Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
Vilás proletárjai. egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD M E G V E I B I Z O TT S Á G A JÉ S A MEGYEI TANÁC XXII. ÉVF. 75. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 30. SZERDA Célszerűbb í»épi beruházót, olcsóbb kivitelezést , ... M old.) Vélemények egy témára ,.. old) Látogatás a pásztói járásban ,4 old) Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa Leonyid Brezsnyey terjesztette elő a központi bizottság beszámolóját A Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. Kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt, vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — közöttük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió, és az Algériai Fel- szabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszantartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Koszi- ginnal és Nyikolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson résztvevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, és a Központi Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben he- lyetfoglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről. Előadó: Alekszej Koszigin, a Szovjet Minisztertanács elnöke. 4. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet, a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. A* Központi Bizottságainak beszámoló jelentése A XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961.) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások' fokozódásának folyamata. Az imperializmusnak. de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vágy- módszerhez nyúljon is. képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezs- nj'ev. Az SZKP Központi Bízott sága a párt és az állam külpolitikájának kidolgozásakor figyelembe vette a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetet. A külpolitika kidolgozásában és vitelében a Központi Bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: Fejlődő kapcsolatok A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista- és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával, Magyarországgal, a VDK- val, az NDK-val, a KNDK- val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus-leniniz- inus kipróbált alapján meg követeli a tapasztalatok éQ :> vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk dolkodás ma a termelés további szakosításának és koo- perálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. II szocialista világrendszer szilárdítása Az együttműködés és szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világ- rendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. „Amikor a szocialista világ- rendszer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá- kell mutatnunk elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkáspárttal — sajnos továbbra sem kiel égi tő- ek” — mondotta Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot, a népi Kínával és Kommunista Pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Albán Munkáspárttal.” Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964. novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Peking- ben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével.' és felhasználjuk mindazt, and jó minden szocialista ország és az egész szocialista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne résztvevő or- •/* gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gon„Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezető1- ségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban.” A kapitalizmus helyzete „Az SZKP Központi Bizottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erősíti az eszmeipolitikai kapcsolatokat valamennyi szocialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—leninizmus elvei alapján, fejleszti és erősít.) a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat a Szovjetunió és más szocialista államok között.” Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök részvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megrendíti ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniük, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott „a szovjet agresszió veszélyének” mitosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket összetákolták. Foikozódik a kapitalista országok gazdasági életének mi- litarizálódása, erősödik a fegyverkezési verseny. A NATO fennállása óta több mint ezer milliárd dollárt költöttek e tömb hadigépezetének létrehozására és kors zeni s í tésére. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat, és „azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társadalmi haladásának útjába”. „A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a tőke és a munka közötti ellentét” — hangsúlyozta Le- onyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet Szerte a világban nyolcvannyolc kommunista párt csaknem ötven millió harcost tömörít — közölte a szónok. tekintetben még nagy nehézségek mutatkoznak. „Ezért mindenekelőtt a jobboldali szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit”. A szónok hangoztatta, meggyőződése, hogy a munkás- osztály végül is helyreállítja sorainak egységét. A szónok elítélte azt a kommunistaellenes terrort, amely több országban uralkodik. „Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgozók érdekeiért hősies harcot vívó indonéz kommunisták bűnös lemészárlásának” — jelentette ki Brezsnyev. A szónok ezután azzal foglalkozott, hogy a kommunistáknak a legkülönbözőbb feltételek között kell harcolniok. Majd így folytatta: „a forradalmi mozgalomnak az utóbbi években szerzett tapasztalatai, újra bebizonyították: azok a pártok érnek el sikert, amelyeket a gyakorlatban kipróbált és ellenőrzött lenini stratégiai és taktikai elvek vezérelnek, azok a pártok, amelyek számolnak a reális helyzetteL Az élet arra tanít bennünket, hogy a marxista-leninista irányvonaltól való eltérés, akár jobbra, akár pedig „balra” történjék, különösen veszélyessé válik, ha párosul a nacionalizmus, a nagyhatalmi sovinizmus, a hegemón törekvések megnyilvánulásával. A kommunistáknak feltétlenül le kell vonniuk ebből a megfelelő következtetéseket”. Leonyid Brezsnyev ezután a kommunista mozgalom egysége erősítésének konkrét útjait taglalta. Soraink egysége Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az utóbbi időben bizonyos sikereket értek el a munkásosztály egységéért vívott harcban, jóllehet, e Az internacionalizmus alapján A testvérpárlok 1957-es és 1960-as tanácskozásain kidolgozott fő irányvonal iránti hűség a forradalmi mozgalom egységének és újabb sikereinek komoly biztosítéka. Az egység csak úgy erősödhet, ha megtartjuk a pártok közötti kölcsönös viszony kollektíván kidolgozott szabályait: a teljes egyenjogúságot és önállóságot, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a kölcsönös támogatást és az internacionalista szolidaritást. Az SZKP ellenez minden hegemonizmust a kommunista mozgalomban, sürgeti az internacionalista egyenjogúságot a pártközi kapcsolatokban — jelentette ki Brezsnyev. A beszámoló megemlítette, hogy a kommunista pártok túlnyomó többsége határozottan védelmezi a nemzetközi munkásosztály forradalmi élcsapatának inte-nacionalis. ta összeforrottságát. (Folytatás a 2. oldalon)
