Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
1966. március 6., vasárnap. NŐC-RÁD 7 KÉT ÉVSZÁZAD A műemlékvédele a társadalom érdeke is Nyilatkozik a tanácsi műemléki albizottság titkára Megyénkben a közelmúltban tanácsi műemléki albi- ''zottság létesült, amely a megyei tanács építési és közlekedési állandó bizottsága mellett társadalmi szervként működik. Indokoltságát Nóg- rádban az is fokozza, hogy megyénk műemlékei területileg nagyon szétszórtak és többnyire még igen elhanyagoltak. Különben a műemléki albizottságok létrehozását, valamint tanácsrendeletek megalkotását maga az Országos Műemléki Felügyelőség is országszerte évek óta sürgeti. A szabályrendelet szerint az albizottság együttműködik a Hazafias Népfront műemlék- védelmi akcióbizottságával, amely mint tömegszervezet már négyéves múltra tekint vissza- A műemléki albizottság titkára dr. Somoskeőy István, aki az alábbiakban nyilatkozott a feladatokról: Kérdés: Mi az újonnan létesült műemléki albizottság feladatköre? Válasz: A szabályrendelet szerint főbb feladatai a védettnek nyilvánított objektumok állagának és sorsának figyelemmel kísérése, szükség esetén óvóintézkedésekről való gondoskodás, ezenkívül pedig olyan objektumok számbavétele, amelyek megyeileg védettnek nyilvánítandók. Ilyenek nevezetesen a jelentős munkásmozgalmi eseményekhez, illetve nevezetes személyekhez fűződő, azok emlékét idéző létesítmények. Kérdés: Mint ismeretes, tavaly az Országos Műemléki Felügyelőség műemléki felülvizsgálatot végzett megyénkben. Mi volt a vizsgálat célja és eredménye? Válasz: Az országszerte 1964. óta folyó felülvizsgálat célja az 1960. évben kiadott műemlék- jegyzékben szereplő és azóta pótlólag felvett objektumok olyan értelmű, szigorúbb új- jáértékelése, amely a hazai műemlékállomány lehetőleg közös nevezők szerinti osztályozását biztosítja. Ez természetesen törlésekkel, esetleg átminősítésekkel járhat. A felülvizsgálattal kapcsolatban viszont az eddig nem védett objektumok jegyzékbe való felvételére is sor kerülhetA megyénkben végzett felülvizsgálat eredménye még nem ismeretes. Előreláthatóan csak néhány hónap múlva számíthatunk új Nógrád megyei műemlékjegyzék kiadására. Addig természetesen a régi jegyzék érvényes. Kérdés: Mi szerepel ács Országos Műemléki Felügyelőség III. ötéves tervében Nógrád megyére vonatkozóan, illetve melyek a legközelebbi várható helyreállítások? Válasz: E kérdés nyilván a sajtóban ez év január 19-én megjelent arra tudósításra céloz, miszerint a műemlék- védelem ötéves terve már elkészült. Sajnos az öt idegen- forgalmi szempontból kiemelt terület kivételével a részletes és végleges tervet mi még nem tudjuk. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy a hollókői várrom állagmegóvása, a szé- csényi kastély helyreállítása és a pásztói volt cisztercita kolostor rendbehozatala előrehaladott tervezési stádiumban van. A terv kivitelezésére Pásztón még idén, a hollókői várnál és a szécsénvi kastélynál pedig előreláthatóan a jövő évtől kezdve folyamatosan kerül sor. Még ez évben befejeződik a ho- mokterenyei templom és a nagyértékű nógrádsápi temp- lomerőd helyreállítása. Folytatódnak a feltárási munkák a tereskei templomnál, hasonlóak következnek majd a Herencsény melletti templomromnál is. Előkészülőben van az alsópetényi „nagy kastély” megmentésének tervezése. Napirenden marad ezenkívül a hollókői falumagnak a kínálkozó és elfogadható lehetőségének megfelelő műemléki továbbfejlesztése, valamint a szécsényi várkerület megóvása- Reméljük, hogy rendbehozzák a szécsényi úgynevezett „R.ákóczi-szobát”, amelynek jelenlegi falfestése zavarólag hat, és hogy szabaddá teszik a látványos gótikus sekrestye középpillérének a jelenlegi padlószint alatt levő lábazatát. Sürgős megoldást sürget a kistere- nyei kastélynak részben aggasztó állapota is. Kérdés: Sok sző esik arról, hogy a műemlékvédelem ma már nemcsak egyes bizottságok, hanem az egész társadalom érdeke. Miben állnak a társadalmi szervek idei főbb feladatai megyénkben? VálaszA folyamatos nyilvántartás, a dokumentáció, a figyelő szolgálat és az ismeretterjesztésen kívül feladatuk az egyes műemléki kastélyok és kúriák legcélszerűbb felhasználásának és több műemlék elhanyagolt környezete rendezési lehetőségeinek tanulmányozása. Külön vállalás idén a pásztói műemléki körzet szakmai felmérése és fel- térképezése. Kérdés: Miként értelmezendő ezek után a műemlékvédelem tömegmozgalmi jellege, illetve miben segíthet a lakosság a műemlékvédelem terén? Válasz: Megyénkben az elmúlt években örvendetesen elterjedt a műemlékek iránti érdeklődés és vele együtt a műemléki kérdésekben való tájékozottság. E tekintetben kétségkívül sokat használt a szóbeli és a szemléltető ismeretterjesztés, a sajtó, a múzeum, valamint a most már nálunk is kibontakozó intézményes idegenforgalom. Ez a tudatképzés felvértezi a lakosságot, amely mindinkább részesének érzi magát e műemléki értékek megvédésében. A többféle segítő lehetőségből csak néhány példát és szempontot említek. A megyében jelenleg nyilvántartott körülbelül 350 védett objektum szétszórtan, több mint 120 helységben van. Érthető, hogy nem egyszer csak a helybeliek körültekintésén múlik, hogy a szakigazgatás, karöltve a társadalmi szervekkel, műemlékrombolást, vagy műemléki környezetrongálást tud megakadályozni. Sokat segíthet a lakosság társadalmi munkával számos műemlék elhanyagolt környezetének szakavatott és illetékes irányítás mellett végrehajtandó rendezésénél is- Tájékozott helybeliek műemlékek iránt érdeklődő idegenek útbaigazításával értékes szolgálatot tehetnek építészeti látványosságainak népszerűsítése érdekében. Nagyon fontos az is, hogy a közönség tájékozottabb tagjai olyan, szerencsére már csak elvétve előforduló maradi megnyilatkozások ellen tiltakozzanak, mely szerint a műemlékvédelem öncélú és felesleges. Ezzel szemben érvényt kell szerezni annak a szemléletnek, hogy a műemlékek esztétikai, történelmi és társadalomfejlődési dokumentációs értéket képviselnek, amelyek pótolhatatlanok, s emellett közérdekű felhasználhatóságuk, illetve az idegenforgalom révén komoly népgazdasági érdek is fűződik hozzájuk. Végül, de nem utolsó sorban meg kell értetni azt is, hogy a műemlékvédelem a szocialista kulturális forradalomtól el nem választható követelmény. Vita hősben a Koppány György felvétele BEDE ANNA Értelem Az ujjaimra fonódott az ujja. Mosolya reszketett a szememen. Es azt kérdezte: eljöhet-e újra, s én így feleltem, nincs értelme. Nem, Elváltunk. Es a tér forogni kezdett, házak, koporsók táncoltak körül, s szédülve láttam, hogy a Nap is roppant lyukként vigyorog értelmetlenül, utak szaladnak — hová? új utaknak, s azok vége is út, csak egyre út, nekivághatunk keletnek, nyugatnak a lábunk végül ugyanoda fut, Van-e értelme akkor az egésznek? Nincs! Nincs! S ha volna is, — örök titok. És mégis menni, tenni kell, — egy végzet, egy vágy, egy törvény útnak indított... Várlak. Akár van értelme, akár nincs. Szeretlek, ha bölcs ez, ha esztelen. Bűn vagy erény, hozzád térek ha szólítsz, bár öröm vár, bár újabb gyötrelem. Annak talán volt értelme, hogy égve érted, vergődtem fojtó éveken? Jöjj, hadd ragyogjon ránk boldogság végre, értelmetlenül és szépségesen. Már senkisem tagadja, hogy az elmúlt években jelentős változások következtek be megyénk kulturális életében. A párt, az állami és a társadalmi szervek erőfeszítései nyomán javult a kulturális szolgáltatások száma, egyes területeken emelkedett színvonala. Képzőművészeti kiállításaink, egyes jelentős irodalmi évfordulónk előkészítése és megrendezése méltán hívta fel magára a figyelmet országos vonatkozásban is. Több fontosabb kiadványunk, elsősorban a „Nógrád”, az időközönként megjelenő múzeumi füzetek élénk érdeklődést váltottak ki. Jogos igényt elégítünk ki a jó nevelői pályamunkák, kutatások, szakmai és módszertani pedagógiai tanulmányok évenkénti rendszeres publikálásával. Fenti munkák időszerű nevelési feladatokat oldanak meg, ugyanakkor a közönség igényére is támaszkodnak. Kultúrpolitikai missziót tölt be megyénk lakossága körében az 1960-as évek eleiétől a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának gondozásában megjelenő kiadvány, a Palócföld című irodalmi és művészeti antológia. Színre lépésétől kezdve a párt és az állami szervek támogatását élvezi, a művelődéspolitikai irányítás, az ideológiai nevelés fontos eszközét képezi. Meghatározott célja, hogy a megyében élő, vagy innen elszármazott írók, költők műveit közölje, az itt élőket az antológia köré csoportosítsa, időszakos publikációs lehetőséget biztosítson azok számára is, akik az irodalom és a művészet területén kiemelkedőbb alkotásokkal jelentkeztek. Fontos feladata az irodalmi hagyományok ápolása, a műértő közönség számának növelése, ízlésének formálása. A kiadványok eredményei, pozitívumai feljogosítanak arra, hogy a meglevő problémákkal is bátran szembe nézzünk. Erre annál Is inkább szükség van. mert a kitűzött célok megvalósítását az utóbbi időkben jelentős problémák hátráltatták. Az az alkotó gárda, amely a megyében hivatva lenne a Palócföld gerincét adni. nemhogy tömörült volna, hanem kissé szétzilálódott az elmúlt négy-öt év alatt. A jelentős fluktuáció következtében egyre szűkül a szereplő írók, alkotók köre. Új tehetségek nemigen jelentkeztek, sőt, a régiek közül is egyesek elmaradoztak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy egyeseknél az előlegezett bizalmat nem követte az eredményesebb, elmélyültebb alkotó munka. Akadtak, akik személyi, vagy egyéb problémáik miatt megszakították kapcsolataikat a szerkesztőséggel. A kiadvány szépirodalmi anyagának jelentős részét Pesten és az ország más területén élő megyénkből elszármazott írók, költők adták. Ez nem minden esetben hozta meg a kívánt eredményt. A közreadott anyag jórésze ugyanis elég szélsőséges kvalitások között hullámzik, sok esetben véletlenszerűen, tartalmában, témájában, elképzeléseiben is koncepciótlanul hat. A szerkesztőség nem tett meg mindent az alkotó gárda szélesítése érdekében. Sokszor csupán „ez van” alapon válogattak. Nem sikerült fordulatot elérni a jelentkező társadalmi igény kielégítésében, a kiadvány profiljának bővítésében sem. A kezdeti eredmények ellenére alacsony azoknak a tanulmányoknak és cikkeknek az aránya, amelyek a társadalomtudományok egyéb köréből kerülnek ki. A történeti publikációk mellett nem megfelelő a szociológiai, közgazdasági, filozófiai, kultúrpolitikai témák aránya a kiadványban, A próbálkozások ellenére sem sikerült megfelelően kapcsolódni megyei politikai, ideológiai, iskolapolitikai társadalmi és gazdasági vitákhoz, a közvélemény formálásához. Az egyes számok tervezése, céltudatos megszerkesztése sem megfelelő szintű. Mindezekből a problémákból adódik, hogy nemcsak az alkotók, de az olvasók köre is eléggé szűkkörű maradt. Terjesztését sem sikerült megnyugtatóan megoldani. A népművelők, pedagógusok. középiskolai tanulók közül kialakult olvasó gárda mellett nem sikerült a munkások, tsz-parasztok érdeklődését felkelteni. Mégis: hogyan tovább? Egyesek azt a következtetést vonják le mindezekből: kára benzinért, ne csináljuk. Ezzel a nézettel határozottan szembe kell helyezkednünk. A Palócföldre a bevezetőben vázoltak miatt szükség van. Tanulnunk kell a tapasztalatokból. Legfontosabb tennivalónk a kiadvány eszmeiségének, színvonalának emelése, a korszerűség elvének betartása. A megye értelmiségi és fizikai munkát végző dolgozói számára közérthető, őket érdeklő, korábbi ismereteikre is alapozó írásokat kell megjelentetni. A tanulmányok kapcsolódjanak megyénk politikai, gazdasági célkitűzéseihez, a jelenleg is égetően fontos viták megértéséhez, a gazdag politikai és kulturális örökség feltárásához. Ehhez szükséges a szerkesztőbizottság kibővítése, az írók, alkotók körének szélesítése, a profil bizonyos fokú módosítása, amely a szemle jellegnek felel meg. Szükséges az egyes számok céltudatos megszerkesztése, alapos konzultációk és az igények figyelem- bevétele alapján. A munka természetesen nem nélkülözheti a közönség tervszerű megnyerését, az olvasó közönség szélesítését. Reméljük, hogy a hibák nyílt feltárása és a követendő út felvázolása kedvezően be "olvá- solja majd megyei a siónk további szereplését. Molnár Pál • Tóth Elemér: „Felőletek" (Nóg- rád, február 6.)» Csukly László: „Válasz Tóth Elemér „Felületek" című cikkére” (Nógrád, február 27.) című írásaihoz, valamint Molnár Pál fenti gondolataihoz a Nógrád Szerkesztősége a tovrtotot- akban is várja a hozzászólásokat.
