Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-25 / 307. szám
14 N ö G R A D 1965. december 25.. szombat Tudomány — Technika — Tudomány — Technika — Tudomány * Aramtelep a vízben Mire használják a halak elektromos energiájukat? A villamos áram kibocsátá- napjainkban kb. 300 különféle alatti tárgyakról, és a rágására képes halakat, már az halfaj képes elektromos áram dozók közelségéről informálókori rómaiak is ismerték, sőt kibocsátására. Az áram inten- ja az elektromos harcsát. „Torpedo nobiliana” nevű ha- zitása ezeknél változó. Az Lissmann most azt kutatja, lat különféle idegbetegségek előbb említett 650 volt fe- milyen halfajok rendelkeznek kezelésére is használták. A szültséget is elérő angolna még az elektromos harcsáé- XVIII. században Volta elekt- mellett tekintélyes. mintegy hoz hasonló, természetadta ra- romos halakat alkalmazott fi- 200 voltos áramot fejleszt a darberendezássel. Érdekes j zikai kísérleteinél. A XX. tengeri zsibbasztó rája. században és napjainkban Az angol professzor labora- nya is, amelyet a közelmúlt- már több neves fizikus és bio- tóriumi kísérletei részben az ban tett közzé az elektromos lógus folytat beható kísérle- egyes elektromos halfajok papagályhalak és a késhalak halfajták áramtelepének elhelyezkedé- élettanával kapcsolatban. A kapcso- sének megállapítására terjed- professzor a helyszínen, tehát nek ki. Az angolnánál az délamerikai folyókban figyel- áramlelep például a gerinc te meg, hogy az említett két két oldalán, hosszanti irány- halfaj mindig éjszaka indul lehetősen nehéz feladat. Egy ban helyezkedik el. A kü- ragadozó kőrútjára, tehát ab- elektromos angolna például lönböző halfajoknál az áram- ban az időszakban, amikor a 650 Volt feszültégű áram ki- képző szerv elhelyezkedése és nagyobb testű „konkurencia” bocsátására képes, áramütése működése nem egyforma. pihen. Nappal ez a halfaj a tehát nemcsík a kisebb ha- Lissmann az utóbbi évek- folyók medrében lévő üregeklakat és békákat végzi ki, ben azonban elsősorban azt ben pihen messzemenően kihanem igen kellemetlen érzést igyekszik kideríteni, hogy az használva áramfejlesztő káváit ki a vízben tartózkodó egyes elektromos halfajok mi- pességük előnyeit. A papasokkot, lyen célokra kamatoztatják gály- és a késhalak látása természetadta energiájukat, ugyanis nagyon rossz, zsák- jesen érthető, ha a halászok Néhány év óta fény derült mányukat az elektromos har- nem szívesen vállalkoznak az arra, hogy egyes elektromos csáéhoz hasonló radar-szer- ilyen halak gyűjtésére. halak nemcsak védekezés és vükkel mérik be. Lissmann Lissmann professzor, a táplálékszerzés esetén bocsát- erősítőkkel összekötött, hidA só kitermelése ősrégi. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt bányászták. A régiek úgy hitték, hogy a só olyasvalami, Lissmannak az a tanulmá-j ami nem vész el, ami maraSó — bányából és tengervízből Mikor használta az ember És ahol' nem volt sóbányg, először a sót? — erre a kér- ott sós források vizéből, vagy désre nem tudunk pontosan a tengervízből párolták, főzték válaszolni, csak az bizonyos, a sót. A történészek vélemé- hogy már a történelem hajna- nye szerint az első ipari sófőz- lán szerepel a só az ember dét a Földközi-tenger partján életében. teket az egyes áramkibocsátásával latiban. Az elektromos halak elfő gása mind a mai napig megemberben is: néha ritkábban halált okozhat. Tela rómaiak létesítették. Tengervizet engedtek nagy tartályokba és a vizet elpárologtatták. A sófőzést az angolos is a rómaiaktól tanulták. De már az Üj világba érkező Ko- lombus is tapasztalta, hogy .. , , . , , . , . egyes bennszülött törzsek sósa szövetség jelkepének tekin- «orrások vizéből vaev tensertették Keleti néneknél ma lorrasoK vizeDOi vagy tender tettek. Keleti nepeknel ma is vízből vonják el a sót 61 aa -? ldefnek- Ma már nagyipariig is elővendegek ele sót tesznek, ez- áuftják a sót, mert nemcsak t010717o I»-i -1 or»«-» rv /-I nini 1»-«-, f ’ dandó, ezért a tartós barátság. cambridgei egyetem munkatársa, 1960 óta végez szélesA iovo nyersanyaga ják ki áramütéseiket, hanem rofonos elektróda rendszert például az elektromos har- bocsátott le a papagály- és körű kutatásokat az elektro- csának egészen gyenge áram- késhalak lakóhelyeihez és mos halakkal. Munkájához a kisülése is észlelhető, amely ezeknek segítségével mérte a kísérleti alanyokat részben a radarhoz hasonló tájéko- gyenge intenzitású, tájékozó- akváiriumi, részben Dél-Ame- zódásra, vízalatti mérésre dásra szolgáló áramlökéseket, rika folyóiból gyűjtött halak szolgál. A víz alatt kibocsá- Az angol professzor akinek szolgáltatják. Ugyanakkor az tott és visszaverődő áramló- eredményeit a szakkörökben említett kontinensen a pro- késeket az állat fejében levő érdeklődéssel várják, tovább fesszor helyszín! kísérleteket szerv fogja fel. Ez a „ra- folytatja ezirányú kísérleteit, is végez. Lissmann szerint darvevő” berendezés a víz- Endresz István Gyémántból briliáns s Mondják, hogy azelőtt szebb mennyiünk számára a rendkí- bözik a közönséges albak- briliánsok voltak. Van is eb- vül finom munkát jelöli. Az üvegtől, mint ahogyan első ben igazság, bál' a csiszolás ékszerész és a szemébe csip- pillantásra a megmunkálatlan ma világszerte jobb, mint egy- tetett nagyítóval dolgozó órás aranyról sem hinnék el, hogy kor. alakja összeolvad képzete- ékszer lehet belőle. , . tünkben. Valójában azonban Az ékszerészek célja vala- egySZerűbb a dolog. Az éksze- Az ékszerészek reggel meg- mikor az volt, hogy minél na- r£sz szerszáma olyan, mint a kapják az aranyat és a drá- gyobbra sikerüljön nekik a iakatoséj csak sokkai kisebb, gakövet, este leadják a kész briliáns, mert az „többet ho- vésője mint a vésnöké, bár a Syurűket, nyakláncokat, kar- zott a konyhára , Ezért a kö- vésnöknek olykor még ki- pereceket. Azokat, amiket névet igyekeztek úgy foglalatba sebb szerszamai is vannak. hány nap múlva a Szovjetunió helyezni, hogy az csak a Ami rencjkívüli szépségű és minden városában százak ve- briliáns csekély részét zárja . ..- k Predménve hetnek meg az ékszerüzletekmagába. A csekély szót per- értékű, a munka eredménye. sze viszonylagosan kell fel- Amíg a munka tart, a gyéfognunk: ha a kő fele került mánt szemre nem igen külön- Nyina Bugyonnaja a foglalatba, az már minimális mennyiségnek számítói:. Napjainkban az arány tovább változott. Csak éppen fordított irányban. Az ékszerekbe most a briliáns kétharmada kerül. Persze nem a tömegének a kétharmada, hanem a magasságáé, mivel -fordított kúpformára csiszolják. Ez azt jelenti, hogy a kúp alapja kerül felülre. Márpedig a briliánsnak ez az alap a legszélesebb része, amelyről azután kiemelkedik a művészien csiszolt maradék egyharmad. A briliáns így „mélyebb” lesz, s ez a mélység előnyére válik. Gyémánt és briliáns között körülbelül az a különbség, mint az ódivatú csillár üveg- mütyürkéi és — a között az ékszer között, amelyet már bizonyára az olvasó is megcsodált valamelyik kiratkat- ban. A gyémánt ásvány, a briliáns az emberi kéz műve. A Szovjetunióban 11 esztendeje kezdődött a „briliánsgyártás”. Akkor fedezték fel a jakutföl- di gyémántlelőhelyeket. A moszkvai ékszergyár gyémántműhelyében 52 csiszoló dolgozik, csaknem mind férfi, de a meósuk nő. Nagyítóüveg alatt veszi szemügyre a kész briliánsokat, amelyeket ugyanúgy osztályoz, mint a tanár az iskolában a gyerekek feleleteit. A szó szoros értelmében az értékskála itt is az ötöstől az egyesig terjed. Az ^érdemjegyek a csiszolás minőségét jelzik. Mégis előfordulhat, hogy a „beszekundáztatott” briliáns többet ér, mint kitűnőre minősített társa. Mert a színnek is beleszólása van az értékbe: a legértékesebb a teljesen színtelen, áttetsző kő. zel fejezve ki jó szándékukat és barátságukat. Egyes arab törzseknél a szövetség ünnepélyes megkötésénél a kenyeret megsózzák és úgy fogyasztják el. az ember táplálkozásához nélkülözhetetlen, hanem a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. A modern kémia anyagaiból legalább 90 százaléknak valamilyen formába:: Honnan szerezték az embe- köze van ehhez a nyersanya0 - rek a sót? Ahol a természet- hoz. Így ma só nélkül nemcsak ben akadt kősó, ott viszonylag az ember nem tud megélni, egyszerű volt megszerzése — hanem az ipari civilizáció sem bányászták. képzelhető el. K. 1. Vietnami Demokratikus Köztársaság: a Ilai Chau sómocsarak értékes ásványkincsét a tartomány termelőszövetkezetei jó munkaszervezéssel egyre növekvő mennyiségben termelik ki. A sókitermelés ma már a napi 30 tonnát is meghaladja Érdekességek Mi történik as űrhajósok verejtékével? Az űrhajók kabinjában a tek, részben a tüdejéből ta- levegőben állandóan jelen vozó vízgőz révén. Az első van bizonyos mennyiségű emberi árutazások alkalmá- vízpára, amelyet az űrhajós val a levegőbe bekerült pá- életműködése során termel. ra felesleges hányadát kérnirészben az elpárolgó verej\z ékszermunka — valaA három és félezer éves üreg Az üveget, ezt a csodálatos kölni lehetett de, mindenféle tása a XIV. században újjá- anyagot, amelynek alapanya- közadóktól is mentesült. A éledt. Ezek az üvegedények ga a kvarchomok, az egyip- római birodalom már igen aránylag egyszerűek voltak és tomiak találták fel. A legré- fejlett üvegiparral rendelke- csak a XV. század utolsó ne- gibb üvegtárgy III. Ámenem- zett, a legkülönbözőbb célok- gyedében született meg Vehet fáraó (középső birodalom) ra gyártottak üvegedényeket lencében a díszes üvegek üvegjogara volt, amelyet a kezdve a finom kis illatszeres gyártása. A város nagy hírberlini múzeum őríz. üvegecskéktől a szoptató üve- nevét a tökéletesen színtelen, Az egyiptomiak még szabad geken keresztül a nagyméretű átlátszó, tiszta üveg előállítá- formázással készítették üveg- halotti urnákig. sának köszönhette. Velence tárgyaikat, homokmagra so- . hj ,„1nrn w.kása mesterei és üvegfúvói ekkor dorták vagy a mag köré ön- .. üveeevártás — a fűit váltak '§azán művészekké. Üj tötték az üveganyagot. Illat- üveeevartáshosszú időre technikákat fejlesztettek szeres üvegcséket formába is leh^u^ Színes síküv;get ki> formákat teremtettek, sajtoltak es agyagformaba is készítittek nasv mennvisés- A puha velencei üveg azon- öntöttek. A meleg üveganya- , ban nem volt alkalmas a bagot kézzel formálták ékkövek- szá^áraS Nvueat Euróoá- rokk Pompázatos üvegcsiszo- ké, gyöngyökké. Az egyipto- sf fEfaéStoffiSíS «sín. A XVII. század forrni üveg keresett árucikk lett °. . dulóján Csehországban sikes az akkori világnak legje- . előioaai s a evártási rült metszésre alkalmas színlentősebb „üvegvárosa” Ale- árEkébS telen- átlátszó üveget előállíxandria volt. tiM megorafte , britekében tani A és Az üvegfúvó pipa forradal- öröklfS&óa^ tály-stílus vetett véget a vemasítóttá az üvegkészítést. m oro esenez lencei üvegművészet uralmáPontosan nem tudjuk, kik ta- Érdekes megemlíteni, hogy nak_ iálták fel, mindenesetre a hazánkban nehezen indult Az üveggyártásnak a fújt Földközi-tenger keleti part- me8 az üvegművesség. Ennek üveg készítés csak része, jának valamely részén, fel- magyarázata abban kérésén- Hosszú volna elmondani a tehetőleg Szíriában kerek ®*> hogy az ötvösművészet hengerelt, az öntött üveg tör- 2000 évvel ezelőtt alkalmaz- igen magas fejlettségű volt. ténetét. Majdnem bizonyos, ták. Ez a pipa tette lehetővé A magyarok érthető módon hogy ez az ősi anyag, amely a nagyméretű, vékonyfalú a fém, a fa és bőr palackokat nélkül kémia, fizika, az or- üvegedények készítését. Ez- ®s ivoedényeket részesítették vostudomány fejlődése elkép- által válhatott az eddig fény- előnyben, a törékeny üveggel zelhetetlen, a jövőben egyre űzési célokat szolgáló üveg szemben s a középkor elején fontosabb szerephez jut. Az használati cikké. sokkal szívesebben használ- építészet, a közlekedésied! ni Az üvegműves igen megbe- r nemesfémet edények ké- ka egyre több és újabb for- csült iparos volt már a leg- szítesóre mint egyéb anyago- mában használja fel az üve- régibb időktől kezdve. Tud- kah Az üveg iránti bizonyos get és valóban joggal mondjuk, hogy Rómában kiemelt f°kú közöny szinte napjaink- hatjuk, hogy az üveg az eljö- mesterségként tartották szá- ’§ fennmaradt vendő korok nyersanyaga... mon, amelyet nemcsak örö- A fújt üvegedények gyár- Koroknay István ai anyagokkal megkötötték, einyelették. Űj abban érdekes ■ndszert alkalmaznak, amely a verejték és a tüdőből kikerülő vízpára oxigénjét hasznosítja. A berendezés fosz- forpentoxidot tartalmaz, amely a rajta átáramoltatott levegő páratartalmát megköti, miközben foszforsavvá alakul. A foszforsavat elektrolízisnek vetik alá. minél eredményeként az visszaalakul foszforpentoxiddá, az általa megkötött vízpára pedig — ugyancsak az elektrolízis eredményeként — gáznemű hidrogénre és oxigénre bomlik. Az oxigén így „visszatáplálható” a kabin atmoszférájába, míg a hidrogén kémiai úton könnyen megköthető. A vízpára elnyeletése azért fontos, mert ha ez nem történne meg, a fokozatos telítődés eredményeként a levegő páratartalma bizonyos idő után a kabin és a benne levő berendezések felületére kicsapódva akadályozhatná a műszerek leolvasását, működését, stb. Ugyanakkor a növekvő páranyomás nehezítene az űrhajósok légzését is. cA oiLáxj htjdiáíjáhk örehidvája A dániai Glostrup városában élő Mohr testvérek hi- rés virágkertészek. Keresztezéssel a Cymbidium Orchi- dee-nek egy olyan ritka példányát sikerült létrehozniok, mely egyedülálló a maga nemében. A mintegy másfél meter magas, kettős virágszáron 60 db halvány almazöld színű virág nőtt és árasztja hódító illatát. A hamburgi virágkiállításon bemutatott különleges orchidea-példányhoz — a leggondosabb éjjeli-nappali őrizet ellenére — sikerült illetékteleneknek hozzáférkőz- niök és virágport lopniok. A Mohr testvérek a felkínált 100 ezer dán koronáért sem voltak hajlandók megválni a világ legértékesebbnek tartott orchideájától. Mesterséges eső — olcsóbbon Jódvegyületeknek (pl. ezüsl- jodidnak) a felhőkbe való porlasztásával elő lehet idézni a csapadékképzödést, jóllehet ez rendkívül költséges módszer. Norihoko Fukura japán kutató felfedezte, hogy a metaldehid nevű vegyszer repülőgépről történő szétporlasztásával ugyanolyan eredmény érhető el, de sokkal kisebb költséggel. Az új módszert Ausztráliában végzett kísérletekkel igazolták. A 97811975k élettartama Az igazgyöngy a tengeri gyöngykagylóban néhány év alatt keletkezik, élettartama pedig legjobb esetben 150 év. Ezután elveszíti fényét, sőt helytelen kezelés mellett szétporlad. Egyes sírkamrákban talált gyöngyök, — melyek tt sírban 1200 évig is épen maradtak, — mihelyt a felszínre kerültek, szétestek. Eddig csupán egy alkalommal sikerült az egyik egyiptomi sírból jó állapotban levő 3000 éves gyöngyöt épségben kiemelni. Város — antennák nélkül A svájci Baden óvárosának történelmi hangulatát nem akarták elrontani a tetőkön meredező TV antennák rengetegével, ezért szokatlan megoldáshoz folyamodtak. A városon kívül, egy magaslati ponton központi antennát létesítettek, amelyhez a környék 150 házának 500 lakása csatlakozhatott. A sikeren felbuzdulva más városok is tervezik az ötlet megvalósítását, hogy az építészeti tradíciókat az antennaerdő burjánzásától megóvják. Pézsmatulkok a Vrangel szigeten A sarkvidék zord klímája- jában azonosak Észak-Kana- hoz szokott pézsmatulok ma dában és a Vrangel szigeten, már csak Alaszkában, Kana- valószínűnek tartják, hogy a da legészakibb részén és kísérlet sikerrel jár majd. A Grönlandon él. A szovjet és szigeten — amely igen nagy a kanadai szervek közt lét- kiterjedésű — egyetlen raga- rejött megállapodás szerint dozó fordul elő, a jegesmedve, Kanada néhány pár pézsma- ez azonban inkább a partokon tulkot szállít a Szovjetunió él és elsősorban fókákkal táprészére, hogy azokat a Vran- lálkozik, így nem valószínű, gél szigetre telepítsék. Mivel hogy a pézsmatulkokra ve- a klimatikus viszonyok nagy- szélyt jelentene.
