Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
4 WOGRÍD 1966 január 8.. szombat VITAFÓRUM fiiért iziiksé^eüí a gazdasági mechanizmus megeefoemálása? Mindent a vendégért... Kultúráit szórakozást — Formálni a közönség ízlését — Közel a második érhez A mechanizmus azoknak a gazdasági folyamatoknak az összessége, amelyek által az újratermelési folyamatok kifejeződnek, meghatározódnak, vagy befolyásolhatók, illetve az a mód, ahogyan ez megvalósul. Tehát a gazdasági törvények érvényesülési módja, az a forma ahogyan a gazdasági törvény megjelenik a gazdasági élet felszínén. Például a szocializmus specifikus gazdasági törvényei közül a tervszerű arányos fejlődés törvénye — a tervszerűség két tényezőjének, a tudatosságnak és az arányosságnak a biztosítása — az elkészített fejlesztési és gazdaságirányítási tervekben jelenik meg. A munka-szerinti elosztás törvénye bér- és prémiumrendszerünkben érvényesül. A különös érvényű gazdasági törvények közül, az értéktörvény, az árrendszer működésében lelhető fel. A mechanizmus olyan objektív kategória, mely egyben az objektív viszonyok kifejezője is. Nem magáért nem magától, hanem az adott gazdaságpolitika által meghatározottan funkcionáló rendszer, melynek valamennyi elemét a szocialista állam az objektív gazdasági törvények tanulmányozása alapján hozza létre. Nem mellékes azt hangsúlyozni, hogy a mechanizmus rendszer, mely az emberek gazdasági cselekvésein keresztül érvényesül, meghatározott célok érdekében történik, amelynek során az ellenhatások, a reakciók egész sora lép a gazdasági élet felszínére, s ez visszahat az objektív gazdasági viszonyokra. Ilyen reakció az, amikor a termelők mereven ragaszkodnak a hagyományos gyártmányokhoz, hajlamosak a tartalékolásra, a termelés növekedésének útját a munka termelékenység növelése helyett a létszám emelésében, vagy a kapacitást bővítő beruházásokban látják. A megrendelők viszont egyre inkább ragaszkodnak az optimális időben szállított, a minőségi követelményeknek megfelelő korszerű, olcsóbb termékekhez. Ebből adódik az újabb következtetés: a gazdasági mechanizmusnak olyannak kell lenni, hogy az az egyének, és csoportok cselekvésein keresztül érvényre juttassa a szocializmusnak azt az alapelvét: miszerint ami előnyös a társadalomnak, az legyen előnyös a vállalatok és az egyének számára is. Végül a gazdasági mechanizmus fogalma a gazdaságirányítási rendszer azon elemeinek ösz- szességét és összefüggéseit jelenti. amelyek az újratermelési folyamattal legszorosabb kapcsolatban állnak, annak alakulására közvetlenül befolyást gyakorolnak, és ezeket az. értékkategóriák segítségével mérhetővé teszik. A gazdasági mechanizmust tehát úgy is felfoghatjuk, mint az Intézmények rendszerét, a terv, ár, bér, hitel, a devizagazdálkodás, az árrendszerrel összefüggő jövedelemelvonás, az újrafelosztás stb.. valamint az ezekhez kapcsolódó anyagi érdekeltség konkrét formáit és érvényesülését az önálló elszámolás keretében. És hogy aje- lenleai mechanizmust miért kell megváltoztatni, kritikailag felülvizsgálni, azt legcélszerűbb gyakorlati tapasztalakkal indokolni. A jelenlegi gazdasági rendszer alapvonásai, a szocializmus építésének kezdeti időszakában alakultak ki. A döntő termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele megkövetelte a szocialista termelési viszonyoknak megfelelő irányítási rendszer bevezetését, a tervszerű, központi gazdasági irányítású Néhány év múlva azonban felszínre kerültek ennek a rendszernek a hiányosságai: a túlzott központosítás, a vállalati önállóság hiánya, az anyagi érdekeltség elhanyagolása stb. Jelentősebb változtatások, csak az ellenforradalom után történtek, amikor a szükségletek gyorsan növekedtek, ugyanakkor a termelés további növekedéséhez szükséges nyersanyag és munkaerőforrások egyre korlátozottabbak lettek. Ezért halaszthatatlanná vált a népgazdaság intenzív jellegű fejlesztése. Az intenzív fejlesztést a termelékenység növelése és a műszaki színvonal általános emelése jelenti, mely csak a technikai fejlődés eredményeinek állandó követésével és a nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetőségek kihasználásával érhető el. Irányítási rendszerünk kritikai elemzés alapján történő tökéletesítése állandó feladat volt és lesz a jövőben is. A gazdasági vezetés hazánkban rendszeresen foglalkozott és a jövőben is foglalkozik ezzel a problémával. Ennek megfelelően az elmúlt években igen sok helyes elgondolás és intézkedés született. Bevezettük az eszközlekötési járulékot, módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, tökéletesítettük az építőipar finanszírozási rendszerét, kezdeti lépéseket tettünk az áralakulás rugalmasabbá tétele érdekében. kísérleteztünk az ipar- vállalatok közvetlen export érdekeltségének fokozásával, módosítottuk a beruházók érdekeltségi rendszerét. Ezek és a ma is folyamatban lévő célszerű intézkedések előfutárai az irányítási rendszer megérett, átfogó reformjának. A sok téma közül az alábbiakban csak a gazdaságirányítás egyik igen fontos területét: a termelő vállalatok tervezési. irányítási rendszerét elemezzük. Eddigi tervezési rendszerünkben a gazdálkodó szervek — vállalatok — feladatait és a teljesítéshez szükséges feltételeket nagy részletess ggel, a nem gazdálkodó szervek — hatóságok — állapították meg. Tervutasítást kantak a vállalatok, hogy mennyit termeljenek. ezen belül mely termékeket kezeljenek kiemeltként, milyen mértékben gyártsák és milyen módon értékesítsék. Megyénkben a tanácsokhoz tartozó vállalatoknak a korábbi években csak a vsgre- haitó bizottság 22 kötelezően előírt tervmutatót hagyott jóvá. Köztük olvanokat. mint a teljes termelési érték. Ezen belül: ipari termelési érték, iparpolitikai termelés, összes létszám, ipari munkás létszám. ebből iparpolitikai feladatokat ellátó létszám a béralapok különböző bontásában stb. E zenkívül a tervnyomtatvány is úgy van megszerkesztve, hogy 72 sorszámozott rovatot tartalmaz, éves és négy negyedéves bontásban, melyet a szakosztályok mindig kitöltöttek úgynevezett számítási anyaggal. (Utóbbiak a vállalatoknál utasítás nélkül is kötelező jellegűvé váltak.) Az így elkészített tervdokumentum és a hozzácsatolt szöveges irányelvek és instrukciók képezték a vállalatok tervfeladatait. E mellé a vállalatok külön részletes, konkrét intézkedési tervet készítettek, a már felülről jóváhagyott tervfeladatok megoldására, amit ugyancsak a szakosztályok hagytak jóvá. A felső szinten így kidolgozott és lebontott terv azonban nem volt képes pontosan figyelembe venni és követni a fogyasztók minőségben és választékban változó igényét. A termelő vállalatok viszont nem figyelték eléggé a kereslet alakulását, mert feladatuk elsősorban nem a kereslet kielégítése, hanem a terv maradéktalan teljesítése volt. Ezért a tervek teljesítése nem jelentette részleteiben is a szükségletek kielégítését. Ebből eredt, hogy a megtermelt termékek egyrésze felesleges készletként rakódott le, míg a szükségletek egy része kielégítetlen maradt, egyes termékekben hiány jelentkezett. A felső szinten kidolgozott mutatók előírása azt a célt szolgálta, hogy az erőforrások központilag kerüljenek elosztásra, s globálisan egyensúly alakuljon ki. A központi termelési érték, bér-, munkaerő- gazdálkodás e mutatói mégis ellentmondásba kerültek a népgazdasági érdekkel, mert valójában ezeket az igényeket — különösen összetételében — legtöbbször nem lehetett a változó körülményeknek megfelelően központilag meghatározni. Az említett mutatók központilag történő meghatározása rendszerint felmentette a vállalatokat a rendelkezésükre álló eszközökkel való legésszerűbb gazdálkodás kötelezettsége alól. Ha ugyanis nem lépték túl az előírt mutatókat, akkor úgy ítéltük meg, hogy jól gazdálkodtak. Ezért törekvésük a minél lazább mutatók elérésére, s nem a takarékos gazdálkodásra irányult. A vállalat tehát a maga számára minél bővebben akarta biztosítani azokat az eszközöket, amelyekből a népgazdaság szűkösen rendelkezik. Mivel a tervezés minden szintjén szerepeltek a „biztonsági” szempontok ezáltal a népgazdasági érdek nem érvényesült. A gazdaságpolitikai célkitűzések konkretizálásának alapvető módszere a népgazdaság: szintű tervezés. Ebből a szempontból legfontosabb feladat a tervezési munka megjavítása. Csak a tárlati tervek alkalmasak arra, hogy a népgazdaság pontos és valóban központi döntést igénylő kérdéseiben érdemi elhatározásra lehessen jutni. Csak perspektivikusan van mód arra, hogy a gazdasági folyamatok és kapcsolatok kialakult rendjébe strukturálisan is változásokat tudjunk eszközölni, s a fejlesztés iránya, arányai és módszerei tekintetében döntést lehessen hozni. Az eddig kialakult álláspontok ezért egyeznek meg ab- han. hogy a tervezési munka középpontjába az ötéves és az ennél hosszabb időszakra szóló tervek kidolgozását kell állítani. a kaDOtt tervutasításokat „visszahozza”. A tervmunka nem lehet a felsőbb szervek és a vállalatok alkudozásának a színtere. Ezen helves elvek alkalmazása az 1966. évi jóváhagyott tervdokumentumban máris érvényesül. Számítás: anyagokat nem tartalmaz a kötelező mutatók számét pedig igen jelentősen lecsökkentették. Ez feltétlenül növeli a közéoirányító szervek hatáskörét, ugyanakkor jelentősei: fokozza a felelősségüket Is. A megyei tanácsnál ezekben a napokban a szakosztályon gazdasági-műszaki szakemberei azon vitatkoznak, hogy meddig terjedjen a vállalatok számára jóváhagyott kötelező tervmutatók és számítási anyagok köre. Olyan gond és feladat ez, amire már régen vártunk. Többször beszéltünk a kötöttségekről, az önállóság hiányáról — és most. mivel itt a jog és a feladat bizonyos meglepődés tapasztalható. Most- már nem lehet bírálni a fent- ről jóváhagyott teljes termelési értékmutatót, vagy a létszámot, mert ilyet nem kaptak. Nem marad más hátra. mint helyben valami újat kialakítani, ebben dönteni illetve a döntéshez szakmailag alapot teremteni. Ez nem könnyű feladat. Hozzáértést szakismeretet követel, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár. A felelősséget pedig azoknak kell vállalni, akik e kérdések megoldására hiva- tottaikAmikor a vállalati tevékenység általános céljául csupán két feladat kerül központilag megállapításra: a megrendelők igényének, meny- nyiségi, minőségi és időbei: legjobb kielégítése es a jö vedelmezőség rendszeres emelése, akkor elmondhatjuk hogy a terv. az egész gazdasági tevékenység megszervező sének, a vállalat gazdálkodásának irányt szabó. önálló döntések mérlegelésének eszközévé válik. E zen terve alapos kidolgozásában kell majd érvényesíteni az áru- és pénzkapcsolatokból, a központi befolyásolás előírásaiból adódó követelmények optimális kielégítését. Az önköltség, a/ ár, a jövedelmezőség szerepé nek növekedése minden vállalatot rákényszerít majd a megbízható kalkulációra, és az önköltség tervezésére. A jelenlegi kötöttségeket felváltják majd a közgazdasági befolyásoló eszközök, és ezek fogják ösztönözni vállalatainkat a helyes cselekvésre. Illés Miklós a megyei tanács vb elnökhelyettese Lakályos iroda. A berendezésen látszik, hogy nő a gazdája. Gondosság, rend és választékos ízlés. Itt beszélgetünk Molnár Máriával, a Karancs Szálló igazgatónőjével. Hogy miről? Lényegében egy megkezdett beszélgetést folytatunk a Karancs csaknem kétéves fennállása óta szerzett tapasztalatokról. Beszélgetést, amelyet néhány hónappal ezelőtt az étterem fehér asztala mellett kezdtünk el. Fő témánk akkor is a közönség ízlésformálása, a kulturált szórakozás iránti igény felkeltése, illetve annak biztosítása volt. — Igen, színvonalas vendéglátást kaptunk feladatul, amikor nyitottunk. S ez a cél kíséri mostani tevékenységünket is. Majd megjegyzi Molnár Mária: — Akinek tudtuk, eladtuk magunkat. A Fórum otthona S ebben az egy mondatban benne van a Karancs misz- sziója: megtanítani bizonyos rétegeket kulturáltan szórakozni, ami azt is jelenti, hogy mind több rendezvénynek adtak helyet az európai-színvonalú épület falai között. Így kapott otthont a Fórum-presszó, amely nagy közönség sikernek örvend a fiatalok körében. Azzal sem törődnek, hogy ez az üzemeltetés szempontjából deficites, hiszen a cél, amellyel életre hívták a Fórumot, nem más, mint az, hogy kulturált környezetben gondoskodjanak a fiatalok ízlésre neveléséről. Az eddigi jelek szerint ez sikerült is. A Fórum programja változatos, az ifjúság igényei szerint készült S ezt a programot szeretnék tovább bővíteni, hivatásos művészek felléptetésével. Sőt dédelgetett tervük, hogy egy színvonalas műsoron szeretnék vendégül látni a nagyközönséget is, a tv-kamerák közvetítésével. A Karancsban kapott helyet a Művészi Klub is. Programján eddig több érdekes rendezvény volt Az utóbbiak közül kiemelkedik a Madách emlékplakett-kiosztás és az „Értelmiség helyzetéről és szerepéről” folytatott vita. — És a nagyközönség?... — Ha figyelembe vesszük, hogy majdnem töretlen ugaron kezdtük el, akkor azt mondhatjuk: elég messzire jutottunk e tekintetben ’s. Kezdetben nem volt ritka a vendégek között az ittas, re- nitenskedő. Ma ilyen egyáltalán nincs, vagy legalább is elvétve fordul csak elő, akit nyomban „ártalmatlanná” teszünk. — A kezdet? Hát a kezdethez tartozik az is, hogy meg kellett tanítani a közönség egy részét a megfelelő öltözködésre. Emiatt elég sok demagóg vádat nyeltünk le, amelyek szerint „rongy úri pasasoknak” s egyéb hasonlóknak tituláltak bennünket. Azonban ma már ezek közül a vendégek közül is legtöbben belátták, hogy lehet ízlésesen szórakozni, el lehet kellemesen tölteni anélkül is az estéket, hogy féllábon húzza a cigány az édesbús kesergőt. Magas mérce Az igazgatónő szavait talán a szilveszteri est igazolja leginkább: hétszáz vendég szórakozott a Karancsban, kellemes hangulatban, de anélkül, hogy bárki is megfeledkezett volna magáról. — Nagy szó ez, ha alapul vesszük a nyitás időszakát, amikor a nyakkendő viselésére is figyelmeztetni kellett egyes vendégeket. És ez sok esetben szóváltást, meg nem érdemelt durvaságot szült. Tehát érdemes volt a kezdet kezdetén magas mércét állítani. Ebből a mai napig sem engedtek. Igaz, vaunak olyanok, akik most sem érzik jól magukat itt, ám az idő dolgozik és majd ez a réteg is előbb-utóbb felismeri; kulturált környezetben, kulturáltan kell viselkedni is. Természetesen az „asszimiláció” érdekében a továbbiakban is különböző esteket fognak rendezni. Most készül az idei eseménynaptár, amely újabb kellemes szórakozást ígér Salgótarján lakosságának. Például ha átadják rendeltetésének a Megyei Művelődési Házat, bevezetik a színházi vacsorákat. Ugyancsak tervükben szerepel a terasz megnyitása, amelynek elnevezése felett még nem döntöttek. Ez söröző lenne, ahol grill-ételeket szolgálnának fel. Azonban a „söröző” név elég kétes gondolatokat ébreszt az emberekben, hiszen többnyire a talponállókra enged asszociálni. A világ minden tájáról S ami a szállodát illeti... — A nyitás óta huszonöt- ezer vendégünk volt, közülük kétezer külföldi. Laktak itt újzélandok, amerikaiak és szinte a világ valamennyi tájáról jártak már szállodánkban. Molnár Mária huszonöt éves korában került a Karancs igazgatói posztjára. Visszaemlékezésében talán ezért is említi gyakran, hogy „nehéz volt”. — Szerencsére a közönség hagyta magát nevelni — jegyzi meg. És már el is tűnik arcáról a csaknem két év fáradozásnak nyoma. Azt magyarázza, hogy továbbra is szeretné küldetésüket betölteni: kielégíteni, illetve helyes irányban formálni a közönség kulturális igénveit. Vincze György Félév az iskolákban — kezdődik a tanítás A gyors technikai fejlődés korszakában élünk, a modem gazdaság összefüggései egyre bonyolultabbá válnak. Ez minden szampontból jelentős követelményeket támaszt a. gazdasági irányítással, így a tervezéssel szemben is. Egyrészt megköveteli, hogy a tervezés során a döntés számára többféle variáció készüljön, másrészt, hogy a tervező munka folyamatos legyen: mindig rendelkezzünk hosszabb időszakra szóló tervekkel. amelyek a változó körülményeket is figyelembe tudják venni. Mindehhez tovább kell fejleszteni a nép- gazdasági tervezés tudományosan megalapozott módszereit. Ül szerepet kell kapnia a vállalatok tervező munkájának is. A vállalati tervnek nem lehet az a feladata, hogy Az alsó- és a középfokú oktatási intézményekben vasárnap véget ér a téli szünidő és hétfőn megkezdődik a tanítás. Felkerestük a Nógrád megyei tanács művelődésügyi osztályát, ahol az alábbiakban tájékoztattak az iskolák félévi készülődéseiről: Az általános iskolákban VADKERTI LÖRANDNE: ~ Ez a második tanév, hogy az osztályozás az új rendtartás szerint történik. Ez azt jelenti, hogy félévkor a tanulók nem értesítőjükbe kapják jegyeiket, hanem az ellenőrző könyvekbe. A változtatás csökkenti a pedagógusok adminisztrációs munkáját, így a nevelőknek több lehetőségük nyílik a diákok teljesítményeinek gondosabb értékelésére. A jegyeket egyébként december 21-én lezárták. A téli szünetben január 10-ig lezajlanak a félévi értekezletek. ahol a szaktanárok véleménye alapján határozzák meg az érdemjegyeket. Ebben az időszakban kezdődtek meg a szakfelügyelők beszámoltatásai is a megyei tanács művelődésügyi osztályán. A felügyelők beszámolói alapján összegező körlevél készül, amely ismerteti az iskolákkal, hogy milyen vélemény alakult ki fél év alatt a szóbanforgó tárgyak oktatásával kapcsolatban. Félévkor az első osztályos tanulókat nem osztályozzák. A középiskolákban ANDRASSY PETER: — Ez a második év, amikor az ellenőrző könyveket országosan egységesítették az általános iskola első osztályától a középiskolák negyedik osztályáig. Ebben a tanévben a tanévnyitó utasítás szerint — kísérleti jelleggel — a rendes korúak iskoláiban a tanulók osztályzását az 1965 december 22-i állapotnak megfelelően kell lezárni. A középiskolákban december 22-én és 23-án zajlottak le az osztályozó értekezletek, s a téli szünetben a nevelőtestületi értekezletek. A megállapított osztályzatokat az ellenőrző könyvek útján január 10-én közük a szülőkkel. Pénteken és ma a középiskolák igazgató, illetve KISZ-tanácsadó tanárai Miskolcon vesznek részt nevelési ankéton, egyébként a szünetben valamennyi középiskolában klubdélutánok és egyéb foglalkozások zajlottak.
