Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
i960, április 28. csütörtök NOG R A D 3 £ffr felmérés tapasztalatai Megyénk ifjúságának erkölcsi, politikai arculata A KISZ Nógrád megyei Bizottsága nemrégiben az egész megyére kiterjedő vizsgálatot végzett. A vizsgálatnak — amelyben részt vettek a megyei bizottság tagjai mellett a társadalmi aktívák is — az volt a célja, hogy egy széleskörű felmérés alapján objektív képet kapjunk a nógrádi fiatalok erkölcsi, politikai szemléletéről, arról, hogy a megye ifjúságának tudatát mennyire hatják át a szocialista társadalom anyagi és szellemi vívmányai. Megyénk ifjúságának megítélésénél is érvényes az a szabály, hogy a következtetéseket elsősorban a tömegesen tapasztalható jelenségekből kell levonni. Milyenek ezek a jelenségek? Kézenfekvő és a fiatalok politikai állásfoglalásának bizonyítására nagyon is alkalmas példa a „Vádoljuk az imperializmust!” szolidaritási akció. Nógrádban is régen tapasztalt aktivitásnak voltunk és vagyunk nap, mint nap tanúi. KISZ-esek, úttörők — és ezúttal a fiatalokról véve a példát — az idősebb dolgozók is bizonyítják: népünktől nem idegen az internacionalista szellem. Nógrádban csak a szénbányászati tröszt dolgozói várhatóan, mintegy 300 000 forintot fizetnek be a szolidaritási alapra. A felmérést végző brigádok a vizsgált KlSZ-alapszerveze- teknél megállapították — és ez a járási, városi bizottságok jelentései alapján általánosítható —, hogy a fiatalok többsége mind az iparban, mind a mezőgazdaságban lelkiismeretesen dolgozik. Az iparban például az akcióprogramok tanúsága szerint több mint 2500 fiatal dolgozik ifjúsági brigádban. s ebből háromszázan export brigádokban végzik munkájukat. Általános jelenség az is, hogy a KISZ termelést segítő mozgalmai mind népszerűbbek lesznek az ifjúság körében. Évről-évre nő a „Kiváló”, és a „Szakma ifjú mestere” termelési mozgalmakban résztvevők száma. Egy jellemző adat: az előző évi 366-tal szemben az idén 1209 fiatal vesz részt ezekben a termelési versenyekben. A közösen végzett munkától nincs távol az a fajta társadalmi tevékenység sem, amelyik talán a legnagyobb hatással van az ifjúság erkölcsére. Ezt példázza a fiatalok társadalmi munkákban vállalt aktív, nagyon hasznos szerepe is. A társadalomért érzett felelessőget leginkább az önzetlen munka fejezi ki. Ebben az esztendőben a megyei fiatalok 6 592 000 forint értékű megtakarítást vállaltak. Selejtcsök- kentéssel 2 300 000, importanyag-takarékossággal 1600000, veszteség idő csökkentésével 1 300 000, újítással 800 000, és a különféle társadalmi munkával pedig 900 000 forintot akarnak megtakarítani. Fiataljaink többsége az iparban és a mezőgazdaságban is kedvvel versenyez, látja az erőfeszítések jelentőségét. Az elmúlt évben, és a „Vádoljuk az imperializmust!” politikai akció jegyében megyénk ipari üzemeiből számos egyéni kezdeményezés, az egész megyére szóló versenyfelhívás született. Említésre méltó a szorospataki bányaüzem fiataljainak kezdeményezése, a pásztói ifjú traktorosok felhívása, v§gy a Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üzemének felajánlása. A KISZ védnökségvállalásai ez évben számszerűleg és jelentőségükben is növekedtek. A salgótarjáni városi bizottság például a gáztűzhely gyártásban vállalt védnökséget. A küldöttértekezleten a megyei fiatalok a rét- és legelő javítás felett vállalt védnökségükkel biztosítani akarják a megye takarmánybázisát. Az alapszervezetek az 1966-ra szóló akcióprogramok alapján 4664 kh rét és legelő javítását végzik el és ez egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mellett e feladat elvégzésében az iparban dolgozó, valamint a középiskolás fiatalok munkájára is szükség lesz. Az élénk és érzékeny közösségi szemlélet és szocialista erkölcs kialakításában nagy szerepe van a közös társadalmi tevékenységnek. Középiskoláinkban az ifjúsági munkát jól, eredményesen segíti a nyári munkatáborokban való részvétel. Megyénkből évente mind több fiatal jelentkezik ezekbe a táborokba. Előzetes felmérés alapján ebben az esztendőben hatszáznál is több leány és fiú vesz részt a nyári időszakban a gyümölcs- és zöldségtermelő állami gazdaságokban folyó idénymunkákban. Középiskolásaink jelentős segítséget adnak a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkákban, valamint a különböző szállítási feladatokban is. Az idén mintegy 9300 kiszes vállalta, hogy 121 000 társadalmi munkaórával segíti a megyei tsz-eket. A kulturális tevékenység, amely ugyancsak fontos szerepet tölt be a közösségi szellem kialakításában, az utóbbi időben a fiatalok között egyik legnépszerűbb formájában — az újrend szerű ifjúsági klubokban folyik. A megyei alapszervezetek azt tervezik, hogy ebben az évben további 58 ilyen klubbal gyarapítják a már meglévők és sikeresen működők számát. A Ki miben tudós vetélkedőkre 675 fiatal jelentkezését jelezték az alapszervezetek. A versenyek befejeződtek és így utólag megállapítható, hogy, sajnos, a jelentkezőkét csak alig közelítette meg a résztvevők száma. A megyében működő alapszervezetek 90 új szakkört hoznak létre és mintegy kétezerrel akarják növelni a fiatal könyvtári olvasók számát is. A sport térhódítását példázza az a tény, hogy az alapszervezetek 1966-ban 107 kispálya építésében, illetve karbantartásában vállaltak munkát. A fiatalok körében végzett felmérés kiterjedt a többi között az ifjúsági szervezet taglétszámának alakulására is. Megállapították, hogy a létszám az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek okait folyamatosan vizsgálják, és bár valamennyit még nem sikerült feltárni — elsősorban a szervezeten belülinek ítélik a problémát és a megoldást is ott keresik. összefoglalva: az előző évekhez viszonyítva eredményesebb sikeresebb évkezdésről beszélhetünk. Az egész évre szóló akcióprogramok, a KISZ KB decemberi jelszavainak megvalósítása reálisnak látszik. E rövid három hónap alatt a KISZ-szervezetek munkájában jelentős fellendülés, a fiatalok közéleti, politikai aktivitásában fokozódó növekedést tapasztalunk. A fiataloka munka és a tanulás mellett a vietnami nép iránt érzett és kifejezett szolidaritásukkal a politikai helytállásról is tanú- bizonyságot tettek. Az ifjúság között végzett munka pártunk kongresszusának közeledtével minden bizonnyal magasabb szintre emelkedik és a sikeresnek mondható évkezdést a kitűzött feladatok teljesítése követi majd. P. L. Jó, ami látszik..? A minap az építőipar egy országos szervének képviselője meglehetősen epés megjegyzésekkel illette a rádiót és a televíziót. Szerinte, ha tehetnék, bevezetnék a tv-ben a hétfői és pénteki adást is, csakhogy az építők munkájának fogyatékosságaival foglalkozhassanak. Sajnos, mondotta. az építőipari technológia milliók szemeláttára bonyolódik le, továbbá: „ebben az országban mindenki ért az építőiparhoz.” Ezután egy nagyon érdekes tanácsot is adott, az építőknek. „Azt csináljuk meg nagyon jól, buzdított, ami látszik”. Mert, ha f.ty ajtón végigfolyik a festék, IT: érdekel, hogy az ajtóba elsőrangú zárszerkezetet építettünk be. Végigfolyt a festék: rossz az ajtó. Ha egy elsőosz- lályú csaptelepet beépítettünk, da a víz csöpög, azt fogják mondani: rossz a csaptelep. A megfogalmazás fonákságát persze megérezhette, mert az észrevételek, kifogások jogosságát végül is nem vonta kétségbe, mégsem oszlathatta el bennünk a benyomást: az ?■' építőipar — és kizárólag az építőipar! — mindenkinek kiszolgáltatott céltáblája. S ennek ideje végetvetni. S ha most ezekután bárki azt hinné: én akarok vitába szállni ezzel a különös beállítással — téved. Nem, ezúttal vitatkozzanak az építők. Figyeljék csak, mit mondott a minőségről egy műszaki tanácskozás kellős közepén a víz- és fűtésszerelők főnöke, Rusvai János. Ekként ostorozta a magasépítőket: — Sok a panasz a szerelő- ipari munkára, és ezek a hiányosságok valóban fennállnak. De meg kell mondani, hogy a jelenlegi körülmények között ezeket a hibákat nem tudjuk elkerülni. Mert nagyon sokszor például az utolsó napokban nyílik arra mód, hogy a vizet bekapcsoljuk, a hálózatot beszabályozzuk. Ez történt a megyei művelődési háznál, ez a most átadott, bölcsődénél. A kevés idő kapkodáshoz vezet, ez pedig folyásokat, dugulásokat idéz elő. Ilyenkor persze azt mondják: rossz munkát végeztek a szerelők. Az SZMT székháznál nem tudtuk elérni, hogy a radiátorok mögött végezzék el a falfestést. A radiátorokat nem tudtuk időben helyükre rakni. A generál építésvezető feladata, hogy energiáról, vízről szennyvízhálózatról gondoskodjék, de ez sosem történik kellő időben. A Pécskő utcai tizenhatos jelű épületben például a szennyvízcsatornát szinte az utolsó pillanatban tudtuk bekötni. Ez is dugulást, folyást okozott Az építők nem vigyáznak a szerelvényekre. A megyei művelődési házban például a WC kagylókat szeméttárolásra használták. Néhány kagylót emiatt szószerint szét kellett verni... Tarján István építésvezető így replikázott: — Közösen kell vállalnunk a felelősséget a munka minőségéért — ez a lényeg. Vigyázzon a szerelőipar is a más munkájára! A nógrádmegyeri iskolánál szándékosan az ablakdeszkák festését hagytuk utoljára, mert tudjuk, hogy a friss mázolás milyen kényes. De amikor a szerelők a fűtéspróbát végezték, gátlás nélkül rátenyereltek a frissen mázolt ablakra, mindenütt olajos nyomokat hagyva. Megfogdosták a lengőajtót, összejárták a parkettát. Az összes parkettát újra kellett csiszolni, radiátorokat új- raíesteni, satöbbi... Misztrik Imre főépítésvezető azt mondja erre: — Arról kár vitatkozni, ki a felelős az épület minőségéért. Régi törvény, hogy elsősorban a generál építésvezető és művezető a hibás és felelős, ha felborul az eredetileg kimun„Nem az én érdemem...” Régen történt. Van annak már húsz esztendeje is. Salgótarjánban. az üveggyári MNDSZ szervezetnél egy nagyon fiatal, karcsú, barna asszonyka jelentkezett. — Dolgozni szeretnék — mondta egyszerűen. — Segíteni az asszonyoknak ... Bartha Béláné, mert ő volt a fiatalasszony, munkájára csakhamar felfigyeltek, Budapesten, a központban is. Hamarosan Szentendrére küldték, néhány hetes „iskolára”. Azután a pásztói járásba kerül. Szervezi, mozgósítja az asszonyokat., egészen 1950-ig. Abban az évben született a kisfia. Hazajött Salgótarjánba, hogy többet törődhessen a gyerekkel. Néhány „munkátlan” év következett ezután. A nőmozgalomtól azért nem szakadt el. Még 1950-ben javasolták tagjelöltnek. Egy évvel később pedig felvették tagnak a pártba. Az ellenforradalom után, 1958-ban lát újra munkához. A vendéglátóipari vállalatnál helyezkedik el, majd kis idő múlva a salgótarjáni járási nőtanács titkára lesz. — Most vált igazán hasznomra a korábbi nőmozgalmi munka — emlékezett visz- sza Bartha Béláné. — Sorra jártuk a községeket, a bányatelepeket, éleszgettük a nőszervezeteket, a nőtanácsokat ... A ceredtótújfalusi útja bizonyára sokáig emlékezetes marad. Akkor még nem volt ilyen kényelmes az út a hegyek közé ékelt Cered- re, kiváltképpen az aprócska településre, Tótújfalura. Bartháné zokszó nélkül taposta a sarat a hegyen át. „Kísérője” a ceredi tanács egyik nőalkalmazottja volt, A hegy már barnállott, a télen leesett havat elolvasztotta a nap. A víz mind egyszerre akart elfutni a hegyet átszelő, kis patakban. Tanácstalanul álltak egy darabig a folyóvá növekedett patakocska előtt. Egyszercsak Annuska, — így hívták a tanács alkalmazottját — megszólalt : — Kapaszkodjon csak a hátamra... A gumicsizmán nem fog ki a víz... Ma már nincs a járásban olyan település, ahol ne lenne nőtanács. A nagy erőpróbát, a szövetkezetek megszervezését, a községi párt- szervezetekkel. a tanácsokkal a nőszervezetek is állták. — Asszonytalálkozókat szerveztünk, szakköröket,.. Így barátkoztatok a falusi asszonyokat, a szövetkezés gondolatával — magyarázta Bartháné. Még ma is szívesen emlékszik arra az idős homokterenyei asszonyra, aki velük együtt járta Szuhán a portákat és biztatta az asz- szonyokat: — Gyertek csak írjátok alá a nyilatkozatot. Sose féljetek ... Mit gondoltok; ha rossz lenne a szövetkezet, én beléptem volna? Ma is ott dolgozik a ho- mokterenyei határban. A közös földön, szorgalmasan, becsülettel. A homokterenyei asszonyok nemcsak a termelőszövetkezeti szervezésben segítettek. Az elsők között alakult meg náluk a szocialista címért küzdő munkacsapat is. Nógrád község példáját igaz elsőként Dorogházán követték az asszonyok. Bartháné Pintér Joachimnéval beszélt először a mozgalomról, a célkitűzésekről. Juli néni előbb vonakodott, majd néhány nap „gondolkodási időt” kért. Aztán a kertészetben dolgozó 18 asszonnyal megalakította a szocialista címért küzdő munkacsapatot, őket követték a homokterenyeiek, a nádújfalusiak. S ma már a járás csaknem valamennyi termelőszövetkezetében van legalább egy ilyen „küzdő’’ munkacsapat. Tavaly 23 közösség tűzte maga elé a hármas jelszót: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Az idén pedig újabb munkacsapatok tettek hasonló vállalásokat. — Most már lényegesen könnyebb a dolgunk az asz- szonyokkal, mint néhány esztendeje — mondta mosolyogva a nőtitkár. — Az asz- szonyok sokat és jól dolgoznak a szövetkezetekben ... A szocialista munkacsapatokra meg különösen áll ez a megállapítás ... A nőmozgalmi munka is más... A legfontosabb kérdésekben végrehajtó bizottságunk dönt... A munka, a felelősség is megoszlik... így aztán, amit a javunkra lehet írni. nem az én egyedüli érdemem... Egyszerűen, szerényen beszélt arról is, hogy a napi munka, a család — fia gimnazista — gondjai mellett tanul is. Harmadéves hallgatója a jogi egyetemnek. — A férjem, a fiam sokat segítenek a házi munkában, hogy nekem minél több időm maradjon a tanulásra. Tudom, ha ezt nem csinálnák, képtelen lennék befejezni az egyetemet... — magyarázta. Egyébként önmagáról szűkszavúan mesélt. S nem felejtette el hozzátenni. — Ez az egyetem sem öncélú dolog... Az asszonyoknak szeretnék segíteni, akik sokan és sokszor jönnek hozzám bonyolult kérdésekkel.. S ezekre most még nem tudok minden esetben megnyugtató választ adni... Vincze Istvánne Vadgazdálkodásunk érdekében Az 1965/66-os vadászati idénybon a megye 21 apróvadas vadásztársaságánál lényegesen kevesebb apróvadat lőttek ki az engedélyezett mennyiségnél. Fogoly kilövését pedig már évek óta nem engedélyezhetik, mert erősen veszélyeztetné a törzsállományt. kált építési program — mert az esetek többségében erre vezethető vissza, ha egyik szakma tönkreteszi a másik munkáját. A generál építésvezetőnek és művezetőinek kötelessége ellenőrimi a szak- és szerelőipar munkájának minőségét is, és meggátolni a rongálásokat... A vita persze nem volt végig ilyen következetes. Némelyek szemrehányásokkal illették, példának ókáért, a beruházót, aki „vadászik” a hibákra, s ha egy berendezésen apró hiányosságot észlel, elveti az egész berendezést, csakhogy minél nagyobb kötbérhez jusson. Ám a főmérnök méltóképpen zárta le az eszmecserét: — Ha vadászik, ki kell „tolni” a beruházóval. Mégpedig azzal, hogy kifogástalan minőségű munkát végzünk. Ügy gondolom, hogy az ilyenfajta „kitolással” használunk nemcsak a vállalatnak, a beruházónak — amely végül is mégsem kötbérhez, hanem kifogástalan létesítményhez akar jutni —. használunk a népgazdaságnak, de elsősorban mindazoknak, akik a mi általunk emelt épületekben élnek, dolgoznak. .. No, ugye: nincs itt szükség arra, hogy én védjem meg a rádiót és a tévét. Van annyi kurázsi az építőkben, hogy megvédjék ők maguk... még. ha nem is ez volt a szándékuk. Cs. G. Ezek figyelmeztető tények. Nem a vadászok célzó tudományával van baj, hanem az egyre kevesebb vad miatt nem tudják teljesíteni évről évre a kilövési terveket. Ennek az az oka, hogy a vadász- társaságokban nem fordítanak kellő gondot a vadvédelemre. Pedig a vadgazdáknak, a vadászoknak egyik legfontosabb teendője a vad megélhetésének, szaporodásának elősegítése. Különösen fontos ez az apróvadas területeken, mivel az apróvadakat könnyebben megtizedelik az időjárási viszontagságok és a különféle ragadozók is. Ilyenkor, tavasszal igen sok feladat hárul a vadgazdákra A hasznos vadállomány óvása, védelme, a következő vadászati idény előkészítése. Egyik ilyen fontos tennivaló az állatok nyugalmának megteremtése. Ahol kedvezőtlenek a természeti adottságok, mesterséges, szélvédett búvóhelyeket kell készíteni. Elmaradhatatlan tennivaló a téli takarmányozásról való gondoskodás, amit most kell megkezdeni. A vadásztársaságok a részükre biztosított vadföldeken minél több jóminőságű takarmányt termesszenek. Ahol nincs vadföld, vagy a helybeli termelőszövetkezet, vagy az erdészet szívesen biztosítja ezt a vadászoknak. Rövidesen megkezdődnek a májusi őzbak-selejtezések. Ezi csak akkor lehet jól elvégezni, ha tiszták az erdei cser- készutak, könnyen ellenőrizhető a vadállomány. Ebben az időszakban célszerű kijavítani a különféle vadgazdálkodási berendezéseket, pótolni a hiányzókat. Nagyon fontos, hogy a sózókat rejtett helyekre állítsák, ahol a vad nappal is könnyen megközelítheti. A tervszerű vadgazdálkodás szempontjából elmaradhatatlan feladat a tavaszi és a nyári ragadozó-irtás. A különféle ragadozók ilyenkor sokszoros kárt okoznak a hasznos vadállományban, mivel a fiatal szaporulatot pusztítják. A szőrmés ragadozók közül a róka, a szárnyasok közül pedig az uhu a legveszedelmesebb ellenség. Szervezett irtásukra a legnagyobb gondot fordítsák a vadászok! A korábbi szomorú tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel, körültekintéssel kell végezni a különféle mezőgazdasági munkákat is. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek helytelen vagy hanyag alkalmazása sok állat pusztulását okozta már. Ugyancsak nagy pusztítást okoz a figyelmetlen gépi kaszálás. vagy más gépi munkák. Vadgazdálkodásunk fejlesztése céljából sokkal lelkiismeretesebb vadvédelemre, a vadállományról való fokozottabb gondoskodásra van szükség. Az eredménytelen vadászatoknak ezek az okai, ezeket kell megszüntetni, hogy gazdag legyen a vadállomány a vadásztársaságok területén. Kollár József megyei erdészeti és vadászati előadó I
