Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-20 / 277. szám

4 Kf)CV « T5 1WS. nownber 20. szombat DCáttéi Látogatás „Itt élünk a csücsökben". Már több alka­lommal is elhangzott, a kijelentés, amikor eszünkbe jutott tudakozódni, mit is jelen ez tulajdonképpen. S így tudtuk meg hogy Kalló különböző rendű és rangú la kosai a községnek térképén elfoglalt helye ■. igyekeznek jellemezni ezzel. Valóban a me gye és a pásztói járás legtávolabbi sark Kálló, s a megjegyzésben a kállóiak némi ét- hagyatottságra is utalnak. Távol érzik ma­gukat a megyeszékhelytől és járás központ­jától, s a „távol” alatt egyáltalán nem a pénz.. Fejkendős, idős parasztasz- szony intézi ezeket a szavakat fiatal szomszédjához. A fiatal- asszony sem késik a válasz- szal: DCözlekedési inaimnak A kállóiak legrégibb, szinte idült panasza, hogy nagyon rossz a közlekedés. Fu.rcsa módon Vácra, Budapestre ha­marabb eljutnak, mint a járási központba, vagy a me­gyei székhelyre. Pestre két óra , alatt, kényelmesen, közvetlen át­szállás nélkül is oda lehet ér­ni. Pásztora sokkal körülmé­nyesebb az utazás és jóval több időt is igényel. Hasonló a helyzet, ha vala­------------------------- „„ ... ki a megyeszékhelyről, vagy a h ónapban. Hogy most mennyit Moco András foallattenyesz.o. járási szervektől utazik Kál­fizikai távolságot értik. Igaz ugyan, hogy icnn őszinte vizsgálódás után az is kiderül, hogy alapjában véve nincs is ma már mesz- szeség. A messzi fogalma a Vénusznál és a Marsnál kezdődik. S ha hétköz­napi életünkbe bosszúság lopódzik, az épr. oly lehangolóan hat mindenütt, akár csak a „csücsökben.” Es azt sem tagadhatja senki, még Kálión sem, hogy mindig több a derű, mint a ború, még az annyira csapadékos évben is, mint az idei volt.., DtiLzíicaeii&tezez (forint el&Leg, — Neked aztán megérte el- _ Kilencven, százezer fo- szül a száz férőhelyes szarvas­j önni... Kétezer forint szép nntot fizetünk ki így egy-egy marha istálló — magyarázza adunk ki? Kilencvenötezer forintot. Jó dolog, hogy a ti­zenöt forintos előleget minden hónapban rendszeresen meg­kapják. .. .. _ . . A termelőszövetkezet fő­elit a'8likto'“L l könyvelője mondj«, a terve­1 zett 34 forintos munkaegység- Most is szombaton reggel kelt . _ Emiatt aztán az állattenyész­tés nem is hozza azt az ered­ményt, amit várhatnánk tő­le. .. Ez az ötödik esztendő, amit a káliói gazdák a közösben és csak vasárnap este került újra ágyba. De hát úgy va­gyunk vele, ha értelmét lát­juk a munkának, akkor me­gyünk szívesen... Előleget fizetnek a kallói Űj Tavasz Termelőszövetke­zet irodájában. A szokásos nek nem lesz híja az idén mulnak az évek, úgy Ez pedig jelentős haladas a múlt évihez képest, hiszen 10 'esz egyre eredményesebb a forinttal növekszik így a gazdálkodás, magasabb a munkaegység értéke. munkaegység értéke. S ha si­— Jó volt a termés az idén szervezettebbe tenni a a gabonából, meg a kapások- közös munkát a jelenleginél, ból is — magyarázza Sándor minden bizonnyal még gyor­lóra. Vasárnap meg egyáltalán nincsen autóbusz, pedig Pásí­tó n a járási kórházban akkor van látogatási idő, meg hát szórakozni. rokont látogatni is mennének sokan. Az az érdekessége a dolog- töltenek. Gond, baj akad, de nak, hogy a közeli községek­munkaegységenkénti 15 forin- M^a °kukoncá^l sabb ,esz az előrehaladás vagyunk nagy bajban. A te­rületnek körülbelül 30—40 százalékáról takarítottuk be eddig a termést. És máris megteltek a górék. Már most tot. A fiatalasszony, Vigh Jó- zsefné, az egyik traktoros fe­lesége. bői, Vanyarcról, Héhalomról már lenne autóbusz. Semmi­be se kerülne ezeknek a jára­toknak a vonalát meghosz- szabbítani Káliéig s ezáltal » közeli Erdőkürt közlekedése is megjavulna. Ha ilyen kézenfekvő a meg oldás, mért nem intézkedik évek óta az AKÖV? DCengh és a technika — A traktorosok jól keres­nek, nem mondom. Az asz- szonyok már nem igen. Ne­kem tavaly is volt 150 mun­kaegységem. Most meg alig tunk... — Azt írják meg, hogy rendszertelenül kapjuk a ke­li jra.3 k°nyVemben ~ ja ^sikerült” a cukorrépa ”yeret! A tólós fehérkenyér gyakran nincs egy kiló. te. A termelőszövetkezetben — Honnan jön a kenyér? — Rendben van, a munka- most folyik a termés szállítása egységed kevés. De terménye- a gyárba. Az első mérések tek van bőven. — Az előbbi több mint 200 mázsás holdan­fejkendős, idős parasztasz- ként! átlagtermésről tanús- — Akkor érthető, hogy nem mindig érkezik idejében a szony felelget így neki. — A kodnak. A burgonyával már kenyér. Üzemzavar. Átmeneti állapot kukoricát, a cukorrépát, meg nem dicsekedhetünk. A — Ugyan í Most frissebb a kenyér és sokszor pontosab­a burgonyát is harmadában rendkívül esős tavasz, nyár ban megkapjuk, mint amikor helyben sütik. tetemes kárt okozott. Furcsa eset. Pedig mások te bizonykodnak, hogy ez A termelőszövetkezetben je- lgy van • lentős az állatállomány is. — S mi az oka? — A technika — mondja valaki tréfásan. Csatlós Jánosné egy három községre terjedő körzet adó­van annyi kukoricánk, mint ügyeit vezeti, irányítja Kallóról, most mégis háziasszonyi amennyire eredetileg számítót- minőségben nyilatkozik: — Most vagy Pásztoréi, vagy Szirákról. Valami hiba történt a kállói sütőüzem kemencéjével. Kallón — a hozzá tartozó Magyalos-pusztál is számítva — tizennégy pedagógus fáradozik a gyermekek nevelésén, kö­zülük tizenkettő a korszerű kállói általános iskolában. Munkájukban igyekeznek a korszerű szemléltető eszközö­ket is alkalmazni. Nagy Gertrud tanárnő például környe­zetismeret órán színes agyagból elkészítette a hegyvölgye* nógrádi táj makettjét. A harmadikos Jámbor Aranka és Huszár Magdolna szorgalmasan részt vesz a közös foglalatosságban. kapáltátok... A fiatalasszony szótlanul bólint és átadja helyét az asz­talnál az újonnan érkezők­nek. Az asztal túlsó oldalán Vi­téz Jánosné, a termelőszö­vetkezet pénztárosa dolgozik. Letépi a pénzescédulákat, az­tán minden tagnak kiszámol­ja október havi munkája után az előleget. — Szarvasmarhából 440-et Korábban egy idősebb ember triciklin hordta szét a c4z át ele(én kötöttünk az istállókba. Elhe- frissensült kenyeret a kállói üzletekbe. Minden reggel lyezésük nem a legjobb. A pontos időben hozzájuthatott kenyérhez bárki. Később a helyzet ugyanis az, hogy 330 megyei sütőüzem a tricikli helyett gépkocsit állított üzem­. , . __. . «iji..,-. be. Mégpedig úgy, hogy az az egyetlen gépkocsi széthordja a ltatnak tudunk férőhely^«. elgbb a posztón, majd a Szirákon sütött kenyereket és biztosítani... Nagy a zsúfolt- csak azután megy Káliéra, sokszor jól megkésve, hogy a ság, amely csak jövőre eny- kállói sütőüzemtől párszáz méternyi távolságra, az üzletek­be vigye a kenyeret. Azóta már az is előfordult, hogy üz­letzárás után két óra hosszát is várni kellett a helyben még reggel megsütött kenyérre. A kállóiak nem ellenség« a korszerűsítésnek, de úgy mondják, hogy az ilyen technikából nem kérnek. ^Senonulák ImLta... Túl sok szórakozási lehető­ség nincs a kállóiaknak, de amióta megszaporodott a te­levíziók száma, a szórakozási igény is sokat csökkent Vagy éppen emelkedett? A moziban már csak az igazán érdekfeszítő, vagy a 'Tő&L outinak a jfiat L Fülöp Lajos tanácselnökkel a fiatalokról beszélgetünk. Hol dolgoznak a fiatalok? A kér­dés azért is kézenfekvő, mert a tsz-ben csak hat fiatalt tar­tanak nyilván, azok is na- gyobbára traktorosok. — Eljárnak az iparba — nagyon jó film biztosít telt hangzik a válasz. Háromszáz- házat és kevesebb a sikere a hatvan férfi jár el dolgozni, báloknak is. Ügy mondják, Nagyobbára fiatalok. Itt élünk hogy a Vácra, Pestre eljáró Vác és Budapest vonzásában, fiatalok kiszórakozzák magu­hül valamennyire, ha elké­kat a városban, haza már csak pihenni járnak. Hosszú idő után végre tel­jes bizalommal tekintettek a — A községben egyáltalán nem maradt fiatal? — Dehogynem. A pedagó­gusok között. A Művelődési jes uMtuumiiuu •» otthon igazgatója is csak hu­november 6-i bal ele, amelyet szonkété“esB Debrecenben végezték az egyetemei. Pályázat útján Kálióra kerültek. Gonda Zol­tán a Művelődési Otthon igazgatója, felesége pedig az általános iskolában tanít. Egy korszerű, kényelmes, új la­kásban helyezték el őket. Hu­szonegyévesek és minden fel­tétel adva van, hogy tehet­següket kibontakoztassák. Az ifjú férj művészi am­bíciókat táplál. Az iskolában mindig hármasa volt rajzból és némi daccal elhatározta, hogy megmutatja: nem ab­szolút tehetségtelen a rajz­ban sem. Azóta festeget és főleg rajzol, metszeteket ké­szít. Ügy érzi a grafikában fog még újat, igazán művé­szit nyújtani. Egyelőre a Művelődési Ou­tion jövő évi tervét készíti és ismerkedik a kétezer lel­kes, Nógrád megyei község életével, amely immár neki is állandó otthona. Az új környezet, a szokatlan mun­kakör még sok idejét leköti, de számit rá, hogy az új élmények grafikáiban is je­lentkezni fognak. A látogatás alkalmából egy tiszai élményét megörökítő linóleum-metszetet nyújtott át lelkes munkáját, éppen a ajándékul. legújabb szerzeményeket ve­A metszet a Tisza tájára szi leltárba. vezet el bennünket egyelőre, Háromszázhúsz olvasója de reméljük, hogy mielőbb van a könyvtárnak, s a leg- nógrádi hatásokkal is talál- többen legalább kéthétben kozhatunk. Gonda Zoltán al- egyszer eljutnak ide, könyvet kotását sem először teszi cserélni. Köztük: Konc Gusz- közzé lapunk, s bizonyára távné tsz-tag, Domai Sándor nem is utoljára. tsz-tag, Békés János és Ka­Qúndolat egy kőiígt) tár Imit Egyedül találjuk a községi pás Antal erdész, Nemecz könyvtár kivilágított szobá- Béla nyugdíjas, hogy csak né- jában Varga Klára könyvtá- hányat említsünk a legszor- rost, aki különben földrajz- galmasabb könyvbúvárok kö- biólógia szakos tanár és csak zül. Regénynek, szakkönyv - második otthona ez könyváll- nek egyformán nagy a kele- ványokkal körülvett, jólfűtött te. terem. Kartotékok és 2324 Vajon mit szólna ehhez könyv szomszédságában végzi Móricz Zsigmond, ki a. maga idejében az irodalom iránt részvétlen „vidékkel” találko­zott nemcsak Csongrádban, hanem Nógrád megyében is? a régi „regruta-bálok” analó­giája alapján „Bevonulok bál­ja” címen hirdettek meg. — S a KISZ-titkár? — A Tusán Laci? Negyedi- A bál a várakozás ellenére kés gimnazista. Aszódra jár. sem sikerült. Hatvan forintos _ gs mas fjatai? r áfizetést hozott. — Buboncsok József, a Sü- S ami legtöbbet vett el a tőüzem vezetője huszonkét „bevonulok bálja” fényéből, éves. az éppen az, hogy egyetlen bevonuló sem jelent meg raj­ta. Csak az idegenből, más fa­lukból érkezett vendégek érez­ték otthonosan magukat, hi­szen jóformán többen voltak, mint a helybeliek. — Csupa ilyen fiatal vezető van? A tanácselnök hamiskásan mosolyog. — Nem. Van még fiatalabb is. Fekete József, a mozi- üzem vezetője tizennyolcéves. EVEZŐSÜK Gonda Zoltán linóleummetszete CjjuLbietL) C^ecdl, cÁruold, Cjfzl&ruítee Bocsa Istvánék menyét, a készítő francia férfi, aki mel- Közben az asszonyka is huszonkétéves francia asz- lesleg szenvedélyes vadász megérkezik. Testes, kerekar- szonyt keressük. Hosszú, öböl- volt, és Párizstól negyven ki- cú és fiatal. Láthatólag jót ként szélesedő utca végén ta- lométerre bérelt vadászterüle- tesz neki a kállói levegő. Ér­iáljuk meg a házat. Ajtónyi- tét. Az ifjú Csohány összeis- kezésére, francia köszönésére tásra csengő szól odabent, s merkedett vele és a francia megélénkül a kis szoba. A ta- előre jelzi, hogy vendég lé- meghívta őt egyik vadászatá- pett az udvarra. ra. Igénytelen megjelenésű, fia- A többi már gyorsan ment. lalembert csal elő a csengő- A francia meghívta magához szó az ólak felől, a gazdasági Csohányt, bemutatta leányát, a udvarból. két fiatal egymásba szereteti. — Csohány Sándornét ke- Házasságot kötöttek, összeköl­ressük. töztek. A férfi bólint. Egymás után jöttek a gye­— A feleségem. De éppen rekek, minden évben egy. nincs itthon. Vásárolni ment Már három gyermekük volt, az áruházba. amikor az asszonyka megértve Míg a francia asszonykát férje honvágyát, várjuk, kibontakozik egy ro- Magyarországra mantikus életregény. Így jutott egy francia ' asz­Csohány Sándor még 1956- szony Kálióra, aki mozielő- ban, kalandvágyó, tizennyolc- adásos napokon kedves, ide- éves fejjel elhagyta az orszá- gén akcentussal kéri kezelés­got. Párizsba került, ahol a re a jegyeket. A moziüzem Montmartreon egy garniszálló alkalmazta jegyszedőnek, tulajdonosa alkalmazta, a mu- — Én a sütőipari üzemben asszony megszerette Káliót. latóban. A közelben tartott dolgozom — mondja Csohány. Ügy szereti, hogy nem tudná fenn üzletet egy fajátékokat Itt Kallón. otthagyni. karók alól addig csendben al­vó négy gyerek ugrik fel: Fa- bien, Cecil, Arnold, Florance. Négy kicsi orgonasíp. — A negyedik már Kálión született? — kérdezzük. — Ö, dehogy! — veti ellen Csohány Sándor. A negyedik „osztrák.” — Osztrák? — Igen. Ausztriában szülte a feleségem, amikor hazafele ráállt, hogy utaztunk, Magyarországra... költözzenek. Most már a fiatalasszonyt faggatjuk. — Nem vágyik-e városra? Hevesen tiltakozik. — Itt jó. Nagyon jó. Gyere­keknek jó. Egy huszonkétéves, párizsi

Next

/
Thumbnails
Contents