Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-25 / 307. szám
9 NÖGRÄD 1965. december 25., szómba! EGY HÉT Á VILÁGPOLITIKÁBAN A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS - ERHARD ÉS JOHNSON MEGBESZÉLÉSEI: BONN ATOMIGÉNYEI, Cj VÁLTOZATOK A RÉGI TÉMÁRA - WILSON „HAJLÉKONY” VONALVEZETÉSE - NÖVEKVŐ AMERIKAI VESZTESÉGEK VIETNAMBAN DE GAULLE TÁBORNOKOT újabb hét esztendőre Franciaország elnökévé választották. Győzelme viszont úgyszólván hajszálon múlott, mindössze tíz százalékkal kapott több szavazatot, mint a baloldali egységfront jelöltje, Mitterrand. A szemleírók, a diplomáciai megfigyelők általában megegyeznek az esemény jelentőségében: hosszú ideje nem akadt példa arra, hogy Franciaországban a baloldal szoros küzdelemre késztesse a hivatalos jelölteket. Kétségtelen: Francois Mitterrand elsősorban belpolitikai síkon érte el a szavazatok 45 százalékát, hiszen programjában a belső változások foglalják el a legnagyobb helyet. Nem közömbös az sem, hogy már hincsenek mesz- sze a parlamenti választások, 1967-ben járulnak újból az urnákhoz a francia szavazók. A, baloldal mostani sikere nyilván hatással lesz a törvényhozói választásokra is. Ezért mondják indokoltan Franciaországban: a harc még nem zárult le. A baloldal előtt álló legfontosabb feladat a közeljövőben sorainak megszilárdítása. Ezt viszont főként a nemzetközi helyzet alakulása teszi szükségessé. Nyilvánvaló: az Egyesült Államok és az NSZK politikai körei igyekeznek majd kihasználni De Gaulle megtépázott tekintélyét. Ezért aztán a hidegháború öreg harcosa, Adenauer, közvetlenül a választási eredmények közzététele után már nyilatkozott is, kijelentette: legfőbb ideje, hogy De Gaulle engedjen merevségéből a NATO-val szemben. Ámde De Gaulle minden további nélkül aligha enged a nyomásnak. Tudatában van annak, hogy eddigi népszerűségének egyik alappillére volt az Egyesült Államoktól függetlenebb vonalvezetés. Ha ö és tanácsadói x'alóban reálpolitikát akarnak folytatni, akkor a másik frontszakaszon, a belpolitikában kell komoly változásokat végrehajtani. A lényeg, hogy jelenleg Franciaországban a személyi hatalom rendszere már sokkal kevésbé szilárd, mint korábban és a demokratikus rendszerváltozás esélyei fokozódtak. AZ ELMÚLT NAPOKBAN fejeződtek be Erhard kancellár és Johnson elnök tárgyalásai. A megbeszélések során a kancellár meglehetős nyíltan felszólította az Egyesült Államok felelős politikusait, méltányolják Nyugat-Német- ország követeléseit, különösen ami az atomfegyvereket illeti. Erhard ugyanakkor frontális támadást indított minden olyan szerződés ellen, amely gátat vetne az atomfegyverek elterjedésének. A képhez tartozik, hogy a vietnami háború fokozódásával egyenes arányban nő ' Bonn katonai jelentősége az Egyesült Államok szefriében. Egyes jelentések szerint az agresszióban részvevő amerikai csapatok létszámát állítólag 200 ezer fővel kívánják kiegészíteni. Ezt a kontingenst Európából vezényelnék a délkelet-ázsiai térségbe, helyüket pedig a Pentagon tervei szerint nyugatnémet katonai egységek töltenék be. A veszélyes terhek közé tartozik, erről a Spiegel című nyugat-német hetilap adott hírt, a sok cáfolat után, az amerikaiak mégis elhelyeznék az atomaknákat Nyugat-Németország- ban. A lap részleteket is közölt: Lemnitzer NATO fő- parancsncík javaslatára az amerikai hadügyminiszter elrendelte, hogy ezer atomaknát szállítsanak az NSZK-ba. Az atomaknazár a közlemény szerint már meg is érkezett és azt az amerikai haderők bunkereiben tárolják. WILSON ANGOL MINISZTERELNÖK washingtoni megbeszéléseiről csak semmitmondó protokolláris közleményt adtak ki, de a jelentések szerint Johnson elfogadta Wilson rhodesiai politikáját, a brit miniszterelnök pedig továbbra is támogatja az amerikaiak agresz- szióját Vietnamban. Megtárgyaltak egy úgynevezett „munkaprogram” javaslatot is. Wilson indítványozta, hogy közös parancsnokság alatt egyesítsék az amerikai, angol, ausztráliai és új-zélandi katonai erőket a közép-keleten, az indiai-óceán térségében és a Délkel et-Ázsiában ellátandó feladatokra. Ez lényegileg annyit jelent, hogy Wilson hajlandó az amerikai világcsendőr mellett se- gídszol gála tot vállalni. Nyílt kérdés viszont, hogy a veszélyes diplomáciai csomaggal hazaérkező angol kormányfőt milyen hangulat fogadja majd az elkövetkező napokban, hiszen Wilson egyre inkább Amerika felé hajló vonal- vezetését a közelmúltban már munkáspárti Berkekben Is támadták. VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓSORBAN, foglalkoznunk kell a vietnami eseményekkel. Az amerikai közvélemény alakulását tükrözi, hogy a baloldalisággal aligha vádolható Mansfield amerikai szenátor, aki egy csoport élén világkörüli utat tett és Dél- Vietnamba is ellátogatott, saj- tónyilakozatot adott. Ebben egyebek között kijelentette: „Az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy tárgyaljunk a vietnami konfliktus rendezéséről. Minél tovább késik a megoldás, annál baljóslatúb- bá válik ez a probléma.” Ez a megállapítás, bármenynyire is óvatosan fogalmazott az amerikai politikus, lényegileg szembehelyezkedik a háború fokozására, sőt kiterjesztésére irányuló amerikai katonapolitikai tervekkel. De még nem jutott el a Szovjetunió álláspontjához, amelyet személy szerint legutóbb Gromiko külügyminiszter fejtett ki: „A vietnami háború beszüntetése csak az amerikai agresszió abbahagyásával és az amerikai csapatok kivonásával lehetséges. Az egyetlen megoldás az amerikaiak távozása.” Sümegi Endre Biztos jövedelem sí saeraddéses DOHÁNYTERMELÉS Magas beváltási árak, természetbeni juttatások. Ingyenes védőszer, permetezési költségtérítés. Kössük meg mielőbb az 1966. érd dohány te rmelési szerződést! Vietnami helyseiké p A tűzszünetig változatlanul folytak a harcok A karácsonyi tűzszünet dást intéztek egy szabadság- «36 gépet vesztettek Észak- előtt változatlanul folytak a harcos-egység ellen, de csak Vietnam fölött, harcok a különböző dél-viet- kis károkat tudtak okozni. Hanoiban fogadást rendeznami frontokon. Az AP hir- A hanoi rádió jelentése sze- tek a VDK néphadserege meg- ügynökség jelentése szerint rint 12 nap alatt, (december alakulásának 21. évfordulója az 1. számú amerikai légi- 22-ig bezárólag) a VDK lég- alkalmából. Megjelent a foga- mozgékonyságú hadosztály elhárítása 21 amerikai gépet dáson Ho Sí Mihn elnök és helikopteres alakulatai Phu semmisített meg, s így ez- Vo Gnuyen Giap nemzetvé- Cat térségében rakétatáma- ideig az amerikaiak összesen delmi miniszter is. Terrorhullám Dominikában Caamano sajtóértekezlete Caamano volt köztársasági elnök szerdán megtartotta első sajtóértekezletét a santiagói véres események óta. Figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem sikerül az országban helyreállítaiú a törvényes rendet, az áprilisban kezdődött négyhónapos polgárháborúnál még sokkal súlyosabb incidensek történhetnek. Caamano elmondta, hogy az elmúlt néhány napban a fővároson terrorhullám söpört végig. Három független rádió- állomást leromboltak és mindennaposak a politikai jellegű fegyveres támadások magánszemélyek otthona és hivatalok ellen. Az UPI tudósítója helyzetjelentésében leírja, hogy az utcákon a santiagói események óta fegyveresek cirkálnak és a lövöldözések is gyakoriak. A rendőrség szerda éjjel találta meg az összetűzések nyolcadik áldozatának holttestét. — Kevés az olyan bátor ember, aki vállalja a kockázatot és este 10 óra után az utcára merészkedik — írja a tudósító. A hadügyminisztérium szerdán jelentést juttatott el Go- doy elnökhöz, amelyben megállapítja, a santiágói véres események során 28 személy vesztette életét, 17-en pedig megsebesültek. Ez az első hivatalos bejelenti és az áldozatok számáról. A beszámoló éles támadásokat intéz a dominikai kommunisták, Caamano ezredes és az alkotmányos erők ellen. Azt állítja, hogy Santiagóban a kommunista párt és a július 14. mozgalom fegyveresei kezdték a lövöldözést, az „április 24-i kommunista lázadás” folytatásaként „Caamano ezredest és híveit azzal vádolja, hogy „a szélső-baloldali pártok befolyása alatt állnak”. De Gaulle 1966-ban az EAK-ba látogat KAIRO (MTI) A kairói sajtó vezető helyen közli azt az értesülését, hogy 1966. folyamán De Gaulle tábornok az EAK-ba látogat A francia köztársasági elnököt Nasszer elnök októberben hívta meg hivatalos látogatásra. Az O AS-elit éltek 95 százaléka már kiszabadult PÁRIZS (MTI) A karácsonyi ünnepek előestéjén 168 OAS-elítéltet bocsátottak ki a francia börtönökből De Gaulle köztársasági elnök kegyelmi rendelkezése alapján. További 39 elítélt büntetését leszállították. Ez volt a nyolcadik amnesztia, a 3300 OAS elítélt közül már csak 176-ot tartanak fogva. A kormány a jövő év elejére újabb kegyelmi törvényt készít elő. A Neues Deutschland a lengyel-—nyugatnémet püspöki levélváltásról BÉRŰN (MTI) A Neues Deutschland pénteki száma „Revansista szellemi püspöki akció” cimmel hosszabb cikkben foglalkozik a lengyel és a nyugatnémet katolikus püspökök levélváltásával. A lap megállapítja, ebben a levélváltásban az a legcsodálatraméltóbb, hogy mindkét partner úgy tesz, mintha az NDK nem is léteznék. A német püspökök például meghívták a lengyeleket a meisseni püspökség megalakításának milleneuma alkalmából 1968-ban rendezendő ünnepségekre, s e meghívás alatt ott áll. a nyugatnémet püspökök aláírása is. „Milyen alapon adhatnak ki az NDK-ba szóló meghívást az NSZK polgárai? — kérdezi a Neues Deutschland, hiszen jól tudják, hogy minden állam saját törvényeinek megfelelően saját maga dönt külföldi polgárok beutazásáról.”. A lap a továbbiakban arról ír, hogy az NDK-bell katolikus püspökök egészen különleges helyzetbe sodorták magukat. „E püspökök aláírtak egy olyan írást, amely közvetlenül kormányunk békepolitikája, sőt államunk ellen irányul. Emlékeztünk rá, hogy Bengsch berlini érsek pontosan egy évvel ezelőtt NDK-beli katolikus személyiségeket egyházi „emigránsoknak” nevezett, mert ezek az NDK fővárosában Európa sok országából — a többi között Lengyelországból is — érkezett katolikus papoknak és világiaknak békekonferenciát tartottak, s most azt látjuk, hogy az érsek olyan politikai akció részvevője, amely a bonni kormány agresszív revanspolitikájának szellemében született. Tudjuk, hogy az NDK katolikus lakossága (az állam lakosságának nem egészen 10 százaléka — szerk.) nagy többségében támogatja kormányunk béke- és barátsági politikáját Nehéz tehát megérteni, hogy az NDK katolikus püspökei mit várnak attól, ha államunk katolikus lakosságának érdekei ellen cselekszenek” — állapítja meg a Neues Deutschland cikke. Szamuely Tibor születése 75. évfordulóján Nyír egyhazáról indult el meteorszerű életútja 1895. december 27-én. Nevét úgy emlegették, mint a forradalmi kérlelhetetlenség megtestesítő- jéét: harcostársai tisztelettel és elismeréssel, ellenségei félelemmel teli gyűlölködéssel. Mert Szamuely Tibor a munkásosztálynak ama vezetői közé tartozott, akik együtt győztek és együtt buktak el, a proletár-tömegekkel, me• lyek 1919-ben Magyarországon 133 napig kezükben tartották a hatalmat, vérük hullatásával küzdöttek, hogy megvalósíthassák álmukat, az új, igazságosabb társadalmi rendet. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a párt a legnehezebb feladatokat bízta rí: előbb a Közoktatásügyi Nép- biztosságon dolgozott, aztán rá hárult a nem könnyű teendő, hogy emberi körülmények közé, új lakásokba helyezze a nyomortanyákon sínylődő sokgyermekes proletárokat. Ezt követően a Hadügyi Népbiztosság egyik vezetője, a forradalmi törvényszék elnöke lett. ö volt a forradalom villogó karja, aki kislétszámú csoportjával lecsapott az ellenforradalmi szervezkedőkre Pest és Szolnok megyében, a Bácskában, a Dunántúlon. Legendák keringtek háláltmegvető bátorságáról, vakmerőségéről. Mindezt az erőt a forradalom igazságos ügyébe vetett hite, meggyőződése kölcsönözte neki. Ez tette képessé arra, hogy egy rozoga repülőgépen ellenséges frontok fölött kétezer kilométeres utat tegyen meg Leninhez, majd vissza, a magyar munkásokhoz szóló örök tanulságokat magában foglaló üzenettel. Szamuely, aki nem ismert ingadozást és megalkuvást, sem a külső, sem a belső ellenséggel szembeni harcban, szerette a dolgozó embereket, s azt tartotta, hogy forradalomban a humanizmus egyetlen ismérve: nem kímélni a haladás, a szabadság ellenzőit. Álláspontját az eseményeié tragikusan igazolták: az elbukott forradalom népén a burzsoázia kegyetlen bosszút állt. A fehér terror rettenetes pusztítást végzett a legjobbak soraiban. Az áldozatok között Szamuely Tibor volt a legelső. 1919. augusztus 3-án 29 éves korában hősi halált halt az osztrák határon, Savanyú- kútnál. i Ma lenne 75 esztendős: reá emlékezvei a forradalom iránti hűség, a hajthatatlan- ság megtestesítője előtt tiszteleg az utókor. V. F. Fények és árnyak Nyugaton Éi végi mérleg a „gazdasági csodák*’ országáról A „Morál” című nyugatnémet film nagy kasz- szasikert aratott, hiszen a jámbor néző oly sok szépet láthatott a pergő filmkockákon. A bonni gazdasági csoda új és régi kapitányai szerepelnek a történetben, motorcsónakok, tengerjáró jachtok, úszómedencék a villa kertjében, majd a legújabb hobby, a ló, mert egyes müncheni, vagy düsseldorfi nagyságoknak már az sem elég, hogy a családban férj és feleség külön-külön saját kocsiján szaladgál bokros ügyei után, számukra, most a paripa az igazi. És hiába okoz a lakáshiány világszerte nagy gondokat, megérkezett az „örömhír”: Richard Gabriel építész toronyházat tervezett nyolcezer lakással. Az épület még nincs kész, de már hirdetik a lakosztályokat: „Lakjon 1250 méter magasban”. A lakbérekről még nemigen esett említés, érthető, hiszen az épület költségei meghaladják ( az 500 millió dollárt. Csak a 12 méteres modell került 5 ezer dollárba. Már a helyét is kiválasztották, Kölntől délnyugatra. Itt megfelelő a talaj. Utazzunk tovább a vonzó, fényes „nyugati csillagok” között. íme, a legragyogóbb: az Egyesült Államok. Bizonyos számadatok valóban so- katmondóak. Az elmúlt négy esztendőben az ipari termelés 36 százalékkal növekedett. Az autóipar 6 millió kocsit gyártott, igaz, hogy ebből egymillió eladatlan maradt A hivatalos statisztika viszont lehet, hogy ellensúlyképpen, közzétette a számadatot: tavaly az amerikaiak 774 millió doháért vásároltak hangszereket, 400 ezer zenetanár él az Egyesült Államokban, annyi mint Luxemburg egész lakossága. Érdekes hir érkezett Angliából is. Az angol főnemesek londoni értekezlete elhatározta, hogy létrehozza a „várurak szakszervezetét”, üzleti érdekeik előmozdítására. Az alakuló ülésen részt vett 4 herceg, 3 márki, 6 gróf és 47 alacsonyabb rangú arisztokrata. Azóta már számos „kékvérű” virágzó „nagyüzemmé” fejlesztette kastélya mutogatását. A kastélyok mellett éttermeket, teázókat, sőt állatkertet is rendeztek be a vonzóerő növelésére. t Ezek után nem lehet vitás előttünk, hogy milyen óriási léptekkel tör előre a haladás a büszke Albionban, ha még a hercegek is „szervezett munkásokká” válnak. Nem is beszélve az egyszerű emberek „paradicsomi boldogságáról”, akik majd jó pénzérté könnyebben juthatnak az ősi várkastélyok ragyogó közelségébe. Maradjunk Angliánál. Egy hivatalos állami bizottság foglalkozott a londoni problémákkal. Megállapították: csupán Londonban • 7 ezer ember van fedél nélkül. Akadnak azután olyan lakások, ahol több család lakik, közöttük a választóvonalat egy takaró, vagy krétavonal jelzi. „Dickensi állapotok ezek”, szögezte le a bizottság. Még külön probléma, hogy annak idején a nyomortanyák elsősorban az East End-en helyezkedtek el. A keleti városrész azonban egyre tért hódít. Egyre nő. A nyomor terjeszkedik. A jelentés csak egy szű- kebbkörű problémával, a lakáshelyzettel foglalkozott. De korántsem ez az egyetlen sötét pont az angol gazdasági életben. Mindössze egy hét alatt Angliában 275 élelmiszer és közszükségleti cikk drágult. És ezzel egy esztendő alatt 960-ra emelkedett a megdrágult árucikkek száma. Holott a kormány épp az árszínvonal rögzítését ígérte. Idézzünk ezek után az Egyesült Államokból egy gazdasági szakférfiút. Az amerikai központi bank elnöke, McChesney Martin figyelemreméltó megállapításokat tett: „Bizonyos nyugtalanító hasonlóság mutatkozik az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete és az 1920-at követő bo- ji lórid esztendő között, amikor aztán végül is elérkezett a nagy 1929-es válság”. Az elnök arra is utalt, hogy nagy az eladósodás belföldön és külföldön egyaránt, a fizetési mérleg évek óta deŰ-
