Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

4

r n o n A n

?98(j március 53. szerda

Barangolás;

a balaisa^prmati járásban

Távolból előbukkanó hegykúpok, egymásba fonódó dombok, közöttük kanyargós utak. Külsőre ilyen a balassagyarmati járás, amely a Cserhát és a Börzsöny ölelésében fekszik. Balassagyarmat felé a sárga agyagos talajt felváltja a homok.

A természet régi, de az élet a dombhátakon, a síkságon két évtized során szinte teljesen kicserélődött. Az országban itt volt a legtöbb földesúri kastély. Bercelen például kilenc. A legkisebb községben is volt legalább két földesúr. A járásban száz bérlő, dzsentri, módos ember bírta a határ

nagyobb részét. A szegénységnek, cselédsorsnak talán sehol nem volt annyi Ti- borca, mint itt.

A kastélyok nagyobb része még áll, bennük intézmények, művelődési otthon, iskola. A járásnak nincsenek ipari üzemei, a kőbányát kivéve. A lakosság nagyobb része a földből é l, de sokakat elcsábított már a város. Akik szerették és ma is szeretik a földet, azok 1961-ben létrehozták a termelőszövetkezetet, ahol a földművelő lett a gazda, s nem jár nyomában a számvevő, az ispán.

Dinnyés élet, kemény élet

A szülőotthon gondjaiból

Mikor less mentőállomás?

Még hó borította a balassagyarmati Palócföld Tsz határát, amikor Ossik Sándor horti dinnyés elővette a kunyhóépítő szerszámokat. S amikor elkészült a nyári hajlék, jött utána Hortról a négy gyerek és a feleség is. Most már nap mint nap ott látjuk őket a határban a palántaágyak fölé hajolva. A tsz 12 hold dinnyére kötött velük szerződést.

Az országút mellett fekszik a dinnyések földdel takart kunyhója. A nadrágszaggató Betyárt meg a Mitvisz-t erős láncra kötötték. Jaj lesz a dinnyetolvajoknak, ha majd elengedik őket.

Ossik Sándor betessékel a maga építette kis házikóba, van benne szoba, konyha, sőt kamra is. Innen járnak a gyerekek iskolába, aztán este mikor végeznek a gyeptéglázással, elfáradtak a gyarapodó ágyak mellett akkor ide térnek meg pihenni. Bekapcsolják a táskarádiót. Csak ritkán mennek a városba, legfeljebb élelemért. A világgal való kapcsolatot a rádió jelenti.

Kemény, nehéz élet. Nem tudná akárki utánuk csinálni. De Ossik Sándor ereiben régi dinnyés vér folyik. Az apja is kertészkedett. Már bejárta az országot. Tavaly Komáromban volt. Februártól októberig sok munkát ad majd nekik a homok.

— Mennyiért vállalták a '2 holdat?

— Felesbe — mondja az asszony a férje helyett. — Ez komoly bevétel. Csakhogy nem minden a dinnyés akaratától függ. Főként a jégveréstől félnek. Egyszer elvitte az egész évi kenyerüket. Ebből aztán okultak. Most szerződést kötöttek a biztosítóval.

Még nedves, hideg a homok, de a nyári napsütés majd forróra hevíti. Sok diny- ryét ígér a határ, s ha egy horti dinnyés ide eljön, s a t rmészet sem lesz hozzá mostoha, akkor jól járnak a gyarmatiak, közelből kapják a friss, édes csemegét.

A küllemére is tetszetős járási szülőotthont 1961. októberében avatták Bercelen. Másnap megszületett benne az első csecsemő. Azóta évente 240—300 ifjú állampolgár nevét vezetik be az anyakönyvbe. Idejönnek a rétsági, a pásztói, a gyarmati járásból, sőt Pest megyéből is az anyai örömök elé tekintő mamák.

Meghitt, szép környezet. Dr. Bánfalvi Márton főorvos a szülőotthon vezetője szívesen kalauzolja a vendéget. Győrből került ide egy évvel ezelőtt. A nagy város után már nincsen benne semmi nosztalgia. Csak a hivatásának, a gyógyításnak él. De ami az

intézet falai között zajlik, az arra készteti, hogy túlnézzen a járási szülőotthon határán.

A múlt évben 299 gyermek született az otthonban. Ez örömteljes, de tavalyelőtt volt 382 terhességmegszakítás, 1965-ben pedig ennél is több. Ebben az évben már hetvenhétnél tartanak, s mindössze 56 szülést kellett levezetni. Szomorú statisztika. Dr. Bánfalvi Márton is sokat töpreng ezen. Az abortuszbizottságok minden kérelmet helybenhagynak. Alaposabban kellene mérlegelni a kérelmeket.

— Csak rendkívül indokolt

esetben kellene megengedni, hogy fiatal hasasok lemondjanak a gyermekáldásról, legalább a két gyermelag a legnagyobb szigorúságot kellene tanúsítani — véli a főorvos.

Meggondolandó ajánlat. Különösen akkor, ha azt számítjuk, hogy a megyében a statisztikák alapján két és fél gyermek jut egy családra. A kicsiny szülőotthon úgy utal a demográfiai helyzetünkre, mint egy csepp a tengerre. S van még egy fontos :n- telme a főorvosnak.

— Sokszor felelőtlenek a lányok és a fiatal mamák. Az operáció után nem pihennek, pedig három napig feltétlen ajánlatos lenne. Aztán jelentkeznek a derékfájások, a fáradtság. Mindez ide vezethető vissza.

Amikor az otthonban jártam mindössze két újszülött volt a csecsemőszobában. A szülőotthonnak első naptól kezdve jó a híre. De sokszor még azok sem jutnak ide, akik a környező községekben laknak, noha ehhez ragaszkodnak. Szüléshez Pásztóról, Balassagyarmatról, Gödöllőről kell hívni mentőt. A mentő aztán már csak a járási kórháznál áll meg. És a járási kórházak mindig zsúfoltak, sok bennük a pót- és a szükségágy, itt viszont üreseket találhatunk.

Régóta dédelgetett terv: legyen mentőállomása a szülőotthonnak. Igaz pénz kell rá, de nem sok. S ha lenne mentőállomás, nem érkezne az orvos másfél-két órával kérőbb a beteghez, csökkenne a járási kórházak zsúfoltsága. Egy segédorvos is munkát találna akkor a berceli szülőotthonban. Ha a mentőautó felesleges járkálását, a betegnek nyújtandó gyors segítséget, s a beteglátogató költséges utazgatását tekintjük, jogos a kérdés: mikor lesz mentőállomása a most kihasználatlan szülőotthonnak?

A horti dinnyések palántákhoz készítik elő az ágyakat

Tiszteletdíjas tanácselnökök

Sokszor kell hadat üzenni határozat, hogy Nógrádköves- a réginek. Néha még akkor den, Pilinyben, Patvarcon, is, ha az kinek-kinek a ré- ipoiySZögön legyen tisztelet- széről ellenérzéseket szül. így díjas tonácselnöfc Két éve vannak a járási tanács ve- kezdeményezte ezt a járás, s zetői a közigazgatással. Vall- ma nyugodtan elmondhatják: jak, hogy a mi igazgatásunk ^ újítás bevált. Az egyik jó, tevékeny segítője az ál- helyen tanító, a másik he- lamhatalomnak. De nem fél- lyen tsz-brigádvezető, iskola- nek az újítástol. Vannak a igazgató és egy vasutas tölti járásban kis községek, ahol a be a bavi 300—400 forint tisz- lélekszám az ezret is alig éri teletdíj meilett a tanácselnöki el. Ezekben is megválasztot- funkciót. Kezdetben illetékes ták a tanácsokat, létrejött a helyen is szkeptikusan fogad- megfelelő apparátus. ták ezt a megoldást Az eltelt

A termelőszövetkezetek két év azonban igazolta a megalakulása óta azonban lé- járást. Az említett négy köz- nyegesen kevesebb erő kell az ségben változatlanul elintéz- igazgatáshoz. Ezért született nek minden ügyet, nincsen a járási tanácp-vb-n olyan restancia.

ÚTÉPÍTÉS

A télen sokat panaszkodtak a Becske—Magyarnándor között utazók a keskeny, tönkrement útra. Most földgyalu, úthenger szélesíti, egyengeti. N emcsak a régit hozzák rendbe, de korszerűsítik és portalanít ják is

Cél a belter iesség

Innen — onnan

Málnái, almái, szilvát érlelnek a dombok

A dombhátakról gyorsan leszalad a víz, magával sodorja az értékes termőföldet. Századok óta nehéz dolga van a parasztembemeik a Börzsöny, a Cserhát dombjain. Keveset fizet a kalászos és a kapás.

Amikor még külön-külön parcellák tarkították a határt, egy-egy ember nem tudott arra gondolni, hogyan vessen gátat a föld pusztulásnak, miként biztosítson nagyobb kenyeret a családnak.

de nagy lépés a belterjesség

felé is.

1963-ban 9466 forint átlagjövedelem jutott a tsz-ek- ben egy dolgozó tagra. A

múlt évben 85 forint híjával elérték a tizenegy ezer forintot Nemcsak a gyümölcs érik be, hanem annak a

haszna is. A gyümölcsösök telepítése mellett főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, mert mint helyesen vallják: a belterjesség, a nagyobb jövedelem a cél.

Még ebben az évben befejezik az őrhalmi és a berceli kultúrház építését. Bercelen csupán a külső vakolás és a tereprendezés van hátra.

•

Átadták az első 2800 darabos csirkeszállítmányt a BARNEVÁL-nak a Magyar- nándori Állami Gazdaságból. Jelenleg 4600 tyúkja van a gazdaságnak. A jól tojó Hampshir állományt hamarosan a gödöllői 33-as hibriddel frissítik fel. Évente 120 000 kiscsibét adnak el a háztáji gazdaságoknak és a termelő- szövetkezeteknek.

A Becske Magyarnándor közötti útszakasz mellett az idén sor kerül több más útnak a felújítására, portalanítására is. Javítják a Balassagyarmat — csitári utat, a szügyi és csesztvei utakat A Közúti Igazgatóság még ebben az évben hozzálát a Bérceire vezető utak portalanításához is. Nagy szükség van ezekre a munkálatokra, hiszen a télen többször adtunk hírt arról, hogy a nagyobb hóesések alkalmával, közlekedési akadályok keletkeztek, késve érkeztek a járművek rendeltetési helyükre, munkások az üzembe, diákok az iskolába.

A közös gazdaságok megalakulása óta erre is megtalálták a módot. Szükség van a kenyérgabonára, kukoricára, burgonyára is. De ez nem hoz olyan jövedelmet, hogy könnyen lehessen megélni a földből. Ezért gondoltak a gyümölcsösre. Kiválóan díszük a Janathán, a Starking alma, a szilva és különösen a málna, a feke te ribizli. A Magyamándori Állami Gazdaság példa já

sok termelőszövetkezetben követik. Honion, Ipoiyve- cén, Drégelypalánkon már több mint 100 holdon terem a málna. Küldik külföldre is. A járási tanácson azt mondják: ha a drégelypa- lánkiak nem foglalkoznak málnával, a 96 forintos munkaegység (prémiummá: együtt) csak a fele lett vol- na.

Több községben követik a példát. Tudják, gyümölcsöst: telepíteni nem olcsó mulatság, a telepítés azonban nemcsak az eróziónak vet gátat,

A balassagyarmati határállo máshoz vezető Ipolyhíd. Ham árosán új medret kap a folyó.

Máshová kerül a határállomá s is

Irta: Gulyás Ernő f ényképezte Koppány György