Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-16 / 273. szám

in«* november v A c n < n ** / Erdőkürti patronálok Több mint három éve járnak az erdőkürti termelőszö­vetkezetbe a Budapesti Rádiótechnikai Gyár munkásai. Egy látogatásuk alkalmával véletlenül összetalálkoztunk Ko­vács Zoltánnal, a patronáló csoport vezetőjével. Kíváncsian érdeklődtünk tőle tapasztalatairól. — Annakidején, amikor először jöttünk Erdőkürtre, nem valami bizalomgerjesztőén fogadtak minket a szövet­kezetiek. A vezetők tudomásul vették, hogy mi patronáljuk a gazdaságot, de többet senki sem tett a kürtiek közül. Et­től függetlenül, mi rendszeresen eljártunk a gazdaságba. Részt vettünk a vezetőségi ülésen, a párttaggyűlésen, köz­gyűlésen. Majd később tőlünk kértek előadót — Mikor tört meg a jég? — Egy alkalommal a fővárosban kellett elintézni egy fontos dolgot. Erről tudomást szereztünk és segítettünk in­tézkedni. Persze a politikai segítségen kívül egy sereg ap­rósággal is előmozdítottuk a gazdaság munkáját. Ez annyira szokványos, hogy említés nélkül is kitalálható. Építkezési anyagok előteremtése.társadalmi munka. Egy bizonyos idő után, mikor a tagok látták, hogy van valami ebben a pat- ronálásban, felengedtek és bizalmat szavaztak. — Különösebb módszerünk nincsen. Mindig a szükség szabja meg a tennivalókat. A politikai munka rendszeres. Alkalmazkodik a termelőszövetkezet pártszervezetének munkatervéhez. Illetve összehangoltuk azzal a szocialista szerződéssel, amit az év elején kötöttünk a szövetkezetiek­kel. Ebben a szerződésben rögzítettük, hogy milyen politi­kai előadásokat tartunk és milyen kultúrműsorokkal lé­pünk fel Erdőkürtön. Tartalmazza a szerződés a patroná­ló csoport társadalmi munkavállalását is. Itt kell meg­említenem, hogy a nyáron ötven-hatvan gyári dolgozó túl­órában ledolgozta azt az időt, amit itt töltött a termelőszö­vetkezetben, hogy segítsenek a különböző mezőgazdasági munkákban. — A szövekezetiek nem jártak még a gyárban? — Néhányan már meglátogattak bennünket Pesten. Ha valakinek kedve van jönni szívesen látjuk. Szeretnénk létrehozni egy üzemi tapasztalatcserét is, amelyen a fiata­lok mellett az idősebbek is részt vennének. Mivel vállal­tuk, hogy elősegítjük a községi KISZ-alapszervezet mun­káját is, sokat beszélgetünk a fiatalokkal. Eddig minden a legnagyobb rendben megy. Elégedettek vagyunk a szövet­kezet fejlődésével, s remélem a szövetkezetiek is elégedet­tek a mi munkánkkal — fejezte be a beszélgetést Kovács Zoltán. Az utcáról beszűrődik az irodába a községi hangos híradó hirdetménye. Tisztán, jól érthetően adja tovább a híreket. Jól működik a berendezés — de hiszen a rádió­technikusok csinálták... P. A. Határidő előtt Csillik Balázs brigádja Az öt esztergályos, a Csil- lik-brigád tagjai az Érsek- vadkerti Gépjavító Állomás forgácsoló műhelyében dol­goznak. Még az év elején vállalták, elnyerik a szoci- * alista címet. Az esztendőből. már tíz hónap elszaladt. Ho- , gyan állták szavukat a bri­gád tagjai? Erről beszélget­tek a napokban a brigádér­tekezleten. — Ami a termelési terve­ket illeti, nincs baj — mondta Káposzta Antal igazgató, aki a gépjavító ál­lomás főmérnökével, Németh Antallal együtt vett részt a tanácskozáson. — Az 500 ezer forint értékű munka nagyrészét — több mint 400 ezer forintot érőt — már el­végezték. .. Ezután Csillik Balázs. a brigádvezető szólt: — A tanulás... az is megy nálunk. A brigád három tagja most végzi az általános iskolát. A politikai képzés? Oda mindannyian eljá­runk. .. Később rendszeres olva­sásra, mozilátogatásra terelő­dött a szó. Holes Antal esz­tergályos a Baracktolvaj című filmről beszélt, ame­lyet legutóbb közösen tekin­tet t meg o brigád. Hustyána József, a brigád legidősebb tagja elmondotta azt a bi­zonyos két regényt, amiről; annakidején beszéltek, mind j elolvasták. Közben dolgoztak és nem is rosszul. Balesetük nem volt az elmúlt tíz hó­napban. — Es most újra a segi- ségüket kérjük — fordult a brigádhoz Németh Antal fő­mérnök. A gépjavítás meg­gyorsításáról van szó. Ä hát­ralevő két hónap diait a belső esztergályos munka mellett je­lentős bérmunkát is el kellene végezni. Az erős munkatem­pót még fokozni kell. Csak így lehetséges mindez ... Elénk vita követte a fő­mérnök szavait. Lisinszki Károly, Fábri István, de a brigád valamennyi tagja egyetértett abban, hogy a többletmunkát vállalni kell. Káposzta Antal az igazgató a munka feltételeinek bizto­sítására tett Ígéretet. — Akkor vállaljuk — summázta Csillik Balázs brigádvezetö az esztergályosok véleményét. — Még pedig úgy, hogy december ötödiké­ig végezzünk a munkával... Ez történt a Csillik-brigád legutóbbi tanácskozásán. Cs. J. A Salgótarjáni Bányagép­gyárban június közepén kez­dődött meg a majdnem ti­zenhét millió forint értékű, különböző méretű szállító be­rendezések és tartozékok gyár­tása, amelyeket indiai meg­rendelésre készítenek. A sal­gótarjáni gyár, más vállala­tokkal kooperálva, éwégi határidős szállítással vállalta a munkát. Alig két nappal a munka megkezdése után — augusztus közepén — már szállításra készre jelentették Salgótarján­ból az első bánya berendezés- készletet. Most pedig arról érkezett hír a Bányagépgyár­ból, hogy a vállalat évvégi határidőnél csaknem másfél hónappal előbb az indiai meg­rendelésre gyártott utolsó be­rendezés is elkészült. A kü­lönböző méretű szállítószalag berendezések, nagymennyisé­gű alkatrész és több különálló görgőtartó-bak csomagolása nagyrészt befejeződött. Az utolsóként gyártott alkatré­szek is hamarosan minőségi ellenőrzés alá kerülnek. A közeli napokban egyszerre 3° vagon vasúti vagont indítani majd a Karachiba közieke- tengeri hajójárathoz Salgótar­jánból. Fanasz, amely jogos, és amely nem — Az Öreg bányakórház valamikor nehezen hitte vol­na el, hogy megyei egészség- ügyi intézménnyé lép elő — mondja Habonyi Zoltán kór­házi főápoló, amint a vén fa­lak között sétálunk. — Állan­dó küzdelem a salétrommal, a feltörő talajnedvességgel, a táskásodni akaró vakolattal... Mint Messiást, úgy várjuk az új kórház megnyitását... Fiatal ápolónő jön velünk szembe a belosztályon: —• Habonyi elvtárs, kérem, új beteget hoztak ... Beállít­suk a harmadik ágyat a fo­lyosóra? —Hát mit tehetnénk mást? —De a főorvos úr azt mondta... — próbál a kis­lány vitatkozni saját lelkiis­meretével, aztán csak legyint és indul a raktár felé. — Látja, ez van — tárja szét kezét- a főápoló. — Nem azt mondom, hogy ez mun­kánk fő jellemzője, de a hely­hiány. a kényszerítő körül­ményekkel való megalkuvás sokszor motiválja a munkán- »katí Idegessé, türelmetlenné tesz bennünket, s ezt néha a beteg is megérzi, pedig ép­pen azért rossz a hangulatunk, mert nekik nem tudunk olyan körülményeket teremte­ni, amilyet szeretnénk. — S mikor jól kimérgelődik magukat, akkor felsóhajtanak hogy na, majd az új kórház­ban, ott másképp lesz! — mondom, hogy pillanatnyi el­keseredését enyhítsem. — Valóban így van — mo- solyodik el. — Az orvosnak, az ápolónak minden egyes beteg lelkiismereti kérdés: si­kerül-e meggyógyítani vagy sem. „ Ennek ellenére per­sze előfordul, . hogy a beteg jogosan panaszkodik. — Mi az, amit önök jogos panasznak találnak? — Hát elsősorban az olykor előforduló türelmetlenséget. A beteg igényli, hogy baját, pa­naszait részletesen meghall gassák. S az egészségügyi dol­gozók lehetőleg ne szakítsák félbe, még akkor sem, ha na­gyon jól tudják, hogy ez már csak fölösleges szóáradat. Tud­niillik, a türelmes meghallga­tás az lg a gyógyításhoz tar­tozik. Másodszor a gyöngédséget említeném. Előfordul olyan panasz, hogy az ápolónő dur­ván adta be az injekciót, gyöngédtelenül végezte a reg­geli mnsdatást.,. Itt nersze szinte lehetetlen megállapíta­ni, hogy mi az Igazság, mikor gvöngédtelen az ápolónő, és mikor érzékenykedik túlzottan a beteg. Ennek ellenére, min­den ilyen esetben a nagyobb figyelemre, gyöngédségre hív­juk fel a nővérek figyelmét... A beteg ugyanis mindig túl­zottan érzékeny, és nekünk ez­zel számolnunk kell... Van azonban nekünk is panaszunk a beteggel szemben. Rátérhe­tünk erre is? — Miért ne? — mondom. — Így lesz kétoldalú a kap­csolat. — Hát akkor, előszöris: sok­szor jön a páciens, tízféle bajt is felsorol, s egy véletlen rákérdezésből derül ki. hogy nincs rendben a családi éle­te, és annak következtében készült ki idegileg. Aztán: ma már a betegek nagyon igénye­sek a kórházzal szemben. Ez pozitív jelenség, általában — de mikor ilyeneket mondanak, hogy: „Én az idén még nem is voltam kiírva", akkor té­ves nézetről van szó, mert a betegállomány senkinek sem 1ár. Előfordul olyan is. hogy a beteg részletes kivizsgálást kö­vetel, s m'kor a fel én ól tar­tunk, akkor megűnja, itthagy bennünket. Az állami evógyszereüátár.t nedig sokan önkiszolgáló bolt- nnk tekintik: ha lakásukon szétnézne az ember, százszám­ra találná a tablettákat... És itt nem c«"nán arról van szó, bogy ez fölösleges kiadás az államnak, hanem arról is, ! 4 megyei J\EB elnöke nyilatkozik Következetes harc a hibák ellen A Nógrád megyei Népi El­lenőrző Bizottságon megkezd­ték a következő év vizsgálati tervének elkészítését. Ebből az alkalomból kértük meg dr. íjászló Istvánt, a NEB elnö­két nyilatkozzon munkájuk­ról lapunk olvasóinak. — Az idén több gazdasági és kulturális jellegű vizsgá­latot tartottunk, ellenőriztük a megye kommunális ellá­tottságát — mondotta a NEB elnöke. — Az volt a legfőbb célunk, hogy segítsük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964- de­cember 10-i határozatának végrehajtását. Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy jelentős fejlődés ment végbe a megye iparában, emelke­dett a termelékenység, ja­vult az üzemszervezés és a munkaerőgazdálkodás. A me­zőgazdasági termelésben és felvásárlásában, a nagyüze­mi tervezésben és a beruhá­zások lebonyolításában is elő­nyös változásokat észleltünk. Emelkedett a dolgozók általá­nos műveltsége. Javult a me­gye kommunális ellátottsága is. A feladatok végrehajtásá­hoz megfelelő anyagi eszkö­zök állanak a megye rendel­kezésére, amelyekkel a me­gye vezetői helyesen gazdál­kodtak. — Ennek ellenére meg lehetünk elé­gedve a beruházá­sok megvalósulásé­nak ütemével? — Állandóan figyelemmel kísértük a megyénkben folyó beruházási munkálatokat. Saj­nos az építési idők betartá­sában nincs nagyobb fejlő­dés. Különösen elhúzódik a termelést elősegítő beruházá­sok, mint például az acéláru­gyári hideghengermű alap- beruházását kiszolgáló léte­sítmények — közlekedés, rak­tár, csomagoló, víztároló — átadása. Ez növeli a beruhá­zási költségeket, akadályozza a zavartalan termelést és sok esetben káros hatással van a termékek minőségére is. A kivitelezés területén a munkaszervezésben és a gép­kihasználásban találtunk sú­lyos hibát. Az állami építő- narban ez év első felében a ''épkihasználás 30 százalékról 26 százalékra csökkent. Za­varólag hat a folyamatos épít­hogy sok embernek fogalma sincs, egy féléves vagy éves gyógyszer bevétele mivel jár... a legjobb eset még az, ha egyszerűen elvesztette a haté­konyságát Került már hoz­zánk gyógyszermérgezéssel be­teg, nem is egyszer! Aztán itt van a látogatás: a legéberebb őrködés mellett is beszöknek a hozzátartozók, nehéz ételeket, italt hoznak betegünknek, és előfordult már, hogy egy ilyen társaság nótára gyújtott olyan kórte­remben, ahol súlyos betegek feküdtek. Képtelenek vagyunk megmagya­rázni, hogy a kórház zárt intézmény, ahol a betegség gyógyítása szabályozott élet­rendet követel S végül egy dolgot, ami ti­pikusan mutatja, hogy meny­nyire várjuk már az új kór­házat: Az emberek általában úgy vélekednek, hogy új in­tézmény — magas gyógyítási színvonal. Ezért fordul elő, hogy betegek felutaznak Pest­re, mindenáron ott akarnak kórházba kerülni. Ez persze kidobott pénz részükül, meri úgyis visszaküldik őket, rá­adásul igazuk sincs, mert bár az éoület öreg, és hellyel Is szűkösen vagyunk, de a mű­szerek és a gyógyítási módsze­rek nem öregek! — Egy kérdést engedjen még meg — mondom, mikor megállunk a kapuban, — Mi a tapasztalata a bélelt boríté­kokkal kapcsolatban? kezések megszervezésére, hogy a beruházó terve nincs összhangban a kivitelező ter­vevei­Még mindig rendszertelen a tsz épitőbrigádokban a mun­kaelszámolás, hiányosak a munkavédelmi felszerelések. Igen alacsony a gépesítés fo­ka is. A műszaki intézkedések vizsgálata során megállapí­tottuk, hogy az üzemekben lassan halad a termelékeny­ség emelését szolgáló szer­vezési intézkedések végrehaj­tása. Ezért a munkaidő meg­takarítás minimális. Még mindig kevés üzemeinkben a gondosan kimunkált, tudomá­nyosan megalapozott fejlesz­tési terv. Bár a fejlesztés te­rületét megjelölik, nem hatá­rozzák meg elég körültekin­tően és tudományosan gyárt­mányokra, technológiákra konkretizálva a tennivalókat A vállalatok közötti koope­rációra, valamint a profil­tisztításra vonatkozó kor­mányhatározatot vizsgálatunk idején csak részben hajtot­ták végre. Ezzel kapcsolat­ban a temérdek példából hadd említsek meg egyet In­dokolatlannak tartjuk és vé­leményünk szerint népgazda­sági szempontból káros, hogy s Bányagépgyár öntvényszük­ségletét főleg Dunántúlról kénytelen biztosítani, holott a ZIM Salgótarjáni Gyáregy­ségének van öntödéje. (Ér­dekes, hogy a ZIM viszont Szabolcs megyébe és az or­szág különböző területére szállít öntvényeket). A dolgozók egészségügyi szociális és kulturális ellá­tottságát vizsgálva megálla­pítottuk, hogy a vállalatok többségénél e kérdéssel még mindig nem foglalkoznak megfelelően. A csökkent Sághoz érkező bejelentések szarna növekedett. — Mindig a bejelen­tőnek van igaza? — Az utóbbi időben nyolc­vanhét közérdekű és harminc­kilenc magánbejelentést tet­tek. A bejelentések többsége helytálló. Persze, ha megál­lapítjuk, hogy a bejelentés rosszindulatú és rágalmazó, a bejelentővel szemben is fel­lépünk. Vizsgálataink során a megyei NEB harminchét esetben kezdeményezett fe­gyelmi eljárást, hetvenöt eset­ben kártérítésre szólított fel. Súlyosabb esetben büntető feljelentést is teszünk. Több ügyet a társadalmi bírós'' elé utaltunk. Az idei vizsgála­tok tapasztalataiból milyen tanulságokat vont le a NEB sa­lát feladataira vo­natkozóan? — A jövő évi munkater­vünk összeállításánál nagy körültekintéssel választjuk ki azokat a témákat, amelyek elősegítik az aktuális felada­tok megoldását. A témák megválasztásánál a korábbiaktól eltérően, fon­tos feladatunk, hogy azok egyszerűek, megfelelően kö­rülhatároltak legyenek, tük­rözzék a vizsgálati eredmé­nyeket, a vizsgált terület köz- gazdasági összefüggéseinek helyzetét Nagy súlyt helye­zünk a bürokrácia felderí­tésére' Vizsgálatainkat a társ­szervekkel és az üzemekkel közösen szervezzük meg. Ezért a jövő évben több koor­dinációs vizsgálatot tartunk, belső ellenőrökkel, tsz-ellen- őrző bizottságokkal. munkaképességűekre vonat­kozó rendelkezést üzemeink csak vizsgálatunk hatására érvényesítették. Javult ugyan a társadalmi tulajdon védelme, de elég gyakran találkozunk a gaz­dasági vezetők liberalizmu­sával. A vezetők tudnak a lazaságokról, de azok ellen gyakran nem lépnek fel elég határozottan. Ennek tulajdo­A jövőben méginkább tö­rekszünk arra, hogy a vizs­gálataink még alaposabban elemezzék a jelenségeket En­nek érdekében szükségesnek tartjuk a falusi és az ipari Népi Ellenőrzési Csoportok munkájának megjavítását Gyakrabban tájékoztatjuk őket a területükön szerzett tapasztalatokról, már csak azért is, hogy figyelemmel kísérhessük a hibák kijaví­tását és ezzel meggyorsíthas­suk a fejlődést nítjuk, hogy az utóbbi idő- Az elmondottakból kitűnik, ben a Népi Ellenőrző Bízott- hoKV a NEB munkája meg­lehetősen szerteágazó. Éppen —————1 "zért, vizsgálatainkba eddig !s igyekeztünk bevonni az — Tapasztalatom van — ne veti el magát —, mégpedig olyan hogy néha az én zse­bembe is be akarnak ilyst csúsztatni... Persze, ha akar­ja, nem hiszi, de nem szok­tam elfogadni... Van olyan észrevételem is, hogy sok be­teg csak akkor nyugodt a sa­ját gyógyulásával kapcsolat­ban, ha borítékot adhat Tör­ténetek járnak itt köztünk, mikor a beteg kétségbe esett, mert az orvos nem fogadott el semmit. Persze, panasz is van. A baj azonban az, és ezt úgy is mondom, mint a kór­ház párttitkára, hogy szinte sohasem mondják meg, ki fo­gadta el a pénzt. Ilyen pa­naszt nem tudunk orvosolni... De másról is szó van: a Ma­gyarország című hetilap nem­régiben úgy foglalt állást,, hogy amíg egy orvosnak kö­rülbelül annyi a fizetése, mint egy jó esztergályosnak .., — És az ön véleménye? — kérdem. — Húsz éve dolgozom eb­ben a kórházban. Emlékszem azokra az Időkre, mikor az egészségügyi dolgozók szabá­lyosan szűkölködtek, Ma már erről nincs szó, korántsem. De azt hiszem, a Magyarország­nak igaza van: könnyebb len­ne „általános támadást" In­dítani a borravaló ellen, ha rendeznék a fizetéseket — amire a népgazdaság tovább) erősödésével nyilván sor Is kerül. adott szakterület legjobb ér­tőit. Ezek az emberek tudá­suk és élettapasztalataik se­gítségével képesek nemcsak a hiányosságok feltárására, az eredmények reális értékelés­re, de a tanácsadásra is. A NEB tulajdonképpen állami szerv. Munkájáért végső so­ron a kormánynak és az el­nöki tanácsnak tartozik szá­mot adni. Éltető eleme azon­ban a társadalmi népi el­lenőrök serege, akiknek tá­mogatására a jövőben még inkább támaszkodunk. Befejezésül, még valamit. A NEB vizsgálataira eddig is az volt a jellemző, hogy az eredmények elemzésén, a hibák feltárásán túlmenően törekedtünk olyan javasla­tokat tenni, amelyek hozzá­járulnák az eredmények meg­szilárdításához, továbbfejlesz­téséhez, a hibák kiküszöbö­léséhez- De a következők­ben — a segítőszándék mel­lett — még fokozottabb fi­gyelemmel kísérjük, hogy a mulasztó személyeket felelős- ségre vonják. Következetesek leszünk abban, hogy életünk minden területén érvényre jusson a személyi felelősség. Kunszabó Ferenc B. Qy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents