Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-20 / 277. szám
4 Kf)CV « T5 1WS. nownber 20. szombat DCáttéi Látogatás „Itt élünk a csücsökben". Már több alkalommal is elhangzott, a kijelentés, amikor eszünkbe jutott tudakozódni, mit is jelen ez tulajdonképpen. S így tudtuk meg hogy Kalló különböző rendű és rangú la kosai a községnek térképén elfoglalt helye ■. igyekeznek jellemezni ezzel. Valóban a me gye és a pásztói járás legtávolabbi sark Kálló, s a megjegyzésben a kállóiak némi ét- hagyatottságra is utalnak. Távol érzik magukat a megyeszékhelytől és járás központjától, s a „távol” alatt egyáltalán nem a pénz.. Fejkendős, idős parasztasz- szony intézi ezeket a szavakat fiatal szomszédjához. A fiatal- asszony sem késik a válasz- szal: DCözlekedési inaimnak A kállóiak legrégibb, szinte idült panasza, hogy nagyon rossz a közlekedés. Fu.rcsa módon Vácra, Budapestre hamarabb eljutnak, mint a járási központba, vagy a megyei székhelyre. Pestre két óra , alatt, kényelmesen, közvetlen átszállás nélkül is oda lehet érni. Pásztora sokkal körülményesebb az utazás és jóval több időt is igényel. Hasonló a helyzet, ha vala------------------------- „„ ... ki a megyeszékhelyről, vagy a h ónapban. Hogy most mennyit Moco András foallattenyesz.o. járási szervektől utazik Kálfizikai távolságot értik. Igaz ugyan, hogy icnn őszinte vizsgálódás után az is kiderül, hogy alapjában véve nincs is ma már mesz- szeség. A messzi fogalma a Vénusznál és a Marsnál kezdődik. S ha hétköznapi életünkbe bosszúság lopódzik, az épr. oly lehangolóan hat mindenütt, akár csak a „csücsökben.” Es azt sem tagadhatja senki, még Kálión sem, hogy mindig több a derű, mint a ború, még az annyira csapadékos évben is, mint az idei volt.., DtiLzíicaeii&tezez (forint el&Leg, — Neked aztán megérte el- _ Kilencven, százezer fo- szül a száz férőhelyes szarvasj önni... Kétezer forint szép nntot fizetünk ki így egy-egy marha istálló — magyarázza adunk ki? Kilencvenötezer forintot. Jó dolog, hogy a tizenöt forintos előleget minden hónapban rendszeresen megkapják. .. .. _ . . A termelőszövetkezet főelit a'8likto'“L l könyvelője mondj«, a terve1 zett 34 forintos munkaegység- Most is szombaton reggel kelt . _ Emiatt aztán az állattenyésztés nem is hozza azt az eredményt, amit várhatnánk tőle. .. Ez az ötödik esztendő, amit a káliói gazdák a közösben és csak vasárnap este került újra ágyba. De hát úgy vagyunk vele, ha értelmét látjuk a munkának, akkor megyünk szívesen... Előleget fizetnek a kallói Űj Tavasz Termelőszövetkezet irodájában. A szokásos nek nem lesz híja az idén mulnak az évek, úgy Ez pedig jelentős haladas a múlt évihez képest, hiszen 10 'esz egyre eredményesebb a forinttal növekszik így a gazdálkodás, magasabb a munkaegység értéke. munkaegység értéke. S ha si— Jó volt a termés az idén szervezettebbe tenni a a gabonából, meg a kapások- közös munkát a jelenleginél, ból is — magyarázza Sándor minden bizonnyal még gyorlóra. Vasárnap meg egyáltalán nincsen autóbusz, pedig Pásító n a járási kórházban akkor van látogatási idő, meg hát szórakozni. rokont látogatni is mennének sokan. Az az érdekessége a dolog- töltenek. Gond, baj akad, de nak, hogy a közeli községekmunkaegységenkénti 15 forin- M^a °kukoncá^l sabb ,esz az előrehaladás vagyunk nagy bajban. A területnek körülbelül 30—40 százalékáról takarítottuk be eddig a termést. És máris megteltek a górék. Már most tot. A fiatalasszony, Vigh Jó- zsefné, az egyik traktoros felesége. bői, Vanyarcról, Héhalomról már lenne autóbusz. Semmibe se kerülne ezeknek a járatoknak a vonalát meghosz- szabbítani Káliéig s ezáltal » közeli Erdőkürt közlekedése is megjavulna. Ha ilyen kézenfekvő a meg oldás, mért nem intézkedik évek óta az AKÖV? DCengh és a technika — A traktorosok jól keresnek, nem mondom. Az asz- szonyok már nem igen. Nekem tavaly is volt 150 munkaegységem. Most meg alig tunk... — Azt írják meg, hogy rendszertelenül kapjuk a keli jra.3 k°nyVemben ~ ja ^sikerült” a cukorrépa ”yeret! A tólós fehérkenyér gyakran nincs egy kiló. te. A termelőszövetkezetben — Honnan jön a kenyér? — Rendben van, a munka- most folyik a termés szállítása egységed kevés. De terménye- a gyárba. Az első mérések tek van bőven. — Az előbbi több mint 200 mázsás holdanfejkendős, idős parasztasz- ként! átlagtermésről tanús- — Akkor érthető, hogy nem mindig érkezik idejében a szony felelget így neki. — A kodnak. A burgonyával már kenyér. Üzemzavar. Átmeneti állapot kukoricát, a cukorrépát, meg nem dicsekedhetünk. A — Ugyan í Most frissebb a kenyér és sokszor pontosaba burgonyát is harmadában rendkívül esős tavasz, nyár ban megkapjuk, mint amikor helyben sütik. tetemes kárt okozott. Furcsa eset. Pedig mások te bizonykodnak, hogy ez A termelőszövetkezetben je- lgy van • lentős az állatállomány is. — S mi az oka? — A technika — mondja valaki tréfásan. Csatlós Jánosné egy három községre terjedő körzet adóvan annyi kukoricánk, mint ügyeit vezeti, irányítja Kallóról, most mégis háziasszonyi amennyire eredetileg számítót- minőségben nyilatkozik: — Most vagy Pásztoréi, vagy Szirákról. Valami hiba történt a kállói sütőüzem kemencéjével. Kallón — a hozzá tartozó Magyalos-pusztál is számítva — tizennégy pedagógus fáradozik a gyermekek nevelésén, közülük tizenkettő a korszerű kállói általános iskolában. Munkájukban igyekeznek a korszerű szemléltető eszközöket is alkalmazni. Nagy Gertrud tanárnő például környezetismeret órán színes agyagból elkészítette a hegyvölgye* nógrádi táj makettjét. A harmadikos Jámbor Aranka és Huszár Magdolna szorgalmasan részt vesz a közös foglalatosságban. kapáltátok... A fiatalasszony szótlanul bólint és átadja helyét az asztalnál az újonnan érkezőknek. Az asztal túlsó oldalán Vitéz Jánosné, a termelőszövetkezet pénztárosa dolgozik. Letépi a pénzescédulákat, aztán minden tagnak kiszámolja október havi munkája után az előleget. — Szarvasmarhából 440-et Korábban egy idősebb ember triciklin hordta szét a c4z át ele(én kötöttünk az istállókba. Elhe- frissensült kenyeret a kállói üzletekbe. Minden reggel lyezésük nem a legjobb. A pontos időben hozzájuthatott kenyérhez bárki. Később a helyzet ugyanis az, hogy 330 megyei sütőüzem a tricikli helyett gépkocsit állított üzem. , . __. . «iji..,-. be. Mégpedig úgy, hogy az az egyetlen gépkocsi széthordja a ltatnak tudunk férőhely^«. elgbb a posztón, majd a Szirákon sütött kenyereket és biztosítani... Nagy a zsúfolt- csak azután megy Káliéra, sokszor jól megkésve, hogy a ság, amely csak jövőre eny- kállói sütőüzemtől párszáz méternyi távolságra, az üzletekbe vigye a kenyeret. Azóta már az is előfordult, hogy üzletzárás után két óra hosszát is várni kellett a helyben még reggel megsütött kenyérre. A kállóiak nem ellenség« a korszerűsítésnek, de úgy mondják, hogy az ilyen technikából nem kérnek. ^Senonulák ImLta... Túl sok szórakozási lehetőség nincs a kállóiaknak, de amióta megszaporodott a televíziók száma, a szórakozási igény is sokat csökkent Vagy éppen emelkedett? A moziban már csak az igazán érdekfeszítő, vagy a 'Tő&L outinak a jfiat L Fülöp Lajos tanácselnökkel a fiatalokról beszélgetünk. Hol dolgoznak a fiatalok? A kérdés azért is kézenfekvő, mert a tsz-ben csak hat fiatalt tartanak nyilván, azok is na- gyobbára traktorosok. — Eljárnak az iparba — nagyon jó film biztosít telt hangzik a válasz. Háromszáz- házat és kevesebb a sikere a hatvan férfi jár el dolgozni, báloknak is. Ügy mondják, Nagyobbára fiatalok. Itt élünk hogy a Vácra, Pestre eljáró Vác és Budapest vonzásában, fiatalok kiszórakozzák maguhül valamennyire, ha elkékat a városban, haza már csak pihenni járnak. Hosszú idő után végre teljes bizalommal tekintettek a — A községben egyáltalán nem maradt fiatal? — Dehogynem. A pedagógusok között. A Művelődési jes uMtuumiiuu •» otthon igazgatója is csak hunovember 6-i bal ele, amelyet szonkété“esB Debrecenben végezték az egyetemei. Pályázat útján Kálióra kerültek. Gonda Zoltán a Művelődési Otthon igazgatója, felesége pedig az általános iskolában tanít. Egy korszerű, kényelmes, új lakásban helyezték el őket. Huszonegyévesek és minden feltétel adva van, hogy tehetsegüket kibontakoztassák. Az ifjú férj művészi ambíciókat táplál. Az iskolában mindig hármasa volt rajzból és némi daccal elhatározta, hogy megmutatja: nem abszolút tehetségtelen a rajzban sem. Azóta festeget és főleg rajzol, metszeteket készít. Ügy érzi a grafikában fog még újat, igazán művészit nyújtani. Egyelőre a Művelődési Oution jövő évi tervét készíti és ismerkedik a kétezer lelkes, Nógrád megyei község életével, amely immár neki is állandó otthona. Az új környezet, a szokatlan munkakör még sok idejét leköti, de számit rá, hogy az új élmények grafikáiban is jelentkezni fognak. A látogatás alkalmából egy tiszai élményét megörökítő linóleum-metszetet nyújtott át lelkes munkáját, éppen a ajándékul. legújabb szerzeményeket veA metszet a Tisza tájára szi leltárba. vezet el bennünket egyelőre, Háromszázhúsz olvasója de reméljük, hogy mielőbb van a könyvtárnak, s a leg- nógrádi hatásokkal is talál- többen legalább kéthétben kozhatunk. Gonda Zoltán al- egyszer eljutnak ide, könyvet kotását sem először teszi cserélni. Köztük: Konc Gusz- közzé lapunk, s bizonyára távné tsz-tag, Domai Sándor nem is utoljára. tsz-tag, Békés János és KaQúndolat egy kőiígt) tár Imit Egyedül találjuk a községi pás Antal erdész, Nemecz könyvtár kivilágított szobá- Béla nyugdíjas, hogy csak né- jában Varga Klára könyvtá- hányat említsünk a legszor- rost, aki különben földrajz- galmasabb könyvbúvárok kö- biólógia szakos tanár és csak zül. Regénynek, szakkönyv - második otthona ez könyváll- nek egyformán nagy a kele- ványokkal körülvett, jólfűtött te. terem. Kartotékok és 2324 Vajon mit szólna ehhez könyv szomszédságában végzi Móricz Zsigmond, ki a. maga idejében az irodalom iránt részvétlen „vidékkel” találkozott nemcsak Csongrádban, hanem Nógrád megyében is? a régi „regruta-bálok” analógiája alapján „Bevonulok bálja” címen hirdettek meg. — S a KISZ-titkár? — A Tusán Laci? Negyedi- A bál a várakozás ellenére kés gimnazista. Aszódra jár. sem sikerült. Hatvan forintos _ gs mas fjatai? r áfizetést hozott. — Buboncsok József, a Sü- S ami legtöbbet vett el a tőüzem vezetője huszonkét „bevonulok bálja” fényéből, éves. az éppen az, hogy egyetlen bevonuló sem jelent meg rajta. Csak az idegenből, más falukból érkezett vendégek érezték otthonosan magukat, hiszen jóformán többen voltak, mint a helybeliek. — Csupa ilyen fiatal vezető van? A tanácselnök hamiskásan mosolyog. — Nem. Van még fiatalabb is. Fekete József, a mozi- üzem vezetője tizennyolcéves. EVEZŐSÜK Gonda Zoltán linóleummetszete CjjuLbietL) C^ecdl, cÁruold, Cjfzl&ruítee Bocsa Istvánék menyét, a készítő francia férfi, aki mel- Közben az asszonyka is huszonkétéves francia asz- lesleg szenvedélyes vadász megérkezik. Testes, kerekar- szonyt keressük. Hosszú, öböl- volt, és Párizstól negyven ki- cú és fiatal. Láthatólag jót ként szélesedő utca végén ta- lométerre bérelt vadászterüle- tesz neki a kállói levegő. Ériáljuk meg a házat. Ajtónyi- tét. Az ifjú Csohány összeis- kezésére, francia köszönésére tásra csengő szól odabent, s merkedett vele és a francia megélénkül a kis szoba. A ta- előre jelzi, hogy vendég lé- meghívta őt egyik vadászatá- pett az udvarra. ra. Igénytelen megjelenésű, fia- A többi már gyorsan ment. lalembert csal elő a csengő- A francia meghívta magához szó az ólak felől, a gazdasági Csohányt, bemutatta leányát, a udvarból. két fiatal egymásba szereteti. — Csohány Sándornét ke- Házasságot kötöttek, összekölressük. töztek. A férfi bólint. Egymás után jöttek a gye— A feleségem. De éppen rekek, minden évben egy. nincs itthon. Vásárolni ment Már három gyermekük volt, az áruházba. amikor az asszonyka megértve Míg a francia asszonykát férje honvágyát, várjuk, kibontakozik egy ro- Magyarországra mantikus életregény. Így jutott egy francia ' aszCsohány Sándor még 1956- szony Kálióra, aki mozielő- ban, kalandvágyó, tizennyolc- adásos napokon kedves, ide- éves fejjel elhagyta az orszá- gén akcentussal kéri kezelésgot. Párizsba került, ahol a re a jegyeket. A moziüzem Montmartreon egy garniszálló alkalmazta jegyszedőnek, tulajdonosa alkalmazta, a mu- — Én a sütőipari üzemben asszony megszerette Káliót. latóban. A közelben tartott dolgozom — mondja Csohány. Ügy szereti, hogy nem tudná fenn üzletet egy fajátékokat Itt Kallón. otthagyni. karók alól addig csendben alvó négy gyerek ugrik fel: Fa- bien, Cecil, Arnold, Florance. Négy kicsi orgonasíp. — A negyedik már Kálión született? — kérdezzük. — Ö, dehogy! — veti ellen Csohány Sándor. A negyedik „osztrák.” — Osztrák? — Igen. Ausztriában szülte a feleségem, amikor hazafele ráállt, hogy utaztunk, Magyarországra... költözzenek. Most már a fiatalasszonyt faggatjuk. — Nem vágyik-e városra? Hevesen tiltakozik. — Itt jó. Nagyon jó. Gyerekeknek jó. Egy huszonkétéves, párizsi
