Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-25 / 307. szám
Viláu proletárjai, egyesüljetek! TC/iráesjOitn, 1965 AZ MSZMP NOGRAD M E G Y E I B I Z O T T S A G A ES A MEGYEI TA XXI. ÉVF. 307. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1965. DECEMBER 25., SZOMBAT A Baj nélküli Föld Í gy imák, nagy betűvel, ha lenne saját ábécéjük, s ha nem lennének, valamennyien analfabéták; a brazíliai őserdőkben azonban nem betűkkel, hanem a természettel hadakoznak. Mégis, esténként, törzsi ünnepeken, az óregek csendes szóval, a tűz mellett a Bajnélküli Földről mesélnek. A tupi indiánok legszebb legendája ez: van valahol egy föld, folyókkal, erdőkkel, vaddal, ahol jó és szép minden, ahol az ember megteremtette vágyak és a valóság harmóniáját. Ezt hívják ők Bajnélküli Földnek; hisznek abban, hogy egyszer — ha nem ők, akkor gyermekeik, azok gyermekei — eljutnak oda. Csak a maroknyivá olvadt tupi törzs vágya lenne ez? Mennyi álom, mennyi vágy, tervek mily sokasága — s mennyi keserűség, kiábrándulás, csalódás. Mennyi bukás — és mégis, mennyi győzelem! A történelmi háborúk időpontját, királyok akaratát, s népek szenvedéseit jegyezte fel. Hiányos ez a történelem! Nem örökítette meg, s nem adta nemzedékről — nemzedékre tovább, miről álmodott a piramisok kövét vonszoló rabszolga, a pihenők pillanataiban mire vágyott — korty tiszta vízre, egy mosolyra, egy emberi szóra? — a gótika katedrális csodáit emelő munkás, verejtékét törölve mire gondolt, mint mesz- szi, de egyszer beteljesülóre a gépek mellett robotoló proletár?! Másféle történelem kellett ahhoz, hogy benne jusson hely a kisembernek is. Aki csak magot hint a földbe, csak követ farag, s illeszt ma- gasbaszökő épületté, csak dolgozik, s ha harcolni kell, névtelen harcos; mégis, néhány évtizede írnak ilyen új történelmet. A tupi indiánok szép, de naív legendája a Bajnélküli Földről a legfontosabbat nem említi: hogy csak vágyakozni, csak óhajtani, csak álmodozni — százszor, ezerszer bizonyította a történelem — any- nyi, mint feladni a Bajnélküli Földet. Csakha vágy és akarat, álom és cselekvés lép szövetségre, ha az egyes ember és a nagy egész megtalálja az összekötő kapcsokat, ha az ember és társadalom azonos irányban — előre — mozdul, akkor kerülhet látóközeibe, akkor lesz elérhető a Bajnélküli Föld. A tupi indiánok legendája ezeréves vágyakat foglal ösz- sze: a földtörténet porondjára legfontosabb tényezőként lépő homo sapiens örök vágya. Kik és mennyit harcoltak érte! Tudósok és szántóvetők, szabadságharcosok vezéralakjai s proletárküzdelmek katonái, mindazok, akik felismerték, hogy nemcsak álmodni, hanem tenni is kell, s akik közül sokan a legtöbbet, életüket is erre áldozták. Az örök vágy határozott alakját csak alig évszázada öltötte fel, a történelemi nagy tanulságait összefogva, a holnap és a holnapután útját is meghatározva, vágyak és tettek szintézisét a tudományos szocializmus teremtette meg. Tudományos és történelmi foglalatba ágyazódott mindaz, amit kisebb és nagyobb csoportok az ókortól a kapitalizmus hajnaláig akartak s cselekedtek. Mi rokonft- ja Spartacust és társait Dózsa parasztjaival? A máglyán elégő Giordano Brúnót s a költőt, aki a segesvári csatában esett el ? A Téli Palotát ostromló orosz proletárt, s a puskát a földművelő eszközei mellett tartó vietnami parasztot? Ki mindenkit lehetne s kellene még felsorolni, kik vágyaiban és tetteiben, a sokévszázadnyi időkülönbség ellenére mindig ott az azonos, a közös: a jobb, emberibb holnap akarása. A gondolat nem ismer országhatárokat, nem béklyózhatja bilincs, nem gátolhatják szárnyalását törpe akarnokok. Leverték a rabszolga lázadásokat, az inkvizíció megölte a szabad gondolat embereit, voltak bukott forradalmak, s mégis, a történelem vörös fonálként húzódik végig a tiszta és szép emberi vágyak, tervek nemzedékről nemzedékre adott gondolata. Tétova útkeresések és reménytelen harcok után éppen a szocializmus volt az, amely egybevetette a vágyakat és a realitást. A szocializmus volt az, amely nemcsak akarta, hanem meg is változtatta a történelmet, először mint forradalmi gondolat, majd mint létező valóság. A szocializmus jelentette és jelenti — a megannyi megoldásra váró napi gond ellenére is — vágyak beváltásának, tervek megvalósításának, álmok realitásának történelmi korszakát. M i mindenre vágyakozik az ember? Kis és nagy vágyak milyen gazdag, sokrétű világa: szabadsága, hogy maga szabja sorsát; egyenlőségre, hogy ne ismerje, mi a szolgaság, az alázat; boldogságra, hogy ne rettegve várja a holnapot, ne érezze minden percében a bizonytalant; dús termésre, hogy gyermeke ne ismerjen ínséget; egészségre, s holnapot tudásra; barátságra szomszéd és távoli népekkel; békességre glóbusi és családi méretekben; szellemi és anyagi gyarapodásra; s még mi mendenre! Korunk fő jellemzője, a szocializmus mennyi mindent váltott be e vágyakból: szent és sérthetetlen joggá tette a szabadságot, az egyenlőséget; vezérlő elvévé a békét és barátságot; bizonyossá a holnapot, s vonzóvá, még emberibbé a hol- naputánt. Es megtanította az évezredek óta vágyakozó, de harcolni — céltudatosan, nagy határozottsággal alig évszázada bontakozó — cselekedni nem egyszer rest embert, hogy saját sorsa csak akkor lehet jobbá, ha másoké is jobb lesz, hogy vágyai, álmai biztosan csak társadalmi méretekben teljesülhetnek. Béke-e a béke, ha csak egy portára terjed, barátság-e a barátság, ha csak egy-egy embernek szól? Mit ér a mások boldogtalanságán szerzett boldogság? Hová vezetnek vágyak és tervek, ha csak a mai napot látják, s szem elől tévesztik a holnapot? A fogalmazás más-más, de a gondolat azonos: a brazil őserdőben, Európa metropolisaiban, a világon mindenütt. Az egyszerű emberek gondolata, vágyaik kiindulópontja, terveik vezérlőcsillaga azonos: emberibb holnapot. Ami másutt még csak vágy, az hazánkban, húsz esztertweje, fokról-fokra növekvő valóság, ami másutt még csak cél, nálunk természetes: a társadalmi méretű összefogás. Megtanultuk a történelmi leckét, s megjegyeztük a sok keserű tanulságot, de elődeink dicső tetteit is. Szentté és sérthetetlenné tettük eszméink és gyakorlatunk alapját: a szabadságot, a barátságot. És a történelem középpontjába azt álMeditáció a meggyőződésről (3. oldal.) lítottuk, akiért és aki által van minden: a dolgozó embert. A társadalomtudományok precíz fogalmakkal jelölik ezt: osztálynálküli társadalom. Azután: népi, nemzeti egység. Majd: a szocializmus alapjainak lerakása. És: békés egymás mellett élés. Az eszmékben, tettek iránytűjében emberi vágyak szintézise: az anyáé, hogy békében nevelje gyermekét, a földművesé, hogy gazdagabb termést arathasson a földeken, a munkásé, hogy több és jobb kerüljön ki a keze alól, a szellem emberéé, hogy holnapba mutató tervei mindenkit szolgáljanak. Ki tagadná átmeneti kudarcainkat, de ki vonhatja kétségbe győzelmeinket? Voltak tévedéseink, s vannak gondjaink, de győzelmeink, eredményeink sem kicsinyek. A mi győzelmeink, s a mi gondjaink ezek. Mind jobban társé lesz az egyes ember, s mind jobban megtanulja, csak a többiekkel együtt teheti meg biztonságosan lépteit. Csak akkor gyarapodhat, ha másokat is gyarapodni segít, ha holnapját az ország holnapjához igazítja. A vágyakozó emberből mindinkább céltudatos ember lesz: cselekvő részese gondoknak és örömöknek. Nem sima út ez, nemcsak szép, jó, örömteli állomásai vannak, a nehezét is vállalni kell. Egyébként és társadalmi mérétekben. Mert a kettő összefügg, el nem választható. Az ember, önmagában, a többi ellenében, a társadalmi akarattal szemben juthat-e valamire? A többivel együtt, a társadalmi akarat részeseként azonban mindent elérhet! A zöld ágakon gyertyák gyúlnak, fenyvesek illata tölti meg a szobát, együtt a család, csókok, ölelések. Ünnepi, szép pillanatok ezek. De pillanatok csak, mert a történelem men pihen: a világ ünnepel, de szenved is, örül, de keserűségre is van oka. Sokféle az ünnep, mint ahogy sokféle az ember is. Részleteiben sokféleként gondolja el a holnapot, de alapjában mégis egyöntetűen. Van, aki csak vágyakozik, álmodozik, s van, aki már mindezt eltéphetet- lenül összefűzte a tettel. Van, aki szolga még, s van, ki a maga ura lett. Mégis, az idegszálak rezdüléseiben, a szív dobbanásában közö6 a gondolat: örömök és gondok, harcok, bukások, győzelmek útján évezredek célját közelítjük meg, az Ember szép és igaz birodalmát, a Bajnélküli Földet. A munkásőr búcsúja Lajos (5. oldal) i5. oldal.) Kultúrpalota — és emberi igények (7. oldal.) Mecser New Yorkba készül (8. oldal..' Karácsony a lírában (9. oldal.) Irodalom (10—11. oldal.) Tudomány-technika (14. oldal.) (Koppány György felvétele) Ezerkétszáz új kórházi ágy, jelentős felújítások az egészségügy 1966. évi tervében Cserba László, az Egészség- okoz az orvosi rendelők és A fekvőbeteg-ellátást je- ügyi Minisztérium főosztály- lakások problémája. lenleg mintegy 77 000 kórháA beruházások között a 21 ágy szolgálja, kórházaink legnagyobb helyet a kórház- legnagyobb része azonban révezetője tájékoztatta az MTI munkatársát egészségügyünk 1966-ra tervezett fejlesztéséről. Rámutatott, hogy a harmadik ötéves terv céljainak megfelelően a jövő évi terv középpontjában a betegellátás személyi és anyagi feltételeinek továbbítása áll. Előreláthatólag hatvannal növelik az építési program foglalja eL összesen 1200 ággyal fejlesztik a kórházak befogadóképességét. A hangsúly most az általános kórházak építésén van. Jövőre elkészül a csak- a berettyóújfalui, a debreceni, nem 600 ágyas salgótarjáni a szekszárdi, a szombathelyi orvosi körzetek és harminccal me0Vei kórház és a 400 ágyas és a veszprémi kórházat újítgi, korszerűtlen épületben van elhelyezve. Ez a körülmény teszi jelentőssé a minisztérium programját. Vidéken a kalocsai, a győri, orosházi kórház. ják fel. A jövő évben 1200-zal növelik a bölcsődei hálózat, kétszázzal pedig a csecsemő otthonok elhelyezési lehetőségeit. A 3—18 éves korú fogyatékos a városi gyermakkörzetek számát. A szakorvosi napi óra- A legjelentősebb alkotás a szám tervezett fejlesztése pécsi egyetem klinikai tömb- 1200 óra, aminek zöme — jének befejezése. Ez a 200 mintegy 800 — óra a fogásza- millió forintos költséggel több ti bővítésre jut. Ez lehetőséget éve épülő beruházás lehetővé ad, hogy az idén végzett 170 teszi az egyetem belgyógyá- gyermekek elhelyezését eddig fiatal fogorvos után, jövőre szati, sebészeti, szemészeti és 1750 egészségügyi gyermek- ugyanennyi új fogorvost állít- ortopéd klinikájának korsze- otthoni ágy szolgálta. Ezek sanak munkába. A tervek rű elhelyezését. Az egyetem száma jövőre a szombathelyi „személyi fedezete” az egye- „elméleti tömbjére” amelyet és az egri intézetek üzembe- temekről kikerülő fiatal or- előreláthatólag 1967—68-ban helyezésével 500-zal nő. A vosokkal és fogorvosokkal biz- adnak át, jövőre 25 milliót szociális otthonok befogadótosított, ugyanakkor gondot fordítanak. Prométheusz • Földre lopta az égi- ektől a tüzet és megtanította rá az Embert. Meglakolt érte: sziklához láncolták az istenek, ám a tűz már az emberé volt. A Prométheusz láncait letépő Herkules — akit a monda említ — már bizonyára a tűz- tudó Ember. A tűz adja a meleget és a fényt; éltető elemünket és világunkat. Nélküle dermedt lenne a kozmosz — és betekint- hetetlen az éjszaka. A fény a fürkésző Ember tudásának ereje. Belátja általa a FÉNY A PIPISEN távokat s nemcsak azt, amelyet bír, már azt is, melyet földi körein túl majd bírni kíván. Az Ember felemelte a fényt, hogy messzebb tekintsen sugarával. Hegy ormára tűzte szikraparányát s ellát mellette Londonba és Párizsba, Moszkvába, Rómába, vagy Hamburgba s fel, az űr végtelenébe. A fény útja — úgy tanulta meg az Ember — háromszázezer másodperckilométer. Egyetlen szempillanat. Ezt a száguldást már irammal bírja az Ember. Ott ül a fény a Pi- pis tetején. Csillagnak véled, de ragyogóbb. .. Szobádban ülsz és elébed hozza sugarával örömeit és gyászait az emberi történéseknek. Ragyog a csúcson, mutat eligazodni sorsunk bonyodalmas útjain, átveri előttünk a homályt, tágítja előttünk a homályt, tágítja látásunk határát. Egy éve lakozik a Pipisen a fény. Karácsony volt akkor is, amidőn fellobbant. Azóta árad ránk, hozza otthonunkba a Föld üzeneteit. Londonból és Párizsból, Moszkvából és mindenhonnan, ahol az Ember lábát megveti, teremt és ront, örvend és kínokat áll, — harcát vívja a teljesebb létért. A Prométheusz- emberért — a Her- kules-ember. A Herkules-ember, aki a Pipis csúcsára is felültette a homályokon áthatoló Erőt. (b. t.) képessége 800 ággyal bővül, részben a második ötéves tervben épült nagyszénási otthon, részben különböző épületátalakítások, bővítések révén. Nyíregyházán és Zalaegerszegen 200 ágyas új otthonok építését kezdik meg. (MTI) Radványi—Rusk találkozó WASHINGTON (MTI) Radványi János követ, a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének ideiglenes ügyvivője csütörtökön délután találkozott Dean Ruskkal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A félórás megbeszélés során általános és a két országot érintő kérdésekről volt szó. r>
