Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-21 / 278. szám

2 NOG TM r> lWi november 21. vasárnap. EU HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN % Rhodesiában Wilson és Afrika érdekei ütköznek § Bonn az atomfegyverekért • Az USA helyzete Vietnamban: kudarcok és újabb katonák % Az indonéz jobboldal a Nasakom politika sírásója A Mi történt Rióban? Az elmúlt héten a legna­gyobb figyelem a rhodesiai eseményekre összpontosult. A Smith miniszterelnök által visszájára fordított „függet­lenség” csak a mintegy 220 ezer telepes számára jelen­tene növekvő szabadságot és gazdagodás! lehetőséget, a 4 millió négernek növekvő ki­szolgáltatottságot és nyomort Az erőszakos lépés vissz­hangja teljesen érthető: a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok egymás után jelentet­ték be, hogy nem ismerik el a puccsista kormányt. Ezen túlmenően azonban meglehe­tősen megoszlanak a vélemé­nyek a konkrét intézkedések tekintetében. Az angol maga­tartás elvi kiindulópontját Wilson miniszterelnök a BBC- nek adott nyilatkozatában így jellemezte: „Kénytelenek vagyunk küzdeni azok ellen, akik durvább módszerekhez akarnak nyúlni”. Eszerint Wilson azok ellen kíván hatá­rozottabban fellépni, akik a megnyugtató rendezést akar­ják, a főbűnöst viszont csak enyhén figyelmeztetgeti. A világ népeinek túlnyomó többsége azonban nem kesz­tyűskézzel kívánja rendezni a rhodesiai helyzetet Az Egye­sült Arab Köztársaság megtil­totta, hogy rhodesiai hajók használják a Szuezi csatomat. Ghana és Mali kormánya azt ajánlja, hogy hívják össze az Afrikai Egység Szervezete mi­niszteri tanácsának rendkívüli ülését a közös teendők meg­beszélésére. Guinea, Mail, Mauritánia és Szenegál köz­társaság elnökei pedig felhí­vást bocsátották ki: alakítsák meg Rhodesia felszabadításá­nak mozgalmát és küldjenek katonaságot Rhodesiába. Stewart külügyminiszternek bizonyára nem kellemes <* valóban hatékony intézkedé­sek sürgetését hallani. Fellé­legzett hát, amikor elhagyhat­ta az Egyesült Nemzetek üveg­palotáját és hazatérhetett, hogy Londonban Schröder külügyminisztert fogadja. E látogatás nem lebecsülendő alkotó eleme annak a törek­vésnek, ?*nelyet a Német Szö­vetségi Köztársaság az atom­fegyverek megkaparintásáért fejt ki. Sajtóvélemények sze­rint jórészt az atomfegyver megszerzésének vágya kész­teti Erhard kancellárt is arra, hogy néhány nap múlva az Egyesült Államokba utazzon és ott Johnson elnökkel tár­gyaljon. Az NSZK kormánya tehát nukleáris fegyvereket akar. E törekvés árát a nyugatné­met állampolgár máris bőven fizeti. Számos fogyasztási cikk ára emelkedett, a közeljövő­ben pedig a gyümölcs, a főze­lékfélék, a tojás, a sertéshús, a sör és a gyógyszerek árát is emelik. Az amerikai hadigépezet minden erőfeszítése ellenére sem ért él számottevő sikere­ket Vietnamban, sőt szapo­rodtak súlyos vereségei. Most adja be ruháit festésre, vetry- lisztitásra rövid határ­időre elkészítjük. Átvé­tel: Megyei és Járási székhelyeken, valamint a kijelölt FMS7 boltok­ban. Nógrád m. Patyo­lat V. Salgótarján. Johnson elhatározta tehát, hogy a Dél-Vietnamban állo­másozó mintegy 160 ezer fő­nyi amerikai katonaság lét­számát fél éven belül 250 ezer­re növeli. Ezzel párhuzamosan az agresszió méreteit is bőví­tik. A vezérkari főnökök egyesített bizottsága és Gold- water bukott elnökjelölt azt követelte Johnsontól, hogy Ha­noira, Haiphongra és a VDK más ipari centrumaira is ter­jesszék ki a bombázásokat. Ha az Egyesült Államok erre a rendkívül veszélyes útra tér, minden eddiginél súlyosabb lesz későbbi helyzete. Az amerikai imperializmus sokat vár az indonéz események­től. A New York Times In­donéziával foglalkozva a többi közt ezt írta: „Az amerikai hivatalos körök úgy véleked­nek, hogy rendkívül nagy je­lentőségű új lehetőségek nyíl­tak meg előttünk.” E lehetősé­geket növeli az indonéz jobb­oldal, amikor mind dühödtebb támadásokat intéz Sukarno Nasakom politikája ellen, az indonéz forradalom értékes eredményei ellen, és nemcsak az Indonéz Kommunista Párt tagjaitól, hanem a velük szim­patizáló elemektől szintén meg akarja „tisztítani” a köz­életet. Nem szükséges túl nagy fantázia ahhoz, hogy lás­suk: az így „megtisztított” helyre az imperializmus sze­kértőiéi telepednek be. Az Egyesült Államok, teljes diplomáciai erejét latba vetet­te az ENSZ közgyűlés és a Kína képviseletéről szóló vita során. Bár az amerikai befo­lyás eredményeként ismét megakadályozták a Kínai Népköztársaságot abban, hogy elfoglalhassa jogos helyét a népek fórumán. A szavazás aránya arra mutat, hogy az Egyesült Államok ereje az ENSZ-ben feltartóztathatatla­nul csökken. Az Egyesült Államok Latin- Amerikában is folytatja ma­nővereit. November 17-én megrendezték az Amerikai Államok Szervezete külügymi­niszteri értekezletét. Jóllehet a napirendben más problémák is szerepelnek, a hangsúly az Egyesült Államok fokozott la­tin-amerikai behatolásának előkészítésére jut Bár az ún. amerikaközi hadsereget egye­lőre nem szervezik meg, az Egyesült Államok mégis kö­zelebb szeretne jutni a cél­hoz. Nyílt titok, hogy e had­sereget az Egyesült Államok 6aját imperialista céljaira kívánja felhasználni, még­pedig Latin-Amerika szabad­ságszerető népei ellen. Latin- Amerika kormányainak több­sége jól látja az ebben rejlő veszélyt, éppen ezért vonako­dik az ilyen döntéstől, néhány ország pedig határozottan el­lenzi azt. A mexikói külügymi­niszter sajtónyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államok alattomos tervét Venezuela pedig egyáltalán nem képvi­selteti magát az értekezleten. Milassin Béla Épületgépész­technikusokat veszünk fel, és általános gépész­technikusokat, akiknek villanyszer íes vaev vízszerelésben gya­korlata van. Nógrád me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat Salgótarján Nagy- csáté dűlő 2. „Hz egész afrikai kontinens összefog Rhodesia felszabadításáért A Biztonsági Tanács vitája — Afrika küldöttei bojkottálták a hercegnő fogadását — Kubai nyilatkozat — Az EAK „hadiállapotban tekinti magát“ a Smith kormánnyal NEW YORK (MTI) hétéi az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen WASHINGTON (MTI) Mint a Reuter és az AP je­lenti, az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen Washingtonban indított per­ben pénteken meghozták az ítéletet. A 12 tagú esküdtszék az 1950-ben hozott belbiztonsági törvényre hivatkozva elma­rasztalta az Egyesült Államok Kommunista Pártját, bűnéül rótta fel, hogy nem jegyeztet­te be magát „idegen hatalom ügynökeként”. A pénteki perben magát a pártot, mint szervezetet 23 rendben „vétkesnek” és a védelem tiltakozásával mit sem törődve, a bíró maximá­lis büntetést szabott ki. A pár­tot 230000 dollár pénzbünte­tésre kötelezték. Az ítélet kihirdetése után Gus Hall a párt vezetője újságíróknak kijelentette, hogy a párt rövidesen fellebbezést nyújt be. A Biztonsági Tanács pén­teken tartotta a rhodesiai vi­tát. Bolívia és Uruguay új határozati javaslatot terjesz­tett elő és kérte, hogy a Biz­tonsági Tanács tagjai először erről döntsenek. Az uruguayi küldött azzal érvelt, hogy ha­tározati javaslat áthidalja az afrikai országok és Anglia álláspontja között mutatkozó ellentéteket Az áthidaló határozati ja­vaslat lényege, hogy teljes körű, kereskedelmi szankciók­kal sújtják Rhodesiát, — be­leértve az olajembargót is. A határozati javaslat felhívja az ENSZ-tagállamait, minden gazdasági kapcsolatukat sza­kítsák meg a Smith-rezsirr- mel. A határozati javaslat beter­jesztése után a Biztonsági Ta­nács ülését berekesztették. Mint az AFP jelenti, pénte­ken Margit angol hercegnő férjével együtt felkereste az ENSZ-palotát. Az angol kül­döttség vezetője fogadást adott tiszteletükre, amelyre meghívták az ENSZ-tagálla- mok képviselőit. A Rhodesiá­val szemben megnyilvánuló erélytelen angol álláspontot elítélő afrikai küldöttek nem jelentek meg, bojkottálták a fogadást A Reuter Havannából ke­letkezett jelentésében ismerte­ti a kubai külügyminiszté­rium közleményét, amely sze­rint Kuba bejelentette, min­den lehetséges támogatást megad a Smith-rezsimmel szemben fellépő afrikai la­kosságnak. A kubai külügyminiszté­rium közleménye megállapí­nem kielégítőek, jórészt ha­tástalanok. A UPI kairói jelentésében Nasszer elnök beszédét ismer­teti. Az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke Todor Zsiv- kov bolgár miniszterelnök tiszteletére rendezett búcsúva­csorát és ezen kijelentette, hogy az egész afrikai konti­nens, megmozdul, összefog Rhodesia felszabadítására. Ismeretes Nasszer elnöknek az a csütörtökön elhangzott kijelentése is, melyszerint az Egyesült Arab Köztársaság „hadiállapotban lévőnek” ' te­kinti magát Rhodesiával. Nasszer bejelentette, hogy le­zárják a Szuezi csatornát azok előtt a hajók előtt, ame­lyek árut szállítanak Rho­desiának. A kairói-amerikai nagykövetség az EAK kül­ügyminisztériumához fordult és kérte Nasszer kijelentései­nek „tisztázását”, mert az Vietnami jelentés Plei Me körzetében folynak a harcok SAIGON A dél-vietnami szabadság­harcosok az elmúlt 24 óra a'att újabb akciókat hajtottak végre. Da Nangtól mintegy 30 kilométerrel délre rajta­ütöttek a kormánycsapatok egyik támaszpontján, Hue vá­rosától észak-nyugatra szin­tén harcba bocsátkoztak kor­mánycsapatokkal. E harcokról további jelentések eddig nem érkeztek. Da Nangtól 80 kilométerrel délre, Quane Inga Ngai tar­tományi főváros közelében a partizánok robbantásokkal súlyosan megrongáltak egy közúti hidat. A kambodzsai határ köze­lében, Plei Me körzetében to­vább tartanak a harcok. A saigoni kormánycsapatoknak az amerikaiak segítségére küldött ejtőernyősei pénte­ken délután beavatkoztak a harcokba. Guam szigetéről felszállt B—52-es amerikai sugárhajtású bombázó pénte­ken két újabb légitámadást hajtott végre a szabadság- harcosok feltételezett állásai ellen e körzetben. Nyilatkozott a Plei Me kör­nyéki harcokról Westmore­land tábornok, a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok főparancsnoka. A tábornok elismerően be­szélt csapatai „helytállásáról”, ugyanakkor elismerte, hogy a harcokban részvevő egységei most szenvedték el a legna­gyobb veszteségeket Az la Arang völgyből történt ame­rikai kivonulásra célozva V. estmoreland azt állította, hogy az amerikai csapatok „egyetlen pillanatra sem kényszerültek meghátrálni, vagy feladni állásaikat ha ezt olykor mégis megtették, akkor ez csupán parancsra és taktikai okokból történt.” tóttá, hogy a Biztonsági Ta- amerikaiakat „aggasztja” a nácsban javasolt szankciók jelzett egyiptomi intézkedés. Plei Me körzete: November 14-től 17-lg heves harcok dúltak az amerikai támaszpontok környékén. A képen: As 1. lovas hadosztály sebes ültjei, köztük a társának első­segélyt nyújtó orvos is, várják, hogy helikopteren a se­gélyhelyre szállítsák őket. A szabadságharcosok ismételt támadásai komoly csapást mértek az amerikai csapategysé­gekre (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A fellazítás politikájáról Változnak az idők9 változnak a taktikák atomvisszavágás lehetőségé­vel. Dulles nem a gyors le­számolást, hanem inkább a háborúval való fenyegetést, a „háborús szakadék szélén va­ló táncolás” politikáját vallotta. Bár azzal a szán­dékkal, hogyha az USA vélt érdekei megkívánják, akkor a hidegháborút tétovázás nél­kül melegháborúvá változtat­ja. A szocialista világ közvet­len környezetében sorra épül­nek a támaszpontok, létrejön­nek a katonai paktumok, az Atlanti Tömb, a CENTO, a SEATO stb. A fegyverkezés mellett az imperialista álla­mok hallatlan összegeket köl­tenek háborús propagandára. A szovjet rakétafölény lát­ványos kibontakozása, a gyar­mati szabadságmozgalmak fel­lendülése, a kubai forradalom győzelme után éles bírálatok érik az amerikai külpolitikát. Kennedy összegezte a politi­litikának, de neki is megvan a sajátos szóhasználata, ő a „hídverés” politikáját hirdeti, az a célja, hogy közelebb hoz­za a kelet-európai országo­kat Nyugathoz és megismer­tesse velük a nyugati civili­záció eszméit Beszédeiben nem fukarkodik a békés, hu­mánus mondatokkal. A híd­verés politikájának meghirde­tése is azért vált szükségessé, mint írja az egyik nyugati lap, mert a Nyugat belátta, hogy fegyveres erővel nem érheti el Kelet-Európa felsza­badítását Az új taktika vol­taképpen annak a felismerés­nek a szülötte, hogy az erő­viszonyok megváltoztak, az Egyesült Államok nem ren­delkezik elegendő erővel az európai szocialista országok elleni átfogó katonai akcióhoz, a kapitalizmus fegyveres visz- szaállításához. Ezért figyel­münket és éberségünket egy pillanatig sem altathatjuk el. A szó, a fellazítás, nem új fogalom. A politika azonban egészen sajátosan tálalja szá­mukra mai értelmezését. A nyugaton divatossá vált ki­fejezés a szocialista országok­hoz fűződő újfajta viszony megjelölésére szolgál. Hasz­nálják politikusok, publicisz- ták. Történeti visszapillantás Truman, egykori amerikai elnök — az atombomba bir­tokában — nyíltan fegyvert csörget. A kommunizmus ve­szélyéről beszél 1945-ben! A gyilkoló szerszámok még ki sem hűltek. Kijelenti, hogy a Szovjetunió ellen a háború el­kerülhetetlen. Churchill, aki életében küldetésének tartot­ta a kommunizmus megsem­misítését — 1919—20-ban in­tervenciót szervezett Szov- jet-Oroszország ellen — elér­kezni látta az időt, hogy megvalósítsa régi álmát. Az Egyesült Államok mozgósítá­sával akarta ezt megtenni, amely a kapitalista világ leg­nagyobb anyagi és katonai erő­forrásával rendelkezett. 1946. március 5-én Fultonban a „megfékezés”, a „visszaszorí­tás” koncepcióját hirdeti. El­képzelése ekkor már teljesen kirajzolódott volt. De csak kirajzolódott. Eisenhower és Dulles már kénytelen szá­molni a szocialista világrend- szer kialakulásával, a szovjet kai kudarcok tanulságait, s megkísérelte, hogy a régi im­perialista céloknak új pers­pektívát adjon. Az európai szocialista országok „felsza­badítása” helyett azt ajánlja, hogy a „fellazítás” taktikáját valósul a diák- és tanárcsere, felhasználják a szocialista ál­lamok a nyugati tőkét és technológiát. Johnson lénye­gében folytatója ennek a po­A lélektani hadviselés szolgálatában ezer alkalmazottja van. 300 ezernél pedig több hírszerző ügynöke működik szerte a világon. Fenntartására a kor­mány négy milliárd dollárt költ évepte. Döntő, beleszó­lása van a külpolitika irányí­tásába, abba, hogy mely or­szágok kapjanak kölcsönöket, segélyeket, az érintett orszá­gok (fiatal nemzeti államok) függőségének megteremtésére, vagy fokozására. A CIA keze benne van a dél-vietnami há borúban. Egyik dirigens az 1961-es Kuba ellenes invázió­ban, szervezője, értelmi szerző­je a latin-amerikai országok­ban lezajlott államcsínyeknek. Legutóbb Dominikában is ott voltak a válság kibontakozá­sánál, annak elhúzódásánál. A CIA-val állandó össze­köttetésben van az USIA (US Information Agency). Ez a hatalmas propaganda­szerv 1953-ben született. Ti­zenegyezer alkalmazottja van. amelyből nyolcezren külföl­dön dolgoznak. Százhat or­szágban, 239 önálló irodája. 182 könyvtára, 79 olvasóterme és 154 információs központja segíti a lélektani hadviselést. Az USIA nagy erőfeszítéseket tesz, hogy befolyásolja a szo­cialista országok közvélemé­nyét. Az információs központ­jainak legtöbbjét a szocialis­ta államok környezetében (Ausztria, Nyugat-Németoi- szág) építette ki. E közpon­tokhoz tartoznak természete­sen a rádióállomások, így az Amerika Hangja és termé­szetesen a Szabad Európa Rá­dió is. A rádióadások képe­zik a propaganda gerincét. Ez a propaganda ma jóval kör­mönfontabb. mint 1956 előtt. A SZER-nek számolnia kel­lett azzal a presztízsveszteség­gel, ami 1956-ban érte „stati­kus” műsoraival, szélsőséges uszításaival. Olykor megenge­di magának, hogy eljusson kisebb elismerésig. Általános azonban az, hogy a fejlődés­kell folytatni. A népi demok- A megváltozott taktikánál a ratikus országoknak a Szov- pszichológiai háborúnak a fó jetuniótól való elszakítását szervezője a CIA, vagyis a úgy lehet előmozdítani, ha Központi Hírszerző Hivatal, fokozódik a segélynyújtás, a A legutóbbi becslések szerint kereskedelem, a turisztika, az ennek a kemszervezetnek 100 információs szolgálat, ha meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents