Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-10 / 294. szám

N ö G R A D 1965. december 10. péntek. •> Három kontinens népeinek konferenciája Havannában Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népei — a Kairó­ban megtartott előkészítő ta­nácskozás eredményeként — 1966 január 3-a és 10-e kö­zött rendezik meg első kon­ferenciájukat Havannában. Az eseményre vonatkozó fel­hívás szövegében olvashatók a következő részletek: — Az Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika népei közötti szolidaritás régebben létre­jött valóság. A közelgő kon­ferencia ezt a mozgalmat te­szi teljessé, amely a három kontinensen mindenütt pár­huzamosan fejlődik a, nem­zeti felszabadító harcokkal. A felhívás utal a különfé­le imperialista mesterkedé­sekre, amelyek a három kon­tinens népeinek függetlensé­gét és a szabadságát veszé­lyeztetik, majd így folytató­dik:. — Éppen ezért a három kontinens népei nagy szük­ségét érzik annak, hogy ér­vényesüljön közöttük a szo­lidaritás, és annak, hogy har­cukat összehangolják a kö­zös ellenség, a jenki impe­rializmus ellen. Az Afro- Ázsiai Szolidaritási Mozgalom mindenkor tudatában volt ennek a szükségességnek. A gyarmatosítók minden mes­terkedése és összeesküvése, amellyel Latin-Amerikát el akarta szigetelni ettől a moz­galomtól, sikertelen maradt. A mozgalom nem sajnált fá­radtságot, szüntelenül mun­kálkodott és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy törekvéseinket egyesítse. La- tín-Amerika felszabadulási mozgalmai és népi szerveze­tei Ugyancsak sikerrel száll­tak szembe az imperializ­mus bomlasztó ténykedésével. A felhívás megállapítja: A három kontinens népei között ma már szoros a kapcsolat. Valamennyien azonos prob­lémákkal viaskodnak és mind- annyiukat fenyegeti az impe­rialista agresszió és fegyve­res beavatkozás. Ez a hely­zet indokolja a havannai konferencia megtartását, amely lényegében új fejezet kezdete az imperializmus, a kolonializmus és a neokolo- nializmus elleni harc törté­netében, a népek felszabadu­lásáért és a világbékéért ví­vott közös harcban. E vo­natkozásban Kuba példát mu­tat Latin-Amerika népeinek. A havannai konferencia, az­által, hogy egybeesik a ku­bai forradalom hetedik év­fordulójával, a hős kubai nép iránt érzett tisztelet ki­fejezése is. Maga a konfe­rencia alkalmat ad a tapasz­talatok kicserélésére, a szo­lidaritás erősítésére és a kö­zös munka fokozására. — Történelmünk döntő sza­kaszában élünk, — folytató­dik a felhívás szövege. — Az imperializmus az elnyo­mott és leigázott népek hosz- szú harca során a reá mért csapások következtében gyen­gül. Ugyanakkor azonban, amíg az imperializmus léte­zik, létezni fog mind a né­pek kizsákmányolása, mind az egyes embereké. Népeink — amelyek sok évszázadon keresztül szenvedtek a ki­zsákmányolástól és a meg­alázástól s elmaradottságra voltak ítélve —, hatalmas ki­aknázatlan tartalékokkal ren­delkeznek, amelyek eddig egy kiváltságokat élvező kisebb­ség, a kizsákmányoló impe­rialisták jólétét és gazdag­ságát növelték. Készek va­gyunk arra, — hangoztatják a felhívás aláírói —, hogy vé­get vessünk ennek az ellent­mondásnak, amely ' hosszú időn keresztül annyi szen­vedést és szerencsétlenséget okozott az emberiségnek. Nincs nagyobb erő, mint a népek ereje, ha azok elszán­ják magukat, hogy szabadok­ká és függetlenné váljanak és megteremtsék a békét. A havannai konferencia előkészítő munkálatai seré­nyen folynak. Nem kétséges, ez a jelentős világpolitikai esemény megérdemli a teljes figyelmet. Jól érzik magukat a Gemini-7 utasai A Gemini—7 utasai, Borman és Lovell csütörtökön 7,33 óra­kor kezdték meg a Föld körü­li 8. fordulatot. A moustoni kísérleti telep­ről érkező jelentések szerint a Gemini—7 minden fedélzeti berendezése kifogástalanul működik, az űrhajósok kezde­nek hozzászokni a kabin szűk méreteihez. Minthogy utasítá­suk van rá, hogy az űrhajóból semmilyen hulladékot nem szabad eltávolítaniok — „amit fölvittetek, le is kell hozno­tok” — a kabin már némi ta­karításra szorulna. Borman és Lövell meleghangú, vidám be­szélgetéseket folytat a földi fi­gyelő állomással. liaumla az Afrikai Egységszervezethcz fordul segítségért, ha Anglia nem küld esapatokat Lenin-renddel tüntették ki Dolores Ibamirit Dolores Ibarrurit, a Spa­nyol Kommunista Párt elnö­két Lenin-renddel tüntették ki 70. születésnapja alkalmából A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége erről szóló törvényerejű rendeletében ki­emeli Ibárruri kiváló forra­dalmi tevékenységét és aktív harcát a fasizmus ellen, a né­pek barátságáért, a békéért és a szocializmusért. A szovjet emberek milliói szívből jövő üdvözletüket kül­dik ennek a nagyszerű asz- szonynak, aki húszéves kora óta tevékenyen részt vesz a munkásmozgalomban és ma is minden erejét a spanyol nép boldogulásáért vívott harcnak szenteli. A Szovjetunióban sohasem fogják elfelejteni, hogy a Sztá­lingrádi csatában vesztette életét Dolores Ibárruri fia,, akit halála után a Szovjetunió Hőse címmel tüntettek ki. Sztefanopnlosz öj pártot alapított Sztefanopulosz görög mi­niszterelnök új pártot alapí­tott a Centrum Unióból az 1965 nyári kormányválság alkalmából kivált 44 képvi­selővel. Az új párt neve De­mokratikus Liberális Centrum lesz, s végrehajtó bizottságá­nak elnöke Sztefanopulosz. Annakidején Papandreu párt­jából 45 képviselő vált ki, de a negyvenötödik Garu faliasz volt hadügyminiszter függet­len marad, nem csatlakozik Sztefanopulosz politikai cso­portjához. India és Pakisztán egymást vádolja India állandó ENSZ-képvi­selője, Parthaszagathi, U Thant-hoz, az ENSZ-főtit- kárához intézett levelében kö­zöli*, hogy a pakisztáni fegy­veres erőik november 27 és 30 között 66 ízben sértették meg a tűzszüneti szerződést. Pa­kisztán állandó ENSZ-képvi- selője Amdzsad Ali a maga részéről kijelentette, hogy az indiai csapatok november 9 és 17 között Padzsasztán térségé­ben öt ízben hajtottak végi', támadó hadműveleteket. Nyugati jelentések szerint Kaunda, zambiai elnök újabb üzenetet juttatott el az angol kormányhoz, s ebben ismétel­ten kérte, küldjenek brit csa­patokat a Kariba-duzzasztó- gát védelmére. Kaunda újabb üzenete állí­tólag már nem követeli azt, hogy a brit csapatok nyomban szállják meg a Kariba-erő- mű dél-rhodesiai részen fek­vő helységeit is, mindössze azt kéri, hogy vezényeljék az angol katonaságot a zambiai oldalra, s ez csak akkor vo- vonuljon át Dél-Rhodesiába, ha az erőművet Smithék ré­széről veszély fenyegeti. Az AFP jelentése szerint Kaun­da egyszersmind tudatta a brit kormánnyal, hogy amennyiben nem kapja meg a kért angol csapatokat, kény­telen lesz az Afrikai Egység­szervezethez fordulni. Afrikai politikai körökben megütközéssel fogadják Bur- giba tunéziai elnök megnyi­latkozásait, amelyek elütnek az Afrikai Egységszervezetben tömörült országok vezetőinek álláspontjától. Burgiba ugyan­is az Afrikai Egységszerve­zet rendkívüli miniszteri ta­nácsának — Addisz Abebá- ban legutóbb hozott határo­zatát „megfélemlífcési gesz­tusnak” nevezte. Az ilyesmi pedig — mondotta — nem oldhatja meg a dél-rhodesiai helyzetet. A . Kelet-szibériai-tenger északi részén sodródó Északi- Sark—14 szovjet kutatóállo­más személyzete nehéz órá­kat élt át Mint ismeretes az egyike azoknak az állomások­nak, amelyeket mozgó jég­táblákra telepítettek. A na­pokban az Északi-Sark—140. olyan tengerrészre sodródott, ahol erős a jégtáblák torló­dása, és csakhamar katasztró- *'á’is lett a helyzet. Ketté- •ált az állomás rögtönzött „repülőtere” s a jégtábla to­A Financial Times arról tu­dósított, hogy Anglia „fehér” nemzetközösségi kötelékek összeállítását fontolgatja a zambiai akcióhoz, esetleg az ENSZ égisze alatt. A Reuter- iroda szerint angol kormány­körök kijelentették, hogy a „fehér” nemzetközösségi ka­tonai erők létrehozását Anglia üdvözölné, bár a maga ré­széről nem tett ilyen irányú kezdeményezéseket. Egy an­gol ENSZ-szóvivő később azt mondta, hogy semmit sem tud az ilyen hírekről, s leg­alábbis az ENSZ-ben, nem merültek fel effajta tervek. Husaka és London között egyébként ismét nagy a dip­lomáciai mozgás. Londonból tanácskozásra hazarendelték a zambiai főmegbízottat (nagy­követet) s Malcolm McDo­nald — Wilson afrikai szak­Burgiba tovább fokozta af­rikai kollégáinak megütközé­sét, amikor Dakarban kije­lentette, a dél-rhodesiai hely­zet megoldása az országban élő afrikaiakra hárul. Ez a kijelentés — jegyzik meg Accra illetékes köreiben nem más, mint Afrika hátbaszúrá- sa. Burgiba tehát megbontotta az Afrikai Egy* ?ségszervezet kö­zös frontját, s ezzel Anglián és Ian Smith más imperia­lista támogatóin kívül sen­kinek sem segített. Megfigye­lők szerint bizonyos félreér­vábbi szétrepedésével lehetett számolni. A szibériai Tiksziben, amely a Lena torkolatához közel fekszik, sítalpas Li—2-es gé­peket készítettek elő, majd az Északi-Sark—13. sodródó ál­lomásról is útnak indult egy ugyanilyen típusú mentőrepü­lőgép. A leszállást viharos erejű szélben, jégtorlaszok kö­zött, máglyák világánál kel­lett végrehajtani, azonban a szovjet sarki repülők meg­értője és utazó nagykövete — órákon belül megint Lusaká- ba érkezik. Közben újabb országok jut­tatták kifejezésre, hogy tá­mogatják az ENSZ Dél-Rho- desiával kapcsolatos határoza­tait. Kanada és Malawi ke­reskedelmi korlátozó intéz­kedéseket vezetett be. Algé­ria bejelentette, hogy decem­ber 15-én megszakítja dip­lomáciai viszonyát Angliával, ha az nem tesz erélyes lépé­seket a Smith-rendszer fel­számolására. Az afrikai kül­ügyminiszter Addisz-Abeba-i értekezletén részt vevő kongói delegáció vezetője, Albert Bo- lela svájci nagykövet sajtó­tudósítóknak szerdán kijelen­tette: a kongói repülőtereket és katonai támaszpontokat rendelkezésre bocsátják bár­mely, Dél-Rhodesiával kap­csolatos ENSZ-akcióhoz. tések, sőt ellentmondások észlelhetők Afrikában az Ang­lia címére küldött ultimátum kérdésében. Nigéria külügy­minisztere például határozot­tan kijelentette, a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sa semmi változást nem je­lent Nigéria és Anglia gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatában. Magyarán, Nigé­ria nem számít a nemzet­közösség feloszlására. Ezzel szemben Ghana úgy véli, a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítása automatikusan ma­gában foglalja a brit nemzet­közösségből való kilépést is. birkóztak a nehéz feladattal, 8 20 óra alatt 15 sarkkutatót, a legértékesebb műszereket és berendezéseket átszállították Zsohov-szigetére, ahol még rögtönzött repülőtér sem volt Közben az úszó jégsziget nyugalmasabb vidékre érke­zett, úgyhogy 10 szovjet sark­kutató az Északi-Sark—14. állomás csonka jégtábláján maradt Zsohov-szigetén min­denesetre fenntartották a men­tőügyeletet. Tunézia és az Angliához intézett amerikai ultimátum Nehéz órák az úszó jégtáblán Irodalom, dráma, zene Ausztria kulturális öröksége Az Osztrák Köztársaság gaz­dag kulturális hagyatékot örö­költ: Az irodalom és művészet azonban beleolvadt az egye­temes német kultúrába, s így — különösen az irodalom te­rén — a határvonalak megle­hetősen elmosódtak. Önálló osztrák irodalomról csak a témaválasztás alapján beszélhetünk. Kétségkívül vannak sajátos osztrák voná­sok Josef Roth műveiben, különösen a „Radetzky Marsch”-ban, amely jellegze­tesen osztrák írás és talán egyetlen modern műben sem sikerült a monarchia hanyat­lásának hangulatát Ilyen töké­letesen éreztetni. A modern írók közül Hermann Broch, a légiek közül Peter Altenberg legmarkánsabban osztrák, en­nek ellenére ezeket az írókat is az egyetemes német iroda­lom értékei között tartják szá­mon, ugyanúgy, mint Franz Werfelt, Rainer Maria Rilkét, Stefan Zweiget, Hugo von Hoffman n stahlt és Arthur Sc’hnitzlert. Az osztrák íróknak egy ke­vésbé jelentős csoportja oly­annyira beleolvadt a nagyné­niét . kulturális áramlatokba, hogy még a nácizmus idején s«n próbált különválni, mint például Bruno Brehm és Mir­ko Jelusich, akik aktív sze­repet játszottak a hitlerista kultúrpolitikában. Az osztrák irodalmi fejlődés sajátosságai között kell meg­említeni egy valóban osztrák, sőt bécsi írót, akinek a hatása azonban messze túlnőtt Auszt­ria határain és még mint nyelvújító is jelentékeny sze­repet töltött be a német iro­dalomban. Karl Kraus egyike volt a háború előtti és a há­borút követő évek legkiemel­kedőbb irodalmi egyéniségei­nek. „Fackel” című folyóirata, amely a kor úgyszólván vala­mennyi fontce politikai, kul­turális és irodalmi kérdésé­ben állást foglalt, egy negyed­század kultúrhistóriájának a dokumentuma. Karl Kraus neves előadó is volt. Az első világháború után az osztrák szellemi élet nagy eseményei közé számított — főleg az egyetemi Ifjúság soraiban — egy-egy előadása. Nagy hatá­sa volt „Die letzten Tage der Menscheit” (Az emberiség utolsó napjai) című drámájá­nak. amelyet csak az elmúlt években próbáltak színpadra alkalmazni, mivel terjedelme és bizonyos tekintetben nyel­vezete miatt nehezen előad­ható, inkább pamfletszerű, ke­vésbé drámai alkotás. Az osztrák sajtó ma sokkal szerényebb színvonalat kép­visel, mint korábban, amikor valóban az irodalmi élet szó­csöve volt. Napjainkban itt erősen érződik a nyugatnémet verseny hatása. Ausztria nyu­gati városaiban sokkal több olvasója van például a mün­cheni „Süddeutsche Zeitung”- nak, mint akármelyik bécsi lapnak. Az írók és újságírók ugyancsak a nyugatnémet saj­tó felé orientálódnak, anyagi okok miatt. A második köztár­saság legjelentősebb polgári lapja, a „Presse”, néhány ev­vel ezelőtt még a hidegháború legkitartób hirdetője volt. A pártlapok közül legjelentősebb a Szocialista Párt lapja, az „Arbeiter-Zeitung”. Az Oszt­rák Kommunista Párt lapja, a „Volksstimme”, határozott esz­mei vonalat képvisel, a gaz­dasági, politikai vagy kulturá­lis kérdésekben a legmegbíz­hatóbb kritikai orgánum. Az osztrák kultúra az egye­temes európai művelődés szá­mára is legtöbbet a zene te­rületén nyújtott. Ausztria tör­ténetében legtermékenyebb kulturális korszak a bécsi klasszicizmus, s a zenében is ez adta a legtöbbet. Mozart ennek az irányzatnak a ki­váló mestere és minden bi­zonnyal a Mozart-zene tárja fel leginkább az osztrák em­ber érzelmeit. Gluck, Joseph és Michael Haydn és akit ta­lán első helyen kellett volna említeni, Franz Schubert reprezentálják az osztrák ze­nét a világ zeneirodalmában. Idesorolhatnánk tulajdonkép­pen Beethovent is, aki élete java részét Bécsben töltötte. Az újabb kori osztrák zene- irodalom kiemelkedő alakjai Gustav Mahler, Hugo Wolf, Franz Schrecker, Richard Strauss, aki nem osztrák szár­mazású, de valamennyi ope­rája sajátságosán osztrák szel­lemű, talán azért is, mert két kedvelt szövegírója, Hugo von Hoff mannstahl és Stefan Zweig osztrákok voltak. A Rózsalovagot osztrák nemzeti operának tekintik. A legújabb kori zeneirodalomból az új bécsi iskola megalapítója Schönberg, tanítványa Alban Berg, akit általában az osztrá­kok között tartanak számon, bár prágai származású. Amikor az osztrák kultúrá­ról és főleg zenekultúráról próbálunk képet alkotni, bár­milyen vázlatos legyen is ez, nem lehet figyelmen kívül hagyni a világhírű osztrák operettet, amely a könnyűze­nében valóban egyedülálló és talán legjellemzőbb Ausztriá­ra. Kultúrhistóriailag egészen Mozartig nyúlik vissza és olyan fényéé neveket adott a könnyűzene történetének, mint Johann Strauss (az idősebb és a fiatalabb), továbbá Strauss másik két fia, Joseph és Edu­ard. Az osztrák zeneirodalom­ban egyébként Kálmán Imrét is az osztrák operettszerzők közé sorolják. Az osztrák drámairodalom is jelentős művekkel és nagy nevekkel dicsekedhet, de itt is döntő az egyetemes német iro­dalom különböző áramlatai­nak hatása. A régi idők leg­nevesebb osztrák drámaíróra Franz Grillparzer. A kor fő politikai irányzataival össze­függő történelmi témák foglal­koztatták. A „Bruderzwist im Hause Habsburg” című drá­májában kísérteties módon jó­solja meg a birodalom össze­omlását. „Libusa” című drá­mája, amiből Smetana operát írt, a szláv népek felemelke­désével foglalkozik, és nyilván ezért lett belőle cseh nemzeti opera. A régebbi idők másik nagy színpadi szerzője Johann Nestory, a néniét nyelvű drá­mairodalom egyik legkiemel­kedőbb szatirikus szelleme, a múlt században elsőként szó­laltatta meg a nép nyelvét a bécsi színpadokon, Karl Kraus nagy érdemei közé tartozik, hogy a modern kor számára újból felfedezte Netroyt. Je­lentékeny osztrák drámaíró Karl Schönherr, aki főleg pá- rasztdrámáiról nevezetes, a század elején Magyarországon Is népszerű volt. A hanyatló osztrák birodalom jellegzetes polgári írója Arthur Schnitz­ler, aki kitűnő színpadi érzék­kel dolgozott fel szociális és erkölcsi problémákat. Az oszt­rák írók között tartják számon az első világháború utáni kor­szak drámai újítóját, Ferdi­nand Bruchnert, akinek a „Bűnözők” és „Angliai Erzsé­bet” című darabjai valóságos forradalmat robbantottak ki a német színpadokon. Az oszt­rák drámaírók sorában érde­mes megemlíteni Franz Theo­dor Csokort. továbbá Ödön von Horváthot. Az európai kultúrában az osztrák színház magas rangot vívott ki. A Burgtheatert meg II. József alapította. Az oszt­rák fővárosnak két sajátossága van: a zene iránti rajongás es a bécsi nők bája. A múlt század hetvenes éveiben készült el az új bécsi Udvari Opera, amely ma is a Ringen áll, és a második vi­lágháború után újjáépülve nyitotta meg kapuit. Az épület száz év óta brilliáns operaelő­adások színhelye. A színházat egyébként Mozart egyik leg­szebb művével, a Don Jüannal nyitották meg, majdnem száz évvel ezelőtt. (A Kossuth Könyvki­adó Egy ország — egy könyv sorozatának leg­újabb, Paál Ferenc: Ausztria című köteté­ből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents