Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
10 NÖGRÁD 1966 március 27. vasárnap Isten a tetőn Optika? „csodák" a papok szolgálatában Az istenhívök félrevezetőinek „kelléktárában” évezredeken át fontos heíyet foglaltak el a fényhatásokkal történő „csodakeltés” módszerei. Mai szemmel nézve nem egyebek ezek egyszerű trükköknél, a fénytan jelenségeinek ügyes felhasználásánál. Mind a vallási kultuszok papjai, mind a világi szélhámosok visszaéltek a tömegek hiszékenységével: istenek, szentek, ördögök bemutatására használták fel ismereteiket, vagy „halottidézésre” vállalkoztak segítségével. Már az ó-egyiptomiak templomokban az „isten megjelenítéséhez” a napsugarakat hívták segítségül. A félhomályos szentély mennyezetébe kis nyílást készítettek; a templom tetején álló, istennek öltözött para tűző napsugarak a kis nyíláson átjutva vetített képet hoztak létre a szentély falán. Az „isten” ugyan fejjel lefelé jelent meg a hívők előtt, de ez senkit sem zavart. A felhasznált optikai elv egyébként pontosan ugyanaz, amelynek alapján fényképezőgépeink, vetítőgépeink működnek (az ún. cameraobs- cura elv). A megjelenítés rendezői gondosan vigyáztak arra, hogy az istenalakot csak néhány pillanatig láthassák a templomban tartózkodók, nehogy a fénysugár útját felfedezve leleplezzék a csalást. Mi sem természetesebb, mint hogy borús időben az istenek távoltartották magukat a hívőktől. Az egyiptomi papok közül csak kevesen ismerték a fényvetítés titkát. Ezekhez a papokhoz tartozott valószínűleg a bibliai Mózes is. Sátra is az egyiptomi templomok mintájára épült. Mózes ebben az elsötétített szentélyben végezte az isten bemutatását. Ott azonban kevésbé voltak kedvezőek a látomás feltételei, mivel a hívók nem a templom félhomályából, hanem nyílt térről nézték az istent. Ennek következtében a kép ún. fél tónusai elvesztek és ezért Mózes kénytelen volt az arc bemutatásáról lemondani. Az isten-idézés technikáját Mózes nem árulta el tanítványainak. A szentély félhomályát a templomokéban továbbra is megtartották és onnan vette ál a keresztény vallás is. A katolikus egyház csak a XIII. században jutott a vetítés titkának birtokába. Roger Bacon angol szerzetes (1214—1294), bemutatta a vetítést szerzetestársainak, azt bizonygatva, hogy abban nincs semmi természetfölötti. Mondanunk sem kell. hogy Bacont börtönbe vetették, a fényvetítést pedig ettől kezdve hétpecsétes titokként kezelték. A múlt század közepetáján a mutatványosok csodálatkeltő eszköze volt az ún. íantoszkóp. Elsötétített sátorban a színpadot sűrű fátyol választotta el a nézőtértől. A fátyolra hátulról vetítőgéppel „varázsoltak" szellemalakokat A fátyol hullámzott, lengett, a szellemalak mozogni látszott. Nos, a fátyolra való vetítés technikájának egy fizikus- léghajós, Etienne Gaspard Robertson (1763—1837) volt a szülőapja. Szellemalakjait festett üveglemezről vetítette. Miután Robertson 1799- ben szabadalmaztatta vetítő- készülékét, a „csodák” már egyre kevésbé voltak hatással a tömegekre. Könyvek jelentek meg, amelyek leírták az egyszerű szerkezetet, azonban a szerzőknek nem volt bátorságuk ahhoz, hogy a biblia ellen is szót emeljenek. Az említett trükkök még a századunkban is fellelhetők. A XX. század egyik „csodája 1914-ben az avgusztovi erdőkben játszódott, amikor az ottani katonák harci szellemének erősítésére fényszóró segítségével a felhőkre vetítették a Kazáni Szűz képét. A másik „csoda” 1920- ból származik. Ratti bíboros, a későbbi XI. Pius pápa, aki meghirdette a szovjetellenes „keresztes hadjáratot” meglátogatta ; a fehér csapatokat. Hogy-hogy nem, éppen akkor jelent meg a „Visztulái csoda”, a czestoc- howai Madonna képe a felhőkön. Jellemző, hogy a „csodát” a Vatikán megerősítette és elismertéi B. L A tengerfenék kincseiért Szakértők véleménye szerint az 1500-as évek óta kereken egymillió hajó süllyedt el, s ily módon a világon mindezideig termelt arany és ezüstenennyáségnek legalább egynegyede került az óceánok és tengerek fenekére. A búvárok az elsüllyedt kincs megtalálásáért szem- beszállnak a mélység veszélyeivel is. Pedig ezek a veszélyek igen nagyok. Most a hatalmas víztömeg nyomásáról nem is beszélünk, ez ellen megfelelő búváröltöny- nyel legalább bizonyos fokig lehet védekezni. A mélytengerbe merülő búvárra a legveszélyesebb a belélegzett levegő. Túl sok oxigén valóságos oxigénmérgezést idéz elő, nagy nyomásnál a nitrogén .mélységi bódulatot”, sőt eszméletlenséget okozhat, így a mélytengeri búvároknak adagolt „levegővel” csökkentik az oxigéntartalmat és a nitrogént héliummal helyettesítik. Igen nagy mélységekbe történő alámerülésnél megpróbálták a nitrogént neonnal helyettesíteni — ez azonban hallatlanul költséges, -percenkint 75—100 dollárba kerül. De van még egy súlyos probléma. Ezek a gázok ugyanis nagy nyomásnál ugyanúgy megtöltik a testnedveket, mint a széndioxid a pezsgő esetében. Ha azután hirtelen csökken a nyomás, — a testnedvek — akár a pezsgő — pezsegni kezdenek. A búvár lassú, fokozatos felszínre hozása emiatt hosszú időt, esetleg napokat venne igénybe. Mégis a mélytengeri kutatásban a búvárok továbbra is jelentős szerepet játszanak, bár a régi módszerekhez újak is csatlakoztak: vízalatti laboratóriumok. A könnyű búvárok mélységi rekordját ez- ideig Hannes Keller svájci matematikus tartja, aki 260 m mélységig, sőt egész rövid ideig tartó úszásra 300 m mélységig merült le. De nem elegendő a mélység puszta elérése: a mélységben huzamos ideig munkát is kell végezni. Ebben a tekintetben is jelentős eredmények születtek a közelmúltban: itt a franciák járnak az élen. Jacques-Yves Cousteau kapitány emberei tavaly a francia Riviéra előtt 110 m mélységben csaknem három hetet töltöttek a víz alatt. A búvárokon kívül a tengeralattjárók játszanak még nagy szerepet a mélytenger kutatásában. A mélységi rekordot itt a kétszemélyes Alvin nevű tengeralattjáró tartja, amely 2000 m mélységig merült le. Most helyeznek üzembe egy tengeralattjárót 12 főnyi személyzettel: 7000 m mélységig fog lemerülni. Ezek az óriási költséget felemésztő erőfeszítések az elsüllyedt kincsekért aligha lennének kifizetődők. Ami ma biztos és gyakorlati hasznot hozhat — és hoz is — a tengerek mélységéből, az az olaj és a földgáz. Sekélyebb vízben ma már több helyen folyik olajbányászat — a Szovjetuniónak vannak például a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger térségében jelentős olajkutai, — de az óceánográfusok és olajszakemberek szerint 10—13 éven belül 300—600 m mélységben is megindul az olajbányászat. Ilyen mélységekben természetesen nemcsak búvárok, hanem robotgépek is dolgoznának majd. Az olaj és a földgáz mellett a távolabbi jövőben bizonyára sor kerül a tengerfenék egyéb ásványi kincseinek kitermelésére is, és elképzelhető, hogy a vízben oldott nyersanyagokat is megkísérlik hasznosítani. Elektronikus esőtérkép Nemrégiben érdekes mechanizmusé esőtérképet szerkesztett egy amerikai rádió- csillagász: az elektronikus szerkezet pontosan ábrázolja az adott területre lehulló csapadék mennyiségét. A számláló műszerekhez az információk a térkép hatósugarában működő meteorológiai megfigyelő állomásoktól érkeznek, ahonnan a radar adók kutató impulzusokat sugároznak ki az adott légtérbe, a vevőberendezések pedig felfogják az esőcseppek, hópelyhek és daraszemek által visszavert hangokat. A kutató sugárnyalábok visszaverődésének intenzitása és gyorsasága adja meg a leeső csapadék pontos helyét és mennyiségét. Az esőtérkép oly módon tartja fenn a szoros összeköttetést a meteorológiai állomásokkal, hogy a térkép fényérzékeny berendezése először végigsepri az esőmérő radarernyőt. A radarkép intenzitását és részleteit jelző elektromos impulzusok aztán normál távbeszélő vezeték felhasználásával kerülnek a térkép számláló műszereihez. Ezek a műszerek a kapott impulzusokat átszámítják az illető helyeken leesett pontos csapadék- mennyiségeket jelző értékekre. Az esőtérkép egyelőre csak korlátozott területre leeső csapadék mennyiségét és helyét jelöli. Ártatlan szamárságok Virá? mint kályha Kanadai kutatók az északi állat- és növényvilágot tanulmányozva megfigyelték, hogy az Aedes impiger nevű szúnyog előszeretettel és jóval hosszasabban tartózkodik a Dryas integrifolia virágjában, semmint azt nektárgyűjtő munkája indokolná. A virág szerkezetének alaposabb vizsgálata kiderítette: szirmai parabolatükrőt alkotnak, melynek gyújtópontjában a bibe áll. Á növény virágjait állandóan e nap felé fordítja, hogy a rövid ideig tartó napsugárzás melegét összegyűjtve, termékenységét jobban biztosítsa. Az Aedes impiger ezek szerint nemcsak élelmet, hanem meleget is talál a virágban, s éppen ezért tartózkodik ott. jóval a táplálkozás után *s. A lábjós: Uram. önt 99 óra múlva agyonlövik. (Stem karikatúrája) Termelő Pegazus. (Die Zeit karikatúrája) — KI, vagy ml az ott, nekem mindegy! Húzd eléje a függönyt! (Quick karikatúrája) „Kutya beszéd Az állatok egymás közötti „beszéde” már régóta foglalkoztatja az embereket, elsősorban azonban az állatpszichológusokat. Ez a „beszéd" természetesen csupán hangok közléséből áll, hiszen a ta golt beszéd csak az emberek sajátsága Számos állatkísérlet bizo nyitotta: az állatok, ha bizonyos körülmények (például veszély stb.) között magnetofon szalagra rögzített „be szédjüket” később lejátszót ták nekik, hasonló módon viselkedtek. Willms állatpszichológus és munkatársai most a kutyák „nyelvét” kezdték vizsgálni, s megáll^ 1 ították, hogy a „kutyanyelv' kizárólag magánhangzókból áll. Az egyes kutyafajták vizsgál óta révén pedig 19 „nyelvet” es ezen belül 170 „tájszólást’ különböztettek meg. Hetven évvel ezelőtt halt meg Frankel Leó a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az 1871-es Párizsi Kommün munkaügyi népbiztosa. A Kommun előtt írt egyik leveléből idézünk rejtvényünk vízszintes 1., függőleges 14., és vízszintes 33. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet kezdete. 12. Határozottan kívánja. 13. Mezőgazdasági munkát végzek. 14. J. V. 15. író, Edgar... 17. Vissza: HjO. 18. Használatát nem mindig helyeselhetjük. 19. Frankel Leó ezt a lapot a szocialisták szócsövének nevezi. 21. A gyümölcs belsejében van (vissza). 23. A jó késnek van. 24. Kedveskedve keresztnevén szólítja a férfit 27. Formát. 30. Gyerekek nevezik így a békát. 32. Népiesen — sír. 33. Az idézet befejező része. 35. Járdára. 36. Juttat. 37. Biztató-szó. 38. Tó a Szovjetunióban. 39. Titokban lő vadat (betűhibával) 41. Az öregember. 43. Kevert — ezen a hét napon. 45. Házikó. 47. Komárom megyei városba való. 49. Ital-különlegesség. 51 Skóciai folyó. 52. Apró anyagi részecske. 53. Szerette vol- na-e? 55. Az ilyen fát nem lehet bútorhoz felhasználni. 57 Temetésen énekelnek ilyen éneket. 59. Mongol tó. 60. Szerencse-játék. 62. Két magánhangzó. 63. Fa-fajta. 66. Személyes névmás. 67. Ragadozó madár körme — névéVASÁRNAPI FEJTÖRŐ Frankel Leó 1 X 3 M ..... 6 1 t 9 10 M 1 m ti ifi [B! ti (el a |B 15 16 IBI 17 lej n Ital 19 20 1 (e| m 21 22 | G Lel Í3 lel 27 25 26 27 28 19 Ifi 30 31 m 31 33 3S lel 35 m 36 37 lM lm 3í m 39 >s0 m Hl w u ki ¥« m <£ ö le 97 IBI 50 51 fül 52 lei S3 5s 55 56 e| 57 Sft lel m 53 G 60 Sí u 62 m 63 64 65 |G es H 67 es 69 IBI 70 71 TI 75 (fii n le 75 76 U. lővel. 70. Ilyen poétika is van. 71. Kerek számú állóvíz (—’). 74. Fedd. 75. Ipari és takarmány-növény (.... forgó.) FÜGGŐLEGES: 2. Maró folyadék. 3. Fordított kicsinyítő képző. 4. Nagy leveleiről ismert növény. 5. Német — robot. 6. Kimondott mássalhangzó. 7. Vissza: hiszékeny ember. 8. Hallom a megszólításomat. 9. Radványiné Rutt- kay Emma költő és író álnevének kezdő betői. 10. I.E.E. 11. Ilyen kályha Is van. 14. Az idézet folytatása. 16. Ez az egy pár nap. 17. Ruha tartozéka. 19. Vissza — bárány németül. 20. Hamis. 22. Kártya értékének megnevezése. 25. Kimart — hibásan. 26. Árat megállapít. 28. Elkészült (ék.hiba). 29. Két magánhangzó. 31. Szerencse-játék (betűhiány). 34. Házaló edényjavítók. 40. Kukoricát szárítanak benne — keverve. 41. Villamosenergia tároló berendezés, közismert szóval. 42. Mezőgazdasági munkát végző (—’). 44. Feltételezést kifejező szóval — juttatom. 46. Névelővel — mondattanilag lényeges egység (—’). 48. Vonatkozó névmás. 50. I. T. 54. Török hegycsúcs (... Dag). 56. Német — csillag. 58. Fára rávésett, (betűhiány). 61. Ultiban a letett két lap (középső betű hiányzik). 64. Bejárat. 65. A.R.R.N. 66. Reggeli ital. 63. Menyasszony. 69. A.N.L. 72. Z.H. 73. Személyes névmás. 76. Német — nál, nél. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 14., vízszintes 33., valamint a vízszintes 19. számú sorok megfejtése. A március 20-i keresztrejtvény helyes megfejtése: „Óh szabadság hadd nézzünk szemedbe, oly sokáig vártunk rád epedve.” Könyvjutalmat nyertek: Tóth Lászlóné Starján, Figura Júlia Szécsény és Szabó Gabriella Bgyarmat. A könyveket postán küld jük el.
