Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekf AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BÍZOTT XXII. ÉVF. 31. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. FEBRUAR 6. VASÁRNAP Nagyobb figyelmet mezőgazdaságunk fejlesztésére Fehér Lajos az újkígyóst Aranykalász Tsz-ben Szombaton tartotta zárszá­madó közgyűlését a Békés megyei Újkígyós község 7500 holdas Aranykalász Termelő- szövetkezete. Az elnökségben helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is, aki felszó­lalt a közgyűlésen. Fehér Lajos bevezetőben utalt arra, hogy a termelő- szövetkezetek mellett ma mór nemcsak agitációs érveket tudunk felsorakoztatni, hanem a tények ezreit és tízezreit Ezután kitért a második öt­éves terv néhány népgazda­sági eredményére, majd hang­súlyozta, hogy termelőszövet­kezeti parasztságunk elisme­résre méltó eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a termelés fejlesztésében. Az átszervezés befejezésének évéhez képest 10 százalékkal nőtt a termelés és 21 százalékkal emelkedett a felvásárlás. — Indokolatlan tehát az a türelmetlenség, túlfűtött igény és elmarasztalás, amivel a közvélemény egy részénél a mezőgazdaságba fektetett milliárdok miatt az utóbbi években gyakorta találkozhat­tunk. Az elmúlt öt év ugyan­is fiatal szocialista mezőgaz­daságunkban csupán a leg­szükségesebb alapok lerakásá­hoz volt elegendő. Még sok-sok esztendő erőfeszítései szükségesek ahhoz, hogy mezőgazda- sági nagyüzemeinket, kü­lönösen szövetkezeti gaz­daságainkat, anyagilag- műszakilag kellően meg­alapozzuk, termelésüket korszerű színvonalra emeljük. — Az országgyűlés múlt heti ülésén több képviselő is szóvá tette ezt a problémát, hangot adva annak a közvéle­ményben és gazdasági körök­ben is tapasztalható reális tö­rekvésnek, hogy a mezőgazda­ság fejlesztésére az eddiginél is nagyobb figyelmet és erőt kell fordítani. Ipari nyers­anyagokban annyira szegény országban, mint hazánk, ahol az ipar egyelőre nem képes exportjával a számára szük­séges behozatalt teljes egészé­ben fedezni, a mezőgazdaság fejlesztése nemcsak a belső élelmiszerellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly biztosítása számára is életbe­vágó. — A mezőgazdaság fejlődé­sének reális értékelésekor nem tekinthetünk el a munkaerő- helyzet alakulásától sem. A falvak többségéből a fiatal munkaerő nagyobb része el­vándorolt az iparba, építőipar­ba, ahol jobban megtalálják számításukat. A mezőgazda­ságban sokhelyütt az öregek és az asszonyok maradtak. Kiöregedett, munkában elfá­radt emberektől sem az ipar­ban, nem a mezőgazdaságban nem lehet annyit várni, mint a javakorabeliektől. A mezőgazdaságnak ezt a mai adottságát csakis a falusi életkörülmények ja­vításával, a parasztság életszínvonalának a mun­kás-alkalmazotti népesség­hez való közelítésével, s a mainál lényegesen gyor­sabb ütemű gépesítéssel lehet megváltoztatni Ezekre gazdaságpolitikánkban szintén nagyobb súlyt fogunk helyezni. E téren a termelő- szövetkezetek társadalombizto­sítási szolgáltatásai terén ko­moly előrelépést jelent kor­mányunknak az a határozata, amely szerint ez év július 1- től sor kerül a betegellátás fej­lesztésére és a családi pótlék kiterjesztésére. Fehér Lajos ezután kitért az ár- és bérintézkedések egyes kérdéseire, majd né­hány mezőgazdasági problé­máról beszélt. Külön felhívta a figyelmet a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztésére. Indokolja ezt egyebek kö­zött, hogy az állattenyész­tésből származó export ér­tékének csaknem 40 szá­zalékát a vágómarha-, a sajt és a vajkivitel adja, továbbá, hogy a tömegta­karmányokat, különféle melléktermékeket a szö­vetkezetek a marhahús- és a tejtermeléssel hasznosít­hatják a leggazdaságosab­ban. A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése érdekében a kormány több mint egymilliárd forint értékű beruházást biztosít az idén a nagyüzemeknek. Emel­lett azonban a hagyományos sertéstartó megyékben ezen­túl sem szabad háttérbe szo­rítani a belső ellátás szem- j pontjából nagy jelentőségű j sertéshizlalási, s igen fontos j a juhtenyésztés fejlesztése is. j A termelőszövetkezeti amor- t tizáció részleges bevezetésével kapcsolatban rámutatott, hogy a szövetkezeti önálló gazdál­kodás pénzügyi alapjainak megerősödése, nevezetesen a gépamortizációs alap megvaló­sítása kihat a beruházások rendszerére is. A gépek iránt ugyanis nagyobb kereslet vár­ható, s a gépiparnak fel kell ké­szülnie, hogy valóban szükségletre termeljen s kielégítse a mezőgazdasá­gi üzemeknek különösen a speciális munkagépek iránt gyorsan növekvő igényeit. Az idei mezőgazdasági terv­vel kapcsolatban elmondotta, hogy a növénytermelési terv a szerződéskötésekben nagy­részt már realizálódott. Ke­nyérgabonából, rostkenderből, rostlenből, fűszerpaprikából, konzerv- és hűtőipari zöldség­félékből az üzemek néhány százalék kivételével már le­szerződték az országos elő­irányzatokat. A jelentős árin­tézkedések és a terme­lési problémák megoldásá­ra tett kezdeti lépések kedvező fordulatot hoztak a tőkés fizetési mérleg ja­vítása szempontjából fontos bükkönyfélék szerződéskötésé­ben is. Van azonban még bőven tennivaló néhány fonto­sabb és több kisebb jelen­tőségű növény szerződés­nél. Nem alakult eddig kielégítően a szerződéskötés a cukorré­pából/ dohányból, napraforgó­ból, hagymából, s különösen nagy a lemaradás a máknál, a seprőciroknál, a gyógynövé­nyeknél és a cikóriánál. — A kormánynak az idei tervvel kapcsolatos intézkedé­sei — mondotta befejezésül Fehér Lajos — kedvező felté­teleket teremtettek a munká­hoz, a terv teljesítéséhez a mezőgazdasági üzemekben is. A párt és a kormány nagyra értékeli a mezőgazdaság sze­repét a népgazdaságban, meg vagyunk győződve: a mező- gazdaság dolgozói, a termelő­szövetkezeti tagok, vezetők jó munkájukkal bizonyítják, hogy méltóak erre a bizalom­ra. Hová vezet a sértődöttség? (2—3. oldai.) A gyerekek már mások (3. oldali Csillapuló hullámverésben (4. oldal) Kincskeresés növényekkel Családi kör (10. oldal) (11. oldal) Nincs titok... Gebur József az AKÖV nagybátonyi főnökségének műhely­írnoka összeírja a selejtezésre és javításra váró gumikat (Riportunk az 5. oldalon) Fordulópont a világűr kutatásának történetében Államvezetők üdvözlik a Szovjetunió kozmikus sikerét ember számára is a Holdra. Közgyűlés Szécsényben Az egy tagra jutó jövedelem: tizenháromezer forint Tegnap délelőtt tizenegy órakor a szécsényi II. Rákó­czi Ferenc Tsz-ben is megtar­tották az év végi zárszámadó közgyűlést. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Han- kó János, a Megyei Tanács elnöke is. A zárszámadó közgyűlés be­számolóját Sümegi János, or­szággyűlési képviselő, a ter­melőszövetkezet elnöke tar­totta. Hangsúlyozta, hogy _ a tavalyi rendkívül kedvezőt­len időjárás ellenére is több fontos termelési feladatot eredményesen teljesítettek. A termelőszövetkezet jövedel­mezőségét azonban ennek el­lenére is károsan befolyásol­ta a sok csapadék és az Ipoly csaknem egész éven át tartó áradása. A nehézségek miatt gon­dot okozott a megfelelő mun­ka- és üzemszervezés. A nö­vénytermesztésben a legna­gyobb körültekintés ellenére sem tudták időben elvégezni a munkákat, s emiatt na- gyobbarányú terméskiesés kö­vetkezett be. Tetézte a gon­dokat, hogy a cukorrépa és a burgonya egy része a sok csapadék miatt elpusz­tult. Az összes terméskiesés majdnem három és félmillió forintra tehető. A rétek és legelők elöntése az állatte­nyésztés tej- és hűshozamát is károsan befolyásolta. A termelőszövetkezet múlt­évi bruttó jövedelme megkö­zelíti a 8 millió forintot, ugyanakkor a közös gazdaság összes vagyona 32 millió fo­rintra emelkedett. Az egy szántóegységre jutó gazdasá­gi eredmény: 1650 forint A termelőszövetkezetben a munkaegység tervezett értéke 40 forint volt, s a tényleges munkaegységérték 35 forint. Ennek a szintjén sokat eme! az, hogy nagyobb mennyiség ben osztottak ki terményt a tagok között Az ilyen jöve­delem is eléri munkaegysé génként a 18 forintot. A kö­zös munkából származó egy tagra jutó összes jövedelem meghaladja a 13 ezer forin­tot. A zárszámadó közgyűlésen számos felszólalás is elhang­zott. A tagok közül húszán adtak hangot annak az észre­vételüknek, hogy a hibák ki­javításával, szorgos munkával az idén tovább növelik a kö­zös vagyont és a tagság jö­vedelmét MOSZKVA (MTI) A szovjet vezetőkhöz újabb gratuláló táviratok érkeznek államférfiaktól, tudósoktól, neves közéleti személyiségek­től. Joszip Broz Tito köztársasá­gi elnök Nyikolaj Podgornij- hoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöké­hez intézett táviratában a ju­goszláv nép és saját maga nevében gratulált a szovjet tudósoknak és a Szovjetunió népének a nagy űrsikerhez. Nasszer. az EAK elnöke Podgornijhoz, Brezsnyevhez és Koszi ginhoz intézett táv­iratot, amely hangsúlyozza, hogy a szovjet tudományos siker az egész emberiség javát szolgálja. Indira Gandhi asszony mi­niszterelnöknek a sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában többek között ez áll: a Luna 9. kozmikus állomás sikere, az emberiség kitartó erőfeszí­tésének jutalma. „Az elérhetetlent elérhetővé tette, üdvözlöm a szovjet tu­dósokat, akik kiszélesítették az emberiség horizontját”. Pearson kanadai miniszter­elnök is nyilatkozott a sajtó­nak: „ez az eredmény fordu­lópontot jelent a világűr ku­tatásának történetében az egész emberiség javára” — mondotta. Történelmi jelentőségű út­törő tettnek nevezte a szovjet vezetőkhöz intézett üdvözlő táviratában a Luna 9. sike­rét Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph miniszterelnök. Santiago de Chilében Pablo Neruda, a világhírű chilei köl­tő fejezte ki legjobb kívánsá­gait a szovjet népnek, a tudó­soknak a nagy űrsikerrel kapcsolatban. Neruda hangoz­tatta, hogy megnyílt az út az Az angliai Jodrell Bank ob­szervatórium rádió-teleszkóp­jai segítségével vették azokat a képeket, amelyeket a Lu­na 9. berendezései sugároz­tak a Hold felszínéről. Sir Bemard Lovell, az obszerva­:,,m igazgatója a kiváló minőségű képekről kijelentet­te, hogy azok vékony porréte- get, 3—6 méter magas kiemel­kedéseket és egv kúpot ábrá­zolnak, amely talán a rakéta orra. A floridai Cape Kennedy rakétakísérleti telep szakértői kijelentették, hogy a Hold­felszínről kapott képek segít­séget nyújthatnak az amerikai Hold-programhoz. Az arizo­nai Tucsonban egy vezető amerikai tudós kijelentette, hogy a fényképek ismeretében módosítani kell a Holdra jut­tatandó berendezéseket. II ■íi 4 M Február 3-án a szovjet Luna 9. automatikus űrállomás simán leszállt a Hold felszí­nére a Viharok Tengere térségében, a Reiner és a Maria kráterektől nyugatra. A ké­pen: a Hold felszíne a nyíllal jelölt pont a Luna 9. sima Holdat-érésének helyét je­(Tclefoto — Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents