Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-20 / 277. szám

1965. november 20. szombat N ö G R A 13 3 A* ország’ energlahrljzete törekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítségei nyújt a KGST — A következő ötéves tervben több százezer fogyasztó kap propán-bután gázt A modem ipar fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele min­den országban, hogy elegendő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendel­kezésre. Másként nem képzel­hető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak meg­felelő ütemű javulása sem. Munkatársunk fölkereste Hász Istvánt, az Országos Energia- gazdáflkodási Hatóság vezető­jét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energia helyzetéről, az eddigi és a várható fejlődés­ről. — Milyen energiaforrá­saink jelenlegi helyzete, s mi­lyen változások várhatók? — Népgazdaságunk energia termelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a külön­böző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományok­ból, részben pedig energiahor­dozó termelésünk hazai adott­ságaiból következik. — Hazánkban is érvényesül az a világszerte erősödő ten­dencia, hogy az energiafo­gyasztásban mindinkább elő­térbe kerülnek a folyékony és gáznemű energiahordozók — a szénhidrogének — amelyek egyre növekvő részarányát a gazdaságos kitermelés, vala­mint a szállításban és a fel­használásban mutatkozó elő­nyös tulajdonságok (magas fűtőérték, homogén-minőség, a korszerű automatizált üzem­vitel szempontjából a könnyen kezelhetőség stb.) indokolják. — Hazánkban az illetékesek számos tanulmányt és számí­tást készítettek az energiafo­gyasztás szerkezetéről. Meg­állapították, hogy az energia- fogyasztás külföldhöz hasonló jellegű átalakítása hazánkban is kívánatos. Ennek objektív lehetőségét egyrészt a hazai szénhidrogén kutatások utóbbi években elért eredményei ad­ták, másrészt a KGST-n be­lül a szocialista országokkal kialakuló nemzetközi együtt­működés. _ A hazai szénhidrogén k utatások eredményeként fel­tárták a hajdűszoboszlói, va­lamint a dél-alföldi földgáz területet, s így földgáz terme­lésünk erőteljes ütemben nö­vekedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolajvezeték lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból impor­tált kőolaj mennyisége gyor­san növekedjék. Ezek alap­ján hazánk energiafogyasztási struktúrája a kívánatos irány­ban fejlődik. — A magyar energiafo­gyasztás szerkezetére vonat­kozó előzetes — és még nem lezárt — számítások szerint 1960—1970 között megközelí­tően az alábbi változás lesz megfigyelhető: 1960 1965 1970 Szénféleségek 73% 66% 55° 0 Szén­hidrogének 21% 28% 38% Egyéb (import vili. energia) 6% 8% 7% A fenti számok azt mutatják hogy hazánk energiafogyasz­tási struktúrája igazodik az általános v!'ágtendenciához és á rendelkezésre álló erőforrá­sok és import lehetőségek ki­használásával fokozzuk a gaz­daságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát. — A fejlődés irányát és a számításokat figyelembe véve, milyen lesz energiaellátásunk­ban a szénbányászat szerepe? — A szilárd energiahordo­zók és ezen belül a szénféle­ségek részaránya és ennek megfelelően szerepe az ener­giaszükséglet kielégítésében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendelkezésre álló nemzetközi adatok azt igazol­ják, hogy a szénbányászat ab­szolút termelési szintje a leg­több európai országban nö­vekszik. A számítások azt is Hazai széntermelés Részaránya az összes energia­forrásban (százalékban) — Hazad szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt, mert a gazdaságosabb szén- hidrogének sem hazai terme­lésből, sem importból nem állnak korlátlanul rendelkezé­sünkre. A széntermelés nö­velése lehetőséget ad arra, hogy a bányászat — egyrészt új, gazdaságos külfejtések megnyitásával, másrészt egyes gazdaságtalan, vagy korsze­rűtlen mélyművelésnek meg­szüntetésével — fokozatosan növelje a gazdaságosságát. — Hogyan segít hazánk energia igényeinek kielégíté­sében a KGST ? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben is kedvezően változott és a harmadik ötéves tervben ez tovább folytatódik. Hozzájá­rulnak ehhez a baráti orszá­goktól kapott energiahordo­zók, például a Szovjetunióból érkező kőolaj is. Az impor­bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányászati, műszaki adottságok kihaszná­lása, illetve megteremtése ese­tén — speciális célfogyasztó berendezésekben (elsősorban nagy kondenzációs erőművek­ben) gazdaságos és még a szénhidrogén felhasználásá­val szembén is versenyképes. Erre mutat például az a kö­rülmény, hogy 1950-től 1960-ig a Közös Piac országainak kő­széntermelése 218 millió ton­náról 225 millió tonnára, bar- naszéiitermelése pedig 80 mil­lió tonnáról 101 millió tonná­ra növekedett. — A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete vi­szonylag kedvezőtlen, főként a szén vagy on bányaműszaki adottságai (egyre nagyobb mélység, rossz mellékkőzet vi­szonyok, állandó víz- és gáz­veszély) és túlnyomórészt ala­csony fűtőértéke miatt. Ezért a magyar szénbányászat fej­lesztése az ország energia szükségletének növekedési üteméhez képest lelassul, és így részesedése az energia- szükségletek kielégítésében csökken. Ä szénbányászat ka­lóriában kifejezett termelésé­nek növekedése, valamint a népgazdaság energiaforrásai­ban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — alakul :- a következőképpen I960 1965 1970 100% 114% 122% 80% 52% 45% tált kőolaj és kőolaj-termékek részaránya összes energiafo­gyasztásunkban az alábbiak Szilárd energiahordozók Folyékony energiahordozók Gáznemű energiahordozók Egyéb energiahordozók E részarány változás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére növek­szik. Ennek megfelelően tehát, míg például 10 év alatt a szi­lárd energiahordozók mennyi­sége 60 százalékkal lesz több, addig a folyékony és gázne­mű energia hordozók mennyi­sége körülbelül ötszörösére nő. — A korszerű energiaéllá- tási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a váro­sokban lehetséges. Itt ugyanis a koncentrált telepítés és en­szerint változik majd meg: 1960-ban \10 százalék, von, 1965-ben 12, s 1970-ben 1J százalék lesz. Ezen kívül a harmadik ötéves tervben ro­hamosan növekszik a Szovjet­unióból a Béke távvezetéken szállított villamos energia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk gazdságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, hanem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a kedvezőbb szerkezet kialakítására, miután számos anyag- és energiaigé­nyes terméket — a nemzetkö­zi együttműködés keretében — megkaptuk a baráti orszá­goktól. Ennek egyik legköz­ismertebb példája a szovjet— magyar tirrföld-aluminium egyezmény, — Hogyan alakul a közeljö­vőben a lakosság energiaellá­tása? — A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakos­ság — energiafogyasztási szer­kezetére is érvényes az általá­nos tendencia. Tekintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók elhe­lyezkedése, itt van a legtöbb berendezés, viszont az egy- egy berendezésre jutó felhasz­nálás az iparhoz képest igen alacsony ezért az energia fo­gyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak las­san és nagy erőfeszítésekkel lehetséges. A fejlődés azon­ban itt is jelentős. A kommu­nális szektor közvetlen tüze­lőanyag fogyasztásának össze­tétele — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a következő­képpen változik: 1960 1970 93,9%-kai szemben 83,5% 1,6%-kal szemben 4,4% 3,2%-kal szemben 8,7% 1,3%-kal szemben 3,4% nek megfelelően a viszonylag nagyobb hősűrűség kisebb be­fektetéseket kíván a vezeté­kes gáz vagy a távfűtés alkal­mazása esetén. A vidéki la­kosság energiaellátásának ja­vítását elsősorban azokkal az energiahordozókkal igyek­szünk megoldani, amelyeket a szétszórt telepítési mód lehe­tővé tesz. Így például a ter­vek szerint a következő et évben évente mintegy 120— 140 ezer fogyasztót kívánunk ellátni palackos propán-bu­tán gázzal. N. S. Kőrút a megyében Tél a téglagyárakban A téglagyáraknál beköszön­tött az „uborka szezon”. No­vember 10-ig gyártották a nyerstéglát. azután leálltak. A kémények füstölögnek, ége­tik a téglát, de a munkások egy része, a tavaszig búcsút intett az üzemnek. Másrészük azonban ott. maradt, szükség lesz munkájukra a télen is. Vajon hogyan sikerült az év, milyen terveik vannak a lövőre? Ezzel a kérdéssel in­dultunk körútra. ...Ilyen gyatra évre nem emlékszem... — Régóta a szakmában dol­gozom, de a téglaiparban ilyen gyatra évre nem em­lékszem — fogad Czobor Pál. a szécsényi gyár vezetője. — Elmaradásunk hét hetes, csak­nem hétszázezer nyerstégla. Az elemi kár eddig nyolcszáz- ötvenezer. Azért mondom, hogy eddig, mert itt a fagy még kárt tehet — magyaráz­za. _ Tavaly a vállalatnál a n ógrádi gyárak adtak többet a tervezettnél, az idén saj- ros őket sújtotta legjobban az időjárás. Kiszámoltuk, hogy például a gépóra harminc százaléka esett ki a terme­lésből, az időjárás viszontag­ságai miatt. Egyébként vál­lalati szinten teljesítjük a tervünket — kapcsolódik a beszélgetésbe Seregélyes György a mályi központ ter­melési osztályvezetője. — Különösen Szécsényt, Ipolytarnócot és Ludányha- lászit sújtották az elemi csa­pások. — Kevés a fedett szárító- szin — vetem közbe. — Valóban. Ezt mi is lát­tuk, tudtuk eddig is, de saj­nos, nem volt pénz rá. Most örömmel közölhetem: jövőre változás lesz. A nógrádi tég­lagyárak összesen csaknem kilencezer négyzetméter fe­dett szárítószint kapnak. Lu- tiányhalásziban már készül is a majd négyezer négyzet- méteres fedett szin. Megér­kezett az építőanyag egy ré­sze Szécsénybe is, ahol foly­tatják az építést, a kétezer- ötszáznegyven négyzetméter fedett szín elkészítését. A ♦ebbi pénzt Ipolytarnóc kap­ja. Ezeken a helyeken a leg­égetőbb ennek a kérdésnek a megoldása. Kisterenyén egyelőre van hol raktározni és ott távlati tervek is van­nak, amelyek még nem egé­szen tisztázottak. — A fejlesztés nagyon idő­szerű már — szól a gyárve­zető. — Az idei nedves idő új technológia kidolgozására késztetett bennünket. Azért, hogy a nagyobb nedvesseg- tartalmú téglát is égethessük. Az új eljárás lényege, hogy a tűz előtt a berakott kam­rák száma négynél kevesebb soha ne legyen, így a huzat­harangok fokozatos beállítá­sával biztosítható az előszári- tas. Amíg nincs meg ez a négy kamrás előny, a tűz sebességet csökkenteni kell. Nagyon fontos, hogy a nyers­tégla meleg kamrába kerül­jön, a kihordott helyére. Az üres kamrákat nádppllóval. vagy egyébbel védeni kell a kihűlés ellen. Ez a techno­lógia már kísérlet alatt all — magyarázza. Az égetési tervre terelődik a szó. — Teljesíteni tudnánk, de csak ha az átmenő készletet is „felégetnénk-'’. Akkor vi­szont tavasszal nincs mivel indulni. A döntés egyébkent a központon múlik: kell-e nagyon a tégla, vagy sem? — mondja a gyárvezető, az­után hozzáfűzi: — Sajnos a mi tapasztalatunk az, hogy nem kell. Látja, hogy meglepődök Hiszen köztudomású, hogy az építkezéseken téglahiányról beszélnek. — Nézzen csak szét a te­lepen. Oztályozás alapján ösz- szeraktuk a téglát. Több mint egymillió készletünk van. És nem szállítják. Itt van az egész évi féltégla „termés”. Tudom, sokszor keresik, mert olcsó és falazni jő, de a TÜZÉP nem értékesítette. Nyilván, mert az első és má­sodosztályú áru jobban növe­li a bevételét Mi pedig itt olyan távolságra hordjuk a terméket, hogy belefáradnak az emberek. Lehet ennek lát­tán téglahiányról beszélni? — jegyzi meg keserűen Czo bor Pál. Ludányhalásziban is van készlet, bár korántsem akko ra mint Szécsényben. Hiába, közelebb van a műúthoz, könnyebb a szállítás. A han­gulat azonban itt sem jobb. Hiányzó százezrek — Nem fordult még elő, hogy ne tudtunk volna a ke­mencének elég nyerstéglát biztosítani, de most így lesz — panaszkodik Tőzsér István gyárvezető és mintha mente­getőzne. hozzáfűzi: — Háromszázharmincezer hiányzik a tízmilliós éves nyerstégla tervből. Viszont már eddig egymillió 206 ezer az elemi kár. Elvitte az idő­járás, sajnos. — Épül viszont a szárító szín. Jövőre nem lesz már iJyen gond. A gondokról egyszeriben a jövőre terelődik a beszélge­tés. Bizakodó a hangulat. — Nálunk mutatkozik be egy új jugoszláv gép. Nem­rég kaptunk egy exkavátort. Jövőre nyolc ember helyett három is elegendő lesz a bá­nyában. Ez az új gép 20 ezer köbméter földet készit elő. Azután megy a többi gyárhoz. Még körülrobbant­Kedvezményes beruházások Szeptember elején | az Országos Tervhivatal új lehetőségről tájékoztatta a vállalatok felelős vezetőit, egyben arra szólította fel a szakembereket, hogy a külke­reskedelmi mérleget javító, gyorsan megvalósítható és várhatóan jól jövedelmező beruházásokra készítsenek ja­vaslatokat. Felmerülhet a kérdés: hol van itt az új lehetőség? — hiszen az illetékesek a beru­házás-tervezését illetően ed­dig sem voltak megfosztva attól, hogy jó elgondolásaikat beruházási javaslatokkal is kiegészítsék. Az új lehetőség nesm abban rejlik, hogy most mód nyílott valami olyasmire, amit korábban nem lehetett volna megtenni; nevezetesen az ésszerű javaslatok kidol­gozására — hanem abban, '■egy most a javaslatokat függetlenül attól, hogy a.terv­időszak mely szakaszában tar­tunk, érdemes kidolgozni és benyújtani, mert ha a javas­lat jő, és megalapozott, külö­nösebb adminisztráció nélkül soronkívül folyósítják a be­ruházási költséget, s rövid idő alatt megkezdődhet a kivi­telezés. Egyszóval az új lehe­tőség lényege: szabad utat a fizetési mérleget javító beru­házásoknak! a világpiacon. Mivel pedig — Úgy mondják a szakemberei« — az új áru kelendőségi pe­riódusa maximum négy év, nem mindegy, hogy egy új cikk előállításához szükséges termelőberendezés béruházási ideje egy-cnásfél év-e, vagy esetleg 2 és fél, három év! Az OT szakemberei,! amikor szeptemberben a vál­lalatokhoz fordultak voltaképp — ha jelenleg kísérletnek is tekintik akciójukat — a piaci igényekhez, és a gyors fejlő­déshez rugalmasabban igazo­dó beruházási módszereket követtek. Kedvezményes be­ruházáshoz juthatnál! ilymó- don a vállalatok, bár nem anyagiakban kapnak kedvez­ményt (pl. korlátlan beruhá­zási keretet), hanem időben. S. hogy ebben a kedvezmény­ben az ipari vezetők meglát­ták a „fantáziát” azt az bizo­nyítja, hogy szeptembertől októberig 260 javaslatot küld­tek az OT-nak, s ebből 1)7 felelt meg teljesen a követel­ményeknek. Ezek kivitelezése január 1-én megkezdődik, es egy-két év alatt be is feje­ződik. Üzembelépésükkel nö­velik az exportot, vagy csök­kentik az importot, vagyis gyarapítják a népgazdaság de­viza alapját. A beruházások átfutási ide­je a magyar népgazdaságban túlságosan hosszú. Évek ta­pasztalata ez, s ezen a meg­reformált beruházási kódex sem változtatott sokat Sőt, az építőipar idei, koncentrál­tabb munkája sem. Ez utób­bitól azonban, ebben a tekin­tetben neon is várhatunk túl sok javulást, hiszen jelenleg a beruházások teljes átfutási idejének kb. 60—65 %-át emészti fel az „adminisztrá­ció”: a tervkészítés, a prog­ram összeállítása, a költségve­téskészítés. a különféle szer­veknél az engedélyezés stb. Ez az arány az értékhatáron aluli, a tárcák hatáskörében tartozó beruházásokra is jel­lemző. Pedig talán épp a li­miten aluli beruházásoknál okozza a legnagyobb anyagi veszteséget a hosszú átfutási idő, hiszen ezek többnyire kisebb gépek, termelő beren­dezések, amelyek — szemben a gyáróriásokkal, kombinátok­kal, hatalmas üzemépületek­kel, erőművekkel — nem pers­pektivikusan igazodnak a tu­dományos és technikai forra­dalomhoz, hanem éppen a piac gyorsan változó követel­ményeit hivatottak nyomon követni. Egy speciális, új ter­mék előállításához valamely új termelőberendezés üzem- beállítása általában csak ad­dig kifizetődő, amíg a készít­hető új termék keresett cikk juk a kányát és akkor jövő­re végig előkészített anyag­ból dolgozhatunk. Ennek megfelel a síma hengerpár, amit a nedves görgőjárat he­lyett építünk be — újságol­ja a gyárvezető. Elsők a versenyben A kisterenyei — egyébként a legkisebb gyár —, az idén első lett a nógrádiak ver­senyében. — Százhúszezerrel több nyerstéglát gyártottunk a tervezettnél. Itt nem okozott annyi kárt az idő. Igaz, most a fagy viszont gondot okoz — magyarázza Csörgő Mi­hály. — Kemencénk folya­matosan termelhet az újig. Segítünk valamelyest a töb­bi gyáraknak, bár annyit nem, amennyit szerettünk volna. — Lesz-e fejlesztés? — kér­dem. — Jelentősebb egyelőre itt nem lesz, de később alagút kemence építését tervezik. Lehet, hogy a rekonstrukció már jövőre megkezdődik. A téglagyárak említett , uborka szezonja” tehát csak a nyersgyártást érinti. Ter­vek vannak, a munka fo­lyik,' már most készülnek a tavaszi kezdésre. Építenek, világítást szerelnek, szállító- pályákat javítanak, megkezd­ték a gépek karbantartását. A téli munka sikerétől függ a jövőjük. Bodó János Ebben a. „szabad utat a fi­zetési mérleget javító beruhá­zásoknak” akcióban azonban kötelezettségek hárulnak —- pro és kontra — az OT-ra is. és a gyárakra is. A tervhiva­tal — kötelezettsége abból áll, hogy az elfogadott javas­latokat valóban gyorsan, fe­lesleges adminisztrációtól mentesen indítsa megvalósí­tás útjára, gondoskodva az anyagi fedezetről, a kivitele­zési kapacitásról, vagy ha import gépről van szó, a szükséges devizáról. Az OT ennek a kötelezettségének az elfogadott javaslatokat kiemelt- beruházási rangra emelte —* ezzel az engedélyezés leegy­szerűsítése mellett megköny- nyítette a koordinációt Is a beruházók számára az építők­kel, a gépgyártókkal, vagy — adott esetben — a külkeres­kedőkkel. A beruházó jó fel­készüléséhez is megadta a le­hetőséget azzal, hogy számta­lan más közhivatal és közmű kiiktatásával az engedély a javaslat elfogadása után né­hány héttel már a beruházó kezében volt Ez az új, gyorsítottj engedélyezési eljárás — a gyárakra is kötelezettségeket ró. Az első kötelezettség ta­lán éppen az, hogy éljenek ■ zzel az új lehetőséggel! A beruházások elbírálásának ddigi nehézkességével sok mindent lehetett indokolni, ez a nehézkesség azonban most —, hogy divatos meg­fogalmazással éljek — a gaz­dasági mechanizmus oldalá­ról megszűnt. A gazdasági mechanizmus itt, ezen a te­rületen már hajlandó követ­ni az újítók, feltalálók, ötle­tes szakemberek „szárnyalá­sát”. Ehhez azonban a „szár­nyalás” mellett felelősségtel­jes, alapos elemzés, a nem­zetközi piac, és a technika nem­zetközi színvonalának konk­rét ismerete kell. Előrelátás és körültekintés. Enélkül a kedvezményes beruházás leg- lenyegesebb momentuma — a gazdaságosság — sikkad el. A mozgékonyabb vállala­tok most egy kis előnyt sze­reztek, hiszen az első 117 ja­vaslat kivitelezésére januar '-én már sor kerül. Azóta több száz új javaslat érkezett már az OT-hoz, ezek elbírá­lása is hamarosan megtörté­nik, és az anyagi lehetőségek­hez mérten rövidebb-hosszabb idő múltán az arra alkalma­sak megvalósítása is elkezdő­dik. A javaslatoknak azonban lines beküldési határidejük, mennyiségük, sőt, még az ér­tékük sincs korlátozva, — csak gazdaságosak legyenek és hamar kivitelezhetők. A jó elgondolás — gyors érde­mid öntésre számíthat, es gyors megvalósításra is. IfJ. Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents