Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-10 / 294. szám

1965. december 10. péntek. N ö G R A D Ipartelepítés, a szőlőterületek rekonstrukciója a Minisztertanács előtt A Kormány Hivatala, közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és tudomásul vette az egész­ségügyi miniszternek a szocia­Tájékoztatási Központi Népi Ellenőrző Bi- a szakszövetkezetek termelési, zottság 1966. első félévi mun- feldolgozási és tárolási teve- ka tervét. kenységét **> a bortárolás és forgalma­miniszterei berlini értekezleté­ről és a nehézipari miniszter­Az Országos Tervhivatalnak .... , . __. .. , .. s zőlőtermesztés és feldoigo- .. ba" tartott nepszamlá- : = óc »»(.lm,. lás óta Budapest lakossága 1 935 400-ra növekedett Az benviiitott emelkedés egyedüli forrása zás fejlesztéséről , . . . .... ... . , előterjesztése a bevezető rész­nek kubai útjáról szóló beszá- ^ uta[ ^ hogy a második mólóját. ötéves terv időszakában 82 A kormány megvitatta es CZCT kh,.szőlőt telepítettek.. A elfogadta a közlekedés- és következő öt évben ezek ter- postaügyi miniszternek és a mőre fordulnak és jelentősen Fővárosi Tanács VB-elnökének növelik a szőlő- és borterme- jelentését a budapesti föld- lést. Emellett a meglevő sző- alatti gyorsvasát munkálatai lőterületek termése is tovább menetéről. Ezután a kormány növekszik a fokozatos rekonst- megtárgyalta és elfogadta a rukció, a jobb agrotechnika és T.U?. ■ :v.ek számának növe' Fővárosi Tanács VB-elnökének a tápanyag utánpótlásának nö- lesét korlatozni kell. Az elő- ismertetőjét a budapesti lakos- velése révén. Jelentős minő­ségi változással is számolni le­het, miután fiatal, nagyüze- mileg művelhető és nagy ter­mőképességű szőlők aránya növekszik. „bevándorlási többlet”, hiszen a természetes szaporodás mu­tatószáma a fővárosban az említett időszakban negatív előjelű volt. Az Országos Tervhivatal már a második ötéves terv kidolgozása során is figyelem­mel volt arra, hogy a fővárosi Víztárolók építését tervezik Nógrád megyében csupán a Zagyva és az Ipoly az a víz­folyás, amelyből a tavaszi és a nyári hónapokban öntözni is tudnak a közös gazdasá­gok. Jelenleg mintegy 1100 ; holdnyi területen folytatnak öntözéses termesztést a ter­melőszövetkezetek. Az öntö- I zéses gazdálkodás kiszélesíté- 1 se fontos kérdés a megye mezőgazdaságában, mert ezen a vidéken a csapadék elosz­lása egyenetlen, a nyári hó­napokban rendkívül kevés eső áztatja a földeket. A tervek szerint az elkö­vetkező években négy-öt tá­rozó megépítésével növelik az öntözött terület nagyságát. Az első tározó megépítésére Szécsény határában kerül sor. ság számának alakulásáról. Az Országos Tervhivatal el­nöke ismertette, milyen irány­elvek alapján javasolják a harmadik ötéves terv idősza­kában fejleszteni a szőlőter­mesztést és feldolgozást, a bor terjesztés most még nyoma­tékosabban hangsúlyozza: el kell érni, hogy a fővárosban a következő 15 év folyamán sorra kerülő minden fejlesz­tés — az ipar rekonstrukciós jellegű korszerűsítése is — munkamegtakarítással, illet­ve a lehető legkisebb létszám­Az előterjesztés a szőlőül tét­tárolását és forgalmazását A v®nyfk gazdaságos üzemelése, emelkedéssel járjon, kormány az előterjesztést el- f36 «^irányzott szoiő- es bor- \ kormány felhívta az Or- fogadta termés feldolgozása es tarolasa szagos Tervhivatal elnökét, A Minisztertanács Tanács- céljábó1 a. követketó ötéves az érdekelt minisztereket és . * ft vnJftaL lervben mintegy 5 milliard fo- országos hatáskörű szervek szemek Osztályának -vezetője rint összegű beruházás biztosi- vezetőit: Budapesten csak a fővárosi, megyei- es megyei tását jaVMOjja. olyan - termelékenységet nö­logu városi tanácsok vb-elnö- velő. korszerűsítő - beruhá­keinek novemberi értekezlete- Az említett intézkedések zásokat valósítsanak meg, ről tájékoztatta a kormányt. mellett a kormány továbbra is amelyek nem járnak a mun­A Minisztertanács megtar- szükségesnek tartja és támo- kaerőszükséglet növekedésé- gyalta a saját, valamint a gatja a háztáji gazdaságok és vei; a kormány előző határo- ________________________ __ zatának megfelelően folytas­sák az előírt ütemben az er­re kijelölt üzemek kitelepí­tését; a vidéki üzemekben bővítsék a termelési profilt, és növeljék a műszakok szá­mát. Ha rmfncötmillió forint községfejlesztésre Beszélgetés Salgótarján építéséről Salgótarjánban a városi tanács terv állandó bizott­sága most összegezi a községfejlesztési feladatok teljesí­tését. Boros Antallal, az állandó bizottság elnökével és Gellérthegyi Gyulával, a tervcsoport vezetőjével beszél­gettünk a várható eredményekről. A második ötéves terv során 35 millió 920 ezer fo­rintot, fordítottunk községfejlesztés keretében a városra — mondja a tervcsoport vezetője, Az állandó bizottság elnöke a társadalmi munkáról beszél: — Salgótarjánban az emberek szívesen vesznek részt a város építésében. Az elmúlt öt év alatt 2 millió 60S ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az egy főre eső teljesítmény értéke 52 forint. Előkerül a város térképe és egy statisztikai kimutatás, amelyekből látszik a város sajátos átépítése. A belvá­rosban minden régi házat lebontanak, s helyükre a leg­modernebb igényeknek is megfelelőeket építenek, s bizto­sítják a kommunális szolgáltatást is. Rohamos építkezés folyik a külvárosokban is. kertes családi házak épülnek. A közszolgáltatás színvonala azonban elmarad a belváro­sétól. A községfejlesztés legfőbb célja ennek javítása. — Megoldottuk a Béke-, a Művész-, a Kun Béla- tclcpek es a Martos Flóra út ivóvíz-ellátását. Nagy mun­ka volt. mert hat kilométer vízvezetéket és négy kilomé­ter szennyvízcsatornát kellett leraknunk. Megkezdtük a villanyvilágítás korszerűsítését is. Az újonnan épített lakó­telepeken ennek nagy a jelentősége — magyarázza az állandó bizottság elnöke. — A Dimitrov út felső szakaszán később került sor a vízvezeték-hálózat megépítésére. Jelenleg is dolgoznak még. A tanácstagok kisgyűlések keretében ismertették, hogy az ütem meggyorsítását jelenti, ha a lakosság tár­sadalmi munkában segíti az árok kiásását. Kijelölték az egy-egy családra jutó részt, s így kezdődött el a munka. Rövidesen ezt a területet is bekapcsoljuk a város víz­hálózatába. — Másirányú munkái is végeztünk, hogy kielégítsük a lakosság igényeit. Számbavettük, kik azok, akik nem szívesen költöznek új bérházakba. Az Idegérben, a város­nak egy szépfekvésű területén a községfejlesztési keret­ből 51 családnak építünk kertes házat. Komoly szükség­letenként jelentkezett az új települések üzlethálózatának kiépítése. Salgón, a Béke-telepen, a Dimitrov úton és még más helyeken is új boltokat létesítettünk, Zagyva- pálfalván pedig egymillió 700 ezer forintos költséggel 365 személy befogadására alkalmas művelődési házat. A vá­rosi ház építéséhez 2 millió 16 ezer forinttal járultunk hozzá. _ Egyik legjelentősebb tevékenységünk volt a városi t óstamd építése. Nyolcmillió forintot fordítottunk rá. Eb­ből épült a tároló és a két medence. Ugyanakkor támoga­tást nyújtottunk a salgói strand építéséhez is. — Úgy gondoljuk, az öt év alatt jól gazdálkodtunk a községfejlesztési alappal. Amikor összegezzük az eredmé­nyeket, már terveizük a jövőt. Továbbra is a külterüle­tek közművesítését tartjuk legfőbb feladatunknak — mond­ta végül Boros Antal.- B ­A Minisztertanács 1963-ban határozatot hozott arra, hogy folytatni kell a budapesti földalatti gyorsvasát építését, s úgy intézkedett, hogy ke­let-nyugati irányban a Fehér út és a Deák tér közötti sza­kaszt 1970-ben, a teljes Vo­nalat pedig 1973-ban üzem­be kell helyezni. Egyben azt is kimondta, hogy a munkála­tok menetéről a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Fővárosi Tanács vb-elnöke te­gyen jelentést a kormánynak. A tüzelő frontról jelentjük A közismerten szűk salgó­tarjáni TÜZÉP-telepen az utóbbi napokban némileg csökkent a lemaradás. A meg­rendelők Karácsony és Szil­veszter között számíthatnak tüzelőjük hazaszállítására. Arra, hogy az új TÜZÉP- telep építése jövőre megkez­dődjék — mint jelentettük — nincs semmi remény. A TÜZÉP-vállalat igazgatója a Nógrád megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tájékozódása alapján figyelemre méltó ja­vaslattal fordult a MÁV-hoz. Kérte: engedélyezze, hogy a TÜZÉP Zagyvapálfalván sze­relje fel a meglevő hídmér­leget. Igaz, ezt három-négy év múlva el* kellene onnan távolítani, de addig igen nagy segítséget jelentene a tüzelő kiadásánál. A népi ellenőrök helyesnek találnák, ha a híd­mérleg felszerelése után Zagy­vapálfalván adnák ki a bá­nyászok illetményszenét. Ez ugyanis a tarjáni telep össz­forgalmának kereken harma­dát teszi ki. Törődjünk velük jobban M egyénkben a felszaba- ban a jövő útja nem ez, ha- dulás előtt, s hosszú nem a fiatalok beiskolázása, ideig utána sem volt Ez azonban még gyerekcipők- mezőgazdasági szakmunkás, ben jár. Három év alatt mind- Néhány évvel ezelőtt adták össze száznegyven falusi lány ki az első okleveleket azok- és fiú szerzett szakmunkás nak, akik vállalták a munka képesítést. Reménytkeltő mellett a tanulást is. Az utób- azonban, hogy míg a jelenle- bi öt évben ezerháromszáz gi harmadéves tanulók hetve- termelőszövetkezeti paraszt- nen vannak, a másodévesek ember és parasztasszony sze- százhuszan, az elsőévesek lét— rezte meg a szakmunkás ké- száma már százkilencven. Ez pesítést. A falusi fiatalok körülbelül megfelel az éven- szakmunkássá képzése azon- kénti beiskolázási aránynak, s ban rendkívül sok akadályba egyben igen fontos mutatója ütközött. A szülők helytelen a gazdaságokban jelentkező szemlélete, szakképzés rend- szakmunkás igénynek, szerének kidolgozatlansága és több más tényező gátolta a munka kibontakozását. Megyénk elmaradt az or­szágos ütemtől is. A mező- gazdasági szakmunkásképzés feladatait az 1962-es megyei pártértekezlet határozta meg, csak ezután kezdődött szerve­zett keretek között a képzés. Hosszú ideig tartott a legmeg­felelőbb forma kialakítása. Nem mellőzték a régebben működő ezüstkalászos gazda­tanfolyamokat, hanem nagyon A mezőgazdaság termelési feladatai sokasodnak, s azokat, mind igényesebben kell meg­oldani. A jövő szakmunkásai­nak alapos képzést kell kap­niuk az iskolában és a gya­korlatban. Nálunk ezzel is baj van. . A megyében egyetlen szakmunkásképző iskola mű­ködik Balassagyarmaton, s egy kihelyezett osztály Szé- csényben. Nem bővelkedünk intézményekben, s egyelőre az is kérdés, mikor építhetünk újabb iskolát. De ha ez nem is helyesen erre ’ építették feT az megy legalabb a balassagyar- oktatás rendszerét. A kor kö- matl iskola rekonstrukcióját vetelményei, a mezőgazdaság valbsitanák a lehető leg- fejlődése, a nagyobb termelési sür8°sebben­eredmények elérésére irányu­ló törekvése, azonban túlha­ladta ezt a módszert; a ko­rábbi tanfolyamok nem biz­Megkülönböztetett gyakorla­ti oktatást várnak a szakmun­kástanulók a gazdaságoktól. Ne forduljon elő sehol, hogy tosították a mezőgazdaság nem a szakmájuknak megfele- szakmunkás gárdájának kine- 10 munkakörben foglalkoztat- velését. Egységes rendszer ki- lak őket, mert így semmi ér- dolgozása vált szükségessé. Ez lehüe a képzésnek. A termelő­megtörtént, s az idén már szövetkezeti vezetőkön sok életbelépett a mezőgazdasági mblik abból, milyen lesz egy- szakmunkástanulók képzésére eSy szakmunkás, mennyi vonatkozó országos rendelet. hasznot hoz a gazdaságnak. A A rendelkezés pontosan elő- törekvő italok megbecsülése írja az egyes szakmák elsajá- ... 1?em túlbecsülése! — élet- tításának módozatait. A be- u^uk’ szakmai fejlődésük tartáshoz azonban megfelelő e§yen§et®se az egyik legszebb, s leghasznosabb feladat a ve­zetők számára. A megyei ' pártértekezleten elhangzottak a legsür­feltételek szükségesek. Minde­nekelőtt legyen elegendő fia­tal, aki el akarja sajátítani az új mezőgazdasági technikát. Az eddigi eredményekkel kü- gősebb tennivalók, s lönösebben nem dicsekedhe- tisztázódtak a célok is. Sike­tünk. Nem sikerült teljesíteni rekre azonban csak akkor Ie- az év végéig érvényes tervet, hét számítani, ha a jövőben Jónéhány termelőszövetkezet- többet foglalkozunk a mező­ben például egyáltalán nincs gazdasági szakmunkásképzés- még szakmunkás. Lehet — s sei, a tanulók és a gazdasá- kell is — kiképezni szakmun- gokban dolgozó szakmunká- ■ásokat, az idősebb termelő- sok életével, szövetkezeti tagok közül, azon- P. A. Négy nap Csehszlovákiában I. Magasfokú technikával Megérkezésünk első pilla­natában éreztük, hogy igaz barátokhoz, jó elvtársakhoz jöttünk. Ez az érzés négy­napos ottlétünk alatt még fokozódott. Ebben jó része volt kedves vendéglátóink­nak, Lihoszid Györgynek, a Besztercehányai Kerületi Szaktanács titkárának, Mos- ka Mihálynak, a szervezési- és káderbizottság vezetőjé­nek, állandó kísérőnknek, a Privigyei és Zsolnai Építő­ipari Vállalat, valamint a Privigyei Pernyebeton Üzem vezetőinek és dolgozóinak. Delegációnk tagjai építőipa­ri szakemberek voltak: Tar­jáni István, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetője, az Épí­tők Szakszervezete megyei bizottságának tagja, Vadas Andor, a Tanácsi Tervező Vállalat főmérnöke, az épí­tők megyei bizottságának mű­szaki titkára és Beczelly Fe­renc, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója. A program legsajátabb gon­dolatainkat, kívánságainkat tükrözte. Elöljáróban csak annyit: beszélgetéseink so­rán egy pillanatra sem fe­ledtük: olyan országban já­runk, amelyik régebben is világszerte ismert volt tech­nikai kulturáltságáról és a ranglistán ma igen előkelő helyet foglal el. Ezért nehéz és nem is helyes a mi ré­gebbi és mai helyzetünkkel összehasonlítani. Komarek János, a pernye­tett látogatás során győződ- munkásaik tünk meg, ahol majdnem máival, minden munkafolyamatot gép végzett. Ez módot adott a nők fokozottabb foglalkozta­tására: a mukáslétszám 50 százalékát ma már a nők al­kotják. Tatjalova asszonynak négy gyermeke van. Jól érzi ma­gát az üzemben, nem kíván­kozik máshová. Danyikova Paula is négy gyermek édes­anyja. Egy kis büszkeséggel a hangjában mondta: .,Mi életével, problé­Elmondták, hogy a per­nyebeton üzemből kapott ter­mékeken kívül felhasználják azokat a könnyű panellokat is, amelyeket maguk készí­tettek a lakásépítkezésekhez. — Ez módot ad arra, hogy egy hét alatt a gépek se­gítségével egy épületen egész emeletnyit haladjunk előre — mondta Cserven Károly főépítésvezető. Privigyei körsétánk során asszonyok tudjuk igazán, mit tapasztaltuk, milyen nagyfokú jelent a gép. Nekünk jelen­leg csak azokat kell kiszol­gálni”. Duhonyova Blazsena 23 éves, lány, darukezelő. Három évvel ezelőtt még az építőknél dolgozott. Azért jött ide, mert itt jobbak a munkakörülmények... — „Könnyebb a munkám, nem kell a szabadban dolgoz­nom .. A társaságunkban levő igazgatóhelyettes hozzáfűzte: „Hogy még könnyebbé te­gyük munkájukat, rövidesen mindegyiküknek szerelünk fel.” A üzem dolgozói ebben az évben húsz százalékkal tel­jesítik túl a tervüket. A Len­gyelországból vásárolt kor­szerű gépek segítségével 60 millió téglának megfelelő falpanellt állítanak elő, amely 2500 lakáshoz elegendő. — Eddig is, ezután is mi használjuk fel termékeiket — vette át a szót Debnár ím­beton üzem helyettes vezető- re, a Privigyei Építőipari Vél­je szerint a munkásók már hozzászoktak, hogy a nehéz munkát gép végezze. A gya­korlatban erről a gyárban lalat igazgatóhelyettese, aki több társával együtt eljött a gyárba, hogy később ők ismertessenek meg bennünket az építkezés gépesítése. A féligkész létesítményeket ki­csi és nagy daruk ölelik kö­rül, embereket alig láttunk, mert az építkezést koncent­rált gépesítéssel bonyolítják le. A gép-statisztikában ak­kor 32 nagydarut, 27 autó­darut és 170 tehergépkocsit tartottak számon. A Zsolnai Építőipari Vál­lalatnál Gajdos Miklós igaz­gatóval, Litvai Andrejjal. Károly Junajjal és Székács Tamással folytattunk eszme­Utöknsarat cserét' Megtudtuk, hogy há­romszázhúsz milliós évi ter­vükhöz 6 ezer dolgozót fog­lalkoztatnak, s 200 millióért 2100 komplett lakást épí­tenek, főleg Zsolnán. A fenn­maradó összegből ipari léte­sítményeket, kommunális épü­leteket hoznak tető alá. Van egy korszerű technikával el­látót előgyártó üzemük, amely 2100 lakáshoz biztosította a falpanellokat. Benne van az ajtó, az ablak is, beüvegez­ve és lemázolva. Zsolnán több 8 — és 12 emeletes bér­házat építettek a falpanel- lok segítségével. Egy-egy ilyen létesítményt két hét alatt tető alá hoztak, s bér­házanként 120 lakást adtak át. — Típustervek alapján épít­kezünk. Egy típusból legalább nyolcat építünk. Utána köz- véleménykutatást rendezünk és feljegyezzük a lakók ész­revételeit. Amennyiben jo­gosak, akkor a tervező in­tézetekkel együtt megvál­toztatjuk a méreteket — kö­zölte az igazgató. Arra az aggályunkra, hogy a sok egy­forma típusú ház szürkíti a városképet, azt válaszolták: helyes színvariációval ezt fel lehet oldani. — Itt már valóban szerelő­ipar az építői tevékenység — jegyezték meg a delegáció tagjai. Ez azonban nem je­lenti, hogy nincs mód továb­bi korszerűsítésre. A privi­gyei építkezésen tett látoga­tásunkkor Lettrik József mér­nök hosszas fáradozása gyü­mölcsöt érlelt: általa kikí­sérletezett új összetételű per­nyét tetőszigetelésre használ­ták. Olcsó, biztonságos, gyor­san köt, nem engedi át a vizet és még sok más elő­nye van. A lakóházaknál igen jól bevált. Ezek szerint itt minden úgy megy, mint a karika- csapás? Szó sincs erről. A tervek egy részét ők is kés­ve kapják. A tervezők nem szeretik, ha kifogásolják mun­kájukat, a kivitelezők viszont a módosítások ellen hadakoz­nak. Az ellentmondások fel­oldásához sokat várnak az új gazdasági irányítási mód­szertől. Benyomásaink minden . te­kintetben nem lehetnek mér­tékadók, csupán gondolatéb­resztők. Egyet azonban hatá­rozottan mondhatunk: cseh­szlovák barátaink építési te­vékenysége egyszerű, de jól gépesített. Vcncsz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents