Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-19 / 276. szám
10'"' 1 n nónfAlj Nrtr t? 4 n r\ Nem könnyű dolog... Tizenkettőn vannak | a brigádban. Mindannyian asszonyok. Az Írószer Ktsz salgótarjáni üzemében dolgoznak. Eddig már kétszer nem fogadták el azt a felajánlásukat, amellyel a szocialista cím eléréséhez akartak egy lépéssel közelebb kerülni. Ezért egyesek elkedvetlenedtek, a többség azonban azt mondta: harmadszorra is megpróbáljuk. Ahányan vannak annyiféle meggondolás alapján léptek erre az útra. Sándor Györgyné, a brigádvezető így kezdi: nemrég szövetkezeti gyűlés volt Budapesten, ahol a Radnóti Miklós nevét viselő brigád megkapta a szocialista címet. Ekkor újra fellobbant bennem és még néhány társamban az elhatározás: ha nekik sikerült, akkor nekünk is sikerülni fog. Brigádvezető társamnak, Nem- csok Gyulának azt mondta: gyere el hozzánk, segíts nekünk .,. özv. Szőcs Gyuláné szerényen csak ennyit szól: szeretek dolgozni, szeretek segíteni. Híves Gáspárné: többet akarok termelni, Fülöp Istvánná pedig: nem vagyok semmi'jónak az elrontója, Ezért is mondtam igent. — Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen a megalakulás, a vállalás összegezése, mint az állami vállalatoknál — magyarázza Sándor Györgyné.., — Nálunk a közgyűlés mondja ki a döntő szót: az igent, vagy a nemet. Addig is, am'gl ez megtörténik, a brigád tagjai nem tétlenkednek. Vállalásuknak megfelelően teljesítik a normát, segítik a szakmailag gyakorlatlan társaikat, megtanítják egymást több munkafolyamatra. Megtehetik, mert mindannyian majdnem az üzem születése óta tapod- ják a gépműhely küszöbét. A brigádvezető, Ostyán Ist- vánnét, Domokos Jenőnét és Híves Gáspárnét tanította meg a hátsó menetfúrás alapvető fortélyaira. Szőcs néni, Baki Erzsikét avatta be a töltőtollgyártás alapvető szakmai „titkaiba”. A kislány így nyilatkozik erről: amikor leültem az asztal mellé, semmit sem tudtam. Szőcs néni volt az, aki türelmesen magyarázott es válaszolt kérdéseimre. Hasonlóképpen vélekedik Doro- zsi Róbertné is. Szükség van egymás segítésére. Ugyanis 120 műveletet kell elvégezni addig, amíg a meósok kimondják a megfellebbezhetetlen véleményt: exportképes. — Az előbb említett műveletekből 40—50-re tehető az, amelyet ennek a tizenkéttagú asszonybrigádnak kell elvégezni. S ez bizony nem köny- nyű dolog, ha figyelembe vesszük még azt is, hogy a külföldi vásárlók igen kritikus szemmel vizsgálják az árut és bizony a legcsekélyebb hibáért is elállnak az üzlettől. De ez a munka könnyű és gyorsan forgó kezet is kíván. Ilyen asszonyok találkoztak ebben a kis kollektívában, — mondja nagy melegséggel és elisBódéa buszok helyett Ikarusok Évekkel ezelőtt többnyire bódés autóbuszokkal úgynevezett fakaruszokkal történt a bányászok munkahelyre, illetve lakóhelyükre való szállítása. A bányászok kívánsága valósult meg azáltal, hogy az évek során fokozatosan kicserélték a hideg, kényelmetlen bódés buszokat. Jelenleg 7 600 bányász utazik kényelmes Ikarusszal, s mindössze három bódés kocsit használnak a tröszthöz tartozó üzemekben. Ezeknek az alkalmazása azonban elengedhetetlen, mert nehéz terepviszonyok között az Ikaruszokat nem lehet használni. A három „fakarusz” csupán 150 munkást szállít telephelyétől a munkahelyre. méréssel a hangjában Rács Géza művezető. — A jó munkán kívül még milyen célt tűztek maguk elé? — Azt, hogy tanulunk. Politikai iskolára a brigád minden tagja jár. Általános iskolája nincs meg mindenkinek. Paráné már beiratkozott. Hívesnének sem ártana — mondja szinte önmagának a brigádvezető. Nem sokkal később Híves- nét én kérdem hogy döntött? — Még nem tudom. Egészségileg nem érzem magam a legjobban. A tanulásról beszélt otthon a családdal? — Igen. Tizenhatéves kislányom így biztatgatott: majd én segítek neked anyuka. Ennek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy még nem ... Fülöp Istvánné viszont határozottan mondja: gimnáziumba, vagy technikumba iratkozom. Talán neki könnyebb a dolga. Elképzelése találkozik férje egyetértésével. Ugyanis az is tanúi, egyetemre jár. Hogy e kérdésben | mi lesz a véleménye a közgyűlésnek, erről még most nem írhatunk. De arról igen, hogy miként képzelik el a Martos Flóra brigád tagjai a szocialista együttélést. — Pletyka nélkül — állítják határozottan. — Nehéz dolog ez? — Igenis, meg nemis. — Mi az elképzelésük? A brigádvezető ezzel kezdi, aki hajlamos erre, annak elmondjuk, hogy nem szép dolog, más életét megzavarni. Ha ez sem használ, akkor bebizonyítjuk neki, hogy aki munkatársa hátamögött beszél, annak úgyis visszajut a fülébe. Ezzel csak az illető önmagának árt. — És ha letagadja? — Szembesítjük. Ha ez sem használ, akkor világosan megmondjuk: nem maradhatsz köztünk. — Biztos vagyok benne, hogy erre nem lesz szükség. Azok, akik ilyenek voltak, már nincsenek köztünk. A többség jó hangulatban, megértésben dolgozik. Két év alatt már összeszoktunk — magyarázza Domonkosné. — Szépszóval eddig is sokat elértünk — veszi vissza a szót a brigádvezető. Ezzel mindannyian egyetértenek. Pár nappal később I újra felhívtam a vállalatot. Rács Géza művezetővel beszéltem. ö mondta: a vezetőség felülvizsgálta a felajánlásokat, az elképzelésekkel egyetértett, de még kevésnek találta. Az újabb pontok kidolgozása most folyik. A művezető szerint a januári közgyűlés bizonyára igent mond az asszonyok újabb felajánlására. 1 Venesz Károly yóth Lászlóné, Erzsiké -*■ néni a Kállai úti 22 számú bérház házfelügyelője. Munkáját a lakók általános véleménye szerint olyan példamutató szorgalommal, emberséggel végzi, hogy legszívesebben valamiféle kitüntetésre javasolnánk. A ház, mint a többi a vásártéren, ma már nem számit leorszerűnek. Az emberek egy része elvágyik innen köz- pontifűtéses lakásba, ahol melegvíz is csobog, aknába öntik a szemetet, lift robog a harmadikra is. De a legtöbb lakó olyan jól érzi itt magát, hogv el se lehetne kergetni■ Erzsiké néni, aki a legtöbbet tesz azért, hogy minden meglegyen, az évek során szinte fogalommá lett a házban. Csak így — Erzsiké néni. Én azt hiszem, ritkaság az ilyen házmester, akit így szeretnének a lakók. Hogy miért? Csak sorolhatnám a ’’pl- lemrfí szavakat: gondos, őszinte. segítő, egyenes, rendszereid ■ TTa hajnalonként felp*irinel- vek a há-ben ar ébresztő órák. s akárki Teilen a- eny- tormán szürke rifók — e Tanfolyam mezőgazdasági dolgozóknak A mezőgazdasági szakmunkásképzés színvonalának emelésére együttes intézkedést tett a művelődésügyi és a földművelésügyi minisztérium. Azoknak a mezőgazda- sági dolgozóknak, akik szakmunkások akarnak lenni, s még nem végezték el az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát, már egy korábbi rendelkezés előírta előkészítő tanfolyamok szervezését. Most szabályozták a tanfolyam óra- és tantervét, időtartamát, vizsgáztatási rendjét, valamint a mezőgazdasági dolgozók általános iskolai részvizsgáit, amit a hetedik-nyolcadik osztályos tananyagból tehetnek. A rendelkezés értelmében a 250 órás előkészítő tanfolyamon a következő tárgyakat oktatják: politikai ismeretek, magyar nyelv- és helyesírási gyakorlat, számolás-mérés, fizika, kémia, biológia, munkaegészségügyi ismeretek. Az oktatás egész-, vagy félnapos. Egésznapos foglalkozás esetén a tanítási órák száma naponként hatnál, félnapos oktatásnál, öt óránál nem lehet több. A tanfolyamon — amelynek időtartama nem haladhatja meg az öt hónapot —, életkorra és nemre való tekintet nélkül minden mezőgazdasági dolgozó részt vehet, ha az elemi vagy az általános iskola hat osztályát eredményesen elvégezte. Befejezéskor a hallgatók vizsgabizottság előtt záróvizsgát tesznek. Az előkészítő tanfolyam tananyaga a dolgozók általános iskolája hetedik osztályának számtan-mértan, fizika, biológia, valamint nyolcadik osztályának kémia tananyagával és óraszámával csaknem teljesen azonos, ezért ezekből a tantárgyakból a hallgatók a dolgozók általános iskolájának hetedik-nyolcadik osztályába beszámítható részvizsgát tesznek, ami egyben az előkészítő tanfolyam záróvizsgája is. Az a hallgató, aki az előkészítő tanfolyamon sikeresen vizsgázott, megkezdheti szakmunkás-tanulmányait, általános iskolai tanulmányait pedig a nyolcadik osztályban folytathatja, ha az előkészítő tanfolyam befejezésétől számított három éven belül a hetedik osztályos magyar, történelem és földrajz tantervi anyagból osztályozó vizsgát tesz. A földművelésügyi minisz-’ térium 350 előkészítő tanfolyamot szervez, mintegy tízezer mezőgazdasági dolgozó részére. Az oktatás még ebben a hónapban megkezdődik. Az előadók a felnőtt-oktatásban jártas, tapasztalt gyakorló pedagógusok. (MTI) OK OM ES VR OM Visszásságok a romhányi talajvédelem végrehajtásában szokásos eljárás szerint keltett volna lennie tervbírálatAnnakidején talán Mérei Gyula örült a legjobban, amikor bejelentették, Rom- . . ve,etőinek részhányban megkezdődik az eró- nak’ a tez vezetőinek rész zió elleni szervezett védekezés. Éppen ő, a termelőszövetkezet főagronómusa, a szakember ne vette volna szívesen az állam felkínálta segítségét? Hiszen segítség nélkül, csupán a közös gazdaság erőforrásaira támaszkodva nem lehetne eredményesen küzdeni a mezőgazdaság egyik legalattomosabb ellenségével szemben. Teljes szívből támogatta a talajvédelmi szakembereket, s tetszett neki a lendületes, lázas kezdés. Azonban nem kellett hozzá sok idő. hogy a lázas kezdet lelassuljon. Olyannyira, hogy már-már a mezőgazdasági munkák elvégzését is akadályozza. Nem így kellene A tervezgetés örömébe így vegyültek el az üröm csepp- jei. Sőt maholnap már több a bosszúság a talajvédelemmel, mint az öröm. —A megvalósítás módszereivel van baj. Nem így kellene csinálni — jelenti ki határozottan Mezei Gyula. Kiemel az aztalon heverő terv-paksamétából egy térképet s két rajzszöggel a falra tűzi. vételével. így történt aztán, hogy a szövetkezeti szakemberek még nem is látták a terveket, amikor a munka már elkezdődött. Ez mindenféleképpen helytelen, de talán elnézhetnénk, ha az elvégzett munka kifogástalan lenne. — A Forrásoldal dűlőben valószínűtlenül keskenyek a táblák — mutatja a térképen a főagronómus. — Hasonló gonddal küszködtünk a Denneki dűlőben is. Néhány vízmosás bedöntését meg sem tervezték. Ezeknek egy része pedig veszélyezteti az új utak megépítését. Kénytelen vagyok változtatni a táblahatárokon, s egyes utakat is ki kell igazítani. A lehetőségek és a végrehajtás Ezek csak részletkérdések, bár éppen olyan fontosak, Pontos, mint az egész területre vo- i , * ■ natkozó szerkezeti kérdések. lliegDJZn3.10 munkát Hanem ez utóbbival sincs reit bízták meg azzal, hogy segítsék és támogassák a szövetkezetei ebben a szövevényes munkában. — A társulatról sem mondhatok sok dicsérőt — füstölög a főagronómus. — De még kevesebbet a Talajjavító Vállalat egyes munkacsoportjai - ról. Előfordult, hogy csak akkor értesültünk róla, hogy dolgoztak nálunk, amikor behozták a számlákat. De azt sem értem, miért fizetünk évente csaknem százezer forintot a Lókos Társulatnak vízrendezési hozzájárulásként, mikor az idén is kétszáz hold földünket öntötte el a víz?... A talajvédelem központi problémája jelenleg a rom- hányí közős gazdaságnak. Érthető, hiszen nem mindegy, íiogy a jövőben miként alakul a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, megélhetése. Ezt most már nagyon Is befolyásolja a talajvédelem eredményes megoldása. Immár két év telt el az erózió elleni védekezés megszervezése óta, de még mindig sok a kérdőjel a szakemberek előtt is. S ez egy cseppet sem biztató. minden rendben. Köztudomá- sú, hogy a romhányi ter- kozseg hatarát mutatja. Az rnelőszövetkezet hagyományoA térkép a községet és a új táblahatárokat, utakat, vízfolyásokat ábrázolja. A tervező elképzelései, mérései szerint. A főagronómus ceruzájával végigszánt a furcsa alakú ábrákon. — Nézze! Lehet ilyen kés. kény, formátlan táblákat ki- képzelésétőL alakítani? El tud képzelni ilyen lehetetlen görbe utakat? Felfordítják az egész határt! Kell a talajvédelem., de sokkal ésszerűbben kellene megvalósítani. Vajon mit mondunk majd, ha egy idő után megkérdezik, hová tettük a millió forintokat? A távlati terveket a végrehajtott védekezés arányában alakítják ki. Nagyobb termést, több árut várnak majd tőlünk is. De ha ez így megy, ebből nem lesz semmi. san állattenyésztő gazdaság. A területi adottságok is erre utalnak. Ügy látszik, az üzemi talajvédelmi tervben ezt nem vették figyelembe. Eltértek a lehetőségektől, a termelőszövetkezeti vezetők el— Mi kisebb területen szeretnénk ugyan olyan meny- nyiségű kenyérgabonát megA romhányiak megpróbál - nak segíteni magukon. Áttör málják a terveket De vajon érnek-e vele valamit? A gyakorlati kivitelezésben szinte tehetetlenek, mert a különböző vállalatokra vannak utalva. Ráadásul a talajvédelem megvalósítása után nem tudják biztosítani a földek előírásos megmunkálását: nem rendelkeznek speciális erőgépekkel és olyan íüggesztett munkagépekkel, amelyek kizárólag a talaj vetermelni, mint eddig, sőt töb- delem céljait szolgálják. bet A talajvédelmi tervben viszont nagyobb kenyérgabona terület szerepel. A kapások területét is újabb százötven holddal kellene növelnünk. De ez az elrendezés nekünk nem felel meg. A mi A romhányiak kételyeit csak nagyon határozott, pontos és megbízható munkával lehet eloszlatni. Még akkor is meg kell követelni ezt, ha némelyele nagy előszeretettel hivatkoznak az állattenyésztési ilyen agronómiái szerkezettel nem tudjuk elérni. céljainkat egész talajvédelem kísérleti Ha a főagronómus ilyen jól látja ezeket a problémákat, miért nem tesz ellene? Elvégre a termelőszövetkezet kapja a pénzt a talajvédelemre, s joga van dönteni abban, mire fordítják a milliókat. De úgy látszik, ez a jog némelyek előtt legfeljebb Mi történik most? Rendelkezik a termelőszövetkezet egy talajvédelmi tervvel, amely nem minden tekintetben felel meg a kívánságoknak. Ha eszerint járnának el Romhányban, nem maradna a közösben csak negyven hold kukorica, mert elméleti jelentőségű. Ugyanis a többit — az egyébként szokiderült, hogy határjárások, felmérések után a tervező elkészítette az üzemi kiviteli tervét. Ez tartalmazza mindazokat az agronómiái, műszaki, vízrendezési és talaj javítási feladatokat, amelyeket végre kell hajtani. A munka eszerint a terv szerint megkezdődött tavaly, év elején. A szövetkezet vezetősége azonban a tervet csak késő nyáron kapta meg. Holott a kásos területet — kiadhatnák háztájinak. Mindezeknek a kijavításáról hogyan gondoskodjon a közös gazdaság? Aztán az is furcsa, hogy van gazdája és mégsincs a talaj- r- védelemnek. Ebben az esetben a romhányi gazdaság a beruházó — tehát a tsz felel a pénz felhasználásáért —, a Lókos Vízgazdálkodási es Vízhasznosítási Társulat a lebonyolító. Az ő szakembejellegére. Erről csak annyit: valószínű, jónéhány módszer még további tapasztalatokra szorul, s meg kell a tandíjat fizetni a siker érdekében. Ez a tandíj azonban egyenes arányban csökkenjen az egész talajvédelem határozott, ésszerű továbbfolytatásával! S ez már nem csupán óhaj, de olyan követelmény, amelyről mindenkinek tudomást kell vennie, akinek bármi része is van e nagy horderejű munka végrehajtásában. Pádár András „Antikor hajnalban felcsiripelnek az órák“... valóságos jégpályát csináltak. Elnézegetem őket így délutánonként, sötétedésig. A legtöbbjüket csecsemő korától, ismerem- Nézze csak azt a pirossapkás kislányt! Zsuzsika, lépcsőházba, Erzsiké néni már — Erzsiké néni, maga egy Ö úgy hív engem, hogy nagyjavában dolgozik, rendez, ta- példakép. Az új, szocialista mami. Talán két éves lehetett, karit. S az ásítva botorkáló ember példaképe. amikor egy reggel en vittem emberek motyogó köszönésén — Menjen már! Ilyen öreg- el a bölcsődébe. Valahová el- csak mosolyog. asszony (Otven éves volt ak- utazott az apja, az anyja meg— Erzsiké néni, jó reggelt! kor!) hogy lehetne az új cm- betegedett, s egy kis papírral — Jó reggelt! bér mintaképe? Meg igen is a kezében topogott be hozzám S a lakók mennek tovább régimódi vagyok, az a baj. a kislány. „Erzsiké néni! A Zsuzsikát munkahelyre, tejért, ki hová.-. Méghogy szocialista! .. . . * , . Akkor mi többiek is mo- háromnegyed nyolcig át kelVagy három evvel ezelőtt, solyogtunk, de most, hamm (gng vtnn- hólesődébe"- pontosan tgy november köze- év után én is csak azt tud- ... . pe táján valakinek eszébe ju- nám. mondani, hogy Erzsiké “5- arf.Vn, 'cii'c“c• Elvittem. tott, hogy Erzsébet napkor fel néni tényleg valami példakép A bölcsödében engem nem iskellene köszönteni Erzsiké lehetne.-. mertek, hat azt hittek hogy nénit a lakók nevében. Vet- . « nagymamája vagyok. Így tek mindenféle édességet. _ .. . . , . , , emlegethettek a gyerek elolt- - Erzsiké nem legszívesebben is, mert attól kezdve nagymasemmit se mondana magáról, minak hivott. Csak áll meghatottan a kony- * zt hiszem, mióta ház- haablak előtt, ahogy sorolom, zX felügyelő vagyok itt gyök. Megcsinálom a dolgo'- a lakÓk ^csérő ?,zavait„ ebben a házban tán ez esett mat, rendet tartok a házban, Csak nn™ ,soká™ „*Tti me*' nekem a legjobban■ Hogy a mit is szeretnek haliam..- *-*- "------- ---------------------p ezsgőt, süteményeket. Nem akarta elfogadni. Az volt a válasza: — Én egyszerű asszony va- a ezért igazán nem érdemiem mu ls nauam..- kis Zsuzsika is nagymaminak ezeket •* szólít... Aztán nagy rábeszélésre — Az utcán, itt az ablak Erről tudom, s mindig lud- mégis elfogadta az ajándékokat alatt gyerekek zsibonganak ják ők is, a lakók, hogy szá- Még meg is nevette az egyik mindig. Mióta leesett a hó, míthatunk egymásra. Mert embert, aki a felköszöntőjét annyit csúszkáltak itt a ház szerintem ez a legfontosabb, igzj fejezte h"- --'Ott az autóvyomokon, how rvdős István Ismét jelentkezik cs mezei pocok A száraz októbert követően főleg a Dunántúlon, de a Nóg- ráddal határos Pest megyében is elszigetelten, cgy-egy lucerna vagy vöröshere táblán erősebb mértékben clszaporodott a mezei pocok. A kártevő fellépte fokozott éberséget követel megyénkben is, különösen a Pest megyével határos területeken. Az ellenőrzésnek ki kei! terjednie az utak mentére, árokpartokra, a különböző töltésekre és más művelésen kívül álló területekre is. Műszaki fejlesztési főosztály alakult A műszaki fejlesztés megnövekedett feladatainak szem előtt tartásával a Földművelésügyi Minisztériumban határozat született a műszaki fejlesztési főosztály megalakításáraFeladatai megoldásában az új főosztály a minisztérium fel ügyelete alá tartoz.ó oktatási és tudományos intézményekre támaszkodik és ezek szakembereit szakbizottság létesítése útján széleskörűen bevonja a műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldásába.
