Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-25 / 47. szám
196(5. február 25. ^ntek NŐGRlD 3 Százmilliót, érő javaslat Új műszaki megoldás a Medve-aknai szénterület feltárására A gazdaságosság fokozása ma már mindenütt fontos követelmény, de a nógrádi szénbányákban még ennél is több: létkérdés. Ezért különösen figyelemre méltó a nagybá- tonyi vezetők nemrég benyújtott javaslata, amely, ha megvalósul, igen nagy megtakarítást eredményez. Miről van szó? Szeptember 6 akna rekonstrukciója az úgynevezett Medve-aknai szénvagyon kiaknázása érdekében történik. A szén két telepben fejlődött. ki ezen a részen kitermelésre alkalmas vastagságban és minőségben. A területet viszont vetők szabdalják, s ezek nehezítik a munkát. A tervek szerint a főfeltáró vágatot mozdony szállításra alkalmassá építik ki. Az egyes mezők feltárása e fővonalról indított siklókkal és ereszkékkel. Az eredeti rekonstrukciós feltárási terv, az eddig kialakult gyakorlatnak megfeielő- en azt írja elő, hogy mindkét telepben el kell készíteni a siklókat, ereszkéket. Sorrendben először a feltáró vágatokat a halárig kellene hajtani, és csak utána kezdődhetne a szénvagyon lefejtése. Kocsis Lajos, a Szeptember 6 akna vezetője. Szebényi Ferenc nagybátomyi főmérnök. Bakos Péter műszaki osztályvezető és Tanyai Ferenc igazgató az eredeti tervekkel szemben egy sokkal gazdaságosabbat dolgoztak ki. Javasolják, hogy az egyes mezők feltárását csak az alsó telepekben kihajtott ereszkékkel. siklókkal és légvágatokkal végezzék el. A feltárással együtt fejtsék le a felső telepet, amelynek szenét úgynevezett gurítókkal, az alsó telep szállítási rendszerére eresztenék. A feltáró vágatokat úgy telepítik, hogy azok később a fejtési vágatok szerepét is betöltsék. A javaslatban szerepel még az is, hogy egy időben csak egy mezőben fejtsenek, ugyanakkor a másikat készítsék elő. Sok előnye van a nagybáto- nyi javaslatnak. Elhagyható a felső telep tervezett feltárása, a mozdony szállításhoz csatlakozó rendezőkkel együtt, ami igen jelentős biztosító anyag, ezenkívül munka, tehát bérmegtakarítást jelent. A nyitott vágatok hossza es a fenntartási igény is csökken, a szellőzi,etési viszonyok jobbalt lesznea. Az alsó telep feltárási Ide ie alatt a felső telepet telítsen le tudják fejteni. fgy igen nagyfokú koncentrációi alakíthatnak ki. Ea.v mezőben csak egy végnélküli kötéipá Ivét kell üzemeltetni, ami amortizációs költség és kiszolgáló személyzet megtakarítását eredményezi. A nagyiokú koncentráció hatására még a közvetlen felügyeletet is lehet csökkenteni. Igen lé nyeges dolog az is, hogy a javasolt módszerrel a termelő kapacitás legmagasabb szintjét jóval előbb elérhetik, mint a kettős feltárás esetén. Azt jelenti ez, hogy a beruházásra fordított pénz előbb realizálódik. Az ürescsille ellátás és egyéb szállítási akadályok miatt kieső időket is megszüntethetik a gurltók által, mert azok 156 tonna szén tárolására lesznek alkalmasak. A javaslatra kedvező szak- véleményt adott a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelési és üzemszervezési osztálya. Az előzetes kalkulációk szerint ez a műszaki megoldás a korábbi tervhez képest tonnánként mintegy 13 forint önköltség csökkentést eredményez. Igen jelentős ez. mert a szóbanforgó terület szénvagyonát tizenegy millió tonnára becsülik. Ha nem Is lehet az egészre viszonyítani, de már most is nyilvánvaló, hogy ez az új műszaki megoldás óriási jelentőségű, és a megtakarítás is megközelíti, vagy talán meg is haladja a százmillió forintot. B. J. A salgótarjáni sörfejtő üzem készül a szezonra Tavaly októberben helyeznék üzembe az Országos Söripari Vállalat salgótarjáni sftrfejtő üzemét. A korszerű, óránként háromezer palackot töltő automata berendezéssel a kirendeltség Salgótarjánon és a járáson kívül ellátja a pásztói járás egy részét és a teljes szécsényi járást — a hagyományos hordós sörön kívül — palackozott sörrel. Az új üzem megnövekedett termelésére iellemző, hogy míg tavaly hatvanezer hektoliter sört szolgáltatott az italboltoknak, éttermeknek. vendéglőknek, az idén ez a mennyiség százezer hektoliterre emelkedik. Ugyancsak jellemző, hogy korábban az összes sörmeny- nviség harmincnégy százaléka volt palackozott, az új u/.emben ez mintegy hatvan százalék. A kirendeltség már készül a sör Igazi szezonjára, a meleg időjárás beköszöntével megnövekedett sörfogyasztás kielégítésére. Pár hete. hogy felszereltek tíz hűtőbatériát, amelvek a legnagyobb kánikula idején is biztosítják a raktár plusz 1—2 fokos hőmérsékletét. Remélik, hogy legkésőbb március közepéig megéDül az a három, egyenként hatvan hektoliteres tartály is. amelybe közvetlenül v budapesti sörgyár ászok- plncéjéből szállítja naponta két tartálykocsi a friss nedűt. Számítva a sörfogyasztás emelkedésére, már a második negyedévben — az első évnegyed tizenhatezres tervével szemben — huszonnégyezer hektoliter sört fejtenek, palackoznak, illetve szállítanak hordóban a vendéglátóiparnak. Tekintve, nogy a kirendeltség kicsi, de annál lelkiismeretesebb kollektívája eddigi feladatait is általában száznyolc-százliz százalékra teljesítette, a jó “őreilátás rajtuk nem múlik. Március közepétől pedig már két műszakban dolgoznak. Persze könnyelmű ígéreteket nem tesznek: megtörténhet az idén is, hogy egyszer-egyszer kevesebb lesz a magyar sör, mint szeretnénk. Az igények maximális kielégítésére sajnos nem tudnak elegendő sört előállítani sörgyáraink. Ezért az idén is a hiányzó mennyiséget az NDK-ból és Csehszlovákiából behozott sörrel pótoljuk. Város az Ipoly portján (9.) mit írna róla? Ön Megittam egy erős kávét a Dresszóban. ahol ugyan általában sötét van, mert rossz a világítás, de néha beat-számo- kat is játszanak magnóról. A városi tanács épületének faláról lemásoltam az oda helyezett tábla szövegét: Műemlék, 1890. eklektikus. „Na, ez nem sok. ezt eddig is láttam — mormogtam magamban. — Inkább innét nem messze, a nemrég elkészült Balassa étterem és falatozó „falára” írnák ki, hogy milyen stílusban „korszerűsítették”, mert azt viszont lehetetlen kitalálni Mindenesetre a város egyik legcsúnyább épülete, amely önmagában sem képvisel semmiféle építészeb stílust, az utca épületeinek együttesébe pedig még kevésbé illik bele Pedig a belső tér valóban szépen kiképzett és modern. — Kérlek szépen, talán a jószándék mégis csak dicséretes — „vigasztalt” festő barátom. aki nem balassagyarmati. — Kérlek szénen! — mondtam. Mit tehet mást a gyorsan váltakozó hétköznapok krónikása. — Kérem szépen, az ön krónikás társa ugyancsak bőségesen írt a múltról — fogadott öt perccel később tágas hivatali szobájában Lombos Márton városi tanácselnök. — Igen. És ez baj? — Azt nem mondtam, de a város arculata már megváltozott. Volt Horthy-fogadás. igaz. Nem is mondom, hogy eí kellene felejtenünk a múltat. még az efféle eseményeket sem, hiszen ezek is tanulságosak lehetnek a ma embere számára. De hol van az már! Pláne, ha a ma krónikáját akarják megírni. — És ha kis időre szerepet cserélnénk? — tréfáltam. — Ön mit írna a városról? — Nem rossz ötlet — mosolygott Lombos Márton. — Ez esetben viszont ragaszkodom ahhoz. hogy minden, amit mondok megjelenjen. — Természetesen. — Ha én írhatnék a városról krónikát. — jelentést, előterjesztést különben számtalant írok, — én is összegyűjtenék néhány „érdekességet” Főleg ellentmondásokat. Magyarország 63 városa közül könyvolvasottság és könyvvásárlás tekintetében a nyolcadik helyen állunk, megelőzzük a másik két legkisebb várost, Szentendrét és Kőszeget, a többiről nem is beszélve. Ezzel szemben az italfogyasztásban szintén a nyolcadikak vagyunk. Ennyit inna egy kispolgár? Vagy talán a régi szemlélet avulóban van? Az italszeretet annál inkább érthetetlen. mert fejlődő iDari üzemeinkben népszerű a szocialista brígadmozgalom, any- nyira, hogy a városi művelődési otthonban szocialista brigádok klubja is működik. A másik ellentmondás, hogy a város rajong a sokszor agyon- únt operettekért, ugyanakkor az országban a lakosságához viszonyítva itt van a leetöbo zenetanuló, s ez feltételezi a komoly zene iránti érdeklődést — Csak ellentmondásokról ima? — Távolról sem. Nagyon izgalmas terveink vannak, közeliek és távolabbiak egyaránt. Ebben az évben megindul a lakásépítés. 40 állami lakást átadunk. 156 építését megkezdjük. Az év végén 172 OTP-hitellel segített társasház építését is megkezdjük. Tovább bővítjük az Ifjúság-úti KISZ-lakótelepet. eddig 36 újabb lakásigénylő van Megrendeltük a Springa-dombi körzet részletes rendezési tervét, ezer házhelyet mérünk ki, Jól dolgozik a vetélytárs Az ér »eh vadkerti tsz-főkönyvelő beszámolója ipelske-sokoleei tapasztalatairól Régi versenytárs az érsek- vadkerti és az ipolyszaicálasi termelőszövetkezet. Kialakult szokás, hogy résztvesznek egymás zárszámadó közgyűlésén. Az érsekvadkertiek számvetésén korábban Itt járt a szlovákok küldöttsége, a vadkertiek csoportja viszont a napokban tért ház» az Ipoly másik oldaláról. Ez alkalomból Sólyom Ferenc, az érsekvadkerti közös gazdasag főkönyvelője részletes beszámolót küldött a testvér szövetkezet közgyűléséről, munkájáról. « Az Ipoly jobbpartján elterülő szlovák közös gazdaság csaknem 1390 hektáron gazdálkodik. A termelőszövetkezei, éveken keresztül a bratis- lavai kerület legjobb gazdasága volt, illetve a legjobbak közé tartozott. A tavalyi eredményeket Itt js befolyásolták a kedvezőtlen időjárási körülmények és a rendkívüli árvízkárok. A gazdaság területéből 620 hektárt több hónapig viz borított. Ugyanakkor nagy jégkár is érte a szövetkezetét. Emiatt összesen két és félmillió korona kár érte a termelőszövetkezeti gazdaságot, amiből csupán a jégkár egy részét, több mint egymillió koronát fizetett ki a biztosító. Gombos György szövetkezeti elnök beszámolójában azonban örömmel jelentette ki, hogy a nagy károk ellenere is sikerült úgy alakítani a gazdálkodást, hogy egy munkanormára 25 koronát fizethetnek a tagoknak. Ezt mindenekelőtt annak köszönhetik, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodtok. Nagy szerepet játszott a jövedelem Ilyen alakulásában az is — amint azt Kindler József főkönyvelő megjegyezte —, hogy a tavalyi évre csaknem egy negyedmillió koronát tartalékoltok. Ebben a termelőszövetkezetben — a hazai szokásoktól eltérően — Ismertették az idei terveket is a zárszámadó közgyűlésen. Az Ideinél nagyobb termésátlagokat terveznek az ipolyszakálasiak kalászosokból, kukoricából, cukorrépából. A kertészetből tervezett bevétel például az egész növénytermesztés bevételének a felét teszi ki. Erőteljesen fejlesztik a szarvas- marha állományt, valamint 6000 pujkát és 5000 libát hizlalnak. A zárszámadó közgyűlésért — amelyen résztvett Krajcsm Mihály, pozsonyi kon zulumé, valamint a lévai járási vezetők, — felszólalt Tóth István, az érsekvadkerti testvér szövetkezet elnöke is. Elismerését fejezte lel az eredményekkel kapcsolatban, s elmondta, hogy Érsekva dk értén jobb eredménnyel gazdálkodtok tavaly. Hangiúiy ózta: a két termelőszövetkezet tagságának barátságát a jövóbeu még szorosabbra kivin ja tűzni. S. F. Együtt a régiekkel A város határában csendesen húzódik meg a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepe. Nincsenek emeletes épületei, hatalmas gyárkéményei. A munkatermek is inkább csak nagyobb szoba benyomását keltik. Asszonyok, lányok üzemének ismerik, helybeliek és a környező községekből bejárók dolgoznak az üzemben. Ami írásra késztet, az a következő: január elsejével 80 új dolgozó lépett munkába. Három hónapra szerződtek. Vajon ki, milyen vággyal, elképzeléssel jött, hogyan alakul a sorsuk? Ijedt, izgatott voltam, amikor figyelték a kezemet. Drukkoltam, vajon jól csinálom-e, meg tudok-e birkózni a rámbízott feladatokkal? — emlékszik vissza az első órákra Varsik Piroska hugyagi kislány. Annyira igyekezett, hogy a kezét is összeégette. Szorgalmában azonban más is közrejátszott: a vezetők figyelmessége, kedvessége és segítőkészsége. — Pedig féltem, megrónak majd, ha valami nem sikerül elsőre. Épp az ellenkezőjét tapasztaltam — csillan fel a szeme... Sírtam amikor tavaly letelt a három hónap és a szerződést nem hosszabbították meg. Annyira megszerettem a gyárat, a munkatársakat, tanítómestereimet, tetszett az itteni munka. Elhatároztam: ha kell várok, de nem megyek máshová dolgozni. Hívtak a kötődébe és a vasúthoz. Bevallom: nem szeretek varrni. A porcelángyár volt az első munkahelyem, ragaszkodom hozzá. Szeretnék végleg itt maradni... Fekete Mária tavaly érettségizett. Ez a második munkahelye. Előző vállalatánál szülési szabadságon levő anyát helyettesített. Az üzemben veszteségmérő gépen dolgozik. A kezdésnél mindjárt éjszakai műszakba került Ez szokatlan volt számára. Sokat küszködött az álmossággal. Hogy a kritikus időket átvészelje, kávét ivott. Most azt mondja, ha éjszakás, egy óra után gyorsabban telik az idő. Később így indokolja idejövetelét: „ez volt az utolsó lehetőségem. Mezőgazdasági technikumot végeztem, de a balassagyarmati járásban nem tudtok állást biztosítani a szé- csényibe pedig nem mentem, így esett a választásom erre az üzemre. Nem akarok vándorolni. Azt azonban el kell mondanom: ha a szakmámban nekem is megfelelő alkalom kínálkozik elmegyek.” Varga Gizella is érettsíai után került az üzembe. Óvónőképzőbe jelentkezett, de nem vették föl. Irodába akart menni, az sem sikerült. Azután jött ide. Az első napok nehézségeit ugyanúgy magyarázza mint Fekete Mária, de még hozzáfűzi: „kezdetben furcsáltam ezt a munkát, olyan érzésem volt, hogy legjobb lenne itthagyni az üzemet. Aztán mégis úgy határoztam, hogy maradok ... ” Bajári Pálné öt és fél érig dolgozott a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál, onnan került a Porcelángyárba. Gyorsan megbarátkozott új munkahelyével, amelyre régebb óta pályázott. Elhatározásában szociális körülményei is közrejátszottak. Meg aztán az. hogy ez a munkahely melegebb, a munka is könnyebb mint a régi volt és jobbak a körülmények. Négy nap után könnyűszerrel teljesítette a normát. Tudja, hogy három hónap múlva lejár a szerződése, mégis bizakodik: — „biztos lesz majd megrendelés és nem kell elmennem, olyan jó itt” — mondta komoly meggyőződéssel. A vágyak, a szándékok, az elképzelések, igen >'áltozato- sak. Egy dologban azonban mindenki egyformán vélekedik: a telep vezetői és a régi munkásgárda kedves, segítőkész. S ez olyan erő, amely a legyőzhetetlennek látszó akadályokon is átsegíti az embereket. Venesz Károly nemsokára igényelhetik, akik saját erőből kívánnak építkezni. — Kérem, ez nem krónika, hanem statisztika. — Bocsánat, azt viszont, remélem, elismeri krónikának, hogy a városban 1800 épületből 600 vályogfalú, és szinte naponta összedűl két-három ház, elmossa az Ipoly vize. — Szabályozni nem lehet? — Szerepel a városrendezési terveinkben. De előbb még néhány szót az iparról, idegenforgalomról. A harmadik ötéves tervben megépül a budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepének új gyáregysége, új telephelyre költözik a Fémipari Vállalat, s még két-három üzemmel folynak tárgyalások balassagyarmati telephelyeik bővítéséről. Ezzel Balassagyarmat és környéke lakosságának foglalkoztatási gondja nagyjából megoldódik. A szocialista várospolitika kialakításánál az ipartelepítésen kívül mindinkább figyelembe vesszük a növekvő tranzit (átmenő) idegenforgalmat. Balassagyarmat a csehszlovák—magyar határon fekszik, határátkelőhellyel rendelkezik. Tavaly körülbelül 22 ezer gépjármű, majdnem 200 ezer ember lépte át a határt. Igen fontos, hogy jó házigazdák legyünk. Mi szükséges ehhez? A főútvonalon bővítjük és korszerűsítjük a kereskedelmi hálózatunkat. Erre a tevékenységünkre már a Belkereskedelmi Minisztérium is felfigyelt. Júliusban, vagy augusztusban a belkereskedelmi miniszter Balassagyarmaton rendezi meg a kereskedelmi osztályvezetők országos konferenciáját. Camping-et nyitunk, korszerűsítjük az Ipoly-szállót, IBUSZ-kirendelt- séget létesítünk, idegenforgalmi megbízottat kérünk, gondot fordítunk a határállomás fejlesztésére, ahonnan nemsokára automata telefonon hívhatják a vendégek a város hat taxija közül valamelyiket. Sajnos, a taxi-állomány elavult. Lombos Márton tanácselnök valóban pontos krónikásnak hizonyult. Vízhálózat bővítés, parkosítás, Ipoly-szabályozás, s még mi-mindenről lehetne beszélni, ha a tervek kerülnek szóba. Pezseg a 13 ezer lakosú városka az Ipoly partján, amely lassan alámossa vályogfalú házalt, elviszi-hordia a múltat. Nemcsak a vályogot, a keserű emlékeket, a viszályokat, a ferde nézeteket, visz- szahúzó lételeket. A régi házak helyett újak épülnek, a város Deremére Ipar telepszik, húsz év múlva hat nyomsávos út fut keresztül a városon, amelynek 30 ezer lakója lesz. Mit írna Lombos Márton tanácselnök az Ipoly menti városról szóló krónika végére? — Azt Írnám; célunk, hogy Balassagyarmat méltó helyet foglaljon el a múlt dicső munkásmozgalmi hagyományaival, s a jelen nagyszerű eredményeivel büszkélkedő Salgótarján mellett. Nem, mint rivális-. hanem, mint testvér város. — Vége — Tóth Elemer
