Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

2 WOGRAD 1966. március 15. kedd. Letartóztatások Indonéziában Sukarno háxiőrizetben — A jobboldal erőre kapása Tanácskozások kormányalakításról , Tüntetések Accrában Nkrumah felhívása a ghanai néphez DAKAR (MTI) Az AFP jelentése szerint Nkrumah vasárnap újból fel­hívással fordult a ocmakryi rádión keresztül a ghanai néphez. Nkrumah az imperia­lizmus és a neokolomializmus zsoldjába szegődött katonai és rendőri kalandoroknak nevez­te Ghana 'jelenlegi vezetőit. Felhívta a „hozzá hű” gha­nai akat, hogy készüljenek fel az új accrai rendszer meg­döntésére. folytassák ellenál­lásukat és bízzanak a leg­közelebbi jövőben sorra ke­rülő fordulatban. Nkrumah beszédében kijelentette, hogy magát még mindig a ghanai állam vezetőjének tekinti. Accrai jelentések szerint tovább folynak a rezsim szer­vezte tüntetések Ghana fővá­rosában Nkrumah ellen. A kínai—kubai viszony Castro Arab csúcsértekezlet KAIRÓ (TASZSZ) Az arab kormányfői talál­kozóra érkező miniszterelnö­kök közül többen sajtónyilat­kozatot tettek, amelyben el­vetik az úgynevezett „Iszlám Paktum” megteremtésére tett javaslatokat. Bazzaz iraki miniszterelnök kijelentette^ Irak ellene van annak, hogy bármiféle pak­tumban vagy szövetségben ve­gyen részt Dzsabir Al-Ahmad Al-Dzsa- bir kuwaiti miniszterelnök újságírók előtt azt mondotta, hogy kormánya szilárdan el­határozta: semmilyen csopor­tosulásban nem hajlandó részt venni, függetlenül an­nak jellegétől vagy politikai színezetétől- „Mi jóelöre meg­tagadjuk a részvételt az Isz­lám Paktumban — fűzte hoz­zá. — A vallásnak semmi kö­ze a politikai csoportosulá- sokhoz.’1’ A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Djakarta ut­cáin továbbra is katonai őr­járatok cirkálnak, ezeknek tagjait a Siliwangi elithadosz­tály szolgáltatja. A város bel­területéről eltűntek a drót­akadályok, nem látni a harc­kocsikat, a külügyminisztéri­um épületét azonban erősen őrzik. Az angol hírügynökség sze­rint a katonai körzeti parancs­nokok, akiket a tábornoki ha­talomátvétel napjára a fővá­rosba rendeltek, utasításokkal ellátva vasárnap visszatértek állomáshelyükre. Suharto azt a „személyes utasítást” adta ki, hogy „szá­molják fel” a baloldali ele­meket. A hatalomra került tá­bornokok nagyszabású „tisztogatásra” készülnek az állami vezető szervek­ben — jelenti az angol hírügynökség. Suharto akciója az eddigi 100 főnyi kormányban általában 32 miniszterre becsült balol­dali csoport ellen irányul. Az amerikai AP hírügynök­ség hírmagyarázója arról ír. hogy a nyugati diplomáciai megfigyelőket „nem aggaszt­ja’’ Suharto nyilatkozata Indo­nézia külpolitikai vonaláról. Az amerikai kommentátor olyan véleményeket idéz, amelyek szerint „csak bel­ső fogyasztásra való” Su­harto minden olyan kije­lentése, amely az új rend­szer kapitalistaellenes, an- tiimperialista és nyugatel­lenes jellegét hangsúlyoz­za. A Tokio Simbun djakartai különtudósítói helyszíni érte­süléseik alapján, vasárnap nagy cikkekben foglalják ösz- sze, hogyan is történt a hata­lomátvétel. Szerintük a pén­teki minisztertanácsi ülésen Sukarno elnök szemrehányáso­kat tett a katonai vezetőknek amiatt, hogy nem vetettek vé­get a jobboldali diákzavargá­soknak. El akarta mozdítani a had- seregügyi minisztert, Suhar­(22.) Valter honvéd leadta a sza- badságos levelét a század­ügyeletesnek, aztán egyenesen az elhárító tiszthez sietett, de az nem tartózkodott a lakta­nyában. Idegesen várakozott a vasrácsos ajtó előtt, talán egy órát is, amíg a parancsnok arra jártában megszólította: — Kire vár az elvtáre? — A hadnagy elvtárssal sze­retnék. .. — merevedett vi­gyázzállásba a katona. — Nincs bent. Nem is tu­dom, mikor jön vissza... — Az baj... — szökött ki Valter száján. — Miért? Sürgős? Valter közelebb lépett a pa­rancsnokhoz, mély lélegzetet vett: — Őrnagy elvtárs jelentem, nagyon sürgős! Ha nincs bent a hadnagy elvtárs, önnek kell elmondanom... Az őrnagy meglepetten vé­gigmérte: — Jöjjön... Néhány perc múlva a pa­rancsnok kocsija elrobogott a hadnagyért. A katonai elhárítás központ­tót, valamint Djakarta katonai parancsnokát. Suharto helyére Ibrahim Aj eh tábornokot, a Siliwangi elithadosztály parancsnokát akarta kinevezni. Ajeh nemet mondott az elnöknek, emiatt Sukarno az ő menesztését is elhatározta. A tábornokok és az elnök így jutottak el a leszámolásig — írja a tokiói lap. A katonai vezetők ekkor ultimátumot intéztek Su- karnóhoz, és követelték, hogy „a rend és biztonság fenntartása céljából” ru­házza fel őket teljhata­lommal. Sukarno rendkí­vül feldúlt állapotban — aláírta a dokumentumot. A japán tudósítók szerint Suharto már két-három nap­pal a pénteki minisztertanácsi ülés előtt Djakartába vezé­nyelte a Siliwangi hadosz­tály több alakulatát. Katonái váltották fel Su­karno palotaőrségét is. Ugyanennek a hadosztálynak emberei foglalták el az elnök bogori palotáját. A francia hírügynökség, az AFP, singapore-i diplomáciai körök, értesüléseire hivatkozva közli, hogy Subandrio volt miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert, valamint az eddigi kormány körülbelül húsz miniszterét Djakartában letartóztatták. Nasutlon tábornok, az AFP szerint, állítólag visszatért Djakartába. Va­lószínűleg tagja lesz Stt- harto új kormányának. Nyugati távirati irodák, va­lamint japán lapjelentések megerősítik dr. Subandrio volt indonéz miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter letartóztatásának hírét. Nyugati források úgy tudják, hogy Subandriót és Sukarno elnököt a Dja- kartától 61 kilométernyire felevő bogori nyári palo­tában tartják háziőrizet­ben. Ugyancsak Bogorban gyűjtöt­ték össze az indonéz kabinet jában az alezredes alig győzte regisztrálni az egymás után befutó, váratlannál váratla­nabb jelentéseket. — A Valter vonal álljon le! Az asszonyokat kellő kioktatás után küldjék haza. A helyőr­ség KISZ-szervezete még ma este rendezzen teadélutánt a községi kultúrházban a helyi fonodával közösen. Az érde­kes katonák legyenek tagjai annak a csoportnak, amely résztvesz a teadélutánon. A szokásostól eltérően, kimenőt kell adni azoknak a katonák­nak. Tehát sétálhatnak is a községben. A jelet hagyják az oszlopon, a rejtett levélszek­rényt fokozottan figyeljék. A pályamunkástól azonnal ve­gyék el a cigarettát, mielőtt az egészet elszívná, és hozzák, amilyen gyorsan csak lehet, a központi laboratóriumba — intézkedett az alezredes meg­szakítás nélkül. Pikó százados mégegyszer körülnézett a gyéren világított falusi utcán. Távolról vonat­füttyöt hozott a szél, az ital­boltból lárma szűrődött ki. A pályamunkás házatájának nyugalmát csak a düledező ólban mocorgó öszvér zavarta meg. Pikó halkan benyitott az utcai kapun és végigsietett a verandán. Kopogott, belépett a konyhába. A házigazda sámlin ült, ke­26 letartóztatott tagját. Közöt­tük van — a Reuter jelentése szerint — dr. Chairul Saleh miniszterelnök-helyettes; az AP szerint Achmadi dandártá­bornok, tájékoztatásügyi mi­niszter, Sumardjo alsóoktatás­ügyi miniszter, továbbá a vil­lamosipari és a postaügyi mi­niszter is. Ugyancsak az AP jelenti, hogy letartóztatták Ali Sastroamidjojót, a befo­lyásos Indonéz Nemzeti Párt vezérét Habár a letartóztatott személyiségek pártállása kü­lönböző, a nyugati hírügynök­ségek szerint valamennyien hívei voltak annak a haladó kül- és belpolitikai irányzat­nak, amelyet a Sukarno- kormány követett, mielőtt a tábornokok, a Szeptember 30-a akcióra hivatkozva, le­sújtottak a baloldalra. Most derült ki, hogy a szombaton végrehajtott tábor­noki puccs nem is volt tel­jesen „vértelen”. Sudjono őr­nagy, a tábori csendőrség fő­parancsnokságának beosztott­ja a Reuter tudósítójával kö­zölte: amikor a szárazföldi had­sereg ejtőernyősei megro­hanták a külügyminiszté­riumot, hogy Subandriót letartóztassák, a minisz­tériumi őrség ellenállt, tűzharc tört ki és többen megsebesültek. A háziőr­ség tagjait elhurcolták. Josimasa Abe, a Jomiuri cí­mű japán napilap djakartai különtudósítója elmondja, hogy vasárnap viszonylag nyugalom volt a fővárosban. A lap úgy tudja, hogy Suhar­to és Nasution, akik ural a helyzetnek, szombat óta ta­nácskoznak a 20-30 főre le­szűkítendő új kormány meg­alakításáról; a kabinetben ál­lítólag helyet kap Adam Ma­lik külkereskedelemügyi mi­niszter is, ő Subandrio tiszt­ségét foglalja el. A Kyodo japán hírügynök­ség vasárnap azt jelentette Dj akartából, hogy szemtanúk szerint a katonaság kilakoltat­ta villájából Ratna Sara Di- wit, Sukamo japán származá­sú egyik feleségét, aki ezután ismeretlen helyre távozott. zét-lábát egy lavór gőzölgő vízben áztatta. Bizalmatlanul meresztette szemét a jöve­vényre. Pikó köszönt, majd körbe- futtatta tekintetét a helyisé­gen. — Mivel szolgálhatok? — kérdezte a mezítlábas, és köz­ben törülközni kezdett. — A cigaretta ügyében jöt­tem — felelte látszólag egy­kedvűen a nyomozó. A munkás szaporán pislo­gott. — Na igen— — jegyezte meg és belelépett a bakancsá­ba. — Megfázik zokni nélkül — figyelmeztette a százados, és akaratlanul elmosolyodott. Amaz csak legyintett és hellyel kínálta a váratlan ven­déget. Mindketten az asztal mellé ültek. Egy pillanatra kinyílt a szobaajtó, de mire Pikó odakapta a tekintetét, már be is csukódott. — Ne haragudjon — neve­tett zavartan a pályamunkás — de nem tudom, hogy mi­lyen cigarettáról van szó. Honnan tetszett jönni? — Az állambiztonsági szer­vektől! válaszolt határozot­tan Pikó és egyidejűleg a kabátzsebébe dugta jobbke­zét. Hosszú, idegesítő csend kö­vetkezett, mialatt a nyomozó alaposan szemügyre vette a körmeit babráló házigazdát. Az lehajtotta fejét, csontos arca még hosszúkásabbnak látszott és halántékán észre­vehetően lüktettek az erek. Tekintetük találkozott és a gazda gyorsan megkérdezte. — Nem inna egy kis pálin­kát? — De innék — felelte egy­szerűen a százados. A pályamunkás borospoha­rakat rakott az asztalra, és töltés közben hozzájuk ko- cogtatta a nagy, zöld üveget. A poharak színig teltek. — Nem faszesz? — kérdez­te Pikó. — Hogy tetszik gondolni?! — vigyorodott el a másik. — Valódi rézeleje. Tudja, a só­gorom Szabolcsban... — Akkor igyunk — emelte koccintásra poharát a nyomo­zó. Nem akarta, hogy az em- ben sokat fecsegjen. A pálinka erős volt és rossz szagú; — Talán gyújtanánk rá... —ipdítványozta Pikó és gú­nyosan elmosolyodott. A gazda a zsebében kotorá­szott, nagysokára egy gyűrött szimfóniás dobozt nyújtott a százados felé. (Folytatjuk) ACCRA A J. A. Ankrah tábornok vezette Ghanai Nemzeti Felsza- baditási Tanács külön nyi­latkozatban jelentette be. hogy híven az afrikai egység­szervezet alapokmányához minden támogatást megad az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. Accrai politi­kai megfigyelők kétségbevon- ják ennek a nyilatkozatnak az őszinteségét és emlékeztet­nek rá, hogy az erőszakkal el­távolított Nkrumah kormány alatt tizenhárom afrikai fel­szabadító mozgalomnak volt állandó képviselete Accrában. A katonai puccs vezetőinek egyik első intézkedése volt ezeknek a képviseleteknek a kiutasítása és a Ghánában tartózkodó afrikai szabadság- harcosok nagyrészének eltá­volítása az országból. Meg­bízható értesülés szerint a HAVANNA (MTI) Fidél Castro kubai minisz­terelnök vasárnap este egy forradalmi ünnepségen a rá­dióban is közvetített beszé­det mondott. Egyebek között kijelentet­te: „szomorú és megalázó, hogy miközben, népünk har­cot vív az imperializmus el­len, kénytelenek vagyunk energiánk egy részét arra fordítani, hogy válaszoljunk azoknak, akiket őszinte szö­vetségeseinknek tartottunk”. Castro szóvátette, hogy a Kínai Népköztársaság mindez- ideig nem adott érdemben választ azokra a kubai tilta­kozásokra, amelyekben a szi­getország a kínai rizsszállít- ményok csökkentése miatt pa­naszkodott Mindössze egy rö­vid és sértő hangú levél ér­PÄRIZS (MTI) Francois Mitterrand az El­lenállás Demokratikus Szö­vetségének elnöke vasárnap Lyonban mondott beszédében „ellenzéki kormány” megala­kítását javasolta az angol „ár­nyékkormány” mintájára. A volt köztársasági elnökjelölt szerint a nem kommunista baloldalból május 1-ig kiala­kítandó ellenkormány ideig­lenes jellegű lenne. Később kibővítenék a koalíciós part­nerek képviselőivel. A NATO-val és a Var­sói Szerződéssel kap­csolatban Mitterrandnak az a véleménye, hogy mindkét ka­NEW YORK (TASZSZ) Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbízottja vá­laszolt U Thant főtitkár kör­levelére, amelyet Gromiko szovjet külügyminiszter ja­nuár 7-én kapott meg és amelyben a főtitkár érdeklő­dött, hogyan teljesítik az ENSZ tagállamai a közgyű­lésnek a faji elkülönítő po­litika ellen hozott határoza­tát. Fedorenko levelében kifej­ti, hogy a Szovjetunió nem tart fenn sem diplomáciai, sem konzuli, sem kereske­delmi kapcsolatokat a fajül­döző Dél-afrikai Köztársaság­gal. A Szovjetunió nem nyúj­tott és ma sem nyújt semmi­nemzeti felszabadító mozgal­mak 13 képviselete közül ed­dig nyolc hagyta el Accrát. Ennek tényében az sem va­lószínű, hogy sor kerül az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak tervezett accrai értekezletére — mutatnak rá a ghanai főváros politikai kö­reiben. KHARTOUM Mohamed Ahmed Mahgub szudánl miniszterelnök és hadügyminiszter vasárnap üzenetet intézett Sekou Touré guimeai államelnökhöz. A szudán kormányfő támogatja Sekou Tourénak a ghanai vál­ságban „a ghanai katonai rendszerrel, az imperializmus­sal és a reakcióval szemben elfoglalt álláspontját” s azt hangoztatja, hogy Szudán haj­landó Guineával együttmű­ködni ,.az afrikaiak jogainak helyreállítása céljából”. beszéde kezett Kínától, amelyben „jupiterí hangú dörgedelmes fenyegetések” hangzottak el. Castro azzal vádolta Kínát, hogy „imperialista típusú kampányt folytat Kuba el­len”. Kína olyan hazugságo­kat és rágalmaikat terjeszt, hogy mi veszedelmes revizi­onisták vagyunk — folytatta, majd emlékeztetett arra a kubai töa-vónyre, amely meg­tiltja, hogy élő embereknek szobrot emeljenek és ezzel kapcsolatban szóvátette a Kí­nai Népköztársaság egyes ve­zetőinek az istenitésig menő személyi kultuszát. Egyéb kérdésekről szólva Castro támadta a nyugati ha­talmak Havannában működő egyes diplomatáit, akik ku­baiakat próbáltak megveszte­getni és hazájuk forradalma ellen fordítani. tonai csoportosulást egyidejű­leg fel kell számolni. Az Humanité hétfői vezér­cikkében elveti a Mitterrand- féle „árnyékkormány” tervét. Rámutat: a szekeret nem e- het a lovak elé fogni. Angliá­ban az „ellenkormánynak” esélye van a hatalom meg­szerzésére, Franciaországban azonban a kommunisták nél­küli baloldal egymagában nem szerezheti meg a több­séget, ezért előbb a kom­munista párttal kell meg­egyezni egy közös kormány- programban. Ezt az álláspontot fejtette ki Waldeck Rochet is az Europe—1 rádiónak adott nyi­latkozatában. féle segítséget a Verwoerd- kormánynak, sohasem szállí­tott és ma sem szállít a Dél- afrikai Köztársaságnak fegy­vereket, vagy hadfelszerelést. Fedorenko egy másik leve­lében arról értesítette U Thant főtitkárt, hogy a szov­jet távközlési minisztérium a jövőben nem biztosítja a pos­tai és hírközlési kapcsolato­kat Rhodesiával. A miniszté­rium ezt a döntését az 1965. november 16-án kelt szovjet rmány-nyilatkozat alapján, valamint a rhodesiai kérdés­sel kapcsolatban a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ köz­gyűlésen elfogadott határoza­tokkal összhangban hozta meg. OROSZ MIHÍLT: A PLATERÓ MŰVELET Mitterrand „árnyékkormányt” akar alakítani Fedorenko levele U Thanthoz

Next

/
Thumbnails
Contents