Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-25 / 307. szám
) I9R3 december 25..' szómból HŐGUTÁD T5 Q/7 • a ' • txif A fenyők mérges zölden Mordulnak rá a kékre A felhők tovaszállnak Tűnődő messzeségbe. Piros sapkás manócskák A házak rámköszönnek. Guggoló barna bokrok őrzik az őszi csöndet. Érzem, sodor magával A változás szerelme. A fényben kövirózsát Dajkál a sziklák melle. Átballagok a lejtőn. Fenyő mordul a kékre. A felhők tovaszállnak Tűnődő messzeségbe. E föld a mesék földje. Almos völgy torka ásít. Alkonyt tavak tükrén Bronzszinbe gyűl a nád is A füvek fellobognak. A felhők tovaszállnak. Utamon elkísérnek Csattogó rigószárnyak. Lel kernen ólom bánat. Ajkamon ezüst ének. Félig mosolygós arccal Megköszönöm, hogy élek! Lelkes Miklós A TETTES: A FO« A góc-elmélet beigazolódott — A második betegség A rossz fogak és az emberi szervezet A gyakorló orvosok évszázadok óta tapasztalják, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymódnak, elmúlnak, vagy legalábbis javulnak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben, a gyökerek között, az állcsontban, a mandulákban néha lassú, lappangó, panaszokat alig, vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyamatok zajlanak, amelyek ugyanakkor, a szervezet más helyein okozhatnak Benedek Elek, a mesemondó „Hol volt, hol nem volt, he tedhét országon is túl volt, kidőlt kemencének bedőlt oldala volt — túlon-túl, innen- innen, volt egyszer egy király ...” Így kezdődik Benedek Elek a „Király és a bognár” című meséje, melyet „A vitéz szabó legény” kötetből sokan ismernek. Születésének századik évfordulóján új kiadásban jelentek meg a nagy mesemondó művei. (Többsincs királyfi, A világszép nádszál kisasz- szony, és A vitéz szabó legény) Benedek Elek pályáját a népköltészet gyűjtésével kezdte, s-- m összegyűjtött meséket M agy ár Mese és Mondavilág címmel adták ki. Az „igazi” Benedek Elek meséket „gyermekeinek me sélgetve találta fel, mintegy véletlenül: a gyermekszobából kiinduló, a gyermekhallgatók életéről szóló, a valóság határain néha tréfásan átszökkenő, de anyagában reális meséket” — melyek az „Apa mesél” című kötetben hat kiadást értek meg: Az elsőnél ezt írta a belső oldalra: „Marcika fiának az édesapa”. A hatodik kiadást az őszülő „Marcika” a kiváló irodalomtörténész, Benedek Marcell rendezte sajtó alá. Magyarra fordította Fuchs, Robinson, és Grimm meséit, ő dolgozta fel gyermekek részére a Szigeti veszedelmet, a Toldi Miklóst és a Honszerző Árpád történetét. Az ifjúság részére könyvsorozatot szerif esztett: a Kis könyvtárban jelentek meg az akkor még ismeretlen Móricz Zsi gmond Allatmeséi, s a sorozat köteteként klasszikus költők válogatott verseit — megfelelő magyarázattal — olvashatták a gyermekek. Kedves olvasóihoz, a gyermekekhez a színpadon keresztül is szólt Benedek Elek: 1899- ben a Vígszínházban játszották a Többsincs királyfi című mesejátékát. Mindez csak néhány villanás Benedek Elek, a nagy mesemondó életéből. Újságíró, író volt, és — mesemondó. Ez utóbbi bizonyítja leginkább, mennyire szerette az embereket, mert meséit — melyeket a felnőttek is szívesen olvassák — me- , leg humanitás, megértés hatja át V. J. GYERMEKEKNEK gyulladásos megbetegedése- gjetlenül is el kell távolítani, két, például a szívben, vesé- Ilyeneket ben, ízületekben, a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik nem Szabad megtűrni a szervezetben. Mi történjék azonban a kétes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege befolyásolja döntően az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nincs helye bizonytalankodásnak. Egy vagy több rossz fog, vagy mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben forogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha viszont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor felesleges nagyobb szabású fogászati vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak kitenni a beteget. Ezt egy orvos többnyire nem tudja eldönteni: a második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két fog gyökeréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. Ha a mandula kivételéről, vagy nagyobb szájműtétről, akkor a góctalanítás elhatározása már nehezebben megy. A gócfertőzés körül tphát vannak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisztázásukkal. Mit tegyen a beteg? Rá kell bíznia magát az orvosok alapos meggondoláson nyugvó elhatározására: s még kellemetlenségek árán is vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Dr. Kovács György az orvostudományok kandidátusa „ második betegségeknek99 Az első ugyanis a fog, vagy a mandula betegsége. A „második betegség” jelentéktelen lehet, de súlyos is, amely a beteg munkaképességét vagy akár életét veszélyeztetheti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy a mandulagyulladást okozzák: a véráram útján eljutnak a test különböző szerveibe, s ott gyulladást okoznak. Később az a felfogás megdőlt, a kutatók megállapították, hogy nem maguk a baktériumok, hanem az általuk termelt mérgek okozzák a „második betegséget”. A fogban, mandulában levő elváltozást gócnak nevezik, orvosi szóval: fókusznak. Az általuk előidézett betegséget pedig gócfertőzés névvel jelölik. A „gócelmélet" megszületésekor az orvostudományban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százezrei estek áldozatául. Azóta a beteg sorsát minden szempontból alaposabban mérlegelő, kritikusabb, körültekintőbb álláspont győzedelmeskedett. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat, a második betegségtől teljesen fügzszlntes: l. Karácsonyfa dísze. (Nyolcuk négyzetben két betű.) 10. ie. 11. világhírű NDK-cirkusz. Szibériai folyó. 14. . . .ukfuk. B. Z. 16. Kemény anyag távi- tban. 13. Tinta angolul. 19. Vas- 3 pálca. 20. Hangszer. 22. Szeplő a János vitéz operett-válto- tában. 23. Japán pénz. 24. Ne- ssl cím. 25. Menyasszony. 2«. !XtiUá. 28. Dísze. 29. Von. 30. it feszit. 32. E napon. 33. Kéreg. 35. Azonos magánhangzók. . Abrándkergetés. 40. vidám inep. (Első négyzetben két be- .) iggőleges: U Bokréta. 2. Római 39. 3. Betegség Jele. 4. *50 római számmal. 5. Enélkül ritkán van cikk <!). 6. Szerv. (Első négyzetben két betű.) 8. Kismotor. 9. Mennyiségtant fogalom. 13. ltóka. 14. L,. . .: hold latinul. 17. Mindinkább. 18. Osztrák folyó. 19. Diák egy Ady-vers- ben. 21. Opera magánhangzói. 22 Vigasság. 24. Kellemetlen illat. 25 Balatoni üdülőhely. 26. Rétesféle. 27. Hint. 28. Vállalat megyénkben. (Utolsó négyzetben két betű). 29. Majdnem hideg (!). 31. Megfelelő. 33. ... inizmus: nemzeti elfogultság. 34. Akadály. 37. 1050 római számmal. 38. Azonos mássalhangzók. 39. Tagadás. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 40, függőleges 19. Munkából hazaérkezve, legnagyobb meglepetésemre, egy csapat gyerek fogadott. A konyhában minden felforgatva, fiam, meg pajtásai egymást túlharsogva közölték: — Mi most őrsi összejövetelt tartunk... El kell készíteni a faliújságot... Meg kell írni a naplót... Meg kell szegezni a zászlórudat... Amint láttam, a műveletet meg is kezdték, erre vallott az alapos felfordulás. A szeges doboztól kezdve a ragasztósüvegig mindent elborítottak a nagy munka eszközei. Persze, mindegyik okosabb és ügyesebb szeretett volna lenni a másiknál, egymás kezéből szedték ki a munkát. Következménye: a rendetlenség nagyobb, a munka eredménye semmi. Félretéve otthoni teendőimet, elszántam magam a segítségükre: — Kinek van politechnikából ötöse? Jancsi és Dodó jelentkezett. — Akkor tiétek a szerszámosláda és az őrsi zászló. Kinn, a verandán szegezzétek meg szépen a rudat. Én majd kivasalom a zászlót. — Ki az, aki ügyesen rajzol? A fiúk tanácstalanul néztek egymásra. — Ti ketten, üljetek az asztalhoz, majd segítek, — nyugtattam Zolit és Kálmánt. Elkészítjük a faliújságot. Te pedig addig megírod az őrsi naplót, — ahogyan kell, hiszen te vagy a krónikás! A fiúk munkához láttak. A verandán kopácsoltak, az asztalnál a fehér kartonra felkerültek a képek, a betűrajzolásban persze segíteni kellett, s megrajzoltunk egy úttörőjelvényt is, a faliújság felső sarkába. Kiderült, hogy Kálmán szépen ír, Jancsi műanyagdróttal megerősítette a rúd végét. Igaz, hogy Zoli a ragasztótól könyökig maszatos lett és Dodó kétszer ráütött az ujjára zászlószegelés közben, de mindezen csak mulattunk. Szép lett a napló, a faliújság és meg sem látszott, hogy valaha törött volt a Mókus - őrs zászlaja. A fiúk örültek, mert víg volt a hangulat, kijelentettem, ha minden holmit a helyére raknak, megtanítom őket egy régi kedves dalra. Tíz perc sem telt bele, hangosan fújtuk a dalt. Amikor véget ért az őrsi összejövetel, megállapítottam, hogy jól viselkedtek, s ha kedvük van, — előre jelezve —, máskor is jöhetnek. Szívesen segítek ... Ez régebben történt, és most az ötödik összejövetelt tartottuk. Vetítettünk már diafilmet, beszélgettünk arról, ki a hős, kivagdostuk az újságokból az autóképeket egy készülő őrsi kiállításhoz és két szülő állított már meg az utcán: — Mondja, nem rosszalkodik a fiam maguknál azon az összejövetelen? Otthon nem nagyon bírok vele... Érdekes, én ezeknek a fiuknak csak a jó tulajdonságait ismerem. D, A. Rádió-televízió antenna A hosszú, őszi, majd a még- bosszabb téli estéken a rádió és a televízió a legkedvesebb „barát”. A készülékek azonban csak megfelelő antennával és jó földeléssel biztosítanak zavartalan műsorvételt. Egy jó antennával szinte teljesen megszüntethető a rádióban hallható sercegő hangzavar. A legegyszerűbb és egyben a legjobb teljesítményt adja az L. antenna: egy 15— 20 m hosszú, legalább 2 mm vastag alumínium, vagy vashuzal, amely szigetelődiók közbeiktatásával feszíthető ki, lehetőleg magasabbra, mint az épület legmagasabb pontja. Az antenna egyik végétől — megbízható kötéssel — vezetjük a leágazást a készülékhez, amelyhez banándugóval csatlakoztatjuk a huzalt. Ha kicsi a távolság, kétszálas antennát is kifeszíthetünk, egymástól kb 1 m távolságra. A tv-készülékek csak jó antennával adnak jó képet. Ne sajnáljuk hát a kevés többletköltséget és a fáradságot egy jó antennáért. Legjobb a többelemes, tetőresze- relt antenna. Jók azonban a tv-készülékre helyezhető, különféle szoba-antennák is, csak ügyeljünk a pontos beállításra. (Az antenna az adóra „nézzen”.) Jó vételt biztosít a szalagkábelből készített antenna. Teljesítményét úgy növelhetjük, ha a padlástérben feszítjük ki. A kábelvégeket zsineggel kössük a gerendákhoz, s a levezető kábel ne érjen a falhoz, vagy valamilyen fém tárgyhoz. Ne szegekkel rögzítsük, hanem kössük a falra, vagy oszlopra erősített szigetelőkhöz. Nem fárasztó annyira a tv- nézés,. ha a készülék mögött elhelyezünk egy kisfényerejű izzót. Ha van rá lehetős.g, törpefeszültséget (6—12—24 V) használjunk. Ha ilyen nincs, jó a szabványos foglalatba Illesztett 15 W-os izzó. Megfelelő a készülékre helyezett gyengefényű éjjeli lámpa, ha egy karton, műanyaglemezzel úgy takarjuk le, hogy a fény a készülék mögé vetődjék. Dobos Ferenc c)rattartókűnytxcifL&le&n. örsi összejövetel — a lakásban (Berke László rajza) Egyre több irat, levél, és más papírféle kér helyet az otthonokban. Komoly fejtörést okoz elhelyezésük: el ne vesz- szenek, s rendetlenséget se okozzanak. Külön iratszekrény lenne a legjobb megoldás, de ilyent nem tarthatunk kicsinyre szabott lakásainkban. ötletes megoldással találkoztam az egyik ismerősnél. A könyvespolc néhány pontján széles, színes műanyaglapokat vettem észre. Megtudtam, hogy a lapok dobozokat takarnak, ahol a különféle iratokat tartják^ Elkészítése rendkívül egyszerű. 2x3 centiméteres léceket kell a könyvespolc mélységének megfelelően leszabni. Majd kifúrjuk a fát és hosszú, erős csavarokkal hozzácsavarozzuk a polchoz. Aljára furnérlemezt csavarozunk, s két- két kicsiny zsanérral felszereljük a két mm-el hosszabbra szabott műanyaglapokat. Azért hosszabbra, hogy a nyitás-csukáshoz ne kelljen külön gombot felszerelni. Rajzunkon polcrészletet mutatunk: a nyitott „dobozon’" jói látható, miként állították össze, s hogyan nyílik alulról felfelé a lemez-ajtó. Annyi ilyen rekeszt építhetünk könyvespolcunka, ameny- nyire szükség van. Egyikben a számlákat, másikban leveleinket tarthatjuk, megint másutt kézirat, vagy levélpapír lehet. Fóti Margit SOROLD FEL! Melyik állat bőréből, gyapjából milyen meleg ruhafé* lét tudunk készíteni. Ügyes vagy, ha azt is megmondod, hogyan kell elkészíteni a bőrt, a gyapjút ahhoz, hogy emberi ruházkodásra alkalmas legyen. (Vadász György rajza) Válasz: A szarvasmarha bőréből készül a cipő, a juh gyapjából a pulóver, a sertés bőréből a kesztyű. A marha és sertésbőrt cserzik, a juh gyapját tisztítják, mossák, kártolják, megfonják.
