Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-09 / 293. szám

1969. decemhi-r ft esfttArWWt NÖGPAD /Ipés meqjeqíjííh Pedig évente ezreket költ a szépségére. (Kép szöveg nélkül) Havasi az SBTC-néi van Jön, vagy marad Hava si? Ez a kérdés foglalkoz­tatja a salgótarjáni szurko­lókat. Mint ismeretes, a Ferencváros hátvédjének átigazolási lapját úgy nyújtotta be az MLSZ- hez salgótarjáni képviselő­je, hogy azon nem szere­pelt a Ferencváros záradé­kolása. Az átigazolás ügyé­ben az SBTC nem tudta megkeresni a zöld-fehére­ket az igazolási idő lejár­táig. A Ferencváros veze­tői kijelentették, hogy Ha­vasit nem adják ki. Végül Havasi eldöntötte a kérdést. A hátvéd már Salgótarjánban tartózkodik és a következő évadban az SBTC-ben kíván szerepel­ni. Átigazolása ügyében további intézkedések tör­ténnek. Amennyiben a Fe­rencváros hajthatatlan marad. Havasi kivárja a hat hónapot s utána már láthatjuk az SBTC színei­ben, Nyolc kérdés — nyolc felelet A tömegsport feladatairól nyilatkozik a Szakszervezetek Hegyet Tanácsának sportfelelőse A minőségi sport fejlesz­tése mellett jelentős faladata a TS-nek a tömegsport fej­lesztése. Ez utóbbi érdeké­ben a megyei és a járási TS- ek hároméves intézkedési tervet dolgoztak ki. Megala­kultak a megyei és a já­rási tömegsport bizottságok. Feladatuk az irányítás és a szervezés. Munkájuk sokol­dalú. Elég, ha a munkahelyi testnevelést, a Kilián moz­galmat és az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom negye­dik követelményét, a sportot említjük. Részt vesznek a bizottságok az iskoláknál fo­lyó tömegsport szervezésében, az üzemi bajnokságok irá­nyításában, a falusi dolgo­zók spartakiádjának lebonyo­lításában. Az MTS munkájában töb­bek között a szakszervezet is részt vesz. Lőrincz Vil­mossal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának sportfe­lelősével beszélgettünk a tö­megsportról. — Hogyan műkődnek a tö- megsport bizottságok? — Mit tud mondani a ter­mészetjáró mozgalomról? — Ha a megye adottságait és a dolgozók munkakörül­ményeit figyelembe vesszük, elmondhatom: ez a mozga­lom nem fejlődött kielégítő­en. Jelentősége pedig nagy. mert tömegeket képes meg­mozgatni. A természetjárás, mint a tömeg-testnevelés egyik formája nem kapott megfelelő helyet a sportszer­vek munkájában. Mindjárt egy példát mondanék. Ta­valy síállomást hozott létre a megyei TS. Nagy volt a részvétlenség, csak néhány ember kölcsönzött sílécet. Ugyanakkor a természetjáró felszerelések kölcsönzése iránt olyan nagy volt az ér­deklődés, hogy ki sem tud­tuk elégíteni. A Természet- járó Szövetségnek most bő­vítenie kell felszerelési állo­mányát. Célunk, hogy a fia­talokat érdekeltté tegyük eb­ben a mozgalomban. — Miért fontos a munka- helyi testnevelés? felelő propaganda munkával igyekszünk mi né! ujbb üzem­ben bevezetni megyénk te­rületén . — Eredményeik jók. Kö­zel 35 ezer ember vett részt ebben az évben a különbö­ző tömegsport versenyekben. Mégis úgy a megyei, mint a járási bizottságok nem elég öntevékenyek. Működésüket hatékonyabbá kell tenni. Ar­ra törekszünk, hogy megerő­sítsük ezeket a bizottságokat. Olyan emberekre van szük­ség, akik szorgalmasan, ön­állóan, és lelkesen dolgoznak. — A testnevelési sportmoz­galom egyik legjelentősebb része. Kapcsolatban áll a munkával, felfrissíti a dol­gozókat. Ennek érdekében még nagyon sok felvilágosító munkára van szükség. Sok helyen a gazdasági vezetők ts idegenkednek h munkahe­lyi testneveléstől, s nem lát­ják társadalmi jelentőségét. Ezen a területen sok még a tennivalónk, de meggyőző­déssel, felvilágosítással, meg­Öröm Baglyasalján NB lUbe jutott a női röplabda csapat Két női csapat mérkőzött Miskolcon az osztályozón az NB II-be jutásért: a Baglyas- aljai - BáriyáSz és a Nyiregy házi - Petőfi. "Az -első • forduló- ‘ ban a baglyasaljai lányok 3:0 arányban győztek. A máso­dik fordulóban elegendő lett volna egy szettet nyerni, ez már az NB II-őt jelentette. Ezt a követelményt a Nógrád megyei csapat túlteljesítette. A második mérkőzésről Sram Tibor edző számolt be. — Már az első szett után bejutottunk a magasabb osz­tályba 10:14-re nyertünk. A lányok boldogan ölelték egy­mást. Ezután kicsit könnyel- műsködtek, de aztán 2:2 után megnyerték á hatmadlk szet­tét és így 3:2'te"alakulf. az eredmény. A Baglyasaljai Bányász női csapat helyre hozta azt. amit a Salgói Bányász okozott me­? ;yénk röplabda sportjának, gy a következő évben is* mét három női röplabda csa­pat képviseli Nógrád megyét az NB II-ben. A Baglyasaljai Bányász sikerének örülünk. A győzelmet, az NB II-őt Geszti Józsefné, Sram Tibomé. Ma- kovszki Anna, Borsovicz Mar­git, Mócsany Ilona, Bástí Já­nosáé, Ondrék Erzsébet har­colták ki. Az újonc NB Il-es csapat­nál rövidesen megkezdik az alapozást. Néhány játékossal szeretnének erősíteni. Örven­detes, hogy Baglyasalján az utánpótlás Is jó kezekben van. A helyi iskola pedogógu- saí segítik a röplabda csapa­tot: több tehetséges serdülő kislány ismerkedik ezzel a sportággal. Ha pillanatnyilag nem is számíthatnak szerep lésükre, két év múlva már „beérnek”, és akkor nem kell gondoskodni játékosról. Gerencsér >\íklós * IV. Tétován gurul dr Zsupán kocsija, szinte érződik, hogy céltalan ez az út. Jobb oldalt hatalmas kukoricatábla, szé­lében terméssel megrakott pótkocsik. Jókedvű társaság reggelizik az árokparton, va­lamennyien integetnek, ami­kor megismerik az orvos ko­csiját. Zsupán viszonozza a köszö­nést, lassan tovább gurul, el­hagyja az ismerősöket, me­gint pucér szántóföldek tárul­nak eléje az út két' oldalán, egészen a horizontig. Gondolatai a borongós időhöz idbmulnak. — A horizont... Milyen tág.. Bőséges hely van benne ah­hoz, hogy ne érezze magát fogolynak az ember. Hát rab­ja lesz az önámításnak? Én is megtanultam szép igékkel takargatni a gyávaságom ? Fütyülök rád, gyönyörű hori­zont. Akármilyen tágas bé- vülről, kívül tágasabb. Ki in­ban, amíg el nem hülyít tel­jesen ez az akáclombos re­zervátum... Gázt ad. megugrik a kocsi. Hiába sürgeti magát, bogv kitörni. — tudja. — ez lehe­tetlen. Különben is: hajlandó­sága Inkább önvigasz, min* a meggyőződés parancsolta kényszer. Bármennyit tépelő- dik miatta: még mindig nem képes rendet teremteni kavar­gó indulatai között. Határozza el magát és merészen kanya­rodjon vissza eredeti becsvá­gyához, vagy ülepedjen bele véglegesen a körorvosi állás­ba? Az előbbi iránt, ha be­vallatlanul is. megrendült az önbizalma. Az utóbbitól ret­teg, természetellenesnek érzi 30 éves élete, mert az ifjúság jobban kedveli a kockázatot, mint a véglegességet, pláne, ha ráadásul reménytelenül szürkének ígérkezik ez a vég­legesség. Bármilyen sikerrel gyakorolja az erkölcsi önfe­gyelmezést. mostanában le- lepottyan a mélypontra, az­tán kétségbeesetten kapaszko­dik fölfelé, hogy megint hin­ni tudjon. Ez a nap, amelyet családja ünnepnek tekint, ne­ki vajmi kevés' őrömet jelent, sőt borús alkalom arra, hogy kétségei szabadabban tom­boljanak. Bekapcsolja a rádiót. Ide­gesen csavargatja a kereső gombját. Egymást hajszolva egymást túlkiabálva jönnek be a hangok a világ minden tájáról. Az Idegen szavak za­varos kaleidoszkóppá változ­nak képzeletében, kusza ösz- sze-visszaságban rémlenek fel előtte a távoli világváro­sok panoráma-töredékei. Dr. Zsupán külföldi és ha­zai folyóiratok között kotorá­szott a rendelő íróasztalán. Arcát a pánikhoz hásonló ki­fejezés szürkítette el. Az asztalon még ott hevertek az életmentéshez használt eszkö­zök, a megcsonkított kávéfő­zővel. Kézbevette, forgatta, majd a sarokba hajította. Eléggé részeg volt, de to­vább ivott. Valamikor, a vérmes ábrán­dok ideién egyebet sem tett a fantáziája. mint hazugul hxzelgett neki. Minden nagy orvostudós, akiről tanult, fel­csigázta szellemi kalandvá­gyát. Mindent lehetségesnek tartott, a meg nem értés kínszenvedését is. A semmi változással nem kecsegtető holnapok azonban olyan vi­gasztalanul borultak föléie. mint valami koporsótető. Az ilyen elevenen való temetke­zés iszonya valóságos dühro- hamokat váltott ki belőle, s csak pallérozott öntudata mentette meg attól, hogv lá­zongása ne lépje túl a beteg­ség határát. — „Fiam. magából tudós lesz!..” — ismételte gúnyosan valakinek a hangját, amiköz­ben félresöpörte a folyóirato­kat. — Ne hozzon zavarba, kedves professzor úr. Mege­légszem én annyival is, hogy jó körorvps lesz belőlem! „És a mellékvese hormonműködé­se? A nagyszerű anatómiai tanulmányok ?!" Dörömböltek az ajtón. Odasandított, de nem törődött vele. — Maga az, drága profesz- szor úr? Azért sem engedem be. Innen nem vihet el. Szüksége van a háznak a becsületes barmokra is. Erősebben dörömböltek. — Menjen a szomszéd kol­légához. Ott vasvillával for­gatják a százasokat, hogy rá­juk ne penészedjék. Lássa csak, hogy milyen drága a tudomány. A mellékvese hor­monműködése? Ugyan kérem. Ne dörömböljön már. Ebben a laboratóriumban én vagyok az úr. Ez a szemétdomb az én katedrám. Azt csak és tudom, hogy mennyit ér itt a becsü­let... — Sándor!... Engedj be!.. — kiabált odakint az asszony, és rázta a kilincset. Zsupán felocsúdott a deliri- umból. Csendesség szállta meg. Lassan az ajtóhoz tá- molygott, kinyitotta. Az asszony visszafojtott felindultsággal botlott be. Kö­rülnézett, eltette a fiókba a pálinkásüveget. — Sokat iszol mostanában Az orvos egykedvűen vállat ­vont. — Vagy iszok, vagy megő­rülök. — Dehát mi bajod?!.. Ró­lad beszél mindenlej, csodát emlegetnek, te meg bezárkó­zol és iszol. — Egy gyilkosságot nem olyan könnyű elfelejteni. — Éppen most gyötrőd ma­gad?! Amikor egy életet men­tettél meg?! — Éppen most. Soha jobb­kor. A csodatévő doktort nem hagyja nyugodni a lelkiisme­ret. Zsupánné aggódva, korhol­va vitázott férjével, erélyes volt és mégis a sírással küz­ködött. — Máris őrült vagy!.. Nem felelhetsz egv másik orvos hanyagságáért. Ne mérj min­denkit a magad mércéjével. — Nekem az a hiteles. — Féltelek... Sándor-, en­nek rossz vége lesz. — Érdekes. Akkor nem féltetté, amikor rábeszéltél, hogy jöjjünk falura. Csupa remény volt minden szavad. Türelmet, nyugalmat, boldog­ságot ígértél. Most meg mást sem hallok tőled, csak azt. hogy menjünk már, menjünk már!.,. — Igen most is azt mon­dom, hogy menjünk már. Ad dig, amíg nem késő. Könyör­göm, halgass rám... A doktor gyanúsan csendes volt. — Igazad van... — A ztsir minden átmenet nélkül kia­bálni kezdett: A magad szem­pontjából!... Ki vagy te? Az élettársam. vagy a mened­zserem?! Mi vagyok é*n?! Di­vatos versenyló, akit kantá­ron fogva vezetnek egyik ügetőrő! a másikra?! Be akarsz futattni a nagyder­bin?!... (folytatjuk) — Sikerüi-e teljesíteni a ■negyedik” pontot? — Az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom negyedik követelménye: sport. Az ered­mények nem rosszak. A KISZ-szervezetek igényelték a sportegyesületek segítségét. El kell mondanom azonban, hogy az együttműködés nem mindenütt jó. A jövőben szo­rosabb kapcsolat szükséges az egyesületek és a KlSZ-szer- vezetek között bogy a fiata­lok teljesíthessék az ISZM követelményeit. — * Killán-mozgalom? Megyénkből 30 199 fő vett részt a Kilián' mozga­lomban, 13 447-en szereztek ielvényt. Ebből 13 616 isko­lás, 1197 falusi és 634 üzemi dolgozó. Tömegversenyek van­nak. A baj az, hogy a Ki­lián bélyegzővel rendelkezők közül sokan mintha elfárad­tak volna. Nem végzik fel­adatukat. Felfrissítés szük­séges itt is. Olyan emberek kellenek, akik értik a fel­adatukat és méltóak a moz­galom névadójához. — Ml a helyzet a falusi dolgozóknál? — A községi és a körzeti versenyek megrendezésére fektettük a fő súlyt, A, cél az volt, hogy a falusi fia­talok rendszeresen sportolja­nak. A különböző spartaki- ádok keretében ebben az év­ben 13 200 sportoló indult a versenyeken. Kielégítő volt a versenyzők száma a nyári és a téli versenyeken is. — Az iskolai tömegsport? — Már az osztályoknál kez­dődik. Egy-egy osztályon be­lül számos sportágban ren­deztek versenyeket. Ezeket követték az osztályközi, majd az iskolák közötti versengé­sek. Ebben az évben 21 600 középiskolás indult a verse­nyeken. AZ iskolai tömeg­sportnál az a cél. hogy a diákoknál a testnevelés min­dennapos szükségletté vál­jon. — Milyen az Üzemi bajnok­ságok rendszere? — Ebben az évben ismét megrendezték a Bányász és a Kohász Kupa versenyeket. Nagy volt az érdeklődés és sok az Induló. Jó kapcsolat alakult ki a szakszervezetek és a TS-ek között. Ezért si­került ebben az évben mind­két versenysorozat. A jövő­ben még nagyobb érdeklő­désre számítunk. Egyébként a különböző üzemi bajnok­ságokban mintegy ötezer dol­gozó vett részt Szokács László Sorokban December 9-én tárgyalja a megyei TS a salgótarjáni at­létika helyzetét. Az ülésen Szunyogh Tibor, a megyei TS elnöke ismerteti majd a me­gyei TS álláspontját az egye­sítés kérdésében az érdekelt három salgótarjáni szakosz­tály képviselői előtt. Az érde­kesnek ígérkező tanácskozás­ra a megyei atlétikai szövet­ség meghívta Németh Imrét és Nyíri Józsefet, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét, illetve főtitkárát. Üjabb tehetségkutató ver­senyekre kerül sor a hét vé­gén. ti ttörő, serdülő és ifjúsá­gi csapatok részvételével Sal­gótarjánban, a Táncsics Mi­hály Közgazdasági Techni­kumban rendezik a salgótar­jáni járási TS tehetségkutató asztalitenisz versenyét. A já­rási és a városi TS a Salgó- tárj zni Gépipari Technikum­ban ifjúsági csapatok részvé­telével röplabda tehetségku­tató versenyt rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents