Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-15 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF. 62. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. MÁRCIUS 15. KEDD Letartóztatások Indonéziában ! (2. oldal) Mindig a középpontban (3. oldal) j Lottó tárgynyeremény sorsolás (4. oldal) Ferencváros—SBTC 3:0 (5. oldal) A biztonság Immár második hete, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben az utolsó zárszámadó közgyűlések is lezajlottak, és rövidesen elkészül az a megyei kimutatás is, amely pontos adatokkal támasztja majd alá szövetkezeteink fejlődését, s néhány kivételes esetben pedig a megtorpanást a gazdálkodásban. A részletekig terjedő számvetés igénye nélkül is le lehet már vonni egy gondokkal terhes esztendő és az egy év gazdálkodását napirendre tűző zárszámadó közgyűlések tapasztalatait. Általános vélemény, s erről különböző szintű tanácskozások végkövetkeztetései, átvett és személyes tapasztalatok tanúskodnak: Nógrád megye szövetkezetei a sok megpróbáltatás, mint a pocokkártevők elszaporodása, az árvíz és belvíz, a munkákat akadályozó csapadékos időjárás ellenére is jól megállták a helyüket. Nem egy tsz-tag vagy szövetkezeti vezető mondta el sajnálkozva, hogy az idén kiemelkedő eredményeik születtek volna, ha nem sújtja gazdaságuk területét, megannyi csapás. A tagság szorgalma, a vezetők színvonalasabb irányító munkája, a kölcsönös egyetértés és az elemekkel szembeszálló hősi erőfeszítés többre érdemesítette volna szövetkezeteink gazdáit. De a legtöbb helyen még így is teljesítették vagy túlteljesítették a tsz-tervekben szereplő szinteket és feladatokat, számos szövetkezet lépett egy vagy két fokozatot előre : a gyengékből a közepesek és a jók, a közepesekből pedig a jók közé. Mindez azt mutatja, hogy a tsz-tagok öntudata egyetlen esztendő alatt is nagyot nőtt és megnövekedett a közös gazdaság iránti felelősség és gondosság is. A nagyüzemi társas gazdálkodás fölényébe vetett hiten kívül a tsz-tagok minden tettében megnyilvánult az a biztonságérzet is, amely együttesen nagy _ tettekre sarkallja az alkotó embert. Tsz-tagiaink néhány esztendő alatt megszokták és megtanulták, hogy ha becsületesen helytállnak a mukák- ban. biztos megélhetést, találhatnak a közös gazdaságban, még akkor is, ha egyelőre még nem sikerült túllépni a kezdet nehézségein. Ahol a tagokon kívül álló erők kedvezőtlenül befolyásolták a gazdálkodás eredményeit, ott az állam sietett a tsz-tagok segítségére, ahol pedig kevesebb volt az elemi csapás, a tsz-tagok saját erőből is leküzdötték a nehézségeket és gondoskodtak megélhetésükről. A szu- pataki Béke Tsz tagsága kemény akarással, szívós igyekezettel így jutott el az idén a jó tsz-ek sorába, a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz pedig a tavalyi nehéz évben küzdötte fel magát a kézepes tsz-ek közé. S tsz- eink legtöbbjében hiánytalanul kifizették a megtervezett jövedelmet. S amikor elismerjük a szövetkezeti tagság fokozott gondosságát, felelősségérzetét és számot vetünk a szép igyekezet gyümölcsével. a tsz-vagyon és a jövedelem növekedésében lemérhető fejlődéssel, azt sem hallgathatjuk el, hogy szövetkezet: közös gazdaságainkban még igen sok a rejtett, még felhasználatlan tartalék. Gyenge, közepes és jó tsz-ben egyaránt elhangzott olyan felszólalás, amelv megcsillogtatta a iövedelem na- gyobbarányú növelésének lehetőségét, vagy rámutatott olyan visszásságra, mulasztásra, amely károsan befolyásolta a nehéz év eredményeit. Még mindig gondot okozott a megtermelt értékek gondos, veszteségmentes betakarítása és tárolása, még mindig előfordult, hogy a tsz-ekben nem gondoltak előre a munkaszervezésre, üzemszervezésre és kapkodva végezték a nagy idény jellegű munkákat, amelyeket tavaly ráadásul a kedvezőtlen időjárás is jócskán akadályozott. És még számos olyan tényezőre mutathatnánk rá, amelyek meggátolták, hogy az erőfeszítések arányában növekedjenek a közös gazdaság bevételei. Megnyerő volt viszont, és ez is a biztonságérzettel függ össze, ahogyan ezekre a hibákra, fogyatékosságokra terelték a figyelmet a közgyűlések felszólalói. A vanyarci Virágzó Tsz-ben és a pásztói Béke Tsz-ben, de sok más helyütt is több szó esett a hibákról, mulasztásokról, mint az eredményekről, pedig ezek a tsz-ek egy év alatt sokat javultak. De még a legjobb tsz-ekben is számos építő javaslat elhangzott, amely hozzájárulhat az elért szép jövedelem megtartásához és további emeléséhez. A zárszámadó közgyűlés szövetkezeteink legtöbbjében a tagság alkotó fóruma lett. És nemcsak bírálatok hangzottak el, hanem azonnyomban a javaslat is, amellyel meg lehet szüntetni a költségeket emelő, hozamokat csökkentő visszásságokat. A viták hevében alakultak ki a további szép eredmények körvonalai, s minden megnyilatkozásból kiérzett az is. hogy a gazda jól tudja: a gazdaság további megerősödése, a jövedelmek emelkedése elsősorban tőle függ. Kikovácsolódott az a biztonságos érzés, hogy a tsz- tag mint gazda maga alakítja derűsebb jövőjét. Ez nyilvánul meg abban a törekvésben is, hogy igyekeznek növelni a fiatalok számát is a szövetkezetekben. A nógrádsápi Vörös Csillag Tsz-ben és a szurdokpüspöki Béke Tsz-ben külön munkacsapatot alkotnak az újonnan felvett, a falujukba visszahívott fiatalokból. Csaknem valamennyi tsz- ben szerződtetnek mezőgazdasági tanulókat, hogy ezzel is a tsz-hez kössék az általános iskolákból kikerülő fiatalokat. De a tsz-ekben megnyilvánuló fokozott biztonság hatalmas vonzóerőt is jelent a fiatalok számára. Mind több az olyan fiatal, aki a mezőgazdaságban látja jövőjét, és mind több az olyan szülő, aki arra bíztatja gyermekét, hogy életét a tsz-hez, ehhez a biztos bázishoz kösse. S egyre többen térnek vissza a távoli városokból falura és kérik, hogy vegye fel őket tagjai sorába a szövetkezet. Van erre példa sokfele: Va- nyarcon, Pásztón, Őrhalmon, Drégelypalánkon és még több helyütt. Csak néhány tényezőt emeltünk ki egy szorgos év és megannyi zárszámadó közgyűlés tapasztalataiból, s ez a néhány is azt bizonyítja, hogy tsz-tagságunk érettebbé vált és sikeresen vizsgázott a mezőgazdaság valamennyi tantárgyából. S ha valahol mégis mulasztás terheli, készül a pótvizsgára, hiszen minden esztendő újabb próbatétele az öntudatos szövetkezeti paraszt- embernek. Lakos György Gazflaság’osalib termeiéit, jobb szenet Bányász szocialista brigádvezetők tanácskoztak Nagybátonyban Vasárnap Nagybátonyban ültek össze tanácskozásra a nógrádi bányász szocialista- és KISZ brigádok vezetői és a kiváló újítók. A tanácskozáson a felsőbb párt és szak- szervezeti szervek, továbbá a Nehézipari Minisztérium képviselői is megjelentek. Sült Tibor, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt ötéves terv során bontakozott ki és erősödött meg a szocialista és KISZ brigádok mozgalma. Igen nagy jelentősége volt ennek az eredmények elérésében. Tavaly 207 szocialista brigád közül 111 tett eleget vállalt kötelezettségének. A brigádok vállalásaiban szerepelt az általános műveltség fokozása, a szocialista erkölcs és együttélés szabályainak betartása is. A fejlődésre jellemző, hogy tavaly 250 brigádtag tanult az általános-, 14 pedig közép- és felsőfokú iskolában. A kulturális jellegű felajánlások teljesítéséhez az üzemi művelődési otthonok is több segítséget adhatnának. Bár Mát- ranovákon és Nagybátonyban a kezdeti lépéseket már megtették, mégis sok a tennivaló. A beszámolót élénk vita követte. Harmos Mihály a Gusz. táv-akna vezetője a szocialista brigádok példamutatásáról szólt, Makalicza József, a szolgáltató brigádvezetője arról beszélt, mennyivel bonyolultabb feladata van. a szocialista brigádvezetőnek, mint más csoportok vezetőinek, hiszen az élet minden kérdésére választ kell adnia, amit csak állandó tanulással, felkészüléssel érhet el. A továbbiakban kifejtette, hogy sokszor nincsenek meg az előfeltételek a munkához. G ibner Ferenc szorospataki brigádvezető megkérdezte: miért van a hónap végén anyaghiány, ha időközben jobban haladnak előre. Csincsik Artur, a kistere- nyei KISZ brigádok munkájáról beszélt és kérte, teremtsék meg a lehetőségét, hogy a kulturális vállalásokat is teljesíthessék a brigádok. Angyal Vilmos, Király-táró brigádvezetője a nevelés fontosságáról beszélt. Kispál István, szorospataki brigád vezető a minőség fontosságát hangsúlyozta. Ök már két rétegűén robbantják a szenet, hogy az értékesebbet külön szállíthassák felszínre. Ka- zinczi Bordás László, Kos- suth-díjas brigádvezető többek között kifejtette, hogy ők egymást tanítva és egymástól tanulva jutottak előbbre. Szoó Béla, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára köszöntötte ezután az értekezletet. Beszélt a közelgő pártkongresszusra való felkészülésről, amelyben számít a párt, a nógrádi bányászokra. A harmadik ötéves tervvel kapcsolatban mint létkérdést hangsúlyozta a gazdaságos, jobb minőségű széntermelést. A vezetők és dolgozók kapcsolatáról is beszélt. A szocialista vezetés kulturáltságára hívta fel a figyelmet. Molnár Sándor és Szundi Lajos kányási brigádvezetők hiányolták a patronálók segítségét és azt, hogy neon értékelik rendszeresen a versenyt. Timái József, a szolgáltató brigádvezetője elmondotta, hogy hét év óta balesetmentesen teljesítette túl termelési előirányzatát a brigádja. Többen elvégezték az általános iskolát. Szeretnének jobban dolgozni, azonban sokszor anyaghiány akadályozza őket. Gajdár Ernő, a Gáti-akna maróhengeres frontbrigádjának vezetője a gépesítésben elért eredményekről beszélt, kérte, hogy a műszakiak tökéletesítsék az omlasztási. rablásd technológiát, mert a gép jó és még szebb eredményeket szeretnének' elérni. Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtitkára értékelte ezután a nógrádiak mun- Káját, beszélt a mozgalom jelentőségéről, az üzemi demokrácia erősítésében betöltött szerepéről. Kérte a műszaki dolgozókat, hogy jobb műszaki- és üzemszervezéssel segítsék elő a brigádok munkáját. A tanácskozás végén Pot- hornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója hívta fel a megjelentek figyelmét a gazdaságosabb termelésre, a minőség javítására. Bejelentette, hogy a dél-nógrádi kutató fúrások eredményei biztatóak azonban újabb aknanyitásrs egyelőre nincs mód. Ezért a meglevő munkahelyeken kel1 eredményesebben dolgozni. Az értekezleten több brigádot pénzjutalomban részesítettek. Március 17-töl fásítási hónap Országos ankét Salgótarjánban Országos fásítási ankétot rendez március 17-án, Salgótarjánban az Országos Erdészeti Főigazgatóság, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Nógrád megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya. A tanácskozásra meghívták Nógrád megye termelőszövetkezeti elnökeit, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit, s mindazokat a társadalmi szerveket, amelyeknek szerepük van a fásításban’ az erdők védelmében. Részt- vesznek az ankéton a gödöllői, a mátrai, a cserháti, valamint a börzsönyi erdészetek vezetői, munkatársai, akiknek tevékenysége részben Nógrád- hoz kapcsolódik. Képviselteti magát az Országos Erdészeti Főigazgatóság, valamint a Földművelésügyi Minisztérium is. Az erdők és a fásítások szerepe a talajvédelemben címmel, Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság osztályvezetője tart az ankéton vitaindító előadást. Az erdészeti szakemberek, a termelőszövetkezeti vezetők, valamint a járási szakigazgatási szervek lehetőséget kapnak, hogy elmondják véleményüket az erdősítés, a fásítás eddigi tapasztalatairól, beszéljenek gondjaikról, a közeljövő feladatairól. Az ankéton Földes László miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője nyitja meg a fásítási hónapot. Ugyancsak a miniszterhelyettes értékeli a fásításban kitűnt szervek és személyek munkáját. Itt kerül sor az oklevél és a jutalmak átadására is. Az oktatási reformtöryény végrehajtásának megyei tapasztalatai A megyei párt- és a megyei tanács-vb együttes ülése Együttes ülést tartott tegnap az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács- vb a megyei tanács épületében. Az együttes ülés napirendjén az oktatási reformtörvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól és további feladatairól szóló jelentés megvitatása szerepelt. A jelentést Molnár Pál, a megyei tanács-vb művelődésügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Az anyag a vitában elhangzottakkal kiegészítve a «negyei tanács ülése elé kerül. A megyei tanács-vb ezután több más napirendi pontot tárgyalt. Nem okozott nagyobb gondot a hirtelen támadt tél Eredményes negyedév a Síküveggyárban Tízezer négyzetméter export-üveg terven felül A februári „tavasz” után váratlanul köszöntött be a márciusi tél. Vasárnapra virradón több helyen hó esett, majd nagyobb mennyiségű csapa !ck hullott. Hétfőn reggelre 'íjból fehér lepel borította a nógrádi tájakat. A két nap során 17 milliméter csapadék esett. Salgótarjánban a meteorológiai megfigyelő az előrejelző műszerek alapján esőt, havasesőt jelez, noha tegnap különösen a déli órák ban megkezdődött az olvadás Szerencsére a hóesést nem követte fagy. s így nem tetl kárt a növényzetben a vis.-za- lopódzott tél, de átmenetileg lefékezte a mezőgazdasági munkát a határban. A rügyeknek, a vetéseknek nem ártott. Ha fagy nem következik komolyabb gondot nem okoz a lehullott hó. Az országúti közlekedést sem akadályozta különösebben a váratlan hóesés. Csupán Balassagyarmatról érkeztek később a személyszállító autóbuszok hétfőn, mivel egy TEFU gépkocsi ■i gyarmati úton felborult. Kisebb késés a Kazár-környéki ’áratoknál volt, mert az ■gyík autóbusz becsúszott az írókba. A többi vonalakon a személyszállító iáratok pontosan közlekedtek. Csaknem kétszázötvenezer négyzetméterrel több üveget húztak január—februárban a tervezettnél a Salgótarjáni Síküveggyárban- Nem emlékeznek olyan évre, amelyben hasonló eredményeket értek volna el már az esztendő elején. Különösen a Zagyva I. üzem dolgozói jeleskedtek, de magasan túlszárnyalta tervét a Zagyva II. is. A két hónap alatt elért többlet-termék értéke meghaladja a három és félmillió forintot. Némi elmaradás csupán edzett üveg termelésből keletkezett, s nem haladt kellő ütemben az I. osztályú üveg csomagolása. A gyár dolgozói most a jó kezdethez méltó folytatásra törekszenek- A húzó üzemek kitűnő eredményei maguk után vonzzák az edző üzemet is, amely márciusi feladatához képest máris egynapos előnyre tett szert. Nekilendültek a csomagolóban is: itt az előny másfél napnak felel meg. így a két részleg januárban és februárban „gyűjtött” adósságát fokozatosan letörleszti- A Zagyva I. üzem hetediké óta nem termel, megkezdődött a bontás. s májusra a kemencét átépítik. De a Zagyva II. üzem márciusban is a januárban és februárban kialakult jó ütemben termel tovább. A napokban ülést tartott a Síküveggyár export-bizottsa- ga. Az ülésen a kiviteli kötelezettségek sikeres teljesítéséről adhattak számot. A vállalat negyedévi terve másfélszázezer négyzetméter üveg exportálását írja elő. Ebbő! a mennyiségből százezernél valamivel többet vagonba raktak- Március második felében pedig útrakél Hollandiába. Olaszországba és Ciprusra nemcsak ötvenezer, de terven felül további tízezer négyzetméternyi táblaüveg. A Síküveggyár küld üveget szocialista államokba is. S bár a szocialista országokba szállított áruk — kivéve a szovjet megrendelésre készülő petricsészéket — az Üvegipari Országos Vállalat kissé érthetetlen döntése szerint nem tartoznak az export fogalmába, eddig mintegy kétszázezer négyzetméternyi üveget gyártottak a Szovjetunió és Jugoszlávia számára-
