Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

ÍP«« i>irm£r ,K wa« v t n 1 A közgyűlés határozott Újszerű ösztönzők az állattenyésztésben Erősebb a mozdonynál • Szegedi István I. ■ Belépett: 1925. de­lrívánségoknak, kevés ember­rel. bást, egyformán megbüntet­tek: engem és a váltótársamat A közgyűlés, amelyen az idei jövedelemelosztás rendszerét vitatták meg a nézsai termelő- szövetkezetben, a késő esti órákba nyúlt. Különösen az asszonyok vitatkoztak. Az ér­vek, és ellenérvek akörül pat­togtak: megmaradjanak-e a -hagyományos munkaegység mellett, vagy a tagok nem túl­ságosan nagy munkakedvének élesztgetésére alkalmazzák bi­zonyos növényeknél a részes művelést? Keresik a válását A nézsai Dózsa Népe soha nem tartozott a nagy pénzű ter­melőszövetkezetek közé. A munkaegység értéke 20 forint körül mozog és előlegként sem fizettek tavaly többet 7 fo­rintnál. Az ilyen alacsony jö­vedelem nem ösztönzi túlságo­san a tagokat a közös munká­ra. Grenács József, a termelő­szövetkezet főkönyvelője mindjárt bizonyította is ezt. A gazdaságnak 240 tagja közül mindössze 120 dolgozik rend­szeresen. rint 00 hlzómarhát értékesíte­nek. Az állatgondozók a mun­kaegység mellett ötven fillért kapnak minden kiló húsért, amelyet az állat a hizlalás ide­ié alatt „magára szed”. Ha ez­után a hízott marhát extrém minőségben értékesítik, 100 fo­rint illeti meg a gondozóját. A feltételek megnyerték az állatgondozók tetszését. Töb­bet vitatkoztak a tagok, külö­nösen az asszonyok a növény- termesztés javadalmazásán. Most, hogy a termelőszövetke­zetek önállósága megnőtt, kü­lönösen fontos, hogy megbe­széljék, mit termeljenek a 400 holdnyí kenyérgabona mellett, melyet a változatlanul kötele­ző tervszámok írnak elő. .4% asszonyok és a kukorica — Olyan növényeket kell termelnünk, amelyekből pénzt látunk... Itt vannak a szom­szédok, a nógrádsápiak. őket az uborka, meg a zöldborsó Hogyan lehetne rábírni a ta­gokat, hogy szívesen dolgozza­nak a'szövetkezetben? Az vi­lágos: a tagok jövedelmét kell emelni. A módszerek kiválasz­tása azonban nem ment ilyen egyértelműen. Azt mondja Jakab Barna, a szövetkezet fiatal állattenyész­tője: húzta ki a kátyúból. Az ubor­ka megterem nálunk is. A zöldborsónál meg, ahogy sze­dik a tagok, mindjárt fizethet­jük is az érte járó pénzt —, ja­vasolta Eördögh László mező­gazdász. Az asszonyok azon­ban nem hagyták annyiban: — Bennünket meg éppen az — A szarvasmarhatenyész­tés az, ami biztos pénzt hoz­hat nálunk ... Persze az sem a jelenlegi körülmények kö­zött ... A termelőszövetkezetben rendkívül gyenge a tehénállo­mány. Alacsony a tej hozam és egy liter tej önköltsége 7,50 fo­rint. Ezért az idén 8—10 jól tejelő állattal növelik a tehén­létszámot. Tejért, húsért prémium uborka, meg a zöldborsó tett tönkre... Valóban, a termelőszövetke­zetben már tavaly is próbál­koztak uborkával és zöldbor­sóval is. A borsót még ügy- ahogy megművelték, s ez hoz­ta is a tervezett összeget. De nem így az uborka. Azt mond­ja Grenács József, a főkönyve­lő, befürödtek az uborkával. A tíz hold terméséért 58 ezer fo­rint jövedelmet terveztek, s mindössze 2 ezer forint volt a — A tehenészetben a mun­kaegységkönyv szerint díjaz­zuk a gondozókat — magya­rázza Eördögh László, mező­gazdász. — Azonban minden slyan választott borjú után. amely 12 hetes korában eléri a 12Ö kilogrammot, 50 forin­tot kap a gondozó. A tejhozam növelése is fontos nálunk ... Így aztán minden liter kifejt tejért egy munkaegység, azon­kívül még 20 fillér illeti meg a fejőgulyásokat. A zsírszáza­lék megint csak jó kereseti forrás. Ha 3,8 százalék felett van, a terven felüli bevétel 50 százalékát a gondozóknak fi­zetjük. Ha azonban a zsírtar­talom 3,6 százalék alatt ma­rad egy egész hónapon át, a munkaegység mellett már csak 10 fillért adunk a tej literéért bevétel. Munkaegységre mű­velték a tagok, de a föld ga­zos maradt, nem volt termés. — Egyszerű dolog. A kuko­ricát vegyszerrel gyomtalanít- juk, a felszabaduló munkaerő pedig mehet a borsóba, meg az uborkába — érvelt a mezőgaz­dász. Az asszonyok azonban me­gint közbeszóltak: PártÓDÍtés az a fejősöknek... Sertéseket az idén hizlalnak utoljára, viszont a tervek sze­Talajvédelmi terv-viták a megyében Tavaly egész évben sok vi­tára adott okot a talajvédel­mi üzemi kiviteli tervek át­adása, átvétele. Az idén, a régi módszertől eltérve, a tervezők az érdekelt termelő- szövetkezetek vezetőinek, il­letve a megyei talajvédelmi bizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya kép­viselőinek jelenlétében ad­ják át a terveket. E módosí­tással lehetőség nyílik arra, hogy a nézeteltéréseket azon­nal tisztázzák. Az első tervátadásra a napokban került sor, Az OMMÍ (Országos Mezőgazdasági Mi­nőségvizsgáló Intézet) terve­zői a tereskei, a diósjenői, a szécsénkei és a nógrádi ter­melőszövetkezel talajvédelmi üzemi kiviteli terveit adják át a szövetkezeti vezetőknek. A tervek kivitelezését már a tavasszal megkezdik. A PÄRT MEGYEI végre­hajtó bizottsága az év folya­mán pártépítési füzeteket ad közre. E füzetecskék felölelik a pártmunka főbb területeit. Megjelenésüket az tette szük­ségessé, hogy minden párt­szervünk, főleg az alapszer­vezetek ki tudják alakítani, illetve tovább tudják fejlesz­teni munkájukat az új köve­telményeknek megfelelően. Előző írásunkban azt mon­dottuk, hogy az elmúlt eszten­dő nehéz feladatok elé állí­totta pártszervezeteinket. Nos, az 1966-os év egy sor ugyan­csak nagy feladatot állít párt- szervezeteink elé. A gazdasági irányítás reformja, az ár- és bérrendszerünkben történő változások és egyebek, egész párttagságunktól újabb pró­batételt követelnek. A helyes végrehajtáshoz elengedhetet­lenül szükséges párttagjaink egységes állásfoglalása, s az. hogy alkotó összhang alakul­jon ki a gazdasági vezetők és a pártszervezetek között. Az összhang az elmúlt évek so­rán már kevés kivétellel lét­rejött. hellyel-közzel azonban még fellelhető disszonancia amely a továbbiakban fékez né a haladást. Ilyen disszonáns jelenség a kritikai szellem helytelen ér­— Ha nem kapálhatjuk a kukoricát, nem megyünk az uborkába, meg a borsóföldre sem.,. A termelőszövetkezeti tagok nagy része asszony. Olyanok, akiknek fia, férje Vácra, Bu­dapestre jár dolgozni. Így az­tán nem annyira pénzre, mint inkább terményre van szüksé­gük a háztáji állatok ellátásá­hoz. A közgyűlésen olyan meg­egyezés született, a kukoricát is harmadában dolgozzák a ta­gok. A termésért azonban kö­telesek háromszor megkapálni a földet, betakarítani a kuko­ricát, s törés után levágni a «zárat is, Egy mázsa termést visszatartanak minden tagtól, s ezt csak akkor kapják meg, ha a szártól Is letisztították a kukoricaföldet. — Mi történik a borsóval és az uborkával? — Harmadában művelik az asszonyok a 20 holdas uborka és a 17 hold borsóföldet... Ugyancsak részes művelést al­kalmazunk a cukorrépánál is — mondotta a mezőgazdász. ..Kapcsolják” a kapásokat Bizonyos kötöttséget jelent azonban, hogy kukoricát csak az a tag kaphat, aki zöldbor­sót, cukorrépát és uborkát is vállal megmunkálásra. Hason­ló a helyzet a málnával is. A 20 hold málnát munkaegység­re adták ki a tagoknak, de a terület rendszeres megmunká­lása elmaradt. Egy hold málna metszéséért, háromszori kapá­lásáért most is 43 munkaegy­séget kapnak a tagok. Azon­ban a háztáji területek nagy­ságát a málnától teszik füg­gővé. Ezekről a kérdésekről vitat­koztak a termelőszövetkezeti tagok a közgyűlésen. Meg­egyeztek. Most már csak az a fontos, amint azt Fehér Károly, ter­melőszövetkezeti tag mondotta a közgyűlésen, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők és a ta­gok egyaránt megtartsák, vég­rehajtsák a közgyűlés határo­zatát. Vincze Istvanné cember 1. Ennyit árul el a törzskönyv. Nemrég kapta meg a negy­venéves lubileumra járó Jutal­mat. A fizetését is emelték műszakonként négy forinttal, csoportvezetői pótlékot Is kap, mert most már felügyeleti sze­mély Pista bácsi. (Dzt viszont a főnökeitől hallottam.) Arról beszélgettünk, hogy az ember tovább bírja mint a vas. A mélyen szántott arc mosolyra derül és a kissé haj­lott hát is kiegyenesedik. Bizo­nyítani akar a saját példájá­val. — A 35-ös mozdony akkor volt új, amikor a vontatáshoz kerültem. Már Kiselejtezte Sokat futott akár a 32-es, 33- as, 34-es. Azok még döcögnek, de nem sokáig. Fáradtak .. — Pista bácsi nem? — Én? Még olyan a szívem, tüdőm, hogy kifutnék a világ­ból. Csak a lábam ... Az már nem az enyém. Ha valami baj van az osztályozón, sokat kell szaladgálni, akkor érzem iga­zán : nem nagyon bírom a stra­pát. Mert régen nem úgy volt ám, mint most. A mozdonyba melegítő testet szerelnek, hogy a vezető meg ne fázzon — magyarázza. Cigarettára gyújtunk. Erős dohányos hírében áll, — Naponta elfogy egy cso­mag Kossuth. Néha nem 's elég. Akkor, ha felidegesítik az embert. — Előfordul? — Elő bizony. Vannak ren­detlenek, akik idegesítik íz embert. — Volt nézeteltérése már? — Igen. Azokkal. Hiába, nem vagyunk egyformák. — Szombatonkint, igaz Pis­ta bácsi? — veti közbe az egyik ember. — Akkor bizony. A munkát tőlünk elvárják. Egyesek vi­szont elfeledkeznek a köteles­ségről, nem jönnek műszakra. Nekünk fáj azután a fejünk, hogyan tegyünk eleget a jogos élet áramában II. telmezése. Egyes műszaki ve­zetők a jogos kritikát intriká­nak, fúrkálódásnak tekintik, ahelyett, hogy a felvetett bí­rált dolgokon változtatnának. Ez kritikátlanságot szül, meg­fosztja fejlődésünket a bírá­lat hatékony fegyverétől. Sőt a bírálat kikerülése miatt előfordul az úgynevezett „po­litikamentes vezetés” is. Egyes gazdasági vezetők le­mondanak a politikai munká­ról, mondván, hogy azt csi­nálja a pártszervezet. Aztán innen jutnak el odáig, hogy nem tájékoztatják rendszere­sen a párttagságot, a dolgo­zókat, az adott műszaki és gazdasági intézkedések megté­telével kapcsolatos feladatok­ról. Nem adnak választ a kommunisták kérdéseire sem. Ilyen állapotok tapasztalhatók a mizserfai és a ménkesi bá­nyaüzem néhány aknájánál, az építőiparnál, vagy a helyi- ipari vállalatok közül a sü­tőiparnál. A pártélet új esztendejében ezeket a hibákat meg kell szüntetni. Minthogy nagyok a feladatok a pártmunka haté­konyságát is növelni kell. S ehhez amiként összegezzük a második ötéves terv gazdasági tapasztalatait, ugyanúgy a po­litikai élet tapasztalatait is összegezni kell. Ezután a párt. szervezetek dolgozzák ki a politikai intézkedési tervet, amelyben meghatározzák a politikai munka eszközeit és célját. E tervekben fő helyet kell elfoglalnia a tudatformá­ló tevékenységnek. Ez min­denek előtt az alapszerveze­tekre vonatkozik, amelyek egy részénél még megfogha­tatlan az ideológiai tevékeny­ség. Noha éppen ezen a szin­ten jelentkezik elsősorban a szervezetlenség, a fegyelme­zetlenség és mindaz, ami elő­rehaladásunkat hátráltatja. ELGONDOLKOZTATÓ pél­dául, hogy megyénk munkás- állományának 15—20 százalé­ka különböző címen nap, mint nap kiesik a termelés­ből. Az alapszervezetekre s a kommunistákra vár a fela­dat, hogy feltárják e nagy­arányú hiányzások okait és segítsenek az indokolatlan hiányzások csökkentésében, megszüntetésében. Ugyanígy elsőrendű feladatai közé tar­tozik pártszervezeteinknek a műszaki fejlesztés támogatá­sa, a gépek kihasználási fo­kának javítására és a fizi­kai munka gépesítés re vo­natkozó javaslatok kidolgo­zása. Mindehhez azonban azszük­—■ Előfordul az mással I»— vetem közbe, de elérti. — Én nem hiányoztam még egy fél műszakot sem, mióta felvettek. Csak előre bejelent­ve. Nem kellett utólag műsza­kot Igazoltatnom. — De túlműszak az volt igaz-e? — szól közbe megint valaki. — A munkám úgy kívánta — válaszol, azután így folytat­ja. — Havazott, vihar is volt, amikor bejöttünk és azt se tudtuk, mikor vetődünk haza — mégis bejöttünk ... Szegedi István délután az egyik helyen látta el a fel­ügyeletet, éjszaka meg a mási­kon helyettesített, mert hiány­zott az ember. Ha kérték, so­sem zúgolódott. Bármit bíztak rá, lelkiismeretesen végezte. Szorgalmát nem egyszer pél­dául állították mások elé. Évtizedeken mozdonyt. Szállított személyt, anyagot, szenet. Sokszor bejárta Salgó­tarján környékét. Keskeny vil­lamosokon utazott akkor még Karancskeszl, Ságújfalu, Etes, Kotyháza népe és nem autóbu­szon. Ismert minden fát a pá­lya mellett, mert milyen is a ló mozdonyvezető? — Olyan, ha bekötik a sze­met, a döccenőkből akkor is tudja hol jár. Sok múlik azon, milyen a vezető, hogyan keze­li, ápolja a gépet. Tudja, a harmincas években egyszer az olajozó párna valahogy beta­padt. A tengely bekopott egy kicsit. Nem keresték ki a hi­— Most is ilyen nagy a fe­lelősség? — Nem lehet a régivel ösz- szehasonlítani. Nem mondom, "nn a fiatalok között néhány ióravaló ember, aki a gépre való, de vannak akik csak röpködni szeretnének vele, pe­dig ezen a oáiyán nem lehet, — Nem fájt a szíve, amikor véglegesen le kellett szállni? — Furcsa volt, de hát már korábban is többször beosztot­tak felügyeletre, helyettesíteni. Azután nem szakadtunk el egymástól. A porfogásnál tola­tok, és hs kint fekve marad egy gép. kimegyek érte. Akkor is mozdonyra ülök, ha vala­mit sürgősen vinni keli. Min­dig a munkától függ. Persze már a szemem sem arra való, hogy rendszeresen a pályára járjak. Még ez az év, azután lejár az időm. Jön a nyugdíj. Nem lesz majd furcsa? — De, biztosan az lesz eny- nyi idő után. A vas is elfárad, az ember felett is eljár az idő. — Mire vágyik még, mit szeretne elérni? vagyok én ezzel: az a boldog em­ber. aki egészséges. Legyen egészség, a többi majd lesz va­lahogy. Vettünk egy házal az OTP-töl. Öröklakás Baglyasal- ján. A múlt rezsimben iroda volt. Jó száraz. Van egy kis kert is hozzá, öt vagy hat kvadrát. Már elkerítettem. A tavasszal betelepítem rózsa­fákkal. Szeretem a virágot, de legjobban a rózsát. Magam ol­tom majd. Csak sikerüljön .. B. J. Ahogy a vásárló igényli Mintaszállítmányt küldtek Finnországba a Salgótarjáni Finnország egyik csőgyárá­nak már korábban is többszáz tonnás mennyiségben szállított különféle szalagacélokat a Sal­gótarjáni Acélárugyár hideg­hengerműve. A közelmúltban újabb igénnyel keresték fel a gyárat és egyben kérték azt is, hogy a jövőben különleges csoma­Acélárugyárból golással, kötegelve szállítsák az árut. A hideghengerműben elvé­gezték a szükséges kísérleteket és az igényeknek megfelelő mintaszállítmányt is elküldték Finnországba, ahonnan várják a választ. Amennyiben meg­elégedéssel fogadják a mintát, úgy a jövőben már eszerint csomagolnak. séges, hogy ne egynéhány kommunista vállára jusson minden teher. Ezért hasznos, ha minél több választott tes­tületi tagot bevonunk a hatá­rozatok kidolgozásába. Ezzel lényegében a végrehajtást mozdítjuk elő. Természetesen az alapszervezetek egy ré­szét meg kell tanítani a konk­rét határozatok készítésére, olyanokra, amelyek az élet igényei szerint születnek, olyanokra, amelyek megfog­ható és végrehajtható célokat tartalmaznak. Csak az ilyenek képesek a gyakorlati kérdé­sekre irányítani a figyelmet és segíteni terveink megvaló­sulását. Amikor pedig a tag­gyűlések meghozzák határo­zatukat, akkor azt minden kommunista egységesen hajt­sa végre. Az elmúlt időkben sajnos még előfordult olyan, hogy a tsz pártszervezete el­fogadott egy határozatot, és a közgyűlés ezt követően tel­jesen ellentétes álláspontot alakított ki. Ha a kommunis­ták mindegyike képviselte volna a taggyűlés határozatát, akkor nem alakult volna ki ilyen felemás helyzet. Mai pártpolitikai munkánk egyik legfőbb területén Is sok még a tennivaló: élőbbé kell válnia tömegszervezeteink munkájának. A tömegszerve­zeteknek valóban fel kell ölel- niök a tömegeket, ennek pe­dig fontos előfeltétele, hogy a pártszervezetek tekintsék a tömegszervezeteket fontos szerveknek. Ennek érdekében száműzni kell a még gyakran tapasztalható lebecsülést, amely tükröződik abban is, hogy a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkáját egyesek nem tekin­tik fontos pártmegbízatásnak. Ez abból adódik, hogy a párt­tagság közül sokan nem is­merik a tömegszervezeteket. Az említett hiba főleg a fal­vakban fordul elő. Egyes községekben, ha társadalmi munkáról van szó, megkere­sik a KISZ-szervezetet. külön, ben nem nagyon szereznek tu­domást létezéséről. És ha­sonló a helyzet a többi tö­megszervezettel is. Már pedig csak úgy juthat el pártunk szava a különböző pártonki- vüli rétegekhez, ha az átté­tel szerepét betöltő tömeg­szervezeteket aktívvé 'esszük. A PARTMUNKA elmúlt években kialakult stílusa lehetőséget biztosit uz új feladatok végrehajtásához, a hatékonyabb módszerek kiala­kításához. A munka során ta­pasztaltabbal? lettek párt- szervezeteink. Azonban tenni­valóink az eddigieknél na­gyobbak és ez azt kívánja, hogy a Párt tevékenysége is rohamosabban fejlődjék. Je­lenleg egészséges türelmetlen­ség van párttagságunk köré­ben. Ha a tettrekészség a to­vábbiakban sem lankad — és ez elsősorban pártszervezete­inken múlik —. akkor biz­tosra vehetjük, gazdaság’ és politikai céljaink teljes sike­rét Vincze György

Next

/
Thumbnails
Contents