Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

I960, március SI. csütörtök WÖGt? Ä D A dolgozók érdekéken Munkásvédelmi őrök a gépállomáson A kezdet-kezdetén — jó három évvel ezelőtt, amikor a Szécsényi Gépállomáson is megalakították a munkásvé­delmi őrséget — egyesek még bizalmatlanul szemlélték azt a néhány embert, akik figyel­meztették a könnyelmű dol­gozókat a balesetveszélyre. A csípőé megjegyzések sem ma­radtak el, s akadt olyan is, aki következetesen gúnyoló­dott a munkásvédelmi őrök­kel. Feri bácsinak szót fogadnak — Pedig nagyon helyesnek bizonyult a munkásvédelmi őrség létrehozása — mondja Pintér Sándor esztergályos. — Sokat hallgattunk az igaz, de megérte. Mert akik valamikor ugrattak, gúnyolódtak, ma már belátják, hogy nekünk van igazunk. A gépállomás szerelőműhe­lyének szűk irodájában be­szélgetünk Pintér Sándorral. A társaságunkban van még Rádi Pál motorszerelő, egy másik munkásvédelmi őr és Sárközi Ferenc, a szakszer­vezeti bizottság munkavédel­mi felügyelője. Az idős, ta­pasztalt, ember a munkásvé­delmi őrség egyik patrónusa. Ha netán még előfordul, hogy valaki csak a vállát rántja meg az őrség figyelmezteté­sére, az Feri bácsinak bizto­san szót fogad. — Igaz, hogy vonakodás, hűzódozás nagyon ritkán for­dul elő, — mondja Pintér Sán­dor — s akkor sem az idő­sebbekkel, hanem a tanulók­kal. Mivel mi is fiatalok va­gyunk, néha visszaszólnak, vagy nem hajtják végre, amit mondunk. Beleszól a beszélgetésbe Rá­di Pál is. — A nagy többség már rá­jött, hogy a saját érdekében kell betartani a munkásvé­delmi rendszabályokat. Sze­rintem ezt beláttatni a mun­kásvédelmi őrség legfontosabb feladata. Egymást segítik Rádi igazságát a baleseti statisztika alakulásán lehet lemérni a legjobban. Ugyan­is az utóbbi hónapokban egy­általán nem fordultak elő ko­molyabb balesetek. Az idén még kézsérülés sem volt. A műhelyekben szinte teljes egészében megszűntek a bal­esetek, ami a munkásvédelmi őrök tevékenységét dicséri. — Kinn a határban még mindig több a baleset, mert odáig nem tudjuk kiterjesz­teni a munkásvédelmi őrség hatókörét — mondja a fiatal esztergályos. — Csupán arra tudunk vigyázni, hogy a gé­pek a munkavédelmi előírá­soknak megfelelő állapotban hagyják el a gépállomást. A gépállomáson tizenhatan vállalták a munkásvédelmi őrséggel járó tennivalókat, s ugyanakkor a példamutatást is. A beosztást kéthetenként cserélik, s így mindenkire sor kerül. Ezek az őrök nemcsak magukra vigyáznak, hanem a munkájuk közben arra is ügyelnek: vigyáz-e eléggé a másik? Rendszeresen meg­vizsgálják a berendezéseket, s észrevételüket beírják a munkásvédelmi őr-naplóba. A beírásnak megfelelően a gép­állomás vezetői kötelesek gon­doskodni a hiányosságok meg­szüntetéséről. — Mi egymást segítjük — mondja, a munkavédelmi fel­ügyelő. — A havonként sor- rakerülő biztonsági szemlé­ken szemrevételezünk min­den szerszámot és gépet, a nagyobb hibák kijönnek, s nekik — mutat a fiatalabbak­ra — csak az apróbbak jut­nak. De ezeket sem szabad el­hanyagolni! Füst vagy fagy Jól működik a Szécsényi Gépállomáson a munkásvé­delmi őrség. Szép eredmény a mind kevesebb baleset, de még szebb, hogy sikerült meg­változtatni az emberek fel­fogását, rászoktatni őket a biztonságos munkára. Nagyon szeretnék azonban azt is elérni, hogy egy-két helyen megváltozzanak a munkaegészségügyi körülmé­nyek is. Például a motorsze­relő műhelyben nincs meg­oldva a fűtés és a szellőz­tetés. Amikor járatják a mo­torokat, mindenki fulladozik, mert a füstöt nem tudják a terem teljes lehűlése nélkül eltávolítani. Remélik, hogy minél előbb lehetőség nyílik ennek a hiányosságnak a fel­számolására is. Pádár András Ózd és Salgótarján szocialista szerződése A feladatok jobb megoldá­sa érdekében az Özdi Kohá­szati Üzemek és az Acéláru­gyár között az első szocialista szerződést 1962. decemberé­ben kötötték meg. Azóta min­den év végén találkozik a két vállalat vezetősége, összegezik az elért eredményeket, ellen­őrzik a szerződésben vállal­tak végrehajtását, majd közö­sen, egymás érdekeit figye­lembe véve készítik el a kö­vetkező év szerződésterveze­tét. Az elmúlt évi szocialista szerződés összegezésekor meg­állapították; számottevő ered­mények születtek. Az ózdiak messzemenően segítették a huzalmű anyagellátását, az acélárugyár viszont javította az öntödéből Özdra kerülő ter­mékek minőségét. Az ózdiak érdeme, hogy a kovácsológyá­ri termékeknél csökkent a se­lejt Az együttműködés kiterjedt fontos gépalkatrészek elkészí­tésére is. Özdon készült el az a 4 darab fogaskerék, ame­lyet a hengermű üzemelteté­séhez rendeltek. Salgótarján­ban viszont a kokilla tartós­ságát növelték, amelyet Özdon használnak fel. Az öntésnél bevezették a fordított eljá­rást, amely lehetővé tette a megmunkálás nélküli felhasz­nálást. Ennek hatása az Öz­di Kohászati Művek önkölt­ségének csökkenésében je­lentkezik. A hengerüreg tar­tósságának növelése érdeké­ben tovább folytatják a krómmolibdén hengerek gyár­tását. Mindez azért jelentős mert Ózd az évi termeléséhez szükséges kokillát Salgótar­jánból szerzi be. Ismeretjáték — haszon nélkül Divatozik a szellemi totó. Intézmények, vállalatok teszik újabban esetröl-esetre próbá­ra dolgozóikat és a hatókörük­kel érintett rétegeket a vetél­kedőnek e kétségkívül okos, hasznos ismeretbővítő játéká­val. Ha okos a játék. Mert ettől függ; mennyiben válik hasz­nossá, ismeretnyújtóvá: Kétségtelen, nem könnyű eltalálni a nagyobbára réte­geket, szakmai kollektívákat foglalkoztató Totó szintjét. Csak úgy válhat igazán ered­ményessé, ha tekintettel van a műveltségi átlagra, kulturális fejlettségre s bizonyos fokig a kérdezett réteg szakmai-ér­deklődési körére. A Nógrád megyei Vendéglá­tó Vállalat szakszervezeti bi­zottságának márciusi Totó-ak­ciója az olvasható kérdések alapján aligha tölti be eze­ket a kívánalmakat. A tizen­két kérdés zöme olyan dol­gokra kér választ, melyeknek csak igen távoli rokonsága van az általános műveltség fogalmaival. Nem tudom pél­dául, mennyi tudás-értéket je­lent, ha valaki precízen feleli meg: milyen eredetű (szlovák, vend, szlovén) szó a Pün­kösd?.. Vagy, hogy: ünnepi, mennyegzöi, böjti lakomát je­lent-e az IFTA szó?... Hogy hány rádió szór műsort a vi­lágon? ... hogy 11.670-e, 11.700-e, vagy 11.760? .. Ügy vélem, az sem sokat lendít senki általános műveltségén, ha szám szerint megmondja; hány operát komponált Beet­hoven, de a kérdéses zene­művekből, mint alkotással egyetlennel sem találkozott. Steinbeck csodálatos regénye, az Érik a gyümölcs rangjára s a totózóknak a művel kapcso­latos tájékozottságára sem meghatározó mérce, mikor je­lent meg, harminckilencben, negyvenben, avagy negyven­egyben. Gondolom, a vendéglátó szakma területén is akad bő­ségesen egyéb megkérdezni való, mely hozzájárulna a szakmai és általános ismere­tek szélesítéséhez. A stílszerű­ségnek még az sem kizáró oka, ha a vállalat totólapjai a megforduló kedves vendé­gekhez is eljutnak, így egy kicsit haszontalan és a sajátos réteg életétől, gyakorlati érdeklődésétől, tud­nivalóitól elvonatkoztatott a játék. (barna) (Jő/időj qazda mód fájta Egy üzem tervének sikeres teljesítéséhez nemcsak gépek­re, anyagra van szükség, ha­nem arra is, hogy mindenki Időben és jól, gondos gazda módjára dolgozzék. Sehol sem tervezik az igazolatlan mu­lasztásokat a munkaidő hi­ányos kihasználását. Vagyis a szocialista munkafegyelem szabad és tudatos fegyelem, amely a hatalom birtokosává vált munkás minden tényke­désében jelentkezik. Ezek az új vonások azonban nem alakulnak ki máról hol­napra. Az üzemek irányító­inak, a szakszervezeteknek az öntudatos dolgozóknak közvet­len érdeke, hogy néhány munkásnál jelentkező tudat­beli elmaradást pótolják. Ahol ezt felismerik és ennek meg­felelően cselekszenek, ott ked­vezően alakul a munkafegye­lem, csökkennek az igazolat­lan mulasztások. Az Acéláru­gyárban az előző évhez vi­szonyítva tavaly 22 ezer fo­rinttal csökkent a hiányzá­sokból adódó termeléskiesés. A Síküveggyárban egy év alatt 37 nappal csökkent az igazo­latlanul mulasztott műsza­kok száma. Még szembetű­nőbb a fejlődés a Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol 1964-hez képest 1965-ben csaknem 300 nappal csökkent az előbb említett címen kiesett műszakok száma. A fegyelem megszilárdítá­sában cselekvőén közremű­ködtek a társadalmi bírósá­gok és a munkaügyi döntőbi­zottságok. Tárgyilagos, törvé­nyes ítélkezéseik találkoztak a munkások egyetértésével, helyeslésével. De nemcsak ily módon segítettek, hanem sokat fáradoztak a fegyelme­zetlenségek megelőzéséért is. Amikor erről a témáról be­szélünk hajlamosak vagyunk arra, hogy bírálatainkkal csak azokat vegyük célba, akik el­lógják a munkaidő egy ré­szét. Ebből olyan helytelen következtetésre juthatunk, hogy nem kell mást tenni, mint utasítással munkára szorítani a csellengőket és máris példás munkarend ural­kodik mindenütt. A helyzet nem ilyen egyszerű, mert a fegyelmezetlenkedésnek más komoly oka is van. Éspedig az, hogy a műszaki vezetés nem minden esetben bizto­sítja a folyamatos munka fel­tételeit. Hiányzik az anyag, várni kell a szerszámra, se­gédanyagra, félre kell tenni a befejezés előtt álló munkát, mert nem érkezett meg né­hány fontos alkatrész. Ilyen esetekben nehéz a fegyelmet megkövetelni. Pedig egy-egy vezető úgy teremt magának erkölcsi alapot a fegyelem és rend megköveteléséhez, ha gondoskodik a műszaki elő­feltételekről. Szükség van a fegyelmezet­tebb munkára azért is, mert a kétségtelen fejlődés ellené­re számos jel figyelmeztet: még sok a tennivaló. Az Öb­lösüveggyárban 357, a Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 2073, a ZIM sal­gótarjáni gyáregységében 599 munkanap esett ki a terme­lésből igazolatlan mulasztások miatt az elmúlt esztendőben. Visszaesés mutatkozik az Öt­vözetgyárban és a Bányagép­gyárban is. Még rosszabb a helyzet a szénbányászatban. Egy év alatt 900 dolgozó 4547 napot mulasztott, ami 496 vagon szén termelését tet­te volna tehetővé. A fegyelemsértések többsé­gét a fizetés utáni napokon követik el, amikor egyesek megfeledkeznek magukról, többet isznak a kelleténél. Másnap pedig elfelejtenek bemenni dolgozni. Ezzel meg­károsítják az üzemet, meg- röviditik családjukat, és véte­nek egészségük elten. Az ilye­nekkel szemben ha nem hasz­nál a közösség nevelő ereje, akkor a törvény szigorával kell fellépni. Hozzá kell tenni a kővet­kezőket: A f egyetemsértők egy része későn ismeri fel, hogy cselekedete milyen ká­ros következményekkel jár. Legtöbbje csak a nyereségré­szesedés kifizetésekor, a jutal­mazásnál döbben rá, hogy nem érdemes lógni, fegyel- mezetlenkedni, kimaradozni. Amikor' saját bőrükön érzik mulasztásaik következménye­it, akkor egyesek véget nem érő reklamációs hadjáratba kezdenek, amelynek során utólag próbálják igazoltatni mulasztásukat. Alapjába véve nem rossz emberek. Vannak jó tulajdon­ságaik is. Megnevelésükről kár tenne lemondani. Meg­mentésükért eddig is igen sokat tettek a szocialista bri­gádok. Bevették őket kollektí­vájukba, vállalták a nevelé­sükkel járó plusz feladatokat is. A közösség erejével for­málták, alakították a hibát vétőt, hogy ily módon döb­benjen rá cselekedete hely­telenségére. A munkafegyelem megszi­A tudomány segíti a gyakorlati munkát A Bányászati Kutató Intézet és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt együttműködése A Nógrádi Szénbányászati Tröszt biztonságtechnikai cso­portja és a Bányászati Ku­tató Intézet bányabiztonsági és szellőztetési osztálya kö­zött nem újkeletű a jó együtt­működés. Nem ritka, hogy sürgős esetekben telefonon is keresik egymást és kicseré­lik véleményüket. Hasznos ez mindkét fél számára. Tiribes-bánya szénsavgáz veszélyessége többször okoz­hatott volna nagyobb kataszt­rófát, ha nem készülnek fel időben a védekezésre. Egy­szer a kutatóintézet szakértői és a gyakorlati emberek fe­lülvizsgálták a bánya szellő­zési rendszerét. Közben meg­tanították őket a műszerek kezelésére, módszertani okta­tásban részesítették a nógrá­di szellőzési felelősöket. Ma már a műszert sikerrel alkal­mazzák. Az első önálló mé­réseket még a kutatóintéze­tiek ellenőrizték, most már erre nincs szükség. A kutatóintézet vegyészeti csoportja mutatta be először azokat a gázelemző készülé­keket, amelyekkel azóta a nagybátonyi laboratóriumban elemzik a légmintákat még a Petőfi-bánya részére is. Ré­gebben Budapesten végezték ezt a fontos munkát. Tiribesen több speciális vizsgálatot végeztek. Keresték a gáz elleni védekezés leg­célravezetőbb módját. A ku­tató intézet mellett részt vet­tek ebben a munkában len­gyel szakemberek is. Ma már a tapasztalatok alapján tu­dományosan is kidolgozták a helyes felkészülés és véde­kezés módszereit. A kutatókkal közösen ké­szítették el a munkahelyi ön­ellenőrző tranzisztoros riasz­tókészüléket. Ez nagyon hasz­nosnak bizonyult, mert ve­szély esetén bármelyik mun­kahelyről az egész bányát ri­aszthatják. Előnye az önellen­őrzés is. Ha valahol elszakad a vezeték, a jelzőberendezés magától megszólal. Az Oszt­ravai Kutató Intézet nemrég a sújtólégbiztos műbizonyla­tot is kiállította. Ennek bir­tokában a készülék sorozat- gyártását megkezdhetik. Nemrég csaknem egy évig tartó közös kísérlet-sorozat fejeződött be Nógrádban az öngyulladásos bányatüzek megelőzése, leküzdése érdeké­ben. A nógrádi bányák leg­többjében úgynevezett másod­lagos művelés folyik. Olysn helyeken fejtik a szenet, ahol már korábban is fejtették, így állandóan kísért az öngyul­ladás veszélye. Szilváskőn, Székvölgyön, Margit-táróban és legutóbb még a mátrano- váki Csurgó-táróban is küsz­ködtek tűzzel a bányamen­tők. Szilváskőn és Székvölgyön a Bányászati Kutató Intézet szakemberei és a tröszt biz­tonságtechnikai csoportja irá­nyításával kalciumklorid és agyag, valamint vízüveg és agyagszuszpenziós injektálási eljárással kísérleteztek. A már megtevő tűz elfojtására jól bevált a kalciumkloridos keverékkel való lefröcskölés. A vízüveg és agyag keveré­két 4—5 méteres fúrólyuka­kon át szivattyúrendszer se­gítségével juttatták a másod­lagos művelésű széntelepekbe és így sikerült azokat elzár­ni a tüzet élesztő levegőtől. A kísértetek sikerültek. A módszert Csurgó-táróban és Székvölgyön is már üzemsze­rűen alkalmazzák. Valószínű az ország más tűzveszélyes bányáiban is hasznosítani tudják ezt a védekezési mód­szert. A Bányászati Kutató Inté­zet és a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt között kialakult gyümölcsöző kapcsolat első­sorban a nógrádiaknak ho­zott eredményeket. A szoros együttműködés gyorsítja a fejlődést és ezzel a lehetőség­gel élt jól a biztonságtechni­kai csoport B. .T. Vadpecsenye, palócgulyás Felkészült az idegenforgalomra a Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Pásztó, a Mátra nyugati ka- mára. A járási székhelynek púja, idegenforgalmi csomó- különösen nagy az átmenő pont. A községben és a kör- forgalma. Tavaly sok, kirán­nyékén sok érdekes látnivaló diókat országjárókat szál- , . . , , . , , , lito autóbusz állt meg Pasz-i akad a kiváncsi utazó sza- ^ón, egy kis séta után a fá­radt és éhes utasok elköl­tötték egy ebédet a Mátra Étteremben. lárdításában fontos szerepe van a szakszervezeti bizottsá­goknak is. Tevékenységüket többféle módon fejthetik ki. Egyrészt felfedik, hogy a fegyelmezetlenkedésnek mi a háttere; mennyiben terheli mulasztás á dolgozót, mennyi­ben az üzemvezetőt, megsér­tették-e a technológiai elő­írásokat, stb. A helyes mun­kamorál kialakítása szempont­jából igen sokat jelent a szo­cialista munkaverseny is. Az ebben való részvétel formálja az emberek gondolkodásmód­ját, növeli felelősségérzetüket, de csak abban az esetben amennyiben rendszeresen szá- monkérik a felajánlások tel­jesítését. Célravezető módszer még a védnökségvállalás, a nyilvános felelősségrevonás, annak bebizonyítása, hogy a fegyelmezetten ember milyen kárt okoz a gyárnak és csa­ládjának. Mivel a szakszervezeti bi­zottságok hatáskörébe tartoz­nak a társadalmi bíróságok és a vállalati munkaügyi döntő- bizottságok, kívánatos, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt a szocialista munkafe­gyelem megszilárdításáért fo­lyó sokrétű munkában. Vagy­is ne várjunk csodát, hanem minél előbb, minél többet cselekedjünk. Vezetők és dol­gozók egyaránt. Murányi László Az idén talán még nagyobb forgalomra tehet számítani, mint tavaly. A kirándulók nem kerülik el Pásztót, tehát jól fel kell készülni a foga­dásukra. Nos, a Pásztó és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet készül is. Helyben a Mátra Étterem és az Ágas­vár Étterem várja a kirán­dulókat. Az idén ez a két ét­terem fogadja az IBUSZ or­szágjárók csoportjait, prog­ram szerint ebéddel, vagy va­csorával. A napokban romantikus kisvendéglővel, a Vadászta­nyával gazdagodott Pásztó. A különböző vadak trófeáival, kitömött madarakkal díszített vendéglőt a megnyitás pilla­natától sokan látogatják. A szövetkezetiek úgy tervezik, hogy a vadászszezonban vad­pecsenyét, különböző vadas- ételeket is felszolgálnak. Rö­videsen megnyílik a mátra- keresztesi kisvendéglő is, ahol szeretnék megoldani az egy- tál-étel kiszolgálást. Aki pe­dig a Cserhátba igyekszik biztos nem hagyja ki a Bab- levescsárdát. Tavaly már le­hetett kapni bablevest füs­tölt hússal. Az idén is kan- hatnak ebből az ízletes étel­ből a látogatók. A csárda tótogatottságát és forgalmát feltétlenül növelik azok a tu­risták, akik a közelben levő Nagymező-i turistaszállóbau foglalnak szobát.

Next

/
Thumbnails
Contents