Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-19 / 302. szám

r io NŐGRÁD 1965. december 19., vasárnap Szú fit faiak a izerdetre Karácsony a gyermekvárosban ..Hazamegy, hazajön, haza­jár”. A fóti gyermekváros ka­pujában hallom ezeket a sza­vakat, e gyermekvilág sajátos életének többértelmű ki­fejezését. Mert karácsony­kor a gyermekváros lakói­nak egy része hazamegy szü­leihez, pontosabban apjához, édesanyjához vagy más hoz­zátartozójához. Ám az ünnep végén, amikor a kapuban csengetnek, a kisgyermekek így szólnak a kapus bácsinak: ..Csókolom, visszajöttünk, ha­zajöttünk.” Bizonyára az idén is így lesz. Karácsony előtt már tudják, készülnek rá. ünnepi programot szerveznek. Kilenc- százhúsz gyermekvárosi állam­polgár várja a szeretet, a békesség családi ünnepét Kilencszázhúszból kétszáz óvo­dás, 480 általános, s 240 — 14 évtől 18 évig — szakközép- iskolás, iparitanuló vagy me­zőgazdasági szakmát elsajátító fiatal. Karácsony estéjén a nagyobbak felviszik otthonaik­ba a kisebbeket, fogadott öcs- cseiket, húgaikat — új moz­galom ez a gyermekvárosban, a falakon belüli testvérszel- lem —, s leülnek velük, ját­szanak. A hároméves csöpp­ségnek, az ötéves óvodásnak jólesik a 18 éves „néni” vagy „bácsi” szeretete, barátsága. Ezen az estén az idősebb öle annyi, mintha apjáé vagy any­jáé lenne. Ez esetenként még alkalomszerűen megy, s ha a jövőben általánosabbá válik, sokat pótol. Karácsonykor este: díszes fenyőfa áll a városka ottho­nainak közepén, itt is, ott is gyertyák gyulladnak, aprócska lángok vibrálnak, csillagszó­rók sercennek, szikráznak — az ünnepi hangulat, az aján- dékvárás, az apró kis titko­lódzások, a meglepetés izga- lomtüzei. A nagyobbak süt- nek-főznek, elkérték a hozzá való anyagot a konyháról, má­kos kalács tésztáját tekerik, szórják a cukrot, készítik az ünnepi vacsorát. Ilyenkor el­maradhatatlan a mákosguba, a palacsinta. A lányok papucsot, babát varrnak a kisebbeknek, fogadott testvéi eiknek. S mire elérkezik a gyertyafényes este marad. És amikor tűi ’ . >ki megtalálta a maga karácsonyi meglepetését, amikor már le­csitult az izgalom, az öröm zaja, a csendet megtöri az énekszó, a szavalat, a muzsika, az önfeledt, boldog játék örömzsivaja. Rögtönzött mű­sorokat adnak egymásnak a városka lakói. Karácsonykor, este: a neve­lő családját az otthonba invi­tálja, s együtt ünnepel a még nagyobb gyermekcsaláddal. Így maradnak késő estig, kö­zös szórakozásban. Az is gyer­mekvárosi szokás, hogy laká­sába viszi a nevelő a benti gyereksereget. Ha csak lehet, mindenki, a város vezetői együtt marad­nak a gyermekekkel. Az igaz­gató, s a tanárok „pendliz­nek” az otthonok között, ide- oda mennek, látogatják a ka­rácsony esti gyermekcsaládot. Korácsonykor, este: sokan hazamennek a gyermekváros­ból: az egyik részlegből, ahol 480 fiú él együtt, 80 eltávozik. Az egyik 240-es létszámú leányotthonból 120-an indul­nak haza. Készül az ajándék: fapálcikából lovacska, bárányka nak, amelyet az állam nyújt a fóti gyermekvárosnak. Csengetnek. Még nem a ka­rácsonyfa gyertyagyújtásához, szünet van, vége a tanításnak, özönlenek a gyerekek, átöltöz­nek, indulnak ebédhez. Rö­vid közvéleménykutatás, ka­rácsonyi statisztika a folyosón. —- Milyen itt a karácsony? — Szép. Őrsönként tartjuk az otthoiuj.. _.i, a nevelőiekéi együtt. A kérdezett élénk tekinteti', mosolygós, szemű, piszeorni kisfiú, Jeremiás János, alt második mondatában ázz;-.! büszkélkedik, hegy a báty.a bokszoló. S a „mit szeretnél' kérdésre így hangzik a válasz: „Bélyegalbumot”. — Nagyon szép nálunk a karácsony — mondja Csorba István. — Én olyan autót szeretnék, amelynek a tartá­lya felemelkedik és kiömlik belőle, amit hoz. Békés Attila VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Az idézett újság (címét megtudhatjuk rejtvényünk vízszintes 2. sz. sorának megfejtéséből) megjelenésének évfordulóján ünnepeltük a Magyar Sajtó Napját. A lap císő száma vezércikkének címéből (vízszintes 52.) feleletet kapunk arra, hogy mit tekintettek a legfontosabb fel­adatnak, s a cikk egy mondata (függőleges 1. és függő­leges 11.) arra is választ ad, milyen cél megvalósításáért szálltak harcba a lap írói. VÍZSZINTES: 2. Az idézett lap címe. 10. Lám. 12. L.T. 14. Exsakkvilágbajnok. 15. Gyomlál. 16. Kötőszó. 17. Fel­fog. 19. Hang nélküli gyík. 21. Mezőgazdasági munkát végez. 22. Zug — ikerszava. 23. Ijed. 25. Szállíttat. 27. Maró folyadék — névelővel. 28. Jugoszláv város. 30. El­törik a mécses. 31. Névelő­vel — az egyik magánhang­zó. 32. Rosszalást kifejező szó. 34. Retesz. 35. Vissza - nem használ. 36. Rendfo­kozat előszava. 37. Erősen kopogtat. 39. Helyhatározói rag. 41. Fiatal ló. 43. Csó­nakot hajt. 44. Szemébe mondja — az igazat: 46. Né­piesen — könyvből szavakat mond. 47. Román folyó. 48. Kőtörmelék. 49. Szerkezet. 51. Becézett női név. 52. Az idé­zett vezércikk címe. 56. Név­elő. 58. Balatont a Dunával összekötő csatorna. 59. Hely­határozó szó. 60. Híres szí­nésznőnk névjegye. 61. Me­zőgazdasági termény. 63. Mu­tató sző. 66. Görögkeleti hor­dozható szentkép. 67. Színe- java helyett mondhatjuk. 69. Kérdöszó. 71. Építészeti stí­lus. 72. Nem be. 73. Álló­víz. 75. Váltó. 76. Latin — és. 77. Az egyik legnagyobb sivatag. 78. ... véletlen. 80. Biztatást kifejező szócska. 81. Még nem egészen Sarolta. 83. Több mint ronda. FÜGGŐLEGES: 1. Az idé­zett mondat első része. 3. Szám. 4. Szó végén áll. 5. Ragadozó madár. 6. Járda. 7. Gyorsan lépked. 8. Nem hasz­nál. 9. G. T. 10. Zsáner. 11. A függőleges 1. folytatása. 13. Oroszul — három. 18. Is­meret. 20. Nem nagy. 21. Tettleg bántalmaz. 22. Ki­mondott kettős mássalhang­zó. 24. Táncdal-énekesnő. 26. A vízszintes 2-ben szereplő lap egyik szerkesztőjének utóneve. 27. Kerti szerszám — névelővel. 29. Képző. 31. A fej része. 33. A jelen után jön. 36. Határozottan szeretném. 38. Nem egészen — rezonál(!) 39. A morze rövid és hosszú jele. 40. Nem kemény. 42. Kevert — Vica. 44. Akasztófa. 45. Köny- nyelmű. 48. Tüzet éleszt. 50. Kis — Pál. 53. Azonos más­salhangzók. 54. Súlyát meg­állapítja. 55. Tetejére. 57. Kabátot. 62. Szeszesital. 63. Jegyez. 64. Kimondott más­salhangzó. 65. Hangszer. 67. Aki a kártyázásba beleszól. 68. Táplálja. 70. Húz 72. Szá­raz kukoricaszár. 71. Tilos dolgot tesz. 77. Légnemű anyag. 79. Rangjelzés rövi­dítése. 81. Mássalhangzó ket­tőzve. 82. A mai napon. 84. Német — hoz, hez, höz. BEKÜLDENDŐ: függőleges 1. és 11., vízszintes 2. és víz­szintes 52. számú sorok meg­fejtése. A december 12-i rejtvény helyes megfejtése: Köszönjük élet áldomásai­dat ez jó mulatság férfi mun­ka volt. Legnemesebbekért. Könyvjutalmat nyertek: Gregor István Szécsény, Si­mon László Salgóbánya, Zim­mer Ede Starján. A könyveket postán küld­jük eL nem pótolja semmi. Mert saj­nos igaz: sok gyermekvárosi kis állampolgárnak az igazi otthonban nagyon rosszak a családi körülményei. Sokszor annyi negatív élménnyel jön vissza, hogy talán jobb lett volna, ha bent marad a gyer­mekvárosi otthonában. De az elvágyódás ereje is nagy, ezek a szívek mégiscsak látni akar­ják édesanyjukat, édesapjukat. Sokat lehet tenni a két kará­csony között a gyermekek ér­dekeiért, s amit kapnak az ál­lami gondviseléstől, még ér­zelmi támaszában is nagyobb talán, mint amit otthon nyújt az „igazi” szülő. Karácsony este után szín­házlátogatás következik, bent a fővárosban, vagy a gyermek- város mozija ad műsort. Az ünnepi programhoz tartozik a bélyegmúzeum megtekintése, kirándulás' a műjégpályára, a fedett uszodába, s onnan visz- szaérkezve este az otthonok­ban egymással vetélkednek, szellemi versenyen játszanak, „ki mit tud”-oznak. Sitáborról is szó van a legnagyobbak örömére, Budára viszi őket majd az autóbusz, de beszél­nek a többnapos túráról is, a kirándulásról a szép budai hegyoldalakra, mert Fót még­iscsak a homokdombok aljá­ban fekszik. S mindezek után ott a helyi mozi vagy a tv Már napok óta érkeznek az ajándékok belföldről, külföldről egyaránt Az igazgatósági szobában do­bozokat bontanak, mélyükről színes autók, babák, traktorok, mérlegek, villanyvasutak ke­rülnek elő. A Békés megyei nőtanács játék ókat és ruhane­műt küldött, egy amerikás magyar pénzt adott fel a gyer­mekváros címére, megjegyez­vén: „abból az alkalomból, hogy feleségem tíz évvel ez­előtt elhunyt”. Mindezek per­sze a szeretetnek, a figyelmes­ségnek apró jelei, kiegészítői annak a nagy áldozatvállalás­— Egy nagy autót szeretnék — mondja Sándor Ferkó foga­dott testvérének, Szabó Marika negyedik osztályos gyér mekvárosi tanulónak (Wormser Antal felvételei) Mekkora a villantok ereje ? Hazánkban a lecsapó villá­mok száma évenként mint­egy 300 000-re becsülhető. Sok emberben felmerült a kérdés: vajon nem lehetne-e azt a hatalmas energiát, amelyet a villámok képviselnek, vala­miképpen hasznosítani? Megmérték, mekkora a vil­lám haladási sebessége, s azt találták, hogy az legalább 100—120 km percenként. De a kutatóknak ez nem volt elég, azt kellett tudniuk, hogy milyen gyorsan változik a villamos feszültség és áram­erősség a villámban, vala­mint mekkora a változás? A villámban lezajló villa­mos kisülés, (amíg a feszült­ség hirtelen felugrik és nullá­ra csökken (néhány milliomod másodpercig tart. És az idő­tartam kezdetén 10—20 millió volttal növekszik a feszültség milliomodmásodpercenként, és hasonlóan meredeken ugrik fel az áramerősség is átlag­ban 6000 amperral milliomod­másodpercenként. A kialakult áramerősségek, — a mérések szerint —, a villámok 50%­ánál nagyobb mint 15 000 10%-ánál nagyobb mint 50 000 és minden századiknál na­gyobb a 100 0C0 ampernél. Kiszámították: a hatalmas áramerősségek következtébe; a villámcsatomában 10 - 15 000 fok hőmérsékletnek c 100 atmoszféra nyomásnr kell lennie! És mivel a vi lám lefutása után ez azonna széttágul, ez okozza a viláir- lás mennydörgéssel járó csat- tanását. Ez egyúttal megma­gyarázza a villám gyújtó és romboló hatását is. Mindebbői az is kiderült, hogy a villám­csatorna falának minden négyzetcentiméterére mintegv 100 kg nyomóerő hat! De miért nem lehet ezeket a hatalmas áramerősségeket valamiképpen „befogadni” é hasznosítani? Mert rendkívül rövid időtartamú áramlöké­sekről van szó. Az átlagos 15 000 amper erejű villám eg'- percen keresztül csupán egy­negyed amper állandó ára­mot adna! Ezzel pedig még egy kávét sem tudnánk meg­főzni. a Az óvodásokhoz már megérkezett a karácsonyfa. Még csu­pasz az ága, hamarosan díszes, csillogó, fényes lesz. az ajándékozás meleg perc-pil­lanata, a falak közötti gyer­mekvilág megtelik az otthoni hangulat szeretetével, a kará­csonyfák alatt az asztal aján­dékkal. Mindenki kap. A gyer­mekváros csomagját és a pat­ronálok, a városon túli aján­dékozók küldeményét. A kül­ső ajándék: közös tulajdon „Hazamégy, hazajön, haza­jár”. Karácsonykor: minden­kinek legyen valakije vagy valakijei. Az érzelmet — ész­szerűséggel kell pótolni. Pót­szer ez, akárhogy is beszélünk róla, ' az igazit, a szülői szeretetet 4

Next

/
Thumbnails
Contents