Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-16 / 273. szám

2 NOOR *D TM5. november tfl. Vedd flz Olasz Szocialista Párt továbbra is a kormányban RÓMA (Reuter) vonatkozásban leszögezi, hogy Az Olasz Szocialista Párt a legfőbb probléma Európa kongresszusán vasárnap 345 908 politikai és gazdasági egysé- szavazattal 80 923 szavazat el- gének megvalósítása, s köve- lenében elfogadták azt a ha- teli a nemzetközi konfliktusok tározati javaslatot, amely a tárgyaláson alapuló megoldá- pártnak a kormányban való sát, Kína ENSZ-jogainak további részvételét indítvá- helyreállítását és az atomfegy- nyozza. verek elterjedésének megaka­A határozat külpolitikai dályözását Todor /iiivkot Kairóira utaxottf Veszedelmes nyugati tervek MOSZKVA (TASZSZ) Jasznyev, a Pravda tudósí­tója Írja: Londonban, Washing­tonban, Canberrában és WU- lingtonban egyidejűleg isme­retessé vált egy olyan terv, amely szerint az Indiai-óceán szigetein megteremtik a kato­nai támaszpontok szerteágazó rendszerét. E terv megvalósí­tásában Anglián és az Egye­sült Államokon kívül Ausztrá­liának és Üj-Zélandnak is részt kell vennie. A terv — amelyeknek éle elsősorban a független afro-ázsiai országok ellen irányul — kilátásba he­lyezi, hogy Anglia „megvásá­rolja” lakóitól a fontos stra­tégiai helyzetet elfoglaló Dlego Garcia koráll-szlgetet. Ez a sziget félúton van Afrika és Indonézia között, és bizto­síthatja Anglia, az Egyesült Államok, Ausztrália és Oj-Zé- land haditengerészeti és légi erői akcióinak összehangolását az Indiai-óceán egész térségé­ben. Befejezéshez közelednek a tárgyalások az Albadra- és a Farcouar-szlgetek „megvá­sárlása” kérdésében is. Figyelemre méltó az a tény Is — mutat rá Jasznyev —, hogy éppen e napokban, ami­kor ismeretessé váltak Lon­don „kereskedelmi ügyletei”, Canberra bejelentette: az el­következő két esztendőre több mint 20 millió ausztráliai fon­tot irányoztak elő pápuái és új-guinca-i katonai létesítmé­nyek építésére. „Nem nehéz meglátni az összefüggést az új-guinea-1 katonai előkészületek és az Indiai-óceán középső és nyu­gati térségében folytatott an­gol—amerikai mesterkedések között, — írja végezetül Jasz­nyev. — Ezek a mesterkedé­sek egyre inkább nyugtalanít­ják azoknak az országoknál a népeit, amelyek partjait az Indiai-óceán hullámai mossák. SZÓFIA (MTI) Tödor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke hétfőn hivatalos látogatásra az Egye­sült Arab Köztársaságba uta­zott, innen Etiópiába látogat el. majd november 24-én visszatér Szófiába. A MEN hírügynökség tudó­sítójának adott nyilatkozatá­TOKIÓ (TASZSZ) A japán kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a japán—dél-koreai szerződés ratifikációs okmányait de­cembert 20-án cserélik ki Szöulban. A dél-koreai fővá­rosba utazó japán küldöttsé­ban Tödor Zsivkov kifejezte reményét, hogy Nasszer el­nökkel és az EAK más veze­tőivel folytatandó tárgyalások kedvező hatással lesznek Bulgária és az EAK baráti kapcsolatainak és együttmű­ködésének fejlődése szem­pontjából, s a személyes kap­csolatok hozzájárulnak majd a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erősö­déséhez. get Siina japán külügyminisz­ter vezeti. Miközben a kormány a ra­tifikációs okmányok kicseré­lésének időpontjáról döntött, a szenátusban még nem ért véget a szerződés elfogadásá­nak vitája. A francia szenátus elutasította a francia—algériai olajegyezmény ratifikálását PÁRIZS (MTI) A francia szenátus vasárnap este második olvasásban :iutasí tóttá a francia—aigériai olajegyezmény ratifikálá- A szenátus 137 tagja szavazott ellene és 100 mellette, ancia felsőház azonban a ratifikálást nem tudja meg- i . dályozni, ha a nemzetgyűlés harmadik olvasásban elfo­gadja a megállapodást. A japán—dél-koreai szerződés kicserélése Jugoszláviai riport I. HŐSÖK VÁROSA A keskeny autóút szelíd kanyargással követte a he­gyek vonulatait. Belgrádtól dél felé igyekeztünk, Kragu- jevác felé. A vidék a mi Du­nántúlunk dombos-hegyes tá­jaira emlékeztetett. Semmi sem volt benne a Balkán zor­don, haragos fenségéből. Ap­ró falveik, községek maradöz- ták el mellettünk, de egyik nevére sem emlékszem. Egy­re az járt az eszemben, amit belgrádi vendéglátóim me­séltek: — Kragujevácon a hősök ezrei születtek a fasiszták el­leni harcban. Ezekhez a hősökhöz indul­tam találkozóra. Még 1941-ben történt. A fasiszta megszállóknak sok veszteséget okoztak a Kragujevác környékén mű­ködő partizán egységek. Hol egy lőszerszállítmány robbant, fel, hol egy raktár gyulladt ki, hol meg egy fasiszta ve­zető bukott fel partizán go­lyótól találva. Októberben a megszállók már estefelé ki sem mertek mozdulni szálláshelyeikről De ott sem voltak biztonság ban. A partizánok gyakran ugrasztották ki őket meleg­ágyaikból. — Le kell számolni az el­lenállókkal! — adta ki a parancsot a megszállók ve zetője. SS-büntetőosztag vette blc kád alá a várost — Mindenki gyanús! — ez volt az elv. S a várost 14 éven felü'i férfilakosságát az ágyűgyá*' csarnokaiba terelték. Sokan voltak: csak állni tudtak. Sen­ki sem hitte, hogy ennyi em­berrel végezni mernek. Másnap, október 21-én te­herautók álltak a csarno­kok elé. Kinyíltak az ajtók. — Felszállni! Gyorsan! Az emberek azt hitték lá­gerbe viszik őket A város határában az autók azonban fékeztek, majd megálltak. Leszállni! Gyorsan! Akkor világossá vált: itt valami borzalmas készül. A város lakosságának egyik ve­zetője elkiáltotta magát: — Emberek, fussatok! A fasiszta géppisztolyok egész nap, a késő éjszakáig kelepeltek. A kis Erdogliszki patakban, amelynek partján a tömeggyilkosság végbement, estére vér folyt. Mindenütt holttestek és vérző, jajgató emberek. A hóhérok végigjár­ták az embertestekkel befe­dett lankás domboldalakat és agyonlőtték azokat, akikben az életnek még lobogott egy kis szikrája. Volt akinek mégis sikerült megmenekülnie. Milan Lazarovicsot arcán találta egy lövedék. Félig holtan, félig vakon mégis el­vergődött a gyilkosság szín­helyéről. Az emberek, akik rátaláltak, elbújtatták és meggyógyították. Volt olyan, aki a lövések pillanatában belevetette ma­gát a velük ásatott sírgödör­be, a többiek ráestek és elta­karták a „kegyelemlövést’’ osztogató fenévadak elől. Ké­sőbb aztán a sötétség leple alatt megszökött. Egy ilyen szökevényt az SS-ek üldözőbe vettek. A sé­rült, elgyengült ember végső kétségbeesésében egy házba menekült. A házigazda ma­gával vitte és elbújtatta. A fasiszták közben odaérkeztek a házba, ahol csak a gazda fiát találták, aki a szöke­vénnyel egykorú volt Azt hitték 6 a szökevényt A fiú nem tiltakozott ellene. Tudta, ha elmondja a valóságot, nem­csak ő, de apja és a szöke­vény is halállal lakói. Meg­halt, hogy a másik kettőt megmentse. Egyetlen nap alatt 7000 em­berrel végeztek az SS bünte­* |m |H| - wgs | *■*■* t ............ ;■ — A kivégzett diákok emlékműve Rusk ellen tüntettek Caraoasban CARACAS (MTI) Rusk amerikai külügymi­niszter vasárnap — úton Riö de Janeiróba — négy órára megszakította útját Caracas- bun és megbeszélést tartott Leoni venezuelai elnökkel. A megbeszélésen az Ame­rikai Államok Szervezetének Rio de Jeneiró-i értekezletéről volt szó. Venezuela Brazi ha­vai támadt nézeteltérései miatt bojkottálja a szerdán megnyíló Amerika-közi kon ferenciát­RuSk látogatásának Idején a fővárosban tüntetések vol­tak. Fiatalok vonultak fel egy Coca-Cola palackozó üzem elé. megdobálták az épületet és szidalmazták az amerikai külügyminisztert. Megbeszéléseinek befejez­tével Rusk vasárnap este re­pülőgépen tovább utazott Brazíliába. Szovjet—afgán együttműködés KABUL (TASZSZ) Vasárnap este Kabulban Naivändvtfl afgán miniszter- elnök fogadást adott a Mazu­rov vezette szovjet kormány- küldöttség tiszteletére, amely a szovjet segítséggel épült Kuska-Gera-Kandagar műút avatására' érkezett Afganisz­tánba. Mazurov a fogadáson mon­dott beszédében hangoztatta Afganisztán pozitív semleges­ség! politikáját Ez a politi- ■ca — mondotta — fontos hoz­zájárulás a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a népek barátságának szilárdí- i ásóhoz. Naivandval afgán minisz­terelnök válaszában rámuta­tott, hogy a Szovjetunió se­gítségével épített műút a két ‘zág jószomszédi kapcsolá­si. kölcsönös bizalma és tar- I ós együttműködése szilárdí­tásának jele. tőosztag fasiszta emberször­nyei. Nem kímélték a gyermeke­ket sem. A kragujeváci tanítóképző II. osztályában éppen Milojev Pavlárics, igazgató tartott órát, amikor az SS-ek beron­tottak. — Az ön diákjai össze­játszanak a partizánokkal — támadt rá az igazgatóra az osztag vezetője. — Az én diákjaim szeretik a hazájukat Az igazgatót diákjaival együtt elhurcolták. Az 6 útjuk is az Erdogliszki partjához vezetett. Az igazgató és a gyerekek átölelték egymást úgy álltak a gyilkosok fegy­verei előtt Az SS-osztag vezetője fel­kínálta az igazgatónak: tagad­ja meg a gyerekekkel a kö­zösséget és akkor útjára me­het. Az igazgató azonban nem fogadta el az ajánlatot — Lőjjetek, én most is órát adok! — kiáltotta és együtt halt meg fiaival. Ahol a gyilkosság történt, ma emlékmű áll. Messziről, mint egy hatalmas szélesre- tárt szárú V betű. Fehéren szikrázva veri vissza a napsu­garat Ha közelebb lép a lá­togató, repülni akaró, szár- nyaszegett emberi torzókat lát. Megrázó és mégis fen­séges. Nagyon szép emlékmű, le még ennél Is szebb, ami fiz emberek emlékező szívé­ben él. — Nézze azokat a kis tócs­ákat — figyelmeztetett iztojknovics Vlasztmir, az fjúsági szövetség járási tit­kára. — Azok ültették, akik •llátogattak a hősök sírjaihoz. Nemsokára erdő lesz a kis fákból és körülöleli itt a dom­bokat, ahogy ápolja, gondozza ezeket a sírokat az emlékezet. Szabó Béla (Következik a fiatalok gyá­ra) Aljas bosszúállási Azt a förtelmes népirtást, amelyet az USA művel Dél- Vletnamban, mind szenve­délyesebben Ítéli el a békét védelmező emberiség. Az eszkaláció, vagyis a szennyes háború fokozatos kiterjesz­tése, nem egyéb, mint az egyes vereségek leplezése tűm képünkön jó! láthatók a sebesülteiket mentő — részben fehér, részben néger — amerikai ejtőernyősök. A jenki hadvezetés tehe­tetlen dühében összefogdós- tatott sok délvietnami ifjút. A puszta gyanú alapján — nyakuknál egymáshoz fűz újabb területek lángbaborí- tása révén. Világos: a viet­nami hazafiak halált megve­tő hősiességgel harcolnak a bestiális betolakodók gaztet­tei ellen. Már a jenki had­vezetés sem tudja letagadni: ve, gúsbakötött kézzel —• kínzó táborokban hurcolták őket. A szerencsétlen fiata­lok nyakába ezen felül még nehéz súlyokat is aggattak. Ez hadviselés? Ilyen „dicső­mind gyakoribb és mind sú­lyosabb vereségek érik a félelmetes dzsungelháború­ban. Ez történt november 9-én is, Blen Hoa környékén, ahol a 173-ik amerikai ejtőernyős alakulatot, egy kiválóan képzett és szuper tökéllyel felszerelt gárdaegységet szétvertek a vietnami sza­badságharcosok. Dokumen­ség” övezi az amerikai ten­gerészgyalogosokat? A világ békeszerető népei­nek lelkiismercte mind han­gosabban kiált. A történe­lem pedig arra tanít: Csak becstelen pusztulás lehet a vége az olyan hadseregnek, amely a maga határtalan embertelenségét így mutat­ja ki! (sm) Súlyos harcok Plei Me körzetében SAIGON (MTI) Pld Me körzetéiben, a kambodzsai határtól mind­össze tíz kilométerre vasár- sámap egész napon át sú­lyos harcok folytak az első amerikai gyorshadosztály egységei és dél-vietnami sza­badságharcosok között. Az amerikaiakat helikopterek szállították Plei Me vidékére, hogy tisztogató hadművelete­ket folytassanak. Földreszállás után a hadosztály megkezdte előrenyomulását az erdős-he­gyes terepen, csakhamar szőttben a szabadságharcosok fegyvereinek tüzébe került. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az összecsapás során mindkét fél nagyobb veszteségeket szenvedett. A harci zaj csak éjfél után csil­lapodott. Az Űj Kína hírügynökség vasárnapi jelentése részlete­ket közölt a Bau Bangh kör­nyékén november 12-én le­folyt harcokról. A jelentés rámutat: a szabadságharco­sok két amerikai zászlóalj és egy tüzérségi század több mint ezer katonáját tették harc- képtelenné. A harcok során a DNFF harcosai 27 ellenséges harckocsit és kétéltű pán- célgépkoesit pusztítottak el és nagymennyiségű fegyvert és hadianyagot zsákmányoltak. Indiai tiltakozás a szikkimi határincidens ügyében ÜJ DELHI (Reuter) Az indiai kormány vasár­nap tiltakozott a kínai kor­mánynál amiatt, hogy szom­baton szikkimi határ közelé­ben kínai csapatok „minden kihívás nélkül tüzet nyitot­tak” indiai egységekre. A til­takozójegyzék megállapítja, hogy az összetűzés során egy indiai és két kínai katona életét vesztette. Az indiai kor­mány kínai provokációnak minősíti a határincidenst és egyben követeli, bocsássák szabadon azt a három indiai katonát, akit állítólag szep­temberben kínai csapatok el­raboltak. India végül sürgeti, hogy a kínai kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a határincidensek megakadá­lyozására.

Next

/
Thumbnails
Contents