Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
Vitás proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 68. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 22. KEDD A VEZETES — SZAKMA Hosszabb ideje vita folyik arról, milyen legyen a jó vezető. A helyes válasz elszakíthatatlan a szocializmus építésének különböző korszakaitól, konkrét feladataitól. A fejlődés első szakában, amikor munkásigazgatókat neveztek ki az államosított vállalatok élére, a politikai rátermettség és megbízhatóság volt szinte a kizárólagos mérce. Később azután megnövekedett a magasfokú műszaki és közgazdasági szakismeretek szerepe, természetesen nem függetlenül a politikai rátermettség és megbízhatóság követelményeitől. Napjainkban, mint új, harmadik igény egyre sürgetőbben jelentkezik a vezetés technikájának, az üzemi szociológia és munkalélek- tan, az üzemi demokrácia stb. kérdéseinek tudományos elsajátítása és alkalmazása. Érthető módon a vezetéssel szembeni követelmények napjainkban növekednek a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítésével, bevezetésével. Hiszen a tervezett változások egyik fő iránya a vállalati és helyi hatáskörök növelése. Mivel a gazdálkodó egységek döntési és intézkedési jogot kapnak, azokban a kérdésekben, amelyekben kellő információval és áttekintéssel rendelkeznek, növekszik a felelősség és fokozódik az igény a vezetés munkájának tudományos megalapozottsága iránt. Vitathatatlanul más felkészültséget és képességet- kíván a részletekbe menő központi utasítások végrehajtása, mint az öntevékeny, kezdeményezőkész. felelősséget és kockázatot vállaló vezetés, amelynek döntései a piaci kapcsolatok. a népgazdasági összefüggések s a helyi lehetőségek egybevetéséből adódó alternatívák mérlegelésén alapulnak. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó kiinduló irányelvei is nyomatékosan hangsúlyozzák ezt: „A párt és állami vezetésnek tanulmányoznia, keresnie kell, miképpen lehet a vállalatok vezetését alkalmassá tenni arra. hogy a nagyobb önállósággal járó, nagyobb követelményeknek maradéktalanul megfeleljenek. Rendszeresen foglalkozni kell a vezetők kiválasztására vonatkozó gyakorlati módszerekkel s egyúttal elő kell készíteni a korszerű vezetőképzés megvalósításának rendszerét. A vezetőképző iskolák ne egyetemi jellegű szervek legyenek, s ne egyetemi anyagot oktassanak, hanem gyakorlatiasak legyenek és szűk tematikát oktassanak, ne pedig az általános műveltséget bővítsék.” A vezetés szakma, pontosabban a szakmák szintézise, amelyben harmonikus, mondhatni művészi egységbe ötvöződnek a műszaki, gazdasági és politikai ismeretek, a személyes képességek — a rátermettség és a hajlam, a határozottság és a kitartás, a szervezőkészség és az emberekkel való bánnitudás — a korszerű vezetéstudományi ismeretek alkalmazásával. E követelmények kielégítésétől ma inég messzire járunk. Gyakorta a személyes adottságokra sincsenek tekintettel a vezetők kiválasztásánál. Sokan úgv gondolják például, hogy aki kiváló kutató, vagy konstruk- för mérnök, vagy jeles elméleti közgazda, az feltétlenül velőnek is alkalmas. A szakismeretek szerepének egyoldalú eltúlzása és abszolutizálása éppen az utóbbi esztendők egvik hibája. A vezetéstudományi ismeretek fejlesztésével elsajátításával pedig általában hadilábon állunk. Bár a vezetői munka természeténél fogva előrelátható. tudatos tevékenység. mégis igen sok még benne jelenleg a véletlenszerű, ösztönös elem. A vezetés önálló tudományággá fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Elméleti kutatás és gyakorlati oktatás témájává vált. Nyu- gat-Európában például mintegy 180 menedzserképző akadémia működik, s az egyetemet végzett főtisztviselők — vezetők és kádertartalékok — ezrei ismerkednek meg a vezetés technikájával, a szervezés, az ellenőrzés, a káderkiválasztás tudományos módszereivel, az információs elmélet, a lélektan, a szociológia kérdéseivel. A tőkések a legjobb befektetésnek tekintik a vezetők képzését és továbbképzését. Nagyra értékelik a sokoldalúan felkészült vezetőt, tudván, hogy az nemcsak jól dolgozik, hanem másokat is okosan dolgoztat. Nyilvánvalóan nagy lehetőségeket kínál számunkra is a vezetőképzés és az ezzel kapcsolatos tudományok fejlesztése. Sajnos e munka még a kezdet kezdeténél tart hazánkban, noha feladataink sürgetően igénylik, tudományos világnézetünk parancsolóan megkövetelné ezt. Rengeteg időbe és pénzbe kerül az. ha minden vezető csupán saját tapasztalatai alapián fejlődik, s tanulja meg feladatkörének és saját munkájának megszervezését. beosztottjai tevékenységének értékelését, előléptetését. egy-egy konkrét helyzetből adódó legcélszerűbb döntési módok kiválasztását, egyszóval: a vezetési szakismereteket. A vezetés színvonalának emelése világszerte jelentkező törekvés. A műszaki tudományos fejlődés viharos ütemével csak szüntelenül tökéletesedő módszerekkel, magasfokú elméleti felkészültséggel tarthat lépést a vezető. Nem általában, hanem nagyon is konkrét módon segíthetjük elő a vezetési színvonal oly sokszor emlegetett emelését, sajátos hazai körülményeink között. A vezetéstudomány fejlesztésén és a vezetőképző legjobb módszereinek megoldásán kívül feltétlenül kidolgozásra szorul a vezetői tevékenység értékelésének, a vezető kiválasztásának és esetleges leváltásának szubjektív indítékoktól személyi kapcsolatoktól mentes egzakt, szinte matematikai képletbe sűríthető módszerei. S ezek közt a megbízhatóság. a politikai rátermettség, a gazdasági és műszaki ismeretek mellett egyenrangú tényező a vezetésre alkalmas személyi képesség, a tudományos és módszerbeli felkészültség. Nálunk minden az embereken múlik, — hatványozottan érvényes a megállapítás azokra a vezetőkre, akik osztályok, üzemek, vállalatok kollektíváinak munkáját irányítják, összehangolják, értékelik. A dolgozók nagy többségében megvan a hajlam arra, hogy alkotóképességeik legjavát adják, ha látják munkájuk értelmét s a vezetés megteremti a szükséges feltételeket. Minden vállalat, gazdaság. intézmény egyre több eszközt és lehetőséget kap az ésszerű munka végzéséhez. Mindez nem csupán a vezetők önállóságát, hanem felelősségét is növeli a népgazdasággal és az irányításuk alá tartozó kollektívával szemben. Kovács József Koszorúzás, veteránok találkozója a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 47. és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 9. évfordulója alkalmából tegnap délután koszorúzási ünnepséget rendeztek Salgótarjánban. a tanácsköztársasági szobornál. Az 1919-es vöröskatonák tiszteletére koszorút helyeztek el a KISZ Nógrád megyei Bizottsága, a Salgótarján városi és járási bizottsága, a tanintézeti és üzemi KISZ bizottságok küldöttei. Délután, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága székházában fogadást rendeztek az 1919-es veterán harcosok tiszteletére. A baráti találkozón Jed- licska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára köszöntötte az idős harcosokat. 3 emlékezett meg a Tanács- köztársaság 133 napjáról. A találkozón elvtársi beszélgetés alakult ki a vendégek és vendéglátók között Tegnap a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, a Nógrád megyei párt- bizottság székhazában leleplezték Czinke Ferenc, SZOT-díjas grafikus- és festőművész huszonnégy négyzetméteres öt figurás kerámia mozaikját. Az alkotást az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága nevében Je dlicska Gyula, a pártbizottság titkára vette át. Az eseményen jelen volt a megye és Salgótarján kulturális életének több vezetője, s számosán az 1919-es, idős harcosok közül Jó kezdés Kisterenyén Folytatják as ősziek ápolását — „Zöld futószalag“ az állatállománynak — Vetnek a sabari üzemegységben — Tizennégy hektár új erdő A Kisterenyei Állami Gazdaságban is jól kezdődött a koratavasz, mivel már február végén, március elején megindulhattak a gépek. a gazdaság munkásai dolgozhattak a földeken. Bár az állami gazdaság területei a megye északi részén terülnek el, mégis sikerült több mint ötszáz holdat felszántani. Eny- nyivel csökkentették az őszi 1379 holdas adóságot. S ezt csak a jó szervezésnek, szorgalomnak, igyekezetnek köszönhetik. Ha továbbra is érvényesül a kezdeti lendület — amit megszakított az ismét visszatérő tél —. nem okoz különösebb gondot a hátralevő több mint hétszáz hold felszántása sem. A gazdaságban azonban a kezdet-kezdetén ennél lényegesen többet tettek. Az őszi kalászosoknak háromnegyed- részét — majdnem hétszáz holdat — fejtrágyázták. Mivel a déli részeken a fagyás és a kiengedés többször váltakozott, szükséges a vetések hengerezése. Ezt 50 holdon végezték el eddig. A héten tovább folytatják az ősziek ápolását. Jól haladtak egyéb területek műtrágyázásával is. Eddig 80 hold legelőt, 560 hold pillangóst műtrágyáztak, s ugyankkor 300 holdat a tavaszi vetések alá is megszórtak műtrágyával. A borsó vetését száz, a mákét pedig 67 holdon befejezték. Elvetették eddig 50 hold zabot és 32 hold tavaszi árpát, illetve 12 hold takarmánykeveréket. Ez utóbbit szakaszosan vetik, hogy a nyáron biztosítsák az állat- tenyésztésnek az úgynevezett „zöld futószalagot”, összesen majdnem háromszáz holdon vetnek takarmánykeveréket a gazdaságban. A tavasziak vetésének nagyobb része azonban még hátra van a gazdaságban. A kedvezőtlen idő, a márciusi havazás pihenőre kényszerítette a szánto- traktorokat és a vetőgépeket Azonban, ha az idő továbbra is ilyen kedvező marad, mint ezekben az utóbbi napokban akkor természetesen újra munkához látnak. A gazdaság szakemberei úgy számolnak, a zabari üzemegységben már a hét elején, máshol pedig a hét második felében tovább folytathatják a munkákat. A gazdaság gyümölcsöseiben a cseresznyésben és a szilvásban — befejezték a fák kezelését, végrehajtották a pótlásokat és a csemete ültetéseket. Megfelelő ütemben halad az erdőtelepítés is ■Eddig mintegy 7 hektáron telepítettek új erdőt a kiste- renyeiek. Most a fásítási nőnapban tovább folytatják ezt a munkát. Ügy tervezik, ezalatt az idő alatt még újabb 7 hektárnyi területet népesítenek be csemetékkel. Napirenden: A tanácsok és az ipari üzemek kapcsolatainak fejlesztése Tegnap együttes ülést tartott a Salgótarján városi és a Salgótarjáni Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson — melyet a városi pártbizottságon rendeztek — részt vett Hankó János, a megyei tanács-vb elnöke, Szálai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. A két vb. az első napirend tárgyalása során kereste olyan kérdések megoldásának módjait, amelyek az ipartelepítés során felvetődnek. A jelentést a későbbiekben tárgyalja majd a megyei tanács végrehajtó bízott, sága is. A többi között szó volt arról, hogy a tanácsoknak és az ipari üzemeknek a napi aktuális kapcsolatokon túl szorosabban kell együttműködniük. Ilyen tervszerű és szisztematikus kapcsolat nélkül nem lehet szó eredményes beruházásokról, lakásépítésről, kommunális, népművelési feladatok megoldásáról. A tanácsok vezetői eddig is tartották a kapcsolatot az üzemekkel. Gyakran rendeztek fogadóórákat, beszéltek üzemi vezetőkkel, dolgozókkal. Együttműködésük azonban úgy lesz még eredményesebb, ha az üzemek fejlesztése, rekonstrukciója, a lakótelepek tervezése, felépítése megfelelő összhangban történik. Csak így lehet megtervezni, s később jól hasznosítani a kulturális intézményeket, művelődési otthonokat, megfelelő helyre építeni a lakásokat A jelentés és a vita is foglalkozott azokkal az elvekkel, amelyek alapján sor kerül az elavult, egészségtelen bánya- kolóniák felszámolására. A tanácsok és az üzemek együtt dolgozzák ki azokat az elképzeléseket, amelyek szerint új lakásokat építenek és ugyancsak közösen döntenek majd a lakások kulturáltsági színvonaláról. A cél — ahogy a vitában többen azt is megfogalmazták — hogy a munkások, nak ne kelljen távoli lakóhelyükről bejárni az üzemekbe. A jövőben még jobban szorgalmazzák állami támogatással, vagy saját erőből a családi házaik építését. Az együttes vb-ülés ezután foglalkozott a társadalmi ünnepek szervezésével, s úgy határozott, hogy a legközelebbi együttes ülés alkalmával intézkedési tervet fogadnak el. Ezután a Salgótarján városi és járási végrehajtó bizottságok egyéb aktuális feladatokat vitattak meg.
