Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

9 N 0 G B A D 1966. április 13 szerda Elfogták a repülőgép rablót Morse támadta .lohn sünt Új szakaszába lépett az USA vietnami agressziója SAIGON (MTI) Saigonban az amerikai ka­tonai szóvivő kedden közöl­te. hogy a reggeli órákban amerikai B—52-es légierődók bombatámadást intéztek a VDK területén fekvő Mu Nghia hágó térsége ellen. Ez- > ittál először fordult elő. hogy az amerikaiak nehéz­bombázókat küldtek a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területe fölé. A bombázók a Guam-szi- geti amerikai légitámasz­pontról, 3200 kilométeres távolságból indultak a VDK fölé, s a szóvivő szerint féltonnás bombá­kat is felhasználtak. A hágón, amely a 17. széles­ségi foktól 112 kilométerre északra, a laoszi határ men­tén fekszik, fontos közleke­dési útvonal vezet át. Mindezideig csak amerikai ' adászbombázók támadták a szorost. A B—52-es légierő­dé k bevetése újabb lépés az eszkalációnak, a háború ki- terjesztésének útján. A VDK területe ellen in­tézett súlyos bombatámadás­sal egyidőben Washingtonban közölték, hogy a dél-vietna­mi politikai nyugtalanság za­varokat okozott az ott állo­másozó légierő bombaellátá­sában. A Da Nang-i vietnami kikötőmunkások nem je­lentek meg a kikötőben, s ezért amerikai katonák­nak kellett kirakniok a bombákat a hajókból. A U. S. News And World Report című amerikai lap jelentése szerint az amerikai légierő kifogásolja a bom­bák előállításában végzett se­lejtes munkát. A lap egyik cikke szerint egyes bombák nem robbantak fel, mások viszont éppen ellenkezőleg, túl hamar robbannak, veszé­lyeztetve a repülőgépek sze­mélyzetének életét. Az űrhajózás napja A Biztonsági Tanács ülése NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanács szom­bati ülésén, amelyen Nagy- Britannia kérésére megvitatták a rhodesiai kérdést, a késő esti órákban történt szavazás során az angol határozat-tervezetet fogadták el, amelyet tíz sza­vazattal, ellenszavazat nélkül, öt tartózkodással (Mali, Szov­jetunió, Bulgária, Franciaor­szág és Uruguay) fogadtak el. A határozat felhatalmazza Angliát, hogy szükség esetén fegyveres erőt alkalmazzon a Rhodesiának olajat szállító hajók ellen — a határozat megállapítja, hogy a kialakult helyzet fenyegeti a békét; fel­szólítja a portugál kormányt, ne engedélyezze Mozambi- ouc-on keresztül olaj szállí­tás át Rhodesiába, valamint ne adja Beirában a Rhodesiá- irányuló olajszállítmányo­..at. ŐT ÉTTEL GAGARIN UTÁN A kortársak rendszerint nem veszik észre, hogy vala­mely esemény korszakot nyit meg az emberiség vagy a tudományok történetében. 1961. április 12-én azonban, ami­kor Gagarin első diadalmas űrrepülésével valóra vált az emberiség évezredes álma, az egész földkerekségen úgy ün­nepelték ezt a hőstettet, mint a megismerés új korszaká­nak a nyitányát. Az emberben régi az a törekvés, hogy kiszabaduljon a tér börtönéből. A Föld elhagyására ösztönözte az ismeret­len utáni vágy. csodálatos felfedezések ragyogó lehetősége, a mind magasabbra való törés, a rekordok és teljesítmények túlszárnyalása. Ilyen egyéni indítékok azonban sohasem való­síthattak volna meg olyan nagyszabású vállalkozást, mint az űrrepülés, amely nem nélkülözheti a társadalom össze­fogását. A mi korunkban az űrrepülés nemcsak reális lehe­tőséggé, hanem a társadalom számára szükségessé is vált. Jól emlékszünk 1961-nek arra a napsütéses tavaszi dél- előttjére. Ott szorongott mindenki a rádiókészülékek előtt, hallgatta a történelem addig leghosszabb órájáról szóló hír­adásokat. Nem volt szív, amely nem dobogott volna gyor­sabban az izgalom, a várakozás nehéz perceiben. Es a rádió bemondójával együtt sóhajtott fel az ország: a történelem első űrrepülése sikerült, a hős épen, sértetlenül, szerencsé­sen visszatért bolygónkra. Azóta hosszabb űrrepüléseket is megvalósítottak, nehe­zebb feladatokat is megoldottak a Kozmosz sólyomjai, Ga­garin teljesítményét a sport nyelvén szólva „lekörözték", — de mindig az első lépés a legnehezebb. A legnagyobb bátor­ság, a legnagyobb kocltázat, az ismeretlen világűr hideg leheletének a szorító érzése — Gagarin osztályrésze volt. Az általa kipuhatolt úton haladt tovább Tyítov, Nyikolajev, Popovics, Bikovszkij és Tyereskova, Leonov és a többi hős, de felhasználta tapasztalatait Glenn, Carpenter, Shirra és Cooper is. Az űrrepülés korszakának első öt éve — történelmi táv­latban csupán egy pillanat — csak a kezdet. Az ember, mert tudatában van a világ megismerhetőségének, célba veszi először a közeli, majd a távoli égitesteket. Legköze­lebbi szomszédunk ostroma megkezdődött, ett kering körü­lötte a Luna 10., és egy szép napon landolni fog rajta a holdutazás első Gagarinja. A gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket átfor­máló nagy tettek megvalósításához azonban sok ezer szak­ember, légiónyi munkás fáradozása szükséges, és mindezeken kívül elengedhetetlen az emberi haladás alapvető feltétele, a béke. Sic itur ad astra ...! Így jutunk a csillagokra...! H. J. Pellengéren ns imperializmuH Napi huszonötmillió dollárt költ az USA a vietnami agressziójára Sultario nyilatkoznia DJAKARTA (MTI) Hétfőn új per kezdődött a djakartai különleges katonai bíróságon: Nagdimo hadna­gyot fogták perbe azzal a váddal, hogy részt vett Un- tung alezredes október 1-i puccskísérletében. A Reuter jelentése szerint a tárgyalás első napján a vádlott hangoztatta, hogy ok­tóber 1-én parancsot kap'ak a djakartai táviróhivatal meg­szállására és az „amerikai nagykövetség semlegesítésére . A Reuter egy másik jelen­tésében Suharto tábornok meg­nyilatkozását közli. Suharto kijelentette, hogy Indonézia hajlandó belenyugodni a Ma­laysia Államszövetség létezé­sébe, ha Észak-Bomeó lakos­sága valóban úgy véli, hogy Malaysiához akar tartozni. In­donézia korábbi ellenséges ma­gatartását Suharto azzal ma- pyarázgatta, hogy hazája ,.a népek függetlenségi jogáért” harcolt. Mint már jelentettük, Indo­nézia annak is jelét adta, hogy el akarja ismerni Sin- '»aporet. Az Indonéz bejelen­tést Singaporeban kedvezően fogadták. \ A malaysiai kormány vi­szont nem sokkal a bejelen­tés után rendkívüli ülést tar­tott a helyzet megvitatására. Az ülés után Tu Tunku Aodul Rahman malaysiai miniszter­elnök kiielentette: hogy Sin- paporenak választania kell Indonézia vagy Malaysia ba- ’átsága között, más szóval Malaysia ellenzi, hogy Singa- nore és Indonézia között jó viszony alakuljon ki. Az Antara hírügynökség ar­ról ad hírt, hogy Pekingben beszüntette működését a hír- ügynökség helyi irodája. Az Antara hozzáfűzi, hogy a kí­nai lapok lemondták az indo­néz hírügynökség szolgáltatá­sait és az Üj Kína sem ve­szi át az Antara jelentéseit. Jelentés a „Joanna V.“-ről A „Joanna V.” görög olajszál­lító hajó hétfőn befutott a Portugál-Mozambique-i Beira dokkjába, miután egy héten keresztül a kikötőben hor­gonyzott. Mint a Reuter meg­jegyzi, a hajó mindössze tiz méterre van annak a kőolaj­vezetéknek a végpontjától, amely Beirából a rhodesiai Umtali finomítójához ve­zet. A hajó kapitánya, Vardinojannisz, aki hét­főn este a kikötővárosban repülőgépre szállt és ismeret­len helyre — állítólag Athén­be — távozott, elrepülése előtt kijelentette, hogy nem szán­dékozik kiüríteni hajójának olajrakományát. A kapitány fivére, aki a hajó birtokló társaság egyik főrészvényese, ugyanakkor Athénban kijelen­tette. hogy szükségessé válhat mintegy ötezer tonnányi olaj kirakodása, mert különben a hajó nem tud átkelni Beira bejáratánál az apály miatt keletkezett homokzátonvon, hogy a kirakott olajat a Rho­desiával szemben kimondott embargo ellenére eljuttatiák-e a Smith-rezsimnek, arról a főrészvényes nem nyilatkozott. HAVANNA (MTI) Amint a havannai rádió közli. a kubai belügyminisz­térium szervei egy havannai ferences kolostor templomá­ban lefegyverezték és elfog­ták Angel-Maria Betancourt repülőmérnököt, aki március 27-én el akarta rabolni a Santiago de Cuba és Havan­na között közlekedő IL—18-as utasszállító gépet Március 27-én Betancourt jegyet váltott a repülőgépre amelyen összesen kilencven utas tartózkodott. Fegyverrel megtámadta a pilótákat és felszólította őket. hogy for­duljanak Miami felé. Á sze­mélyzet azonban megtévesz­tette a rablót és szín leg a floridai partok felé indult, de végül is a havannai repülő­téren szállt le. Amikor Be­tancourt felismerte a hely­zetet, lelőtte a pilótát és meg­próbálkozott a gép vezetésé vei. a g p azonban leszaladt a betonpálváról és egy kerí­tésnek ütközött. A zűrzavar­ban Betancourtnak sikerült kereket oldania. Vasárnapig Havannában bujkált. Saigonban kedden megnyílt az országos politikai kong­resszus, amelyre a dél-viet­nami katonai kormányzat meghívta az összes politikai és vallási csoportokat, kivé­ve az ország legnagyobb po­litikai erejét, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fron­tot. A kormány meghívóinak azonban számos csoport nem tett eleget: az AFP jelentése szerint a kongresszuson a 34 po­litikai pártból nyolc, a harmincegy vallási fele- kezetből húsz, a tizenhá­rom meghívott ifjúsági szervezetből öt, a tizenhat szakmai képviseletből ti­zenegy, a negyvennyolc tartományi és városi ta­nácsból harminckilenc képviselteti magát. Távolmaradt a kongresszus­tól a buddhista egyház, vala­mint kilenc, a kormánnyal szembefordult északi tarto­mány képviselője. A kongresszust Nguyen Thieu tábornok, a jelenlegi cél-vietnami államfő nyitot­ta meg. Oldalán foglalt he­lyet Ky tábornok a minisz­terelnök. Thieu tábornok beszédében előterjesztette a „demokrati­kus intézmények” visszaállí­tásának programját, amely egyáltalán nem veszi számba a buddhista egyház követelé­seit. Thieu kijelentette, hogy a hadsereg „nem hajol meg az erőszak előtt”. Az állam­fő beszéde jóval keményebb \olt, mint ahogy várták. Kö­zölte, hogy a „demokratikus intézmények” létrehozását 1967 őszére fejezik be. Az el­ső feladat — mondotta — egy alkotmány kidolgozása egy olyan alkotmányozó nemzetgyűlés által, amely­nek tagjait felerészben választják, felerészben pe­dig a tartományi tanácsok nevezik ki. MOSZKVA (TASZSZ) A Luna 10. önműködő űr­állomás, április 12-én 0 órá­ig hatvanötször kerülte meg a Holdat, s 970 ezer kilométer­nyi utat tett meg. Azóta, hogy a Luna 10-et Hold-köriüi pályára vezérel­ték 42 alkalommal létesítet­tek vele rádiókapcsolatot. A rádiókapcsolatok során pálya- méréseket végeztek, s a tudo­mányos műszerek nagymenv- nyiségű információt sugároz­tak. A mérések eredményeit most dolgoznák fel. A telemetrikus adatok sze­rint valamennyi fedélzeti mü­Hétfőn több nyugat-európai országban megtartották az im­már hagyománnyá vált hús- vét* békemeneteket. A felvo­nulásokon Angliában, Norvé­giában, Hollandiában és Svájcban sok tízezren vettek részt az atomfegyverkezés el­leni küzdelem jegyében. Az angliai High Wy combé­ból húszezren vonultak a ion- doni Trafalgar-térre. Csatla­koztak hozzájuk belga, hol­land, olasz, francia, görög és skandináv békeharcosok. Az ötven kilométeres út megté­tele után a híres londoni té­ren nagygyűlést tartottak. A szónokok síkra szálltak a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadi- tási Frontnak a dél-vietnami nép egyetlen jogos képviselő­A politikai kongresszus vé­delmére a hadsereg elit egy­ségeit és rohamrendőröket vontak össze Saigonban. A dél-vietnami partizá­nok hétfőn este Saigon központjától nyolc kilo­méterre aknavetővel lőt­ték a kormánycsapatok egyik őrállását. A Felszabadítás hírügynök­ség jelentése szerint a dél­vietnami szabadságharcosok csapásai alatt gyakorlatilag megsemmisült a dél-vietna­mi kormánycsapatok 25. szá­mú elit hadosztálya. A had­osztályt 1964 szeptemberében küldték Am-Cholon térségé­be: azóta háromezer katoná­ját megsemmisítették, 6600 pedig dezertált. NEW YORK Morse amerikai szenátor létfőn egy New York-i gyűlé­sen élesen támadta Johnson elnököt. Kijelentette, hogy az elnök „nevetségessé kívánja tenni mindazokat, akik békés megoldásokat javasolnak a kongresszusban az ázsiai problémákra”. Johnson sem­mibe veszi a közvéleményt — mondotta. A Fehér Ház „soha sem utasította vi­szont rendre azokat, akik a háború fokozását köve­telték. Nem utasították helyre Tay­lor tábornokot, amikor Hai­phong elaknásítósát követelte, Taylor továbbra Is az elnök jobbján ül és rossz tanácso­kat ad neki”. Morse kijelen­tette, mélységesen sajnálja, hogy Johnson a jelenlegi úton halad, mivel ó maga is üdvözölte Johnson program­ját 1964-ben, amikor az el­nök ilyen kijelentéseket tett: „nem fogunk északra menni”, s azt mondotta, nem fog amerikaiakat küldeni egy ciyan háborúba, amelyet „ma­guknak az ázsiaiaknak kell megvívniuk”. szer normálisan működik. A műszer kamrában a légnyo­más és a hőmérséklet az adott határok között mozog. Az SZKP XXIII. kongres­szusának befejezésekor a szputnyik Ismét sugározta az IntemacionáJét. Az ünnepi dallam újra felhangzott ked­den. az űrhajósok tiszteletére. Ezen a napon ünnepük az űr­hajózás napját, öt évvel ez előtt, 1961. április 12-én ke­rült sor az ember első űrre­pülésére — a Vosztok szovjet űrhajó fedélzetén ekkor emel­kedett a kozmikus térségbe Jurij Gagarin. jeként való elismeréséért, va­lamint az atom- és hidrogén- fegyverek betiltásáért. Az oslói megmozdulás fő jelszava az volt, hogy meg kell akadályozni Norvégia atomfelfegyverzését és Euró­pát atomfegyvermentes öve­zetté kell nyilvánítani. Hollandiában Helder kikö­tővárosból özönlöttek a fővá­rosba az Amerika-ellenes jel­szavakat hirdető tüntetők. A békemenetben sok külföldi — belga, angol, francia és skan­dináv vett részt. A menet végül a kikötőmunkások em­lékművénél lerótta tiszteletét azoknak a hősi holland mun­kásoknak, akik 1941-ben meg­tagadták a nácikkal való együttműködést. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya nemrégiben 13 milliárd dollár rendkívü­li hitellel növelte vietnami agressziójának költségvetését E rendkívüli hitel nélkül az USA 1966. évi költségve­tésének (112,8 miüiárd dollár) több mint a felét. 60,5 mil­liárd dollárt katonai kiadó­sokra fordítja. Az új hitelből további 2000 helikoptert, 900 repülőgépet, 4830 rakétát, ren­geteg bombát, mérges gázt és lőszert rendelt a kormány az Egyesült Államok hadi­szállítóitól. Ezt a „rendelést” aztán leszórják a vietnami falvak és városok lakóira, robbantják a rizsföldeket, az utakat, hidakat és vasútvona­lakat, lakóházakat és iskolá­kat, tehát a rendkívüli hitel­ből fokozzák Vietnamban a népirtást. Miért költ sok milliárdot az USA kormánya a hős ázsiai nép szabadságának elfojtásá­ra? Hiába keresnénk az őszinte választ erre a kérdés­re, Johnson, Rusk, Humphrey vagy más amerikai diplomata álszent „békevágytól csöpö­gő” beszédeiben. Világosan válaszolnak azonban erre a kérdésre az Egyesült Álla­mok gazdasági életét jellem­ző számok. A vietnami háború napi költsége már eléri a 25 mil­lió dollárt — s ennek az összegnek jelentékeny része nyereségként szerepel a ra­kéta építő, bombagyártó, vegyszereket termelő, repülő­gépeket és helikoptereket szállító amerikai monopóliu­mok könyvelésében. A vállalatok nyeresége 1965-ben az előző évhez mér­ten 20%-kal, a bérszínvonal 8%-kal emelkedett. A ter­melés átlagos növekedése. 1958 és 1963 között az USA- ban évente 3,8 % volt. 1964- ban az ipari termelés növe­kedése 6,2 %-ra, 1965-ben pe­dig 8.5 %-ra emelkedett. A hadianyag-gyártás bázi­sa — a kohászat. A kohászat össztermelése 1964-ben az elő­ző évhez képest minden más iparágénál nagyobb mérték­ben. 13.3 %-kal növekedett, miközben az acélgyártás az 1963. évi 99 millió tonnáról 1964-ben 115 millió tonnára ugrott fel. Az acélgyártás nö­vekedése 1965-ben folytató­dott, és elérte a 119 millió tonnát. — Ez a legnagyobb acéltermelés az USA történe­tében. Dicsekszik is az Egyesült Államok elnöke, hogy olyan prosperitást teremtett, ami­lyen még nem volt a nyugati £Jltekén. Hallgat azonban ar­ról, hogy ennek az ára a vi­etnami nép millióinak a szen­vedése, általános pusztítás, amiért az amerikai katonák vérével és szenvedésével is fizetni kell. Az USA mos­tani konjuktűrájának a fő forrása a vietnami szennyes háború vérözöne. Ámde a konjuktúra mögött még Johnson szerint is az USA- ban 32 millió olyan ember él, aki nem keresi meg az amerikai létminimumot. A munkanélküliek száma meg­haladja. a 3 milliót, ezek zö­me néger és fiatal. Készítettek ugyan progra­mot az Egyesült Államok tár­sadalmi problémáinak — a munkanélküliségnek, a köz­oktatásnak, a szociális és be­tegellátásnak — a megoldásá­ra, és ennek a programnak a „Nagy társadalom” hangzatos címét adták. De ennek a „Nagy társadalomnak” a meg­valósítására nem jut elég pénz. Az Egyesült Államok költségvet ’se egészségügyre és néoiólétre 9.9 milliárd dol­lárt. közoktatásra 2,8 milliárd dollárt irányzott elő. Az amerikai kormány tehát töb­bet költ a vietnami háborúra, mint a közegészségre, az öre­gek ellátására és a fiatalok oktatására együttvéve. Az egész hadügyi költségvetés pedig csaknem ötszöröse az állam szociális kiadásainak. Ezért nevezik — joggal ős pontosan — imperializmusnak az Amerikai Egvesült Államok társadalmi rendszerét. Dohát — mint az Ismert amerikai publicista. Walter Lirypman megái lapította — „Eev nép sem foglalkozhat egyideiöleg határain kívül pusztítással és odahaza alko­tó munkával”. Lovas Márton Húsvéti békemenetek \

Next

/
Thumbnails
Contents