Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
4 WÖGRÄD TOGS, március 27. vasárnap Van-e különbség daru és daru között? E kétségkívül szellemes kérdést minden bizonnyal beugratásnak szánta a titokzatos telefonáló. Nos, lxát „ugorjunk” be! A természetben nincs két egyforma tojás, nincs két egyforma falevél. Színében, alakjában, méretében, anyagában feltétlenül különbözik egyik a másiktól. Hát akkor két teljesein egyforma állat hogyan lenne? Mert — ugye — a daru az állat Méghozzá egy nálunk ma már csak ritkán látható gázló madár. Hazánkban csak átvooulóban fordul elő. Hogy a rászedő még jobban derüljön, naiv buzgalommal azt is elmondjuk, hogy e leginkább gólyához hasonlító madár tudományos neve: Gusgms. Költőink igen kedvelték. Különböző versekben gyakran megpillanthatjuk a darvakait az őszi esték (éjszakák) egének valószínűtlenül mély kékségében. Például: Balassi Bálintnál: Midőn dar vak at látnék Szép renden repülni... utánuk kiáltván Tőlük én így üzenek. — Petőfi Sándornál: Fejem fölött... őszi légen át Vándor daruid V betűje szállt. — Jókai Mórnál: A szem nem lát egyebet a vándor daru csapatnál. — Babits Mihálynál: Jönnek óriás, csőrös ékben: jönnek, jönnek darvak a légben. — Egyik legkedveltebb ma- gyamótánk is így kezdődik: Darumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől. No, igen-igen! ön nem így értette. A „daru” és „daru” szó különbségére kíváncsi. Hát akkor a madarak helyett tnosí nézzük meg a két szót: daru — daru. A hangsor (a négy betű: d, a, r, u) teljesein megegyezik. Tehát a két szó alakja szerint nincs különbség daru és daru között. De a szavaknak: nemcsak hangalakjuk, hanem jelentésük is van. Most vizsgáljuk meg a „daru” szó jelentését, (értelmét)! Ezt szemlélve, bizony, már nagyon is nagy a különbség a daru és daru kétféle jelentése között. A daru szó alapjelentéséről, a hosszú nyakú, hamuszürke színű madárról (a Grusgrusról) már beszéltünk. (Itt élőlényt megnevező főnév.) De ezzel a szóval nevezzük meg azokat az égig nyújtózkodó karcsú gépeket is, amelyek buzgón serénykednek az épülő Salgótarján épületóriásai között A daru emeli a hatalmas betonelemeket, kisebb távolságra el is szállítja azokat Félelmetesek is, imponálók is a daruk, amint csikorogva, de szolgálatkészen kiszolgálják az építőket Véletlen volna-e, hogy a gázló madár és a hasznos gép azonos nevet visel? (Ez esetben egyalakú (homonim) szavak lennének, mint a véletlenül azonos fűz-fűz, szán- szán, mer-mer, ég-ég.) A daru-daru esete (úgy érezzük) más. Az azonos hamgalakhoz több jelentés kapcsolódik, a több jelentésű szavak közé tartozik. Eredetileg persze csak a madarat jelentette. De ez esetben is úgy látszik, hogy az ember gyakran „könnyebben” alkot új hatalmas gépet, mint új szót A daru szó alapjelentése mellé egy újabb jelentés is tapadt a nyelvhasználatban, így az egyjelentésű szóból több jelentésű lett. A „két daru” alakjaiban (akármilyen meglepő is) van bizonyos hasonlóság. Persze itt nem a szó hangalakjáim, hanem az élőlény és a tárgy alakjára kell gondolnunk. Semmivel sem merészebb ez a névátvitel, mint az emberi testrészt jelölő „fej” szavunk átvitele például a káposztafejre, A daru szóhoz napjainkban újabb jelentés is tapadt. Egy cigarettafajtát is jelölnek vele. Átvitt értelemlben pedig a régen közismert „Fiatal daru” — szókapcsolatban egy negyedik jeleniésámyaJaítna is rábukkanunk. A fiatal daru: képességeinél többre vállalkozó, túlságosan merész és magabízó fiatalember. A daru és daru szó hangalakjában tehát teljesen megegyezik, de jelentésében nagyon is nagy a különbség. A többes szám azonban a hangalakban is jelzi a különbséget: Darvak — madarak, daruk — gépek. Erről az érdekes nyelvi jelenségről majd máskor szólunk. Tóth Imre Két „ünnep99 Az Orgonavirágban néhány ember lézeng. A szürke esti félhomály álmosságot sugall. A sarokban két középkorú ember ihaj-tyuhaj hangulata feltűnést keltene, ha nem szokták volna már meg tőlük az ilyet a törzsvendégek. A faluban Palinak és Pajának hívják őket. Ma különös ünnepet ülnek. Paja már régen elvált, Pali barátja ma délután követte őt. Persze az ilyesfajta „felszabadulást” italorgiával kell megülni. Legalábbis szerintük. A sörös és hosszúnyakú tolcsvais üvegek, talpas likőröspoharak- kal keverednek az asztalon. Olykor beszélgetnek is. — Mi jó bányászok vagyunk azért — véli Paja. — Iszunk, de dolgozunk is — bizonygatja Pali. Aztán megegyeznek abban, hogy ők jobb sorsra érdemesek és egyszer még rájuk is világít a „lámpa”. Két aktatáskás idősebb férfi lép be. Különös véletlen ők is ünnepelni akarnak. Márton bácsi 40 év után ma ment nyugdíjba. Egy kereskedelmi vállalatnál dolgozott előadóként. íróasztala volt. A másik férfi pár évvel fiatalabb Leülnek, rendelnek. Pa- ja félhangosan (hogy ők is hallják.) megszólal•' — Megjöttek a dologtala- nok! — Meg. — Bezzeg mi kidolgozzuk a lelkünket. Márton bácsi nem bírja tovább: — Látszik — mondja szelíden. — Inkább a családotokkal törődnétek. Ha a szomszédok nem segítenék őket még éheznének is. És nektek van képetek ilyesmiket mondani? Paját „kemény” fából faragták: — Mi köze hozzál Azt hiszi maguknak mindent szabad? Megmutatom, hogy demokráciában élünk! Ezzel fogja a hosszúnyakú borosüvegeket és komótosan a padlóhoz veri őket. A sörösüvegek, majd a talpaspoharak következnek. önérzetesen körülnéz. — Na ugye! A felszolgálónők sírnak és szitkozódnak. Paja pedig a belső zsebéből kivágja a százasokat. — Mindent fizetek! — kiáltja. Márton bácsi és társa felhajtják a konyakot és távoznak. Nem így képzelték a rtyuga- lombavonulás ünnepét. A falon lógó Corot-csend- élet virágai hervadtan tükröződnek a csillárok fényében ... — K — Salgótarjáni film Prágában A prágai Úttörő Palota pályázatot hirdetett a népi demokratikus országok filmUtaxás a zene birodalmában IX. A XX. század szakkörei számára. Nagy megtiszteltetés érte a salgótarjáni Üttörőház filmező pajtásait. Egyedül ők képviselik hazánkat az úttörő filmfesztiválon. Jelentkezésüket tegnapelőtt küldték el Prágába. A kiírás szerint a hangosfilmet április 30-ig kell elkészíteni és a gyerekek mai életét kell ábrázolnia. Már megkezdték az előkészületet. Témául a titkos és nemes tetteket választották. A forgatókönyv írásához a jövő héten kezdenek hozzá A forgatást a tavaszi szünidőben bonyolítják le. Mesterséges panoráma betegeknek A betegekre olykor kellemetlen lélektani hatást gyakorol a zártság érzése. Főként olyan kezelő helyiségekben fordul ez elő, amelyek műszaki vagy biztonsági okok miatt ablaktalanok. Az egyik angol kórházban — ahol a kobalt-ágyút alkalmazzák — a helyiség egyik falára „ablakon át látható” panorámát (tájat növényzettel) festettek. A nemzetközi turistaforgalom legújabban a társadalom egy szűk rétegének privilégiumából társadalmi tömegje- lenséggé vált. Egyúttal a világgazdaság egyik vezető ága lett, tekintettel arra, hogy a világ országainak a körülbelül 120 millió külföldi látogató, a belföldi turistaforgalommal együtt, az utasforgalmat is beA romantikus törekvések óhatatlanul érvényesülnek századunk zenéjében. A modem zene alapjai a 19, században teremtődtek meg, s enélkül a huszadik század stílusjegyei érthetetlennek tűnhetnek. A romantika élményanyaga elsősorban arra irányul, hogy felrázza az emberiséget és egy eszményibb világba emelje. Másodsorban ez az élményanyag tele van filozófiai, politikai, irodalmi vonatkozásokkal. A harmadik oldal a miszticizmust mutatja, elérhetetlen vágyak, álmok, sejtések kifejezését Majd ez az élményanyag határozza meg a népi és a nemzeti művészet tudatos eszményeit A romantikus zene elsősorban programzene, mindig kifejez valami természeti vagy kozmikus jelenséget, általában a zenén kívüli területekkel is szoros kapcsolatot tart fenn. A romantikus és a modem zene közötti átmenet évei az 1890 és 1910 közötti két évtizedre tehetők. Ezekben az években egyes romantikus stílusjegyeket tudatosan tovább- f: ijesztenek, s így lehetővé teszik a modem zene teljes kialakulását. A századforduló kiemelkedő zeneszerzői: Debussy, Ravel, Mahler, Richard Strauss, Puccini, Szkrjabin. Mahler és Strauss a hang- szerelés újszerűségével hatott. Puccini pedig zenekarának „gamelán” szerű csillogásával (a gamelán zenekar jávai eredetű, különböző dobokból, gongokból, harangjátékokból leszámítva, közel 90 milliárd dollárt hozott. A turistaforgalomban Európa vezet a földrészek között, s 1965-ben a világ turistaforgalmának körülbelül 73 százalékát bonyolította le. Észak- Amerika részaránya 18 százalék, s a megmaradt 9 százalékon osztozik Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Ausztrália. álló hangszeregyűttes.) A távoli népek zenei folklórja Debussyre is hatott. Zenéje francia nemzeti zenévé akar válni. A modem zene fő irányzatai a század második évtizedében öltenek kristályos formát. Mielőtt a főbb irányzatokra rátérnék, szükséges néhány kifejezést tisztázni. Sokan a kor zenéjét atoná- lisnak nevezik, ami hangnemnélküliséget jelent. A dúr és moll zene teljes kiküszöbölését értelmezzük ezalatt. A másik elnevezés a dodeka- fonia (tizenkétfokúság — minden hang egyenlő értékű). Ez csak egy stílusra, illetve annak zeneszerzési módszerére nyújt betekintést, így nem lehet összefoglaló jellegű név. A modem zene fő irányzatai a következők: 1. A népzenére épülő zenei folklórizmus, illetve zenei neofolklórizmus. Elnevezése az angol folk (nép) és a lore (tudomány) szavak ösz- szetételéből származik. Azt jelenti, hogy a nép dalaira, hangszeres zenéjére támaszkodik, a nép szokásaival foglalkozik, ezeket kutatja és a zeneszerző ebből leszűrve alakítja ki saját egyéni világát. Ez az irányzat Bartók és Kodály művészetében csúcsosodik ki, de idetartozik még a cseh Janacek, de Fal! a, Stravinszkij (élete első alkotóperiódusa.) 2. A dodekafónia (görög szó — 12 fokot jelent) Schönberg és tanítványai által képviselt irányzat. Schönberg mellett Anton Webern és Alban Berg az iskola vezéralakjai. Élményanyaguk és stílusjegyeik sokrétűek. Olykor szimbolizmus, szecesszió, expresszio- nizmus vagy hyper-individua- lízmus jelentkezik náluk. 3. Az elektronikus zene néven összefoglalt legújabb zenei irányzatok. Ezek „kísérleti zenék”. A punktualiz- mus, a bruiüzmus és a technikai zene (főleg film) tartozik ide. A punktualizmus szellemi vezére Anton Webern volt, főbb tagjai: Luigi Nono. Pierre Boulez és Karlheinz Stockhausen. Szerintük a do- dekafóniában leírt sor csak Á nemzetközi turistaforgalom számokban OROSZ MIHÁLY: a hangok egymásutániságát határozta meg, ritmikai értékek, dinamika és forma nélkül. Egyszóval, a sor nem jelenti a mű teljességét. Zenéjüket még a hagyományos hangszerekre írták. A bruitizmus (zörej-zene) a futurista kiáltványra épült (Luigi Russoló, 1913. Milano): „Ki kell tömünk a zenei hangok szűk köréből és meg kell hódítanunk a zörejek végtelen változatosságát”. Az előadott művek „hangszerei”: autódudák, körfűrész, csengők, harangok, vizespoharak, kalapács stb. Fő alakja Edgar Varése. „Gyakorlati és elméleti harcosa annak a gondolatnak, hogy a modern emberiség még mindig a XVII. és XVIII. század zenei gondolkodásában él és csak egy alapos racionalizálási folyamat, matematika és új hangszerek segítségével hozhat létre valóban aktuális zenét." Ide tartozik még a névadó, az elektronikus zene is, mely alapvetően szakít a természetes zenei hangzással, a hangokat alapelemeire bontja szét és azokat tetszés szerint elektronikus úton, különböző kombinációkban keveri. A matematikai egyenlet szigorú logikai tömbje az alap, az úgynevezett n- nus hangok, amelyeket a rádiók kísérleti stúdióiban elektronikus úton állítanak elő. Szerteágazóak ezek a törekvések, a század kísérleteiből csak az utókor mondhat majd jogos értékítéletet. De aki érdeklődik a modem zene iránt, annak fontos, hogy tudjon a főbb irányzatokról és csupán „elvből” ne vesse el azokat Kísérletező ez a század, és ezekből a kísérletekből alakul ki egy újabb leszűrődés, amely még várat magára, de remélhetjük, hogy a nagy összegező — (mint a század első felében Bartók) — egyszer megérkezik. Molnár Zsolt ban mindenki az otthoniakra, munkára, lányokra gonA PLATERÓ MŰVELET (33.) — Ne higgye, hogy sajnálom azt a Joóst Legfeljebb megkímélték a hóhért. A 100-as motyogott valamit. — Hangosabban beszéljen! — csattant az utasítás. — Alázatosan jelentem, én lőttem bele... — suttogta. — Miért? — ... Ki akart szállni. Az alezredes sóhajtott. — Hát ez sikerült is neki De azt tudja, hogy a hulláikkal el kell számolni? A finánc hallgatott. — Tehát felesleges volt a fényképészre hárítani. Egyébként, ha tudni akarja, ő nem szökött meg. Nem bizony. Csak éppen nem áll módjában itt megjelenni. Magának mi a száma? — fordult az alezredes a pályamunkáshoz. — Kérem, nekem nincs semmiféle számom. Én nem is értem ezt az egészet — te- kintgetett körül ijedten a sovány ember. — Én csak azokat az átkozott cigarettákat vittem a szemétládába .. . — Üljön le. Ezt majd a bíróság méltányolni fogja önnek. — Nos, — fordult a tiszt újra az ügynökökhöz — nem hiányzik senki? Nézzenek csak jól körül... A nő kapta fel a tekintetét, de nem szólt — Az RN—2-re gondolt? Igen? A manöken bólintott. — Az nem lehet itt. Sajnos, azt maguk megölték. Vagy nem? A „számok” egyszerre rázták a fejüket. — Vagy csak meg kellett volna ölni? Valtert is maga ölte volna meg? — kérdezte a 100-astól. — Nem, őt nem! — tagadta a finánc kétségbeesetten. — Hát ki még ilyen harcias? Csak nem az RF—10-es? A tüdőbajos riadtan tiltakozott. — Tehát maradt a kis színésznő? Nemde? A lány felugrott. — ö adta az utasítást! — mutatott villogó szemekkel a pénzügyőrre. — És ő adta az ampullákat is! Miért nem vallja be?! Hallja?! Most legyen okos! Kérem — fordult könyörögve az alezredeshez — én úgysem hajtor tam volna végre... — A hangja zokogásba fulladt. — Majd később részletezi — nyugtatta az alezredes, majd telefon után nyúlt. — Kapcsolják N-et. Az ügynökök elképedve hallgatták: — ön az, hadnagy elvtárs? Nos, eresszék már ki a fogdából azt az RN—2-t... Igen, igen... A kis színésznőnek kellett volna jóvátenni az elkövetett hibát... dehogy ... dehogy pisztollyal! Idegméreggel! Nem, most már nincs semmi probléma. Igen, azért adtuk le az utasítást a likvidálásra, hogy kiderüljön, nincs-e még egy szereplő. Mondjuk egy hóhér... Persze, együtt az egész . .. Aztán küldjék haza néhány napra, úgy is idő előtt megszakította a szabadságát. És tudja mit? Pikó elvtárs szólna még egy pár szót... Pikó mosolyogva vette át a hallgatót. — Igen, én. Csak azt akarom mondani, hogy szervezzék ám át azt a fotószakkört . .! Lábas ? Holnap megyek vele .., Nem, semmi adat nem jutott ki! • Nagy Andrisnak csomagot hozott a postás. Bánatosan, remegő kézzel tapogatta a barna csomagolópapírt, és nem volt ereje kibontani h toldott-foldott spárgát. Társai szótlanul álltak mellette. Valaki elmetszette a zsineget, és előbuggyant egy gyűrött, sötétkék civilruha. Andris mélyet sóhajtott, és e pillanatdőlt. Nagy Andris kétszer köszönt el mindenkitől. Még a lovakat is meglátogatta, azoktól is elbúcsúzott. Kiskabátban állt a laktanyaudvaron, és nem bírta rászánni magát az indulásra. Pikó és Lábas érkeztek. Andris odasietett hozzájuk. — Kinyírtuk a Faragót, mi? — üdvözölte széles vigyorral napok óta nem látott katona- társát. — Bolond vagy te, Andris — szökött ki Lábas száján, és sokáig, szomorkásán nézett a szemlébe. — A, nem volt az jó ember! — mondta a fiú és elol- dalgott mellőlük. A katonák és a tisztek körülvették az érkezőket. A kérdések áradata zúdult rájuk. Pikó csak szabadkozott. — A teljes összefüggés csak a kihallgatások után derül ki — mondotta. — Van még néhány tisztázatlan probléma, dehát az már a bí- i óságra tartozik. Igyekeztünk megtenni a magunkét. Persze, hogy nem volt könnyű. Andris kiosont a kapun, és lassan elindult az országúton. A lenyugvó napot nézte a felhőtlen nyugati égen, és az égbolt szomorú, roppant tisz- ■aságát... Ezerkilencszázhatvan három, február tizennyolcadika volt, délután négyet mutatott az óra ... — Vége —
