Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

2 N 6 c, R ín ÍSWd. március 10. csütörtök Ellentétek az amerikai szenátusban A VDK külügyminisztériumának tiltakozása SAIGON (MTI) Indonéz diákok megtámadták az amerikai nagykövetséget s torráyw példaképe busás profitok és éhező parasztok i Ankrah tábornok taktikázik Köztársaság Külügyminiszté­riuma nyilatkozatban jelen­tette be tiltakozását amiatt, hogy a dél-koreai hatóságok újabb katonai egységeket szándékoznak küldeni Dél- Vietnamba. A Pák Csöng Hi-csoport ez­zel a bűnös lépéssel az Egye­sült Államok terveit követi — hangzik a nyilatkozat. Washington ugyanis igyekszik rábírni ázsiai szövetségeseit, hogy zsoldosokat küldjenek Dél-Vietnamba az agresszív háború kiterjesztése céljából­A VDK külügyminisztériu­ma ismét követeli, hogy az Egyesült Államok haladékta­lanul vessen véget agresszív vietnami háborújának, vonja ki saját csapatait, valamint a Pák Csohg Hi-féle zsoldo­sokat és a többi csatlós állam katonáit, távolítson el Dél- Vietnam földjéről minden idegen fegyverzetet, szüntesse meg a VDK ellen irányuló légi támadásokat és szigorú­an tartsa meg az 1954-es gen­fi megállapodásokat. Kambodzsa cáfol NEW YORK (TASZSZ) Kambodzsa állandó ENSZ képviselője U Thant, főtitkár­hoz intézett beadványában kormánya nevében cáfolta a thaiföldi kormány agressziói vádjait és tiltakozott az el­len, hogy ilyen hamis vádak­kal próbálják befeketíteni a kambodzsai fegyveres erőket. A szerdán nyilvánosságra hozott beadvány válasz Thai­föld képviselőjének február 16-án U Than thoz intézett le­velére, amely azt állította, hogy kambodzsai katonák háromszor átlépték Thaiföld határát és kétszer megtámad­ták a thaiföldi határőrséget. Arücrah tábornok, az ál­lamcsíny útján hatalomra ke­rült ghanai kormányzat ve­zetője kedden sajtóértekezle­tet tartott Nkrumah volt el­nök rezidenciájában. A tá­bornok kijelentette, hogy rendszere az új alkotmány életbe léptéig kívánja a ha­talmat gyakorolni, vélemé­nye szerint ennek az alkot­mánynak a kidolgozása és jóváhagyása egy-két évig is eltarthat. Ankrah hangoztat­ta, hogy kormánya „szilárd kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal és Ang­liával, azonkívül kész segélyt elfogadni az Egyesült Álla­moktól, Angliától, Nyugat-Né- metországtól, sőt a Szovjet­uniótól is”. Megsértették az angol embargót? Eredménytelen volt a Közös Piac minisztereinek tanácskozása A nyugati hírügynökségek szerda reggeli jelentéseiből kitűnik, hogy a Közös Piac földművelésügyi miniszterei­nek kedden végétért kétnapos tanácskozása korántsem volt olyan gyümölcsöző, mint ahogy azt az első hírek sej­tetni engedték. Az AFP szerint a minisz­terek a bizonytalanság, sőt az elégedetlenség légkörében vál­tak el, a legtöbb kérdésben a végtelen viták után semmiféle megegyezést nem értek el, s az ülés' egyedüli pozitívuma az, hogy megegyeztek a tej és a hús , április 4-én életbe lé­pő nemzeti árairól — de en­nek a megállapodásnak érté­ke is kétséges. A nemzeti árak­ról szóló megállapodás célja az lett volna, hogy közelebb hozza a „hatok” országaiban a mezőgazdasági termékek árá­nak szintjét az 1967. július 1- én esedékes egységes árakhoz. A luxemburgi földművelés- ügyi miniszter, aki a kétna­pos ülésen elnökölt, sajtóérte­kezletén elmondottá, hogy az összes problémák hátterében a mezőgazdasági Közös Piac finanszírozásának problémája állt. Erről az elsősorban po­litikai jellegű kérdésről a Kö­zös Piac külügyminisztereinek kell majd dönteniük március 21-i ülésükön. A VNA hírügynökség Dél- Vietnamból érkezett adatok alapján közli, hogy február első három hetében a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front katonái és a partizánok lelőttek, illetve a földön megsemmisítettek öt­száz különböző típusú ameri­kai repülőgépet és helikop­tert- A hírügynökség hozzá­fűzi, hogy igen nagyszám­ban semmisültek meg repülő­gépek és helikopterek, amikor a hazafiak váratlanul rajta­ütöttek amerikai katonai tá­maszpontokon és repülőtere­ken. A Vietnami Néphadsereg főparancsnoksága kedden üze­netben fejezte ki elismerését Nghae An tartomány fegy­veres alakulatainak és né­pének abból az alkalomból, hogy március 7-én lelőtték a kilencszázadik amerikai re­pülőgépet. Az ausztrál ellenzék élesen támadta a kormánynak azt a döntését, _ hogy 4500 főre emeli a Dél-Vietnamban szol­DJAKARTA (MTI) Mint már jelentettük, ked­den több mint 3 000 diák tá­madta meg a külügyminisz­térium épületét, s a katona­ság beavatkozása ellenére há­rom órával a tüntetés meg­kezdését követően még min­dig megszállva tartotta azt- A külügyminisztériumhoz tar­tozó parkírozó helyeken fel­szúrt abroncsokkal vesztegel­nek az állami gépkocsik. A djakartai rádió közölte, hogy ugyancsak a keddi nap folyamán több ezer diák meg­támadta az amerikai nagykö­vetséget. A tüntetők tiltakoz­tak az ellen, hogy az Egye­sült Államok beavatkozik In­donézia belügyeibe, s elítél­ték az amerikaiak vietnami politikáját. A tüntetők — az Ahol Hitler Dél-Vietnam: Napról napra olvassuk a vietnami hadi jelentéseket és önként felvetődik az ember­ben: kinek használ, hogy Dél- Vietnamban lángolnak a fal­vak, emberek halnak meg, ki­nek használ, hogy ultramodern hadsereg próbálja vérbefojtani egy nép felemelkedési kísérle­tét? Beszéljenek a tények. A New York-i tőzsdén 1965. má­jus 18. és június 28. között ár­folyam-zuhanás volt — előre­vetítette fenyegető árnyékát a tőkés rend egyik kísérőjelen­sége, az úgynevezett recesszió, a pangás. Aztán mindez egy- csapásra megszűnt. Johnson elnök bejelentette az „eszka­lációt”, a vietnami háború ki- terjesztését. A Pentagonból, a hadügyminisztériumból árad­ni kezdtek a csillagászati ösz- szegű hadimegrendelések, a Wall Street fellélegzett, a tőzs­dén ismét rendben volt min­den. Hogy érzékeltessük, mi­lyen serkentő injekciót jelen­tett az amerikai Big Business- nek, a Nagy Üzletnek a foko­zott agresszió, egyetlen példa: a Raymond International, a Morrison-Knudsen, a Brown and Roote és a Jones Const­ruction mammutcégekből álló konzorcium 500 millió dollár értékű megrendelést kapott. A Vietnamban befektetett tőke a Saigonban nyüzsgő amerikai üzletembereknek rö­vid idő alatt 20—30 százalék hasznot hoz. Nekik tehát hasz­nál a vietnami háború. És kinek még? A „morzsákat” a Washingtont kiszolgáló dél- vietnami vezetők csipegetik fel. Fantasztikus méreteket öl­tött a korrupció. Tavaly az gálatot teljesítő ausztráliai katonák létszámát. Arthur Calwell, az Auszt­rál Munkáspárt vezetője ál­talános választások kiírását, vagy népszavazás megtartását követelte, mielőtt még a kor­mány érvényt szerez dönté­sének. A kabinetnek ez az elhatá­rozása — mondotta Calwell — merénylet az ausztráliai de­mokrácia ellen. Az amerikai szenátus jog­ügyi bizottsága kedden kia­dott jelentésében kemény szavakkal ostorozza a washing­toni és a saigoni kormányt, amiért elmulasztotta a meg­felelő segítség megadását a kibombázott, vagy az egyéb harci cselekmények követ­keztében hajléktalanná vált körülbelül egymillió dél-viet­nami menekült számára. A bizottság elnöke Edward Ken­nedy szenátor hangoztatja, hogy a háború áldozatai iránt alig nyilvánul meg emberi részvét. HANOI (TASZSZ) A Vietnami Demokratikus AP jelentése szerint — le­tépték az amerikai zászlót és helyette felvonták az Indo­néz lobogót. Az épület előtt várakozó gépkocsikat megron­gálták. Az amerikai külügy­minisztérium rendkívül gyor­san reagált, s mint egy szó­vivő közölte, a nagykövet erélyes tiltakozást készül elő­terjeszteni. A szóvivő nehez­ményezte, hogy a nagykövet­ség épülete előtt álló indo­néz őrség állítólag nem avat­kozott közbe. Sukarno elnök, aki egy tö­meggyűlésen mondott beszé­det, kijelentette, hogy a meg­újuló diáktüntetések mögött a gyarmatosító- és imperia­lista erők állnak. Célzott rá. hogy a jobboldali diákokat megfizetik­amerikai segély mintegy 40 százaléka „kallódott el” a 45 dél-vietnami tartomány vezető hivatalnokainak a kezén. Óriási botránysorozat volt a hadiözvegyek és árvák eltűnt járandóságai miatt. Kórházak számára szállított hőmérsék­let-szabályozó berendezések és hűtőszekrények helyi táborno­kok lakásaiba vándorolnak — írja a New York Herald Tri­bune. Az ember azt hinné, ebből a dolláresőből jut valami a dél­vietnami gazdaságnak is. De nem így van! „A virágzó amerikai üzlet — írja a Times — nincs hatással a vietnami gazdaságra”. Dél-Vietnam va­laha a térség legnagyobb rizs­exportőrje volt, ez a kivitele még 1960-ban 26 millió dollár tiszta hasznot jelentett. 1966 első felében viszont már 175 ezer tonna rizs-behozatalra szorul a déli országrész. Ugyanez a helyzet a nyersgu­mival is. Saigonban áruhiány van, virágzik a feketepiac, gyorsul az infláció — néhány hónap alatt átlag 60 százalék­kal emelkedtek az árak, ijesz­tő méreteket öltött a prostitú­ció. De a saigoniak viszonyai még paradicsomiak az ország lakosságának nyolcvan száza­lékát kitevő parasztság hely­zetéhez mérten. ..A dél-vietna­mi parasztnak — írja a New­sweek című amerikai hetilap — igazán semmi oka, hogy támogassa a saigoni kormány­zatot”. A mintegy 2600, lét­gondokkal küzdő falu lakosai emlékeznek arra, hogy a má­sodik világháború után Ho Si Minh vezetésével megalakult demokratikus Vietnam — amelyet később a franciák hitszegően megtámadtak — földet osztott és Északon, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban már régen azé a föld, aki megműveli. Az átla­gos dél-vietnami jövedelem — beleértve a városokat is — évi nyolcvan dollár alatt van, falun tehát ennél is sokkal kevesebb. Csaknem 30 000 emberre jut egyetlen orvos és Dél-Vietnam egész vasúthálózata mindösz- sze ezer kilométer — jórészt ez is használhatatlan állapot­ban. Ha mindehhez hozzávesszük a legkülönbözőbb vallási és néprajzi csoportok brutális el­nyomását, az Amerika-barát földesurak durva politikai ter­rorját, akkor elmondhatjuk: ez az a humusz, amiben a DNFF-vezette partizánmozga­lom szárbaszökkent és bámu­latba ejti a világot. És ezért nevetséges, hogy az amerikai­ak megerősített, fallal körül­vett, úgynevezett „stratégiai falvakkal” akarják elszigetel­ni a parasztságot a partizá­noktól. Egy népet nem lehet elszigetelni — önmagától. Újabban egyes amerikai po­litikusok is olyasmiket mon­danak, hogy a katonai erőfe­szítések nem elegendők, hogy „meg kellene próbálni meg­nyerni a szíveket”. Hozzá is kezdtek — a maguk módján. A hírhedt CIA-tiszt, Edward Lansdale vezérőrnagy vezetésé­vel vietnami árulókat képez­nek ki „politikai munkára”. Ez — mint az amerikai lapok­ból kitűnik — azt jelenti, hogy a beszervezetteknek havi 25 dollárért meg kell próbálniok népszerűsíteni Washington politikáját, valamint meg kell szervezniük a besúgók hálóza­tát. Lansdale máris panaszko­dott: a lakosság gyűlölete miatt „igen nehéz gondoskod­ni e propagandisták biztonságá­ról” .... Hasonló érzelmek veszik körül azt az embert, aki a vietnami nép szemében meg­testesíti az árulás fogalmát: Ky miniszterelnököt, az ame­rikaiakat kiszolgáló báb-junta vezetőjét. A rezsim ingatagsá­gára már az is jellemző, hogy ez a hetykebajszú, 34 éves tábornok 18 hónap alatt Dél- Vietnam kilencedik (I) kor­mányfője. Ky a francia gyar­matosítók katonaiskolájában, Marokkóban kezdte taulmá- nyait. 1954. szeptember 15-én lett tiszt — csakhogy addig a nép Dien Bien Phunál meg­verte a franciákat. Ky az új dél-vietnami gazda, az Egye­sült Államok szolgálatába lé­pett. Elvégezte az alabamai Maxwell Fieldben levő külön­leges vezérkari tanfolyamot és hazatérése után hamarosan a dél-vietnami légierő főnöke lett. Ez a kulcspozíció — és per­sze Washington bizalma — segítette a bársonyszékbe „Népszerűsége” iránt magának Kynek sincsenek illúziói: Tan Son Nhut légitámaszponton la­kik és ezt kizárólag helikop­teren hagyja el. Szenvedélye a repülés — nemrég még sze­mélyesen működött közre a VDK elleni barbár légitámadá­sokban — valamint a revol­verek gyűjtése. Példaképe — saját bevallása szerint — Hit­ler. Alighanem pályafutása is hasonló lesz bálványa sorsá­hoz. Harmath Endre Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Sekou Touré guineai el­nök társelnökséget ajánlott fel Nkrumahnak, Ankrah ki­jelentette, kormányát „nem zavarják a guineai esemé­nyek”. A guineai kormány cselekedetei megsértését je­lentik az ENSZ és az Afri­kai Egységszervezet határo­zatainak, minthogy beavat­koznak a ghanai bel ügyekbe. A Guineával és a Maii Köz­társasággal fennálló kapcso­latok jövőjéről a tábornok ezt mondta: „kevés olyan af­rikai ország van, amely az új ghanai rendszer ellen fog­lal állást. Az államcsíny nem változtatott antikolonialista politikánkon, de jószomszédi politikát kívánunk követni és LONDON (MTI) A napokban olyan jelenté­sek érkeztek Londonba, hogy portugál hajón, vagy hajó­kon olajat szállítanak Rho­desiának. A december 17-én elren­delt angol olajembargó ér­vényesítése végett a brit kor­mányzat igyekszik megaka­dályozni, hogy a rhodesiai re­zsim olajhoz jusson. Ebből a célból illetékes angol helyen figyelmeztették a portugál olajvállalkozókat, tartsák ma­HAVANNA (MTI) A havannai forradalmi bí­róság kedden folytatta az el­lenforradalmi tevékenység és a CIA amerikai hírszerző szervezettel fenntartott kap­csolatok miatt letartóztatott Rolando Cubelas volt őrnagy, Ramón Guin és öt más sze­mély bűnperének tárgyalását. A bíróság több tanút hall­gatott ki. Különösen érdekes tanúvallomást tett Juan Pe­layfer Canon, a kubai kém­elhárító szervezet tagja, aki parancsnokságának utasításá­ra „kubai menekültként” a floridai Miamiba ment, ahol a CIA ügynököket toboroz a kubai emigránsok köréből. Pelayfer látszólag kötélnek állt és CIA-beli parancsnoka, egy amerikai ejtőernyős-al­ezredes utasítására három év alatt 17 alkalommal Kubában járt azzal a feladattal, hogy ügynököket szerezzen az ame­rikai hírszerző szolgálat szá­mára. Kubába érve azután Pelayfer, aki a biróság előtt NEW YORK (MTI) Farra jordániai küldött, a Biztonsági Tanács márciusi soros elnöke kedden megbe­szélést folytatott Fedoren ko­vái, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjével. Nyugati hírügynökségek értesülése sze­rint a megbeszélésen az NDK tagfelvételi kérelméről volt szó­Kuba ENSZ-képviselete a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében hangoztat­ja. hogy a kubai kormány teljes mértékben támogatja az NDK azon kérelmét, hogy vegyék fel az ENSZ tag­jainak sorába. Kedden tartotta idei első ülését a gyarmati kérdés senki ellen sem vagyunk. A Guinea és Ghana közötti unió már felbomlott, de ez nem jelenti azt, hogy ezek­kel az országokkal végső so­ron nem lehetne helyreállíta­ni a jó kapcsolatokat” Sajtóértekezletén Ankrah nyilatkozott kormányának a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság iránti magatartá­sáról is. „Az igazság az, hogy bizonyos feszültség keletke­zett a ghanaiak és az oroszok valamint a kínaiak között, ezért célszerűnek láttuk bi­zonyos intézkedések hozata­lát és e két ország szakértő­inek hazaküldését, kivárva azt, hogy a nyugalom helyre­álljon” — jelentette ki Ank­rah tábornok. gukat az embargóhoz, az an­gol haditengerészet és légi­erő pedig ellenőrzi a Mocam- bique-hoz vezető tengeri és légi utakat. Anglia hivatalos kérést terjesztett a Malgas Köztársasághoz, engedélyt kért tőle, hogy a brit légi­erő felderítő repülőgépei a szigetország térségében felde­rítő tevékenységet végezhes­senek és a Málgas Köztársa­ság területén leszállhassanak, ott üzemanyagot vehessenek fel. hangoztatta, hogy kommu­nista és tudta, mi a köteles­sége hazája iránt, minden al­kalommal tájékoztatta a ku­bai kémelhárítást arról, hogy milyen feladatokat bíztak rá. A tanú elszomorító képet festett a Floridában élő ku­bai emigránsok életéről. A tanúkihallgatások befe- jeztekor az államügyész fel­olvasta Fidel Castro levelét, amelyben kérte az ügyészt, korábbi bejelentésétől elté­rően, ne követeljen halálbün­tetést Cubelas. Guin és a két másik vádlott ellen, s a többi vádlottak számára is enyhébb büntetést kérjen. Az államügyész ezután a per négy fő vádlottjára har­minc évi börtönbüntetés ki­szabását kérte, egy vádlott esetében a korábban kért 30 évi börtön helyett tíz évi bör­tönbüntetést kért, két másik vádlott esetében pedig a bí­róság belátására bízta, hogy milyen mértékben enyhít az eredetileg kért harminc évi börtönbüntetésen. megoldására alakított külön­leges ENSZ-bizottság, rövi- debb nevén a 24-es bizott­ság. U Thant főtitkár :a ülé­sen kifejezte reményét, hogy áz angol kormány késedelem nélküli intézkedéseket tesz abból a célból, hogy Rho­desia népe az ENSZ-közgyű- lés határozatainak megfelelő­en maga dönthessen jövőjé­ről. A főtitkár megállapítot­ta, hogy Portugália tovább­ra sem veszi figyelembe a közigazgatása alatt álló afri­kai területekről hozott ENSZ- hatórozatokat. A bizottság mostani ülésszakának napi­rendjére tűzte Rhodesia és Portugália afrikai területeinek problémáján kívül Aden és Francia-Szomália kérdését is. A CIA közelről Leleplező vallomás a havannai per során Farra Fedorenkóval tárgyalt

Next

/
Thumbnails
Contents