Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
4 NÖGRÄO T96S. március 31. csütörtök Két évtized eredményeiből Sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben megyénk. Igen nagy gondot fordítottak a fiatalok nevelésére is, több új iskola, számos új tanterem biztosítja fiataljaink tanulását. A legkisebbekről sem feledkeztek meg. Az egykori kastélyokban gyermekotthonokat rendeztek be. A megye egyik büszkesége a Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerműve. Több mint 320 millió forintot költöttek az építésére. Termékei ma már eljutnak a keleti és nyugati országokba egyaránt 1956 augusztus elsején nyílt meg a Salgótarjáni Állami Aruház. Kilencmillió forintot költöttek építésére. A földszinten és az emeleten nyolc osztály várja a vásárlókat. Évi forgalma ma már meghaladja a 120 millió forintot A kisterenyei gimnázium. Korszerű épületébe a környező falvak dolgozóinak gyermekei járnak l Őszintén egy nehéz kérdésről Nem a szándék, a tett vizsgálata a döntő Sok gondolkodás után fogtam tollat, hogy az „őszintén egy nehéz kérdésről” című írással kapcsolatban leírjam a véleményemet. Két alapelvből indultam ki a mérlegelésnél. Az egyik a Rendtartás 18. §-ának 4. pontja, a másik a cselekvés erkölcsi tartalmának összetevői: 1. az objektív környezet, 2. a szándék, 3. a külső tettek, 4. a következmények. A Rendtartás paragrafusaihoz minden körülmények között meggyőződésből kell pedagógiai eljárásunkban ragaszkodnunk. Már az a körülmény elgondolkodtató, hogy az idézett paragrafus milyen sok előzetes intézkedés, megfontolás után javasolja csak valamiféle büntetés kiszabását: „A büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó jellegű. Testi fenyítést nem szabad alkalmazni.” Pedagógiai gyakorlatunkból tudjuk, hogy a jutalmazásokkal sokszor milyen eredményeket tudunk elérni olyan esetekben is, amikor szinte tanácstalanak vagyunk. A nevelő és a tanuló közti viszonyt sok tényező befolyásolja. Minden tanuló egy-egy külön világ, nem ugyanaz, mint a másik. A cikkből any- nyi válik ismertté, hogy az N. Z. által inzultált diák elkényeztetett gyerek. Kérdés, hogy ezen a kategórián belül az elkényeztetettség milyen negatív vonásokban domborodott ki? Az is kérdés, hogy az említett tanuló osztályfőnöke milyen kapcsolatot tartott fenn a szülőkkel? Gyakran fegyel- mezetlenkedő-e a gyerek? Az úttörő csapatban milyen módon igyekeztek pajtásai segítségével a rajvezető, a csapat- vezető ráhatásával nevelni a gyereket? A szülői munkaközösség aktívái foglalkoztak-e ügyével olyan vonatkozásokban, amelyek a tanuló magatartásának megjavítását célozták? Jóllehet, sok kérdést vetettem fel, de ezek mind szükségesek a nevezett diák egyéniségének és külső környezetének megismeréséhez. Elvitathatatlan, hogy N. Z. nevelő, — mint ahogyan ez a cikkből kitűnik — jót akart. Ez abból is látszik, hogy a tanulók általában szerették. Ezt bizonyítja, hogy aláírást gyűjtöttek visszahelyezése érdekében, bár véleményem szerint ez igen kétélű dolog. Mégis, az a lényeges, hogy nem a szárv- dék, hanem a tett vizsgálata dönti el annak értékét. Hiába a jó szándék, ha a cselekedet rossz. összegezve: N. Z. cselekedete helytelen. Nem ezt védem akkor, amikor megemlítem, hogy tapasztalatlanságát, amely részben fiatal korából adódik, mérlegelni kellene a rászabott büntetésnél. Ugyanis felvetődik a tantestületben dolgozó tapasztaltabb nevelők és az iskola vezetőinek felelőssége is. A cikkben az is szerepel, hogy más nevelők is alkalmaztak testi fenyítést. Ilyen előzmények után esete úgy tűnik, mintha elrettentő példaként csak ő állna a többiek előtt. Nem mentségére — csupán jövője érdekében — érdemes lenne mérlegelni a tanulók iránti szeretetét, tettének indító okait, idegállapotát, a tanuló magatartását, amellyel a tettet kiváltotta. Magam részéről mind a tanítvány, mind a nevelő szempontjából figyelmeztetéssel, illetve áthelyezéssel oldottam volna meg a problémát. Így a pedagógusnak alkalmat adtam volna bebizonyítani, hogy tettét valóban megbánta-e, illetve rátermett-e minden vonatkozásban a nevelői pályára? Végül: a nevelés valóban társadalmi ügy. Mégis talán úgy lenne helyesebb, ha az ilyen és ehhez hasonló eseteket elsősorban a pedagógusok szaklapjaiban vitatnánk meg. Luspay Antalné tanítónő Drégelypalánk A felszabadulási évforduló eseményei Salgótarjánban Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója különlegesen gazdag lesz Salgótarjánban. Három és féléves nagy munka után befejezéshez érkezett a József Attila Megyei Művelődési Ház építése s a megnyitásra április 3-án kerül sor. Már a délelőtti program méltó bevezetője a nap központi eseményének. Az eddigi városi művelődési otthon Felszabadulás úti termeiben 11 órakor nyűik meg a II. Északmagyarországi Területi Képzőművészeti Kiállítás. A József Attila Megyei Művelődési Ház megnyitó- és avató eseményére hazai és külföldi vendégek meghívott közönség előtt este 6 órai kezdettel kerül sor. Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd az új létesítményt Sándor Elemér, Salgótarján városi ta- nács-vb elnöke veszi át a város gondjaiba. Az ünnepséget követő műsorban közreműködik Horváth Ferenc érdemes művész, Bücher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, Géczy Éva és Péter László, az Állami Operaház balettmű- vész-kettőse, Szecsődi Irén kétszeres Liszt-díjas operaéne- kesnő, érdemes művész, Dubnovszki Tatjana énekesnő valamint Virág László zeneiskolai igazgató vezénylésével a József Attila megyei Művelődési Ház zenekara. Április 4-én reggel 7 órakor zenés ébresztő lesz Salgótarjánban, majd délelőtt 10 órakor a felszabadulási emlékmű koszorúzási ünnepségére ikerül sor a Szabadság- térenT' Délelőtt 11 órakor a Tanácsköztársaság-téren az új KISZ-tagok tesznek ünnepélyes fogadalmat, délután fél 5-kor és este 8 órakor az új művelődési ház Sztárok és gitárok című műsoíán szórakozhatnak a jazz és a könnyű műfaj kedvelői. Feszt"váll előzetes: A felsőpetényi kastély. Valamikor a földesűr kényelmét szolgálta. Most az állami gondozásra szoruló gyermekek boldog otthona Több mint százharminc tanulót várnak Bemutatjuk a Cyklon, a Modern Jazz Quartet és a Saturnus A harmadik ötéves tervben ismét nagy rekonstrukció színhelye lesz a Salgótarjáni Acélárugyár. Felépítésre kerül a süllyesztékes kovácsológyár és az új huzalmű. A két új létesítmény sok régi és új szakmunkást kíván. Ezért a gyár vezetősége már az idén hozzákezd a szakember képzéshez. A legnagyobb igény a kovácsipari tanulóknál jelentkezik. Éppen ezért az idén főleg ebbe a szakmába iskoláznak be. A tervek szerint 55 főt. Az előbbieken kívül figyelembe véve a gyár fejlődését más szakmába is várnak jelentkezőket. Így a forrasztó szakmába 40 fiatalt. Ezen kívül 16 helyet biztosítottak az öntő, 28-at pedig az edző-hőkezelő tanulóknak. Pontosan 52 zenekar jelentette be eddig részvételi szándékát a II. Országos Amatőr Jazz- és Tánczenekari Fesztiválra. Május 13-ig, a fesztivál kezdetéig bőven van ;dó. Mégis már korábban megkezdődött az országosan is nagy érdeklődésre számot tartó könnyűzenei esemény előkészítése. Salgótarjánban közép- iskolás diákok készülnek a zenekarok fogadására és kiragasztásukra várnak a fesztivál plakátjaL Természetesen a zenekarok sem tétlenkednek. Az ötvenkettőből mutatunk most be — minden különösebb válogatás nélkül — hármat. A zalaegerszegi Cyklon együttesről a legilletékesebb, a zenekar vezetője, Orbán Sándor beszél: — Három éve alakult az együttes öt zenerajongó fiatal összefogásával. Zongora, gitár, két szaxofon — B-te- nor és Es-alto — továbbá dob volt a hangszeres összetételünk. Szombaton és vasárnaponként a KISZ bizottság ifjúsági klubjában játszottunk. Az együttes átlagos életkora 16 év volt a legidősebb — 18 éves — én voltam akkoriban. Tóth Jancsi a gitáros éppenhogy betöltötte a tizennegyedik életévét. — Mit játszottak legszívesebben? — A Rock’n roll-t kedveltük, a közönség is azt szerette. öt rövid hónap után Kaposvárott vendégszerepeltünk. Attól kezdve minden helyi rendezvényen, megyei fesztiválon, a Ságvári Endre Kulturális Szemlén felléptünk és — elsők lettünk. A tánczenekarok Kőszegen megrendezett első országos bemutatóján is közönség elé léphettünk már. — Mi maradt meg az akkori zenekarból? — Úgyszólván semmi. B-te- noristánk 1964-ben bevonult katonának, s ezzel az együttes összetétele, sőt, stílusa is megváltozott. Dobosunk ritmusgitárra cserélte fel a dobseprőt, egy új tag — Kre- csár Péter személyében találtuk meg az együttes ideális dobosát. Két hónapig „gyúrtuk” a luxemburgi stílust. — Az eredmény? — Kezdetben mérsékelt siker. Az 1965-ös Ki mit tud-on már a selejtezőben kiestünk a versenyből. Szombathelyen az Amatőr Jazz- és Tánczenekarok I. Országos Fe.iZzenekart tiválján viszont „Ezüst Diplomát” kaptunk a sikeres szereplésért. — Példaképük? — Feltűnése óta a Shadow,s- együttes. Művészi fokra emelték a gitárzenét.. A debreceni Modern Jazz Quartet zenekar vezetőjének, Dr. Kiss Ernőnek adjuk át a szót: — Együttesünk négytagú. A vibraf ónnál: Fazekas László, dobosunk: Mátyás Ferenc, a bőgő Fazekas Csaba kezében szól. Jómagam a zongorát választottam, de a többiek is jól játszanak jazzt ezen a hangszeren. Leggyakrabban az Egyetemi Jazz Klubban szerepelünk, de szívesen és gyakran fellépünk a debreceni Irodalmi Színpad műsorain is. Legutóbb a Húszévesek című műsorban volt „zenei szerepünk”. Február végén közvetítette a rádió. — Az együttes nevéből is kitűnik, de a tevékenységük is arra utal, hogy elsősorban jazzt játszanak. — Gyakorlatban és elméletben is. Mind a négyen rendszeresen jazz-történeti előadásokat tartunk különböző klubokban. Az előadások népszerűek, és nemcsak a fiataNég\f százezer ember érdekében Csaknem ötszáz motorkerékpáros veszítette életét hazánkban az utóbbi két és háromnegyed év alatt közúti közlekedési baleset következtében. Minimális kivételtől eltekintve valamennyien fejsérülést szenvedtek. A tragikus esetek közül néhányra még az esztendők távolából is emlékezünk. A Balatonra motorozó jegyespárra, vagy a fiatal mérnökre, aki új diplomájával táskájában robogott boldogan szüleihez... Négyszázezer ember érdekében — ennyien járnak Magyarországon motoron — fogott össze a Belügyminisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az ipar és a kereskedelem. A minisztériumok elrendelték a becsatolt bukósisak viselését mind a motorkerékpár-ve- zelők, mind a motorkerékpárok utasai számára; az utóbbiak pedig előállították, s megvásárlásra kínálják az életmentő jelentőségű bukósisakokat. Akadnak még. akik virtuskodásból vonakodnak feltenni a sisakot; vannak, akik kényelmetlennek találják. Bizony, nem hősiesség, hanem — mondjuk meg keresetlenül: ostobaság a felesleges kockázat- vállalás. A könnyű sisakot hamar meg lehet szokni; semmivel sem kényelmetlenebb, mint például egy új cipő... Jócskán kerül a nők között, aki frizuráját félti a bukósisaktól, — de koponyacsontját a töréstől nem. E hó 31-e az utolsó nap, amikor még nem kockáztat ezer forintos bírságot az, aki motorkerékpáron bukósisak nélkül közlekedik. Az elkövetkező hetek, évek alatt azonban ne a bírságtól rettegés csatoltassa be a sisakot, hanem az okos belátás, saját életünk védelme egy talán bekövetkező karambol esetére. lók az idősebbek is szívesen hallgatják. — A tanítás, ismeretterjesztés mellett nem hanyagolják el a tanulást sem? — Mindnyájan résztveszünk szakiskolai hangszeres képzésben. Vibrafonosunk tanárképzőre jár. — Mit várnak a fesztiváltól? — Reméljük. színvonalas küzdelem lesz a jazz kategóriában. Végül a Szombathelyi Ifjúság Háza — Saturnus elnevezésű tánczenekaráé a szó. Novák Géza szaxofonos egyik alapító tagja az együttesnek: — Két -éve kezdtünk. Egy tehetségkutató versenyen léptünk fel először. Már csak hárman vagyunk a régi gárdából. Kiss Jenő dobos, Lakatos Ferenc zongorista, meg én. Sokat kísérleteztünk, amíg kialakítottuk a jelenlegi együttest. Próbálkoztunk pisztonnal, bőgővel, végül az egyre népszerűbbé váló gitárzenénél kötöttünk ki. Tavaly nyáron három gitáros csatlakozott hozzánk. Büki József szóló, Varga Imre kísérő, míg Miston Tibor basszus- gitáron játszik. — Milyen versenyeken, rendezvényeken szerepeltek már? — Kulturális szemlén. Ki mit tudón, rendszeresen játszunk az Ifjúság Háza táncos estjein, az alapszervezetek klubdélutánjain és a nyári építőtáborokban. — Céljuk? — A szolid, dallamos, hagyományos tánczene elemeit felhasználó gitárzene művelése. 'nataki)
