Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

2 woe R A p április 22. péntek Kél szenátor javasol — a külügyminisztérium cáfol Aa USA és Kína kapcsolatairól WASHINGTON (MTI) Újabb kínai jegyzék Indonéziához Amerikai pacifisták kálváriája Saigonban A dél-vietnami rendőrség Az amerikai közvéleményt továbbra is élénken foglal­koztatja Kína ENSZ-tagsa- gának kérdése, az Egyesült Államok és a Kínai Népköz- társaság viszonyának problé­mája. Arthur Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus, a washing­toni országos sajtószövetség szerdai összejövetelén elhang­zott beszédében kijelentette, hogy hazája „bizonyos mini­mális feltételek teljesítése ese­tén nem ellenezné a népi Kí­na képviselőjének jelenlétét a világszervezetben” Ilyen „minimális” feltételnek minő­sítette Goldberg annak a kí­nai követelésnek a feladását, hogy „a csangkajsekistákat zárják ki az ENSZ-ből, az Egyesült Államokat bélyegez­zék agresszomak és a világ- szervezetet oly mádon alakít­sák át, hogy ne jusson hely az amerikai csatlósoknak". Az ENSZ fódelegátus beszé­dének elhangzása után a washingtoni külügyminiszté­rium sietett „helyére tenni” Goldberg nyilatkozatát, s ki­nyilvánítani, hogy nincs sem­miféle változás az Egyesült Államok Kínával szembeni politikájában. McCloskey. a külügyminisz­térium sajtófőnöke hangoz­tatta: a beszéd nem érthető úgy, hogy az Egyesült Álla­mok a közeljövőben el akar­ja ismerni „a kommunista Kínát” vagy hozzájárulna „fel­vételéhez az ENSZ-be”. Ezzel kapcsolatban utal Dean Rusk amerikai külügyminiszternek a képviselőház külügyi bi­bizottsága előtt elhangzott múlthavi megnyilatkozására. Young, Ohió állambeli de­mokrata szenátor, a hadügyi bizottság tagja szerdán sür­gette, hogy az Egyesült Álla­mok ajánlja fel Kínának a diplomáciai elismerést és a kereskedelmi kapcsolatok fel­vételét, mert ez — mint mondotta — hozzájárulás a világbéke megszilárdításához. Rámutatott arra. hogy Wa­shington nem hagyhatja fi­gyelmen kívül egy 740 mil­liós nép létezését. Véleménye szerint fontos, hogy az Egye­sült Államok kereskedjék Kí­nával, mert Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és Kanada kiterjedt kereskedelmi kapcsolatot tart fenn vele „ s jó lenne, ha Amerika is osztoznék a profit­ban”. DJAKARTA (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a djakartai különle­ges katonai bíróság szerdán este halálra ítélte Ngadimo ejtőernyős hadnagyot. A bí­róság az elítéltnek 30 napot adott arra, hogy kegyelmi kérvénnyel forduljon Sukar­no elnökhöz. Mint az Űj Kína jelenti, a kínai külügyminisztérium jegyzéket juttatott el Indo­nézia pekingi nagykövetségé­re és e jegyzékben tiltako­zott amiatt, hogy jobboldali diákok feldúlták a djakartai kínai főkonzulátus épületét. A kínai jegyzék ismerteti az incidens részleteit, majd hangot ad annak a vélemé­nyének, miszerint a jobbol­dali provokáció az Indonéz kormány buzdítására történt. Kínai Népköztársaság kö­veteli a főkonzulátus épüle­tének kiürítését, kártalaní­tást és a kínai diplomáciai képviseletek (nagykövetség, konzulátus stb.) megfelelő vé­delmét csütörtökön reggel megakadá­lyozta, hogy a Saigonban tar­tózkodó hat amerikai békehar­cos tiltakozó őrséget rendezzen az amerikai nagykövetség előtt. A békeharcosok terve az volt, hogy reggel nyolckor hagyják el szállodájukat és az amerikai nagykövetség elé vonulnak. A pacifisták szállodai szo­báját reggel hat órára vá­ratlanul felmondták, így ko­rábban kellett elindulniok. Három férfi és két nő vo­nult a hat háztömbbel odébb levő amerikai nagykövetség felé — azonnal katonai gép­kocsik szegődtek a nyomuk­ba, majd a nagykövetségtől egy háztömbnylre feltartóz­tatták őket A rendőrség el­kobozta azt a táblát, ame­lyen ez a felirat állt: „Ame­rikai katonák, ne öljetek meg több vietnamit, menjetek ha- zar a békeharcosok kijelen­tették, hogy mint amerikai állampolgároknak joguk van felkeresni a nagykövetséget, de a dél-vietnami rendőrök egyszerűen felrakták őket egy rabszállító kocsira. A pacifis­ták nem tanúsítottak komoly ellenállást, de arra sem vol­tak hajlandók, hogy saját lá­bukon tegyék meg az utat: így a dél-vietnami roham­rendőrök cipelték őket a rab­szállító kocsiig- A hatodik amerikai békeharcos egy má­sik szállodában lakott: őérte külön elküldték egy rendőr­autót. A salgoni repülőtér rendőr- szobáján hat órán át tartot­ták fogva a 81 éves Musté tiszteletes vezetésével érkezett amerikai csoportot, kihallgat­ták őket, majd — miután is­mét megtagadták, hogy ma­guk menjenek — a dél-viet­nami rendőrök elcipelték őket az első, Amerikába induló gépre. Á repülőtérre been­gedtek egy körülbelül 50 dél­vietnami suhancból álló cso­portot — ezek is katonai gép­kocsikon érkeztek — hogy tün­tessenek az amerikai béke­harcosok ellen. Újságírókat viszont nem engedtek a hely­színre: amikor a filmesek és fotorinorterek mégis megpró­báltak fényképezni, elkoboz­tak kameráikat. Az amerikai békeharcosok világfeltűnést keltő saigoni látogatásuk után jelenleg úton vannak hazafelé. Cento ülés zavaró akadályokkal Ruskot tüntetők fogadták ANKARA (MTI) A Cento elsőnapi ülésén el­fogadta a katonai, valamint a belső felforgató tevékenység elleni bizottság jelentését. Az ülésszak második. csütörtöki napján a Cento minisztertaná­csa a ciprusi, kasmiri, vietna­mi, rhodesiai és NATO kér­déssel foglalkozik. A tanács úgy határozott, hogy legköze­lebbi ülésszakát, 1967. áprili­sában Londonban tartja. A Reuter jelentése szerint a Cento ülésszakán részvevő Rusk amerikai külügyminisz­ter törökországi tartózkodása alatt két ízben került sor Amerika-ellenes török diák- tüntetésre Ankarában. Rusk érkezése alkalmával a diákok táblákkal vonultak fel: „Tö­rökország nem Johnson birto­ka” „amerikaiak menjetek ha­za”. Ez alkalommal a rendőr­ség 73 diákot tartóztatott le. Szerdán a Cento-értekezlet idején ugyancsak tüntettek a diákok, akiket egy ellentünte­tő csoport támadott meg. Az összetűzések során két diák megsebesült. A Cento ülésszakának lebo­nyolítását egy kellemetlen műszaki hiba is megzavarta. A Törökországot, Iránt és Pa­kisztánt összekötő különleges rádiókapcsolat éppen a döntő pillanatban mondta fel a szol­gálatot. A műszaki hiba miatt megszűnt a kapcsolat a Cento főhadiszállása és a fenti há­rom ország között és így a szükséges közleményeket nem közvetíthették. ^ ___ Á llamosítanak Wilsonék? Megnyílt az angol parlament ülésszaka LONDON (MTI) II. Erzsébet angol királynő trónbeszédével megnyílt a március 31-én megválasztott új parlament ülésszaka. A kormány — mint a trónbeszéd hangoztatja — hozzá kiván já­rulni a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez, ugyan­akkor továbbra is támogatja a NATO-t és a sokoldalú atom­olyan politikát folytat, amely a rhodesiai törvénytelen Smith-rezsim felszámolásához és a rhodesiai kérdés békés, alkotmányos rendezéséhez ve­zet. Nem kielégítők a szankciók Angliát cselekvésre biztatják NEW YORK (MTI) Az ENSZ-nek a gyarmati kérdés megoldására alakított 24 tagú különleges albizottsá­ga szerdán újabb ülést tar­tott, amelyen 14 állam — Af­ganisztán, Etiópia, India, Irán, Irak, Elefántcsontpart, a Malgas Köztársaság, Mali, Si­erra Leone, Szíria, Tanzania, Tunéziai, Venezuela és Jugosz­lávia i— képviselői újabb ha­tározati javaslatot terjesztet­tek elő a rhodesiai kérdés megoldására. A javaslat meg­állapítja, hogy a fajgyűlölő rhodesiai Smith-rendszer el­len eddig alkalmazott szank­ciók nem kielégitőek, és ezért az eddigieknél hathatósabb in­tézkedéseket kell hozni a Smith-kormányzat eltávolítá­sára. A határozat-tervezet sze­rint végső esetben Angliának fegyveres erők alkalmazásá­val kell megdöntenie a jelen­legi rhodesiai rendszert. A gyarmati maradványok felszámolásával foglalkozó 24-es ENSZ bizottság ülésén Milko Tarabanov, Bulgária képviselője, felolvasta az NDK kormányának nyilatkozatát a rhodesiai lan Smith-rendszer ellen. Richard Johnson ameri­kai küldött tiltakozását fejezte ki a nyilatkozat felolvasása el­len azon a címen, hogy „Ke- let-Németország nem állam”. Hasonló álláspontra helyezke­dett a brit, a dán és az olasz küldött is. Gromiko Rómába repült MOSZKVA (TASZSZ) Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön repülő­gépen Rómába utazott. Láto­gatására Fanfani olasz kül­ügyminiszter meghívása alap­ján került sor. A második világháború vé­ge óta ez az első hivatalos lá­togatás, amelyet szovjet kül­ügyminiszter Olaszországban tesz. Római politikai körök sze­rint Gromiko látogatása alatt elsősorban a leszerelés, vala­mint a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdései kerül­nek szóba és nagyon való­színű, hogy Gromiko felveti a vietnami problémát is. Az AFP hírügynökség je­lentette, hogy Gromiko szov­jet külügyminiszter repülőgé­pen megérkezett Rómába. trónbeszéd ismertette a mun- ütőerőt. Anglia kész belépni a káspárti kormány alapvető K°zös Piacba. célkitűzéseit. a trónbeszédben a Wilson­K ül politikai téren az angol kormány ígéretet tesz, hogy Siessen selycmtcrmeltetési szerződést kötni, mert a selyemhernyó kiosztása május első napjaiban megkezdődik. BEFEKTETÉS NÉLKÜL 1000—2000 forint mellékjövedelmet érhet el egy vagy két adag selyemhernyó felnevelésével. A fonható I. és II. osztályú selyemgubó átvételi ára 40,— Ft kg-ként, az EXTRA gubóért 10,— Ft felárat fizetünk. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli földművesszövetkezeteknél. A beszéd belpolitikai része számos gazdasági intézkedést jelent be. Ezek közül legfon­tosabb az, hogy újból államo­sítani kívánják az angol acél­ipart, amelyet 1951-ben már államosítottak, de az államo­sítást a konzervatívok válasz­tási győzelme után 1953-ban érvénytelenítették. Az acélipar államosítására vonatkozó szándékát a Wilson-kormány már bejelentette, de a Mun­káspárt akkori elenyésző par­lamenti többsége nem tette le­hetővé az ígéret valóravéltá- sát. (Folytatás az 1. oldalról) Kairói ráláss as israeli kormányfő nyilatkosatára Az EAK preventív háborút helyezett kilátásba Az egyiptomi közvélemény amerikai televíziónak adott el nukleáris fegyvereket gyár. órthető érdeklődéssel követi interjújában megismételte ko- tana. az izraeli atomfegyverkezéssel rabban tett kijelentését: az Az egyiptomi tézis szerint és az EAK magatartásával EAK kénytelen lenne meg- EAk nem nézhetne ölbe- ka/pcsolatos nyilatkozatokat, előző önvédelmi háborút in- tett kézzel Izrael atomfegy- Nasszier elnök a napokban az dítani Izrael ellen, ha lzra- verkezését. Izrael jelenleg egy ______ - 24 megawattos atomreaktorral é s plutóniummal is rendelke­zik, vagyis képes nukleáris fegyverek gyártására. Az esetleges izraeli nukleáris fe­nyegetéssel szemben az EAK nem kérne védelmet egyetlen atomhajtalomtól sem, mert ez csak függetlensége sérelmére történhetnék. Védekezni csak a rendelkezésére álló eszköz­zel tudna: ezért lenne kény­telen az izraeli nukleáris fegyverkezés esetén preventív háborút indítani. Erre a többizben kifejtett egyiptomi álláspontra Izrael hivatalos választ elsőízben most adott: Levl Eskhol mi­niszterelnök kijelentette, hogy Izraelnek nincs atomfegyvere és nem is alcarja, hogy le­gyen, amennyiben a többi kö­zép-keleti ország sem szerez ilyen fegyvert. Az izraeli kormányfő nyi­latkozata alig három nappal Nasszer elnöknek az amerikai Szolidaritási gyűlés Salgótarj ónban nyílt gyarmati uralom alatt, anyák és gyermekek szenve- és százmilliókra tehető azok- dósén, hogy erősítse a közös lonialista hatalom, az Egye- nak a száma, akik leplezett ellenség ellen harcoló vietna- sült Államok ellen fegyver- gyarmati sorban, a neokolo- mi népet. A gyarmati ifjúság- rel küzdő vietnami nép felé nializmus uralma alatt él- gal való szolidaritásnak ezen irányul Ma a harcoló viet- nek... A neokolonialista ha- napjaiban még szenvedélye- nammal való szolidaritás az talmak a nyers erőszaktól sebben hangzanak a vádak az a választóvíz, amely eldönti, sem riadnak vissza, ha érdé- imperializmus ellen... — ki, melyik oldalon áll. Éppen keiket veszély fenyegeti. Ezt mondta a többi között Bandur ezért a fiatalok a Vietnam tették például három észtén- Károly iránti szolidaritást írják eb- úövel ezelőtt Kongóban, ta- F , c ben az esztendőben április valy Dominikában és évek óta szóu a tiltakozó gyűlés résZt- 24-e harci zászlajára — mon- ezt teszik Vietnamban. Az öotta beszéde eleién Bandur Egyesült Államok ma már Karoly, majd részletesen szólt . . _ OOA - . a gyarmatosítás elleni füg- mintegy 320 ezer állig £el" getlenségi harcok történetéről fegyverzett katonája harcol a Ezután néhány adatot ismer- szabadságát védelmező viet- tetett, amelyek mind azt bi- nami nép ellen, és a legutób­runkban is nagy szerepe van a ^at £s hevetett a VDK elleni '■épek felszabadulásában. légitámadásokban. vevőihez. Az ünnepség vé­gén a venezuelai fiatal kisebb csoportokkal baráti beszélge­tést folytatott. Kenneth Cor- j televízióban elhangzott nyo- nieles egyébként három na- matékos figyelmeztetése után pót tölt a megyeszékhelyen « derült nyilvánosságra, s a ka- ez alkalommal több üzem és iskolát látogat meg Gyarmati Ifjúság Napja N — Még mindig több mint Mindenki tesz valamit azért, rád megyei eseményei ma 50 millió ember sínylődik hogy enyhítsen a vietnami és holnap folytatódnak. t Írói sajtó első kommentárjai rámutattak arra. hogy az EAK határozott figyelmeztetése nem maradt hatástalan, de hangsú­lyozták azt is. hogy az izra­eli nyilatkozatokat óvatosan kell fogadni.

Next

/
Thumbnails
Contents