Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-09 / 293. szám
A NrtGRÄB 1<Vt" december 9. csütörtök GONDOLATOK az ismeretről, a jártasságról és a készségről Beszélgetés egy iskolaigazgatóval Mind több szó esik manapság a dolgozók középiskoláiban folyó oktato-neveló munka további javításáról. Szerte az országban sokan keresik a megoldásokat, amelyek elősegítik ebben az iskolatípusban is az ismeret-jártasságkészség útjának helyes kidolgozását, illetve a gyakorlatban való alkalmazását A probléma megemlítése több kérdésre igényel választ Melyek ezek a kérdések? Erről beszélgettünk Balcza Lajossal, a Salgótarjánban lévő dolgozók közgazdasági technikuma igazgatójával, aki hosszabb idő óta foglalkozik e problémakörrel. Szerinte az alapvető kérdések: 1. Lehetségcs-c egyáltalán készségek kialakítása a dolgozók iskoláiban? 2. Mik befolyásolják a készségfejlesztő munkát? 3. Milyen lehetőségekkel rendelkeznek ezen iskolatípusok, hogyan valósítják meg, s milyen eljárások szükségesek a sikeres ismeret-elsajátításhoz? (E kérdésen belül; hogyan állnak a primitív készségrendszer tudatosításával, az új készségek kialakításával, a teljesítményképes tudásra való neveléssel, az olvasási és a tanulási készség kialakításával, illetve, a tanulók milyen készségekkel rendelkeznek?) Egy cikk keretében természetesen lehetetlen ezekre válaszolni. Nem is cél ez. Csupán két dologról szeretnénk ezúttal szólni. Az egyik: a készségfejlesztésnek kétségkívül egyik alapvető feladata a már említett tanulási készség kialakítása. Valamely., anyagot a tanuló csak abban az esetben tud sikeresen elsajátítani, ha azt meg is érti, emlékezetébe tudja vésni, s képes felidézni. Nos, ez a dolgozók iskoláiban ma még ritka eset. A részproblémák megjegyzése sokkal általánosabb. Persze, a beszámolókon, vizsgákon más a helyzet, azonban az ismeretek mélysége akkor is vitatott. Fentiekről e sorok írója óralátogatások során maga is meggyőződött. Balcza Lajos szerint a helyzet a dolgozók közgazdasági technikumában is hasonló. Csalhatatlan receptet adni éppen ezért vajmi nehéz lenne. Egy bizonyos: feltétlenül szükséges — különösen az első időszakban — a tanulási módok állandó ismertetése, s alkalmanként a tanulók beszámoltatása arról, hogyan tanulnak? A felnőttek könyvből kevéssé szeretnek tanulni. Ezért is szükséges, legalábbis, amíg a rendszeres olvasás szükségletükké nem válik, a jól rendszerezett, lé- nyegkiemelő vázlat elkészítése. (Készül-e mindig ilyen vázlat?) Mindezek elengedhetetlen feltételei a jártasságok és készségek sikeres fejlesztésének. Nem szóltunk egy másik dologról. Nevezetesen, a tanítási óra megszervezéséről, az alkalmazott módszerekről. Mi ugyanis a helyzet? Balcza Lajos véleménye szerint a dolgozók iskoláiban kevés órán és kevés esetben érvényesül az oktatási folyamat egésze. Az esti tagozaton is alig, a levelező tagozaton pedig meg sem valósítható ez. Azonban a legfontosabb elemeknek, amelyek a jártasságok és a készségek fejlesztését segítik. érvényesülniük kell, vagy legalábbis kellene. Ilyenek: az aktív szemléletesség, amely elemző jellegű •> lehet, az absztrakció, az általánosítás. az emlékezetbe vésés (rögzítés) és a kevés gyakorlás. Érvényesülnek-e? A pedagógusok többsége szerint a szemléletességnek valóban az egész órán végigvonuló vezérfonalnak kellene lennie, amely mind a külső, mind a belső szemléltetést felhasználja, s lényeges eleme az anyagnak a tanulókkal való közös feldolgozása. Rendkívül fontos szerepe lehet még természetesen a különböző logikai eljárások alkalmazásán, az emlékezetbe vésésen túl a készségek kialakításában a pszichikai tényezőknek is. Dr. Kardi: Lelki élet, lelki bajok című művében írja, hogy az emlékezet olyan csodálatos ; lelki tó, amelynek mélysége kiszámíthatatlan, mindig újabb és újabb kincsek bukkannak felszínre belőle. Igen, e megállapítás nagyon igaz akkor, ha már ilyen kincseket el is raktároztunk. E kincsek felszínre hozása és felhasználása — .hogy a tárgynál maradjunk — a jártasság szintjének tipikus példája, És ez á jártassági szint is lehet minőségileg fejlettebb és gyengébb. Az általános tapasztalat az, hogy a dolgozók iskoláiban a tanulók csak a jártasság, s csupán kevés esetben a készség szintjéig jutnak el. Persze az is igaz, hogy nem minden ismeret emelhető a készség szintjére, s nem is szükséges. De ez már egy másik kérdés. Egy mindenesetre bizonyos: mind többet kell foglalkoznunk e kérdésekkel Nógrádban is. Közeleg a félév, amely az ez irányú tapasztalatok összegezésre is kitűrő ska'om 'ehet Élni kell vele. Ezért is írtam most le a teljesség igénye nélkül ezt a vázlatos beszélgetést. T. E. Gépalkatrészek —felújítva A csehszlovákiai Brnoban kiállításon mutatták be a használt gépalkatrészek felújításának különféle eljárásait. A képen; Dr. Kocsis József, Kohó- és Gépipari miniszterhelyettes — balról a harmadik — megtekinti a bemutatót. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) LA PASIONARIA Dolores Ibárruri 70 éves Pasionaria' — ez a szó azt jelenti: szenvedélyes. Dolores Ibárruri mozgalmi neve ez. A spanyol forradalmi mozgalom e nagyszerű asszonya részt vett a Spanyol KP megalakításában. A párt képviselője lett, a Központi Bizottság tagja, sztrájkok és tüntetések szervezője, lángoló szavú, tömegeket lelkesítő szónok, a párt egyik legismertebb, legtekintélyesebb vezetője. 1935—1936-ban egyik kezdeményezője és legodaadóbb résztvevője az antifasiszta népfront megszervezésének. Asturia bányászai őt küldték képviselőjükként a Cortes-be, a spanyol parlamentbe. Sokszor bebörtönözték. De amikor a polgárháború kitört, ott állott a fegyvert ragadott munkások és parasztok élén és ő mondta ki először a világhírű jelszót: „No pasa- ran!” — nem törnek át. Milliók figyeltek a szavára. 1936 tavaszán nyolcvan- ezer nő élén menetelt Madrid utcáin. Járt a tűzvonal- ban. Politikai beszédet mondott a valenciai arénákban. Szervezőmunkát végzett Madridban. Megjelent Párizsban és félmillió franciához beszélt: „Ahhoz a Párizs népéhez jöttem, amely megdöntötte a Bastille-t és a Kommünt fegyverrel védte meg. Mi harcolunk a ti szabadságtokért is, de adjatok ágyúkat és repülőgépeket1" A magyar önkéntesek százai és százai ismerték őt. „Ragyogó szép asszony — írták róla — és higgadt, megfontolt .. .* Hat évvel ezelőtt járt Magyarországon. Akkor koromfekete haját már hófehérre mosták az évek. De a hite és lelkesedése nem fakult. Ugyanúgy zengett a szava, mint amikor a nemzetközi önkénteseket búcsúztatta: „Áldozatotok nem volt és nem lesz hiábavaló”. Nálunk pedig így szólt: „Kérem, dolgozzanak, harcoljanak tovább, mert az önök sikerei a mi sikereink is.” Dolores Ibárruri ma, december 9-én, 70 esztendős. Kimagasló érdemeiért, forradalmi helytállásáért, tiszta emberségéért az egész világ köszönti öt. Jókívánságainkat küldjük neki ma mi is valamennyien, a békéért és a népek boldogságáért vívott harc magyar frontszakaszáról. (vf) JCuJx'j cl lÁbtörlö aJLaJtt Egy barátom mesélte: za, miközben körülné- van! — állapította meg _ Lajoska megértő zett a lakásban. — Elza kissé gúnyosan. l élek. Amikor elkértem Ugyanis meglepő rend — Olyan boldog vatöle a lakását — El- van itt! gyök, hogy eljöttél! — zát akartam felvinni Az asztalon egy cé- dadogtam! — Te nem is oda —, szó nélkül be- dula feküdt. Lajoska ír- tudod, hogy milyen bol- leegyezett. Mondtam ta. El akartam olvasni, dog vagyok, napsuga- neki, hogy menjen mo- de Elza egy vad moz- ram, galambom, harmadba’ de 6 inkább ősz- dulattal kitépte a ke- tóm, mindenem... tályértekezletet szerve- zemböl. A cédulán ez — Nini, itt is van egy zett a vállalatnál. Te- állt: levél! — kiáltott fel Élhette, ő volt az osztály- „Dugóhúzót találsz a za. — Itt találtam a vezető. Mulatságos ar- konyhakredencben. A zeneszekrényen. — Azt ra gohdolni, hogy a sze- hangulatlámpa nem írta Lajoska, hogy a legény kartársak most működik. Lajoska." mezekre vigyázz, a für- azért értekeznek, mert — Megható! — mond- döszobában ne csinái- én és Elza... Mondom, ta Elza. junk locspocsot, és ha Lajoska rendes gyerek, — Megható — bálin- megéheztünk, a sütőben máskülönben megrög- tottam kissé idegesen, és találunk palacsintát. A zött agglegény. Sajnos, egy szenvedélyes moz- Lajoska sütötte... prózai lélek. Nincs fan- dulattal magamhoz szó- Lajoska kezdett az láziája. Abszolúte sem- rítottam Elzát. — Most idegeimre menni, mi fantáziája nincsen, képzeljük el — rebeg- — Ne törődjünk most De azért jó fiú. Aznap tem —, hogy egy szige- Lajoskával! — lihegtem, délelőtt megtelefonozta ten vagyunk. Ketten. — Elza szívem, milyen nekem, hogy minden Te meg én. Körülöttünk kár, hogy most nem rendben, vett egy üveg a tajtékos, zöld tenger, tudom megállítani az likőrt, huszonkét deka fejünk felett albatroszok, időt, hogy mindig együtt teasüteményt, és a kulcs Mit nézel? lehessünk, így ketten, a lábtörlő alatt lesz. — Ott, ott a széken egyedül.. Te meg én... Minden úgy ment, van egy cédula — felel- — Tovább akartam mint a karikacsapás. A te Elza mosolyogva. — folytatni, de nem tudkulcsot megtaláltam a Aztán a székhez szaladt, tam, mert tekintetem lábtörlő alatt. Remegő és szótagolva felolvasta egy újabb cédulára kézzel nyitottam ki az nekem Lajoska újabb esett. A kisasztalon he- ajtót. Elza besurrant a üzenetét: vert, az ablak előtt, lakásba. Én utána „Az asztalon van egy Szép lassan odasétáltam bejártam az ajtót cédula. Olvasd el! La-,és zsebre gyűrtem. Elza — Agglegény a ba- joska.” szerencsére nem vett rátja? _ kérdezte El- — Gondos barátod észre semmit, mert épp en Lajoska fényképeit nézegette a falon. Lajoska, mint pucér kisded, Lajoska, mint érettségiző diák, Lajoska, mint evezős... — Szerelmem, te nem is figyelsz rám! — dadogtam sértődötten. — Jóképű fiú ez a Lajoska — válaszolta Elza. — Miért nem mutattad be nekem? — Látom, már nem szeretsz! — sóhajtottam, és duzzogva leültem a dívány szélére. Azt vártam, hogy Elza leül mellém, és vigasztalni kezd, de nem ez történt, mert egy újabb levelet talált. Nevetve olvasta fel nekem: „A szerelmeslevelek antológiáját megtalálod a könyvespolc harmadik sorában, balról a negyedik. Lajoska.” Elza megtalálta a könyvet a jelzett helyen. A könyvből egy cetli állt ki. „Ne vidd el! Könyvet elvből nem adok kölcsön! Lajoska.” Most már komolyan dühös voltam. Felugrottam a díványról, és Elzához rohantam. — Istenem, milyen (A Kossuth Könyvkiadón; kegyetlen tudsz ..lenni! — sziszegtem, és megragadtam a karjánál fogva., — Szeressél! Éreztem, hogy elérkezett a döntő pillanat. Karomba vettem, Elza átölelte a nyakamat, és egy szót sem szólt. Amikor gyengéden letettem a díványra, így sikoltott fel: — Te megint egy levél! — S kacagva olvasta fel, szinte alig lehetett érteni, mit mond. — „A függönyt húzd be, mert szemközt lakik egy öreg ügyvéd, az állandóan kukucskál. Lajoska.” La-jos-ka! nevetett Elza fuldokolva, könnyes szemmel, aztán ellökött magától, és hahotázva kirohant a szobából. — Elza! — kiáltottam utána. — Elzácska! — De akkor már messze járt. — Mindennek vége! — keseregtem, és amikor lógó orral kifelé ballagtam, az előszobában megtaláltam Lajoska utolsó üzenetét: „A kulcsot ne felejtsd a lábtörlő alá tenni.” Ott, abban a pillanatban ütött meg a guta. 1 most megjelent Mikes György — Pusztai Pál: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról... című kötetből) Megnyílt a „néma postahivatal” Budapest új színfolttal gazdagodott. Korszerű, új posta- hivatal nyílt a Múzeum körúton. Az új létesítmény nemcsak tetszetős külsejével, hanem célszerű felszerelésével is megnyerte a közönség és a postai dolgozók tetszését. A pénzfeladás gyorsítására például minden felvevőablaknál összegezőgépek vannak, amelyeken pillanatok alatt tételesen kiszámolható a feladásra kerülő számlák ösz- szege. Külön érdekessége az új létesítménynek az úgynevezett „némahivatal” — az előcsarnokban elhelyezett automata kiszolgáló sor, amely éjjel-' nappal a közönség rendelkezésére áll. Itt nyilvános telefonállomás, érme-, bélyeg- és levelezőlap automata működik. Teljesen új a helységben elhelyezett táviratfelvevő • automata. Ha az ügyfél felemeli a kagylót, azonnal a távirda jelentkezik, s máris rögzítik a feladásra szánt szöveget. Helyi távirat esetén ötszavanként 1 forintot, vidékre ennek kétszeresét, tehát 2 forintot kell fizetni A díjat telefonérmével kell fizetni. Ha a kísérleti hivatal beváltja a hozzá fűzött reményeket, máshol is bevezeti a posta. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a „néma postahivataloknál” megteremtik az interurbán telefonbeszélgetések lehetőségeit is. Számológépek segítik a postai dolgozók munkáját Az új hivatal korszerű, impozáns előcsarnoka. Világító postaláda. (MTI foto — Lajos György felvételei) Nógrád megyei ÉPlTÖ ANYAGIPARI Vállalat Salgótarján—Zagyvapálfalva (volt téglagyár irodaépülete) azonnali belépéssel felvesz TIK lakatost és TT1 k villanyszerelőt Jelentkezés és bővebb felvilágosítás fenti címen. i
