Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
1966. április 22. fiéntek N ö G R A D ?? Gazdasági fejlődésünk idősierü kérdései ■ ■ Lenin Magyarországon önálló gazdasági elszámolás Fél évszázaddal ezelőtt még voltak olyan elképzelések, hogy a termelési eszközok társadalmi tulajdonba vételével, a gyárak államosításával, a mezőgazdaság kollektivizálásával megszűnnek az áruéi! pénzviszonyok. A gyakorlatban kiderült, hogy egy ország gazdasága sokkal bonyolultabb annál, semhogy mindent központilag szabályozhatnának. Ezért a termelő egységeket vállalati vagy szövekezeti formában szervezték, és sok kérdésben a döntési jogot is a kezükbe adták. Az is bebizonyosodott, hogy anyagi érdekeltség és felelősség nélkül nincs gazdálkodás: a gazdasági egységeket érdekeltté kell tenni tevékenységük eredményeiben. Aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon, aki vállala- latot vezet, az vállaljon felelősséget is a maga területéért. Az anyagi érdekeltség, s a felelősség nem érvényesül akkor, ha a teljes bevételt az államkasszába kell befizetni, és az összes kiadást az államkassza fedezi. Egyetlen lehetséges megoldás, hogy a vállalat tartsa el önmagát. Bevételeiből fedezze kiadásait. Ez feltételezi, hogy csak a nyereség egy részét kell befizetnie az ál- lumi költségvetésbe. Minél nagyobb nyereséget ér el, annál több marad neki is. Azt a gazdálkodási rendszert és szervezetet, amelyben a gazdasági egységek vállalati formában működnek, s bevételeikből fedezik kiadásaikat, önálló gazdasági elszámolásnak nevezzük. A vállalatoknak gazdasági, jogi és pénzügyi önállósággal kell bírniuk ebben a rendszerben. A gazdasági önállóság azt jelenti, hogy számos kérdésben maguk dönthetnek. Ez az önállóság nem teljes, mert a központi gazdaságvezetés a termelő tevékenységet — a jelenlegi gyakorlat szerint — tervutasításokkal szabályozza. Gazdaságirányításuk új rendszerében várhatóan csökken a központi utasítások száma, a vállalati tevékenységbe való „belenyúlás" mértéke. A vállalatok, szövetkezetek az eddiginél nagyobb jogot kapnak nemcsak a feladatok végrehajtásában, hanem a feladatok meghatározásában is! Fő törekvésük az lesz, hogy bevételeik minél jobban meghaladják kiadásaikat, mert így több jut fejlesztésre és dolgozóik javadalmazására. A jogi önállóság azt jelenti, hogy a vállalat, szövetkezet szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, pert indíthat; tevékenységéért nemcsak gazdaságilag, hanem jogilag is felelős- Pénzügyi önállósága pedig lehetővé teszi, hogy a jogszabályi keretek között eszközeivel szabadon rendelkezzék, hitelt vegyen fel, beruházzon. Az önálló gazdasági elszámolás, a gazdasági, pénzügyi önállóság feltétele, hogy a vállalat, a szövetkezet nyilvántartást vezessen kiadásairól és bevételeiről. Képes legyen megállapítani, hogy egy- egy terméke mibe kerül és mennyit kap érte. Értékelnie kell az egyes termékeket, gyártmányokat aszerint, hogy melyik mennyi nyereséget hoz. Pénzügyi egyensúlyt kell teremtenie, hogy ne szoruljon minduntalan az állam segítségére. Ennek természetesen feltétele, hogy az árakban a költségek megtérüljenek. Ha az ár olyan alacsony, illetve a termék önköltsége olyan magas, hogy a vállalat veszteséges, akkor önállósága keveset ér. Az önálló gazdasági elszámolás tehát azt a követelményt fejezi ki, hogy minden gazdasági egység a maga lábán álljon. Termeljen, gazdálkodjon, kereskedjen jó gazda módjára- Döntsön körültekintően, és vállalja la érte az anyagi felelősséget Azt termelje, amire szükség van, s tevékenysége necsak a költségeket fedezze, hanem hasznot is hozzon. Dr. Pirityí Ottó Fontos állásfoglalás as ÁBBSZ-rőI K. Ferenc harmadVezető vájárhelyettesként dolgozott a tröszt mátranováki üzemében. Tavaly augusztus közepén a végtelenített kötélpályán mozgó teli csilléket ürítette ki. A fejtés felől közeledő csillék megfeszítették a szállítókötelet, sürgetett a munka. Az igyekvő K. Ferenc megcsúszott, s többszörös bokacsonttörést szenvedett. Kérte, hogy a vállalat térítse meg részére a táppénz és átlagkeresete különbözeiét. Kérelmét a vállalati munkaügy» döntőbizottság azzal az indokolással utasította el, hogy figyelmetlenségével megszegte az Általános Bányabiztonsági Szabályzat 10. paragrafusát. A balassagyarmati járásbíróság, mint munkaügyi bíróság helyt adott K. Ferenc felülvizsgálati kérelmének. A járásbíróság fontos állásfoglalásként szögezte le, hogy az említett jogszabály általános jellegű előírás; megszegése szinte valamennyi bányabalesetnél kimutatható, Ameny- nyiben a bíróság a döntőbizottság nézetének helyességét igazolná, ezzel gyakorlatilag minden baleset ügyében mentesítené a vállalatokat a kártérítési kötelezettség alól, A járásbíróság jogerős ítéletével a trösztöt riégyezernégyszáz forint megfizetésre kötelezte. Építési tilalom Rétságon A rétsági községi tanács megrendelésére a VÁTI egyszerűsített általános rendezési tervet készített. Ebben meghatározták azoknak a fontosabb létesítményeknek helyét, amelyeket a jövőben óhajtanak megvalósítani. A terv nem szól meghatározott időre; realizálásának ütemét a lehetőségek alakulása szabja meg. Nehogy a későbbi fejlődés felesleges kárral járjon, a község egyes területeire építési tilalmat léptettek életbe; így az új iskola környékére, valamint a Balassagyarmat felé vezető út bal oldalára, a József Attila körúttól a patakig téridő részre. Járt-e Lenin, ha csak félnapra, átutazóban is, Budapesten? Volt már efféle vita történészek között, sajtóban, s lehet, hogy előkerül egyszer egy megbízható emlékezés, hiteles dokumentum, amely az igent felelőket igazolja. De nem is ez a fontos. Ha testi valóságában sose járt itt, a magyar forradalmi harcokban szelleme és tanítása mindig jelen volt, attól az időtől fogva, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legharcosabb és először győztes csapatának élére állt 1905. február 13-án Ady írta a Budapesti Naplóban: „Kong, kong Moszkva csodálatos harangja. Ilyen vész• kondulás talán még sohasem zúgott a világon. Az apró- cseprő lármák nem hallatszanak most meg. A moszkvai vészharang az egész világnak szól”. így látta meg a magyar költő, a forradalom viharmadara az orosz dolgozók és Lenin első forradalmának nemzetközi jelentőségét1917. november 27-én a szokásos havi összefoglaló jelentést írták a cs. és kir. budapesti hadifogoly-levelezést cenzúrázó bizottságban. Levélrészleteket idéztek, foglaltak össze azokból az íráshoz nem szokott kézzel rótt munkásanya, parasztasszony rótta sorokból, amelyeket a hadifoglyok itthoni hozzátartozói küldtek a messzi táborokban élőkhöz. Fekete Béla főhadnagy nem irta le jelentésében Lenin nevét. Mégis ott van a sorok között. A tiszt összefoglalja, mit írnak a vágyva-vágyott békéről a katonafeleségek. A legfontosabb mondat ez: „Békének kell lennie és az orosz forradalom meghozza”• Amikor írták a leveleket, még el sem hangzott a szovjet hatalom, Lenin országának első szava, a békedekrétum. A nép, itt magyar földön Is tudta már, merre visz a forradalom útja. De a cenzúra-jelentés születése előtt két nappal a Városliget őszi lombjai alatt kimondták Lenin nevét is. Százezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az Iparcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen köszöntse a győztes Nagy Októbert és követelje a békét A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkásvezér, Bokányi Dezső. „Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársak felé és melegen megrázzuk az 6 kezüket, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmát és reményt”! —- kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Ügy vanf* belevegyült a tapsba s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „beszéljünk oroszul”. Tizenkilenc fényes százharminchárom napja Is úgy kezdődött, hogy a csepeli szik- atávírón Lenin nevét és Lenn szavát vitte-hozta az éter. i3s az 1919-es május végén, mikor Lenin megírta és elküldte üdvözletét a magyar nunkásoknak, örökérvényű savakat mondott ki a proletárdiktatúra lényegéről és céljáról- „Célja, hogy megteremtse a szocializmust, megsemmisítse a társadalom ősz* tályokra tagozódását, dolgozókká tegye a társadalom összes tagját s megfossza talajától az embernek ember által való bármiféle kizsákmányolását. Ezt a célt mm lehet egycsapásra megvalósítani, ehhez a kapitalizmustól a szocializmushoz vivő, 'vcglehetősen hosszú időszak kell...” Ma, a szocializmus teljes felépítésének időszakában magyar földön Lenin tanításait és gondolatait használják fel. a magyar társadalom sajátosságait, népünk történetének tanulságait figyelembe véve a magyar kommunisták. Szólt a magyar forradalmárokhoz Lenin az elnyomás sötét negyedszázadában, Horthy idején is- Valamikor a harmincas-negyvenes évek fordulóján egy debreceni kommunista ifjúmunkás, Tóthfalusi Sándor lakásán a csendórnyomozók egy Budapesten megjelent kis könyvecskét leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapja, szerzőjeként Szüts Gergelyt tüntette fel a kiadó. A nyomozótiszt elolvasta a köny< vecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki az „ismeretlen helyen tartózkodó Szüts Gergely ellen”, mert a füzetet igen veszedelmes forradalmi fegyvernek látta. Az is volt- Abból a kis szürke füzetből Lenin tanítását olvasták a magyar munkások — egy Lenin-cikket adtak ki Szüts Gergely nevével jelezve a magyar kommunisták. A jelenben ugyancsak minden nap szól hozzánk. Ha a Luna 10. a Hold első mesterséges holdja az Inter- nacionálé első ütemeit küldi a Földre, ha a Szovjetunió kommunistái jövót meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam az emberiség jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz, hozzánk is. Születése napján április, a tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talapzatára — nincs az messzi attól a ligeti térségtől, ahol először kiáltották nevét negyvenkilenc esztendeje a gyű- lésező magyar munkások Gárdos Miklós Nincs más férfi a családban. Zoltán most katona. Az idős, hatvan éves asszony, özvegy Tóth Istvánná sokszor panaszkodott várandós leányának. — Meglátod, egyszer még ránk dől ez a ház. Több ez fiam, talán száz évesnél is... A panaszos levelek egész sorát küldték a katona fiúnak. Sok volt az eső, magasan áll a talajvíz is, ránk dől a ház ..'. Gyere segíts .,. Kérjél szabadságot... — írták nemegyszer a levélben. A fiatal férj, a jövendőbeli apa sokat töprengett. — Parancsnok elvtárs, Valet Zoltán honvéd jelentem ... — Mennyire lenne szüksége. — Tíz napból megoldanám. — Engedélyesem. * Nagy volt a csodálkozás azon a vasárnap reggelen Karancsalján. Fiatal karhatalmista katonák — lehettek vagy negyvenen — lepték meg a falul. Nem is a <A ház ismét Lakható falut, inkább Zoltánék otthonát. A háznak azt a részét, amelyikben bajtársuk, fiatal feleségével lakott, már kiürítették. Ezt kell bontani. Dr. Kiss Szabó Béla százados az utolsó parancsokat adja ki. Mindenki megtalálja a maga munkáját. Az egység egyik része a tetőt bontja, a másik a faanyagot szedi szét. Többen a cserepet osztályozzák, mások a gerendákat, a léceket rakják halomba. Többen a vályogfalat bontják. Az idő vasfoga mindent megesz. Megette a háznak ezt a részét is. Életveszélyessé vált, 8ügős volt a segítség. Valet Zoltán parancsnoka ezért kérte a karhatalmisták segítségét. Azok jöttek is. Salgótarjániak, nógrádiak, budapestiek egyaránt. — Karhatalmista egységünk egyébként Salgótarjánban, az Öblös- üveggyárban dolgozik. A hármas kemencét építjük. Tudtuk, hogy kell a segítség Valet elvtársnak. A fiúk szívesen vállalták. Pedig Valet elvtárs más fegyvernemnél teljesít szolgálatot. No, de ez a fegyverbarátság — vélekedik Dr. Kiss Szabó Béla százados. Fegyverbarátság. Valóban az. Hiszen nemcsak a karhatalmisták jöttek el. Segített a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség is. Téglát, homokot szállított a teherautója. És az Öblösüveggyár? Adta a szerszámot csákányt, lapátot, szóval mindent, ami ehhez a munkához kellett. — Hurrráááá ... hurr- rrrrááááüll Az utca járókelői kissé megriadva álltak meg. Mi az? Csodálkoztak valamennyien. Nem történt az égvilágon semmi, csak a karhatalmisták jelezték, hogy ledőlt a fal, egy régi ház fala ... • — Köszönöm fiúk, köszönöm mindnyájatoknak. *— És Valet Zoli kezet fog barátaival; Romhányi József őrvezetővel, Gubányi Gábor honvéddal, akik Zagy- vapálfalváról vonultak be, Fehér Lajossal, aki Salgótarjánból ment a karhatalomhoz, Schlé- zinger Ferenc tizedessel, akit még Etesről ismer, no meg a faluból bevonult fiúkkal, Barják Sanyival, Szöllősi Sanyival, meg a többiekkel. Mind a negyvennel. A százados a csomóba rakott vályog mellöl nézi o fiúkat. Mintha ott sem lenne. Engedi, hagy búcsúzzanak ők, a karhatalmisták először a fegyverbaráttól. Csak később lép elő. Valet Zoli is meglepődik. — Százados elvtárs! Köszönöm... — s ez a kemény férfi, kissé el- érzékenyül. Mást már mondani sem tud. — A legkisebb Vale- tért is tettük ... Most már magán a sor. — Kőműves vagyok, majd építek helyette másikat. Ha leszerelek. Szóval, nagyon köszönöm százados elvtársi • — Parancsnok elvtárs, Valet Zoltán honvéd jelentem, tíz napos szabadságról bevonultam! — Mi van a házzal? — Parancsnok elvtárs jelentem, a ház ismét lakható... Somogyvári László Csaknem két és félmillió forint a betétállomány Munkaegység előleget is fisét as érsekvadkerti takarékszövetkeset Igazgatósági ülést tartott a hét elején Érsekvadkerten a takarék- és a földművesszövetkezet, amelyen a tavalyi munkát értékelték. Amint azt Ács Sándor, a takarékszövetkezet elnöke elmondta, eredményes évet hagyott maga mögött a harmadik éve működő takarékszövetkezet. Az évi forgalom megközelítette a 67 millió forintot. S azzal, hogy a takarékszövetkezet a termelő- szövetkezet mintegy nyolcszáz tagjának fizeti a havi munkaegység előleget, s biztosítást köt, totó-lottó nyereményeket fizet ki, s a közelmúltban IBUSZ kirendeltséget is nyitott, valóságos falusi bankká lépett elő. A takarékszövetkezet 780 tagot számlált és a múlt évben több mint ötszáz tagnak folyósítottak különböző kölcsönöket. A betétállomány megközelíti a két és félmillió forintot. A takarékbetétek összege akkor emelkedett jelentősen, amikor 1964-ben, országosan Is az elsők között, megállapodást kötöttek a Magyar — Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet vezetőivel, hogy a tagok havonkénti munkaegység előlegét, a zár- számadási elszámolást a takarékszövetkezet fizeti ki. így már az első évben mintegy négyszázezer forinttal nőtt a betétállomány, mert a szövetkezeti tagok közül több százan hagyták pénzüket a takarékszövetkezetben. A közös igazgatósági ülésen fizették ki a választott szervek tiszteletdíját, eredményes munkájukért. Majd vacsora és műsor következett, fővárosi vendégművészek részvételével.
