezték vagy gátolták az eredményesebb munkát. Mindezeknek hatása jelent­kezik a termelés fejlődésének ütemében. A bázishoz viszonyítva az idén az első negyedévben 23,3 százalékkal, azaz majdnem 10 millió fo­rinttal termeltek többet. De az idei előirányzatot is megtetézték 500 ezer forinttal. Az előrehaladás tempóját legjobban a Nógrád megyei Bútor és Faipari Vállalat, va­lamint a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalat teljesítmé­nyén lehet lemérni. Az előbbi­nél 55,2, az utóbbinál 39,2 százalékos emelkedés tapasz­talható a múlt év első ne­gyedévéhez képest. De a bú­torgyáriak az idei első három havi tervüket is jelentősen túlszárnyalták, mégpedig 14,4 százalékkal. A textilesek elmaradása igen elenyésző, — 0,3 százalék. Az előbb említett két vál­lalat az elmúlt esztendő­ben általában mindig tervteljesítési gondokkal küzdött. Jelentős előrelépés tapasztal­ható a Nógrád megyei Ve­gyesipari és Javító Vállalat­nál, a Patyolatnál, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat­nál és a Nógrád megyei Fém­tömegcikk Ipari Vállalatnál. A megváltozott helyzet kö­vetkeztében a könnyűipari ágazathoz tartozó vállalatok az idei év első három havi tervét 101 százalékra teljesí­tették. Osztályszinten, az élelmi­szeriparral együtt még jobb az eredmény: 101,4 százalék. Értékes a helyiipar dolgo­zóinak munkája azért is, mert termékeik döntő része köz­vetlenül a lakosság igényeit elégíti ki. A javítással és szol­gáltatással foglalkozó gazda­sági egységek pedig kizárólag a lakosságnak dolgoznak. Bár itt még problémák vannak az újabb szolgáltatási ágak be­vezetését. a vállalt határidők betartását, illetve csökkenté­sét illetően, de van még mit javítani a minőségnél is. Mindezek ellenére a tanácsi helyiipar dolgozóinak többsé­ge jól vizsgázott az első ne­gyedévben. Új gépek a mezőgazdaságnak ~ o Népgazdasági szempontból is igen fontos feladatok meg­oldását állította tervezési te­vékenységének középpontjába a Mezőgép- és Malomgépfej­lesztő Intézet. A kukorica betakarítás mun­kájának megkönnyítésére és meggyorsítására olyan gép ter­vein dolgoznak, amely a csö­veket naponta 4—6 holdon töri le, fosztja meg és rakja ko­csiba. Az első példányokat — a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral együttműködve — már jövőre szeretnék a terme­lő gazdaságok rendelkezésére bocsátani. A nehéz D—4—K—B és a könnyebb UE—40 magyar traktorokhoz újabb munkagé­peket, — ekéket, tárcsákat, betakarító, permetező, porozó stb. — berendezéseket fejlesz­tenek ki. Ezzel a közeljövőben a nehéz traktorokat kiegészítő gépek családját 20—30-ra. a könnyű traktorokét pedig 30—40-re akarják növelni. Az állattartás gépesítése te­rén az eddigi tapasztalatok alapján az egyedi gépek ter­vezéséről a komplex beren­dezések kifejlesztésére, a léte­sítmény-tervezésre tértek át. Az intézet lucemaliszt-készí- tő berendezése, amelyet egész Európában példa nékül álló nagy sorozatban gyárt a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár, legújabb univer­zális gyorsszárítóvá lépett elő: gyakorlatilag csaknem min­den mezőgazdasági termény szárítására alkalmas. Most pe­dig kifejezetten a szemes ter­ményekhez terveznek egy egy­szerű, olcsó gépet, amely óránként 5 tonna szárítására lesz képes. A gépgyár tervbevette az SZ—100-as lánctalpas traktor­hoz használható, nagy munka- szélességű vontatott eke kiala­kítását. A Mezőgép és Malom­gépfejlesztő Intézet tervei alapján kéthónapi munkával elkészült a TE—735 jelű, hét­vasú óriás-eke kísérleti példá­nya Hossza tíz méter, súlya 1800 kilogramm. A hét ckefej fogás-szélessége összesen 245 centiméter. Bórona és henger is kapcsolható hozzá. A ki­emeléshez hidraulikus szerke» ?et szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents