Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

2 NÖG R A D 1966. március 22. Vedd Jugoszláv—afgán közös közlemény Heves harcokkal kezdődött a hét Rush beismerése és hárítása A Smith-re jtély A jugoszláv-afgán tárgyalá­sok befejezéséről közös közle­ményt adtak ki, amelyben a többi között az áll, hogy Ju­goszlávia a gazdasági együtt­működés keretében részt vesz az afgán harmadik ötéves fej­lesztési tervben előirányzott egyes létesítmények megvaló­sításában. A két kormányfő egyetértett abban, hogy foly­tatni kell az erőfeszítéseket a kis és nagy országok közötti békés egymás mellett élés po­litikájának fejlesztése érdeké­ben. A tárgyaló felek kijelentet­ték, hogy a vietnami háború súlyos veszélyt jelent a nem­zetközi viszonyok egészére, s hangsúlyozták, hogy támogat­ják a népek függetlenségi har­cát. Az afgán miniszterelnök elfogadta Sztambolics meghí­vását Jugoszláviába. SAIGON (MTI) Vasárnap és hétfőn heves harcok folytak Dél-Vietnam különböző vidékein. Vasárnap az ország középső részén levő fennsík déli oldalán, Saigontól 260 kilométer­nyire északkeletre a sza­badságharcosok és a dél­vietnami kormány-csapa­tok között heves összecsa­pásra került sor. A kormánycsapatok saját veszteségeiket „csekélynek” minősítették. A Saigontól 640 kilométer­nyire északra fekvő tenger­parti síkságon amerikai ten­gerészgyalogosok körülbelül ezer főnyi csapaterősséggel tá­madták a felszabadító erőket. Vasárnap egész nap folyt a harc az ellenfelek között, s az amerikaiak hétfőn he­likopteren szállították a helyszínre a megerősítést. WASHINGTON Rusk amerikai külügymi­niszter egy nyilatkozatában a vietnami kérdésről szólva azt állította, hogy „a kommunis­ták nem adták jelét tárgyalási óhajuknak” és megismételte azt az amerikai propagandaszóla­mot, hogy az Egyesült Államok bármikor kész a tárgyalásokra. A Kínával való kapcsolatok kérdéséről Rusk azt mondotta, hogy a viszony megjavítása mindig két akadályba ütkö­zött, Tajvan és Vietnam kér­désébe. Peking minden amerikai ja­vaslatra ezzel válaszol: „kész-e az Egyesült Államok átadni Tajvant?” Rusk kijelentette, a válasz erre minden esetben: „nem, erre nem vagyunk haj­landók”. Az amerikai külügymi­niszter e beismerés után továbbra is Kinára pró­bálta hárítani a felelős­séget. HANOI Hanoiban véget ért az a kiál­lítás, amelyen bemutatták, mi­lyen segítséget nyújt a szov­jet nép Vietnam népének az amerikai agresszió elleni harc­hoz. A kiállítás nagy érdeklődést keltett. Huszonöt napig volt nyitva és ezalatt több mint 150 000 nézője volt A Pravda írja: Ghánában A szocialista országok haladásáról MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda hétfői száma ve­zércikkben méltatja a szocia­lista országok gazdasági és kulturális fejlődését és a fej­lődés jövő távlatait. Megállapítja: „a szocialista országok gazdasága a szaka­datlan növekedés útján ha­lad”. A gazdasági tervek sike­res teljesítésének eredménye­ként a szocialista országok ipari termelése az utóbbi öt év alatt 1,4-szeresére emelke­dett A szocialista világrend- szer győzelmei a marxista— leninista eszméknek a gyakor­latban aratott diadalát a szo­cialista nemzetköziség elvei­nek megtestesülését jelentik. A szocialista országok sike­rei az egész szocialista világ- rendszer erősödését segítik plö. A Pravda miután hangsú­lyozza, hogy a szocialista or­szágok gazdaságának szaka­datlan fejlődése, dolgozóik anyagi és kulturális színvona­lának emelkedése hozzájárul majd a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgal­mak további erősödéséhez és fellendüléséhez és nagy hatás­sal lesz a világot átfogó for­radalmi folyamat fokozódása szempontjából ezeket írja: A Szovjetunióban, Bulgáriá­ban, a Magyarországon, Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban. Romániában, Jugoszláviában és más szocia­lista országokban intézkedések vannak folyamatban a nép­gazdaság irányítási és terve­zési rendszerének tökéletesíté­sére. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen jobb módszerekkel folytassák a szocialista gazdál­kodást, mág jobban kibonta­koztassák a tömegek kezdemé­nyezését, újabb magaslatra gazdasági emeljék a szocialista közösség termelőerőit A vezércikk hangsúlyozza, hogy az SZKP külpolitikai té­ren a legfontosabb feladatok közé sorolja a testvérországok­kal való együttműködés se­gélynyújtását, előnyeinek ki­használását. A testvérországok terveket dolgoznak ki és valósítanak meg népgazdaságuk fellendíté­sére, biztosan haladnak tovább a szocializmus és a kommuniz­mus építésének útján. Ezért alapvető érdekük a béke fenn­tartása és megszilárdítása. Ha­tározottan fellépnek tehát a Vietnamban szennyes háborút viselő amerikai imperializmus agresszív fondorlataival szem­ben. A szovjet nép más szo­cialista államok népeivel, az imperialistaellenes békeszerető erőkkel összefogva szilárd tá­mogatást nyújt a vietnami népnek felszabadító harcában — írja a Pravda. Nyilatkozatok a NATO válságáról Punjab államban helyreállt a rend ÜJ DELHI (MTI) Vasárnap helyreállt a nyu­galom India Punjab államá­ban, ahol az elmúlt héten vé­res zavargások zajlottak le. A gyűléseket továbbra sem engedélyezik, de az üzletek kinyitottak. Nanda indiai belügyminisz­ter vasárnap fogadta a hindu vallási vezetőket. A megbeszé­lésen a vezetők állítólag el­fogadták, hogy létrehozzanak egy új államot, amelynek hi­vatalos nyelve a pundzsábi lenne. Ugyanakkor a korábbi Punjab állam területén létre­hoznak egy másik államot, amelynek a nyelve hindi lesz. Punjab jelenlegi fővárosa lenne a két állam közös fő­városa és bizonyos állami szervek is közösek maradná­nak. John Gollan beszéde Vasárnap több államférfi is nyilatkozott nemzetközi kér­désekről, elsősorban a NATO válságáról. Rusk amerikai külügymi- niszter vitába szállt De Gaul- le-lal, aki szerint a NATO már elavult, mivel nem léte­zik többé az a „szovjet fenye­getés”, amely ellen a NATO-t 1949-ben létrehozták. Rusk kijelentette, „korai lenne még" azt mondani, hogy ez a veszély elmúlt Fulbright kijelentette, hogy De Gaulle-na-k alkalmasint igaza van abban, hogy a Szov­jetunió már nem jelent „fe­nyegetést" Nyugat-Európára, mivel — mondotta Fulbright — „húsz év alatt a dolgok megváltoztak". Erhard bonni kancellár ki­jelentette, hogy Bonn és Pá­rizs nézeteltérésének a NATO jövőjét Illetően — „nem «ra­bad veszélyeztetnie a német és a francia nép kibékülésének nagy vívmányát”. Nyugat-Németország mé­lyen érdekelt abban, hogy köl­csönösen elfogadható és gya­korlati megoldást találjanak Franciaország és tizennégy NATO partnerének vitájára. A nyugatnémet kancellár is. mét sikraszállt a NATO in­tegrációja mellett. A bonni kancellár Zorin pá­rizsi szovjet nagykövet arról szóló kijelentéseire válaszol­va, hogy a NATO megszűrt lse a Varsói Szerződés feloszlatá­sára vezetne, kijelentette, hogy ezzel a „veszély” nem szűnne meg, mivel „a kommunista ve­zetők között megmaradna a szoros együttműködés.” csökkentik a minisztériumok számát A ghanai katonai vezetők vasárnap bejelentették az or­szág kormányának átszerve­zését. A Nemzeti Felszabadítási Tanács 32-ről 17-re csökken­tette a minisztériumok szá­mát, megszüntette a tarto­mányi kormányzók hivatalát és feladatukat a katonatisz­teknek adta át, az ország ad­minisztratív beosztását is megváltoztatta, 167-ről 47-re csökkentette a közigazgatási körzetek számát. Accrában vasárnap közöl­ték azt is, hogy Ghana és Nigéria megegyezett a diplo­máciai kapcsolatok visszaállí­tásában. A bejelentésre az­után került sor, hogy ghanai küldöttség látogatott Nigériá­ba. „Tisztogatás” Indonéziában A TASZSZ az AFP hírszol­gálati iroda jelentésére hivat­kozva közli, hogy Subroto dandártábornok, az indonéz hadsereg tájékoztató szolgála­tának főnöke parancsot adott ki az Indonéz Újságíró Szö­vetségben végrehajtandó tisz­togatásokra. A djakartai rá­dió híradására támaszkodó je­lentés szerint a parancsnak az a célja, hogy a szövetség ki­zárja a betiltott kommunista párt tagjait. Az AP Jelentése szerint ugyancsak a djakartai rádió közölte, hogy a katonai ható­ságok ideiglenesen betiltották az összes politikai párt tevé­kenységét Eszak-Szumátrában. A rádió azt Is bemondta, hogy ezen a vidéken megtiltottak mindenfajta felvonulást és nyilvános összejövetelt. A holland rádió hírszolgála­ta szerint az indonéz száraz­földi hadsereg hozzáfogott az általa „kommunistabarát ér­zelműnek” tartott légierő re­pülőgépeinek mozgásképtelen­né tételéhez. A szárazföldi hadsereg katonái országszerte azzal foglalatoskodnak a légi­támaszpontokon, hogy fontos alkatrészeket távolítanak el a gépekből és kiszúrják a futó­művek gumiabroncsait. Próbaűton az IL—18 új változata LONDON (TASZSZ) John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának lőtitkára Swansea-ben egy választási gyűlésen beszédet mondott, és azokat a veszé­lyeket fejtegette, amelyek Angliát fenyegetik, ha csatla­kozik a Közös Piachoz. Meg­jegyezte, hogy a közös piaci tagság mellett foglalnak állást a munkáspártiak és a konzer­vatívok egyaránt. A Közös Ptac-hoz történő csatlakozás katasztrofális len­ne az angol nemzetgazdaság­ba — mondotta Gollan — Anglia legfontosabb gazdasá­gi problémája az ipar kor­szerűsítése nem pedig az eu­rópai tőkebefektetés. Kolumbiai választások Vasárnap bonyolították le a kolumbiai parlamenti és községi választásokat. A DPA jelentése szerint a választók 60—70 százaléka vett részt, ami a kolumbiai viszonyok­hoz képest rendkívül magas százalék. A végleges eredmé­nyeket valószínűleg kedden közük. Eddigi számadatok sze­rint a liberális- és konzer­vatív csoportot magábafogla- ió Nemzeti Front enyhe több­séget ér el. MOSZKVA (MTI) Anopov elsőosztályú szov­jet berepülő pilóta próbálja Ki a négyhajtóműves IL—18 új változatát, amely leszállás nélkül 12 órát tölthet a le­vegőben. Az új típus, amely az IL—18—D elnevezést kap­ta, sikeresen tette meg a Moszkva — Vlagyivosztok út­vonalat, majd 46 repülőóra alatt további 30 000 kilomé­tert tett meg összesen három leszállással. A műszaki próbán kívül or­vosi vizsgálatok is folynak, hogyan bírja a repülőgép sze­mélyzete a tartós megterhe­lést. A SMITH-KLIKK négy hó­napja tartó diktatúrája soka­kat komoly gondolkodásra késztet. Különös, hogy ez a rendszer ennyire „életképes”, s egyenesen megdöbbentő, hogy Anglia képtelen elvág­ni a rhodesiai csomót. A rejtély magyarázata az, hogy Dél-Rhodesia az angol imperialisták afrikai kulcste­rülete. A kongói (Leopoldvil­le), zambiai, malavi, basutó- földi, becsuánaföldi, swazjföl- di, angolai, mozambiquei, dél­afrikai és délnyugat-afrikai brit érdekek így vagy amúgy, kapcsolatban vannak Dél-Rho- desiával. A gyarmati elnyo­más e támaszpontjának össze­omlása esetén Verwoerd faj­üldöző rendszere közvetlenül szembekerülne a szabad Afri­ka erőivel. Ettől a fordulattól pedig nemcsak a dél-afrikai vezetők, hanem az angol kon­zervatívok is félnek, hiszen érdekeik szorosan összefonód­tak a nagy monopóliumok cél­jaival. Reginald Maudling, a tory „árnyékkormány” mi­niszterelnök-helyettese a Dun­lop Rubber Company igazga­tója, s ennek a vállalatnak autógumigyára van Bulawayo- ban. John Boyd-Carpenter, aki lakásépítési miniszter volt Ho­me és Mac Millam kormányá­ban, egy építőipari vállalat vezetője, s ennek leányvállala­ta Salisburyban köz- és lakó­épületek tulajdonosa. AZ IMPERIAL CHEMICAL Industry’s igazgató-tanácsának tagjai között két volt minisz­tert is találunk. Amory vicom­te pénzügyminiszter volt a Mac Millan kormányban, Chan- dos vicomte pedig gyarmat- ügyi miniszter a Churchill-kor- mányban, De la Varre gróf a Churchill-kormány egykori postaügyi minisztere jelenleg a Standard Bank Igazgatóságá­nak tagja. Bankjának száz fiókja van Rhodesiában (ahol összesen 1100 bankfiók műkö­dik). Az Englisch Electric, az Im­perial Tobacco Company, az Unilever és a Britisch South Africa Company óriás-mono­póliumok szintén részt vesznek Dél-Rhodesia természeti kin­cseinek kiaknázásában. A brit imperializmus, hogy megőrizze ottani pozícióját, nagyszabású, megkerülő had­mozdulathoz folyamodott. Mi­vel az angol gyarmatosítók már nem uralkodhatnak köz­vetlenül és nyíltan Közép- Afrikában, ezt a funkciót a rhodesiai fehér kisebbség leg- reakciósabb erőire ruházták át Amikor Todd miniszterel­nök 1954-ben vér befőj tóttá a dél-rhodesiai afrikai szénbá­nyászok sztrájkját, majd négy év múlva, nem éppen saját akaratából, lemondott, a kon­zervatívok megállapították, hogy a „liberális" Todd átad­ta helyét Whitehad-nek, a „jobboldal képviselőjének”. Az utóbbi törvényt fogadtatott el, amelynek alapján minden af­rikait előzetes letartóztatásba helyezhetnek, továbbá betiltot­ta az „Afrikai Nemzeti De­mokratikus Pártot”, majd en­nek utódát, a Zimbabve Af­rikai Népi Uniót is. (ZAPU). Amikor lemondott, a konzer­vatívok azt rebesgették, hogy a „mérsékelt” Whitehad átad­ta a miniszterelnökséget a „reakciós” Winston Fieldnek. Meldet 1964 áprilisában le­mondatták, s mint az angol sajtó írta, a „mérsékelt” Fiel- det a „szélsőséges” Smith vál­totta fel. A BRIT KOLONIALIZMUS ily módon lépésről-lépésre erősítette pozícióit. Smith és az általa vezetett szélsőséges kisebbség világosan megértet­te, mire törekszik itt a brit kolonializmus. Az elmúlt évi májusi választásokon veresé­get mért az ellenzéki Rhode­siai Pártra, így a mérsékeltek mind kimaradtak a Rhodesiai Front által alakított kormány­ból. Smith támadást indított a labouristák ellen, hogy Rhodesia „függetlenségét” az 1961. évi népellenes alkotmány alapján kiáltsák ki. Ez az al­kotmány ugyanis törvényesíti a 220 000 fehér uralmát a négymillió afrikai felett. Smith 1965. november 11-én megfe­lelő gazdasági intézkedések meghozása és kellő erőgyűjtés után kikiáltotta a „független­séget”. Az angol sajtó akkor azt írta, hogy a labouristákat „meglepte” a dél-rhodesiai mi­niszterelnök „lázadása”. A fej­lemények azóta megmutatták, hogy mjndcz csak színjáték volt. A munkáspárti kormány így próbálta elhárítani magá­ról a felelősséget a dél-rhode­siai „lázadók" tetteiért. Ugyan­így csak színlelés volt, amikor Anglia a Biztonsági Tanácsot kérte, hogy tegyen intézkedé­seket Dél-Rhodesia ellen. A Smith-kormány ellen hozott és unos-untalan reklámozott gaz­dasági szankciók is bohózattá váltak. A munkáspárti kormány, noha a Nemzetközösség afri­kai tagállamai követelték, hogy haladéktalanul alkalmaz­zon erőt, megelégedett Dél- Rhodesia gazdasági blokádjá­val, amelyet, mellesleg, a kon­zervatívok és labouristák egy­aránt hatástalannak tartanak. A labouristákat zsákutcába juttatta ez a huzavona, s Dél- Rhodesia ellen hozott gazda­sági szankciók hatástalansága. Helyzetüket még csak megne­hezítette, hogy vonakodtak erővel megfosztani a hatalom­tól Smithet, akinek közben a Verwoerd-kükken kívül a portugál gyarmatosítók és az amerikai monopóliumok Is se­gítettek. AZ SEM VÉLETLEN, hogy az utóbbi időben egyre több angol parlamenti képviselő lá­togat Dél-Rhodesiába. Felke­reste Smithet a toryk egyik vezére, Selwyn Lloyd. Ez arra utal, hogy London a konzerva­tívokon keresztül kezdi újra a párbeszédet a fajüldözőkkel. Végső fokon a „Zambezitól délre” folytatott angol gyar­matosító politika kudarca mégis kikerülhetetlen. E. R. VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A BIZTOSÍTÁSI Es önsegélyző csoportnak TBICTOSfTÁS BIZTOSÍTÁS TÁMASZ \Í!< k-tscwx KÍRJtN sÉbS&N FELVIIAGOSÍtAsj fi mMUNKAHELYÉN A BIZTOSÍTÁSI

Next

/
Thumbnails
Contents