Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

Ifflß. február. 4. péntek. NOG nA D *í Közös úgy B. E. kiskorú fia ez év ta­vaszán összeveszett a műveze­tőjével és elutazott a nagy­anyjához. B. E. csak két hét­tel később, véletlenül tudta meg, hol a gyerek. Érte mént. Anyósa szerette volna, ha az unokája nála marad. Szóvál­tás kerekedett, majd tettleges- ségre került sor, és a Vő el­törte anyósa karját —* ami­ért tíz hónapi javító-nevelő munkát kapott, húszszázalé­kos bérlevonással. — Milyen munkás B. E.? — kérdem a főnökét­— Az érdekli, milyen volt vagy, hogy milyen most? —- Megváltozott? — £>e még mennyire! Az- e'őtt sem volt a legjobb a műhelyben, de érdekelte a munkája, az üzemi dolgok. Hó végén néha megkérdezte: hogy áll a terv, rá kell-e Ver­ni? Most esett a termelése, nőtt a selejtje. És már iga­zolatlanul is mulasztott. — Több ilyen eset van? — kérdem a gyár munkaerőgaz­dálkodóját. — Mindig van. Az elmúlt másfél évben tizenhét. Közü­lük csak kettő nyúlt társa­dalmi tulajdonhoz, négy Kö­zönséges bűncselekményt kö­vetett el — zsebtolvajlás, or­gazdaság — s a többi vere­kedés, ittas gépkocsivezetés, becsületsértés. Átlagban tizen­hat százalékos á levonásuk, ezt á pénzt mi rendszeresen oefizetjük a csekkszámlára, de mintha nagyobb lenne a kár, mint a haszon: ezek az emberek általában rosszul dolgoznak, büntetésük Ideje alatt a munka szempontjából megbízhatatlanná válnak. Többjüket kénytelenek va­gyunk órabéres munkára he­lyezni. — A gyár tehát nem látja nagy hasznukat? — Általában nem. Keve­sebbet termelnek, a műveze­tők nem tudnak rájuk szá­mítani. — És miután letelt a bün­tetésük? — Többségük ..visszajavul'-. Van azonban olyan is, hogy azalatt a pár hónap alatt vég­leg elromlik a munkaerköl­csük. Legalábbis nálunk. Az ilyenek ki is lépnek... Ke­rült olyan, aki büntetése ide­je alatt lépett ki önkényesen, pedig tudta, hogy akkor a hátralevő időt börtönben kell letöltenie! • — Igen, előfordul ilyen is — mondja jogász ismerősöm. — Az emberi önérzet? . vetem közbe. — Feltétlenül. A dolognak lélektani háttere van: a mun­kahelyi tárgyalások, a javító­nevelő munka arra épül, hogy az igazságszolgáltatás segítsé­gül hívja a kollektíva erejét is- Előfordul azonban, hogy egyesek már a tárgyalásra is jobbadán csak azért mennek el, hogy „csemegézzenek" egy kicsit. Aztán a felelősségre vont társuktól vagy elhúzód­nak, vagy ki gúnyolják, őket. Az így elszigetelt személy ké­sőbb azokat is „eldobhatja magától, akik őszinte jóaka­rattal közelednek hozzá .. A szokásos bűnözőknek van egy nagy lelki — sokszor testi! — sérülésük, ami de­formálta az erkölcsi érzékü­ket is... Nos, jóval kisebb mérték­ben, de az ilyen megtévedtek- nél is erről van szó. A szo­cialista humanizmus szellemé­ben a bíróság ném akarja börtönbüntetéssel járó meg­rázkódtatásnak kitenni őket, A komerfi btinyainűtflés érdekében száznegyven millió közös hanem a munkakollektívához fordul: segítsenek nekik, hogy visszataláljanak a helyes út­ra. —■ Mit tegyünk velük? — mondja kicsit türelmetlen ne­vetéssel a gyár szakszerveze­ti titkára. — Csoportot hoz­tunk létre, amelyikbe tagot delegált a munkaügy, a ren­dészet, a szakszervezet és a bérosztály* Ez foglalkozna ve­lük. Nincs olyan javító-neve- lős, akivel ne beszélnének. Ítélet után a munkahelyen mindig megmondjuk, ne ves­sék ki, ne forduljanak el tő­le, hanem segítsék . . . Mit te­hetnénk még? Szerencsém van: B. E.-nek éppen elromlott a gépe, Egv felfordított ládán ül, görnyedt háttal cigarettázik, ügyet sem vet a lakatosokra. Egy darabig nem tudja, mit akarok tőle, aztán felvillan a szeme: — Ja! Maga az OTP rész­letemre kíváncsi? — Moso­lyog, de valahogy ferdén áll a szá ja sarka. — Nincs sem­mi hiba kérem szépen. Vissza­fizetem egy fillérig! Elvégre én vettem föl a kölcsönt ■.. — A múltkor hívták társa­dalmi munkára, és nem ment! Összehúzott szemhéjakkal néz, de csak egy pillanatig, majd ismét derűs arccal for­dul a műhely legtávolabbi sarka felé: — Nem értem rá... — in­dult a buszom ... — Azelőtt Is indult. Hirtelen feláll, cigarettát tartó kezével a levegőbe kap: — Ja azelőtt! ... Azelőtt ta­vasz is volt, most meg tél van. — De újra lesz tavasz •.. — Na, ha lesz, akkor én iá leszek társadalmi munkás me­gint! — Az viszont magán Is mú­lik, hogy lesz-e igazán. — Rajtam? Mi múlik én- rajtam? — Most már végképp lepergett róla az erőszakolt nyugalom. — Fizetéskor az egyik odajön: „Na, mennyit töprengés kaptál?*’ És a képembe ne­vet. A másik sajnálkozik, a harmadik meg nekiáll szaval­ni, hogy: „Máskor jobban gondolja meg!” Hát mit gon­doljak meg?! Én talán nem tudom, hogy meg kellett vol­na gondolni!... Csak azt az egyet kértem: ne hozzanak ide! Ne itt tárgyalják az ügye­met! ... — B. E- neuraszténiás —* mondja az üzemi orvos. —1 Nem nagyon, de ideges al­katú. Szokott hozzám jönni nyugtatóért, altatóért ... Az­előtt is, de most sűrűbben ... nem tudom, lehet, hogy túl nagy megrázkódtatás volt ne­ki a nyilvános tárgyalás . ■. Ha előtte megkérdeztek volna engem? .. . Nem tudom. Kér­dés egyáltalán, hogy meg le­het-e az ilyét előre jósolni? Talán alaposabb pszichológiai vizsgálattal. De attól is függ, hogy ítélet után milyen kör­nyezetbe kerül. Tehát azt Is meg kellene vizsgálni, milyen az a műhelyközösség, amely­ben dolgozik: erős-e a kollek­tív érzés, a segítőszellem, vagy sem.. * A javító-névelő munkára ítéltek száma nem nagy, sem országosan, sem az egyes munkaközösségekben. Ez azonban — a maga helyén — egyáltalán nem kisebbíti a probléma jelentőségét- Meg­oldása természetesen a szak­emberek feladata, de mivel az ügy közös, töprengésnek is kollektívnak kell lénnié. An­nál is inkább, mert ez se­gítheti az új módszerek ki­dolgozását. Zárszámadás Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését az erdőkürtl No­vember 7. Termelőszövetke­zet A közös gazdaság elnö­ke beszámolójában megér­demelt sikerekről szólott, A 15,3 métermézsés búzatermés, a 235 métermázsás cukorrépa termést a szövetkezetiek szor­galmát, hozzáértését dicséri. Jól jövedelmezett a ker­tészet is. Csupán az uborka Az idén forintot Az idén 140 millió forint beruházási keretet biztosítot­tak a nógrádi bányák számá­ra. A tavalyi eredményekről s az idei keret szétosztásáról érdeklődtünk Moskát Lászlód nál a tröszt beruházási osz­tályvezetőjénél. — Köztudomású, hogy tavaly nem sikerült te ­jes egészében teljes tteui a beruházási tervet. Mi ukozta az elmaradást és van-e mód a pótlására'.'- A tavalyi beruházási ter­vet valóban nem teljesítet­tük maradéktalanul. Az ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalat elmaradt a gyulai új osztályozó építésével. A Bányászati Építőipari Vállalat pedig Kistelek VII. és Katalin aknák beruházási munkálata­ival. Az elmaradáshoz hozzá­járult az is, hogy a szolgálta­tó és anyagellátó vállalataink részére rendelt autódaru a múlt év helyett csak áz idén érkezett meg. Pótolni szeret­nénk a tavalyi elmaradást és reméljük, hogy jobb szerve­zéssel és az említett vállala­tok eredményesebb munkájá­val ez sikerül is. Tudomásunk sze­rint megtörtént már az idei beruházási keret felosztása. Miiven eltnk érvényesültek? Mire fnrdltiák a milliókat? — A délnógrádi terület szénvagyona igen jelentős és itt a minőség is jó. Ezért nem Erdőkürtön Ő'Í7 000 forintot hózott; ép­pen kétszeresét a tervezett­nek. A mukaegység értéke az előző évi harminc forint­ról harminchárom forintra; a dolgozó tagok évi átlag- jövedelme 13 000 forintról 18 000 forintra növekedett. Az egész tagság évi jövedel­me meghaladja a hárommil­lió forintot. költenek a bányákra véletlen, hogy a beruházási keretből hetvenhárom és fél­millió forintot a Nagybátony- környékj bányák fejlesztésére költünk. Szeptember 6. akna kapja a legnagyobb összeget, harmincegy és félmillió fo­rintot. Itt már régóta folynak beruházási munkák, sőt két ízben keret hiányában le Is kellett azokat állítani. A be­fejezés csak 1968 végére vár­ható. Az idén új aknaszállító készül. Megkezdődik a keleti fővonal hajtása, légvágatok, földalatti anyagraktár kiala­kítása. Dolgoznak a földalatti és külszíni energiai- hálózaton. Az 1200 személyes fürdő építését is elkezdik. A vízellátást a nagybátónyi víz­hálózatba való bekapcsolással oldjuk meg. Ezenkívül szi­vattyú kamra, kötélpálya, vasút építése és meddőhányó létesítése szerepel a tervben. A Tiribesi rekonstrukcióra az idén 25 milliót költünk. Kicseréljük a külszíni szállí­tógépet és az aknatornyot. Űj sikló, rakodó, műhely, és ak­naház készül. A víztelenítés­re a fürdő bővítésére és a meddőhányó korszerűsítésére is sor kerül. A tiribesi re­konstrukciót jövőre folytat­juk. Ménkesen ugyancsak föld­alatti rekonstrukcióra készü­lünk. Az Idén kezdődik ez a munka, hatmillió forintos költséggel. Katalin akna ötéves beru­házása az idén befejeződik. Itt az aknatorony kötélko­rongja Okoz gondot. Az öntés­nél ugyanis kötelező az lzó- top-vizsgálat, és ahogy érte­sültünk még nem tudták a kívánt minőségben legyártani a korongot. Az idén Kányásbánya kül­színi rekonstrukciója is befe­jeződik. Itt depressziós akna­ház, célvilágítás, mozdonyszín, fűrészhéz és pörtalanító be­rendezés készül, továbbá át­rendezik a külszíni csiHefor- galmat. — Mennyi pénz ke­rül a többi bányáknál beruházásra? Mizserfán 22 millió forintot nógrádi költünk el az idén. Befejező­dik a Kistelek VII akna be­ruházása. Elkészül az új für­dő, irodaépület és megtörté­nik a tereprendezés is. A má­sik nagy beruházás Mizser­fán, a gyulai osztályozó. Tö­rőépület, késztermék-raktár és vasút épül. A beruházási keret fenn­maradó részén a másik há­rom bánya osztozik. Mátrano- vákon az idén be kell fejez­ni Gáti-aknák 600 személyes fürdőjének építését. Ezt a munkát a BÉV végzi. Gáti II. akna kiegészítő földalatti és külszíni beruházása szerepel még a tervben. A zagyva! bányaüzemnél Forgács akna energia ellátása és új légaknája készül. Ki­rálykáié és a Zagyvái rakodd fürdőjének, valamint az új központi iroda programjának kell még elkészülni. Kistere- nyén a tordasl fürdő mellé elkészül a felolvasó helység és az iroda. — A bányák fokozott gépesítéséről sok szó esik, mostanában, liven célra mennyit fordíta­nak az idén ? —A beruházási keretből hatvanmillió forintot költünk gépekre. Hozzátehetem, hogy a felújítási keretből is kerül ilyen célra tízmillió forint Jelentős összegek, úgy vélem az igényeket ki is elégítik. — A délnógrádi terü­leten újabb széntelepek után kutatnak, kzt a munkát milyen keretből finanszírozzák.? — Kutató fúrásokra az idén három és félmillió forin­tot biztosított számunkra a minisztérium. Ezek a munká­latok eredményesen folynak és még az első félév során befejeződnek. Az így szerzett adatok feldolgozása dönti majd el, hogy a jövőben ér­demes lesz-é tovább kutatni. Minden reményünk megvan arra, hogy igen, — fejezte be Moskát László. Knnszabá Ferenc Amiről beszélni kell II. A vezetőképzés AZ IPARILAG FEJLETT szocialista és kapitalista or­szágokban soha nem látott technikai előrehaladás ta­pasztalható. Ebben óriási sze­repe van a tudományos ku­tatásnak, amely mindinkább közvetlen részesévé válik a termelésnek. A világ orszá­gaiban közvetve vagy köz­vetlenül több millió tudós és kutatómérnök működik együtt a gyakorlati szakem­berekkel a technikai fejlesz­tés ütemének gyorsításáért. Százmillióra tehető a nyil­vántartott tudományos mű­vek száma és ebből több mint 20 millió a szabadalom. A Magyar Népköztársaságiban is tízezernél többen végeznek kutatómunkát. A tudomány és a gyakor­lat sok esetben máris tel­jesen közel került egymáshoz, hogy szinte összefonódik ve­le. A modem kémiai üzemek felnagyított tudományos ké­miai laboratóriumoknak ne­vezhetők. S fordítva az is állítható, hogy a korszerű nagy tudományos kutatóinté­zetek laboratóriumai gyárak­nak is tekinthetők. A tudományos kutatómun­kával összefonódott termelés az ipari üzemek vezetését is átalakítja. Az egykori veze­tés, amelyben a tekintélyen alapuló fegyelem volt a lé­nyeg, mér kevés. A rutin- vezetés mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozhat a népgazdaságban, A mai üzem vezetésének feladatát az igazgató csak ak­kor tudja ellátni, ha a ve­zetőapparátus segítségével jól ismeri a fogyasztók igé­nyeit, a technikai lehetősé­geket, a vállalat egész szemé­lyi állományát és az iparág­ban végzendő tudományos ku­tatás fő útjait! A NÉPGAZDASÁGI IRÁ­NYÍTÁS átfogó reformjának megvalósítása a vállalati ve­zetéstől is függ. Az élet mind sokoldalúbb, bonyolul­tabb feladatainak megoldása gyáraink igazgatóitól igényli a vezetés színvonalának eme­lését. Különösen ott mutat­kozik a vezetés korszerűsíté­sének szükségessége, ahol több üzemegységet, tízezer­nyi dolgozót, vagy éppen ki­emelkedően magas szintű műszaki feladatokat oldanak meg. E körülmény ismeretes, de a vezetési szervezettség kisebb, vagy nagyobb mér­tékben még nagyon sokszor elmarad a követelményektől. Gyakorta éppen a vezetésbe­li fogyatékosságból, eredő­en, nincs idő arra gondolni, hogyan is lehetne másképpen, jobban végezni az irányító tevékenységet. Fonák dolog: nem ínarad idő a vezetésre! Az ipari és egyéb gazdasá­gi intézmények vezetői sok- oldalú feladatot látnak el. Többségük jól, vagy éppen kiválóan megállja a helyét. De az eredményeket gyakor­ta túlterheltséggel érik el. Ez egészségtelen. A jövő igé­nyelnek sem felel meg. A vállalatnak és az irányítónak is érdeke a vezetés olyan módon való szervezése, hogy az általában törvényesen megszabott munkaidőben, a növekvő igényeknek megfele­lően történjen. A legjobb eredménnyel dol­gozó vállalati igazgatók és a gyári vezetéssel foglalko­zó közgazdászok egyformán a tanulást, a továbbképzést, a legjobb tapasztalatok általá­nosítását ajánlják. A KÉRDÉSRE TELJESEN ÁTFOGÓ választ nem lehet adni. mert az üzemek sze­mélyi és objektív lehetősé­gei, feladatai eltérnek egy­mástól. A jelen és a látható jövő a vezetés számára számos feladatot adhat. A termelés mindinkább ösz- szefonódik a tudománnyal. Ezért a vállalati igazgatás tervszerűen sajátítsa el appa­rátusának tudományos irá­nyítását. A tudományos ve­zetési készség elsajátításával lehet az intézkedéseket olyan alapossággal kidolgozni, hogy annak szükségességét szinte mindenki tudatosan elfogad­ja. A mindén körülményre ki­terjedő Vállalati vezetés ala­posan elemzi a dolgozók kulturális továbbképzési le­hetőségeit. Igyekszik a válla­lati, intézményi kollektívát úgy alakítani, hogy annak tagjai az utazással ne veszít­senek szabadidejükből. A dolgozók munka- és egész­ségügyi körülményeinek tu­dományos alapon való irányí­tása nemcsak a dolgozók szo­ciális helyzetét javítja, ha­nem a vállalat gazdasági eredményességét is messze­menően fokozza. A korszerű üzemgazdasági ügyvitel megszervezése ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik. A biztonságos, gyors döntés csak akkor lehetséges, ha a ve­zetés tudományos igényesség­gel alakítja ki a gazdasági ügyvitelt és így a jó áttekin­tés birtokában hozza határo­zatait. A vállalati irányításnak el­ismert szükséglete a gyors és megbízható információ a szakmai eseményekről, a leg­újabb szabadalmakról, a tudo­mányos kutatásokról, a fo­gyasztók várható igényéről, stb. A könnyen áttekinthető információs szolgálat létreho­zásáért érdemes tanulmá­nyozni a bevált módszereket. A GYARAK. A GAZDASÁ­GI INTÉZMÉNYEK vezetési színvonalának emelése számos módszerrel oldható meg. A nagyobb vállalat (vagy több közepes és kisebb üzem közö­sen) szervezhet két-három hé­tig tartó egésznapos tanfolya­mét. Vezetésére érdemes fel­kérni a korszerű vezetéssel foglalkozó legjobb közgazda- sági szakembereket. A speciá­lis szaktudással rendelkező közgazdászok segítségével ha­vi egy-két előadással és vitá­val is megoldható a vezető- képzés. Jól bevált módszer a kisebb csoportokban rendezett konzultációs vita is. A vezetői tudás fejleszté­sének mindenképpen nélkü­lözhetetlen része az önképzés. A különböző tanfolyamok csak általános és előre kidol­gozott témák feldolgozását oldhatják meg. A vállalati ve­zetés jövőbeli igényeivel lé­pést tartani a rendszeres ön­képzéssel lehet. VÉGÜL MÉG EGY KÉR­DÉS: Kik ismerkedjenek meg a tudományos igényű vezetés­sel? Szinte mindenki. A jelen és a jövő vezetőin kívül az egész vállalati kollektívát ér­demes bevonni a vezetési fel­adatok megoldásába. A Szoci­alista társadalomban az al­kotó erő kibontakozásának fontos ösztönzője a dolgo­zóknak a vezetésbe való be­vonása. Minél közelebbről és behatóbban ismerik a dolgo­zók a vezetés által megjelölt feladatokat, annál aktívab­ban tutinak annak megvaló­sításában részt venni. Lónyai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents