Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-09 / 238. szám
4 NÖGEÄT) 1965. október 9., szombat Több jelentkezőt várnak a gimnáziumok A felnőttoktatás helyzete megyénkben A művelődési munkában évről évre nagyobb szerepet kap a felnőttoktatás, r és társadalmi szerveink minden szinten sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az elmúlt évek eredményei, adatai megyei vonatkozásban előrehaladást jelentenek, s fejlődést mutatnak, ha azonban az országos adatokkal hasonlítjuk össze őket, akkor a kép már nem annyira biztató. így például évenként csökken az analfabéták száma, mégis a 7 éves és idősebb lakosságot figyelembe- véve részarányuk még mindig 0,6 százalékkal az országos átlag felett van. Még ennél is rosszabb a helyzet a nők és a vidéki lakosság esetében. Vagy például: 1949- hez viszonyítva 1960-ra az általános iskola nyolc osztályát 132 százalékkal többen végezték el a megyében, mégis, még jelenleg is mintegy egy százalékkal kevesebb a nyolc osztályt végzettek ará- a. mint az országos átlag. A középiskolát végzettek esetében a megyében az érettségizettek aránya több mint két százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag E tények határozzák meg tennivalóinkat, s művelődés- ügyi, illetve társadalmi szerveink jelen munkáját is. Folynak a megyében a dolgozók általános iskoláinak szervezési munkái. Tíz- és öthónapos iskolákat szerveznek, utóbbiakat főképp a községekben. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a rétsági és a pásztói járásokban számíthatunk a legjobb eredményre. Általában nagy gond továbbra is a termelő- szövetkezetek idősebb tagjainak és a háziasszonyoknak a tanulásra való rábírása. E téren a jövőben nagyobb feladat hárul társadalmi szerveinkre, különösen a nőtanácsokra is A középiskoláknál általában a fejlődés üteme jó, azonban az ipar és a mező- gazdaság igényeinek megfelelően a szerkezeti alakulás nem kielégítő. Van ugyan eltolódás és helyesen a gépipari, valamint a közgazdasági technikum felé, de nem kielégítő ütemű az építőipari, a bányaipari és a mezőgazda- sági szaktechnikumok, vagy középiskolák beiskolázási aránya. Több jelentkezőt várnak még a gimnáziumok is, hiszen egyre több szó esik megyénkben is a szakközép- iskolák túlzsúfoltságáról, az itt dolgozó nevelők túlterheltségéről. Ezért egyre inkább ajánlatos, hogy csak azok jelentkezzenek a szakközépiskolákba, akiknek munkaköréhez feltétlenül szükséges annak elvégzése. A többiek gimnáziumainkban is megszerezhetik a középiskolai végzettséget, gyarapíthatják általános műveltségüket. T- E. Űj film a mozivásznon| Szívfájdalmam, Hirosima Szuggesztív erejű dráma, maradandó élmény. Így jellemezhető egy mondatban a Szívfájdalmam, Hirosima című japán film. Kimisaburo Yoshimura rendező 17 évvel a szörnyű katasztrófa után is tudott újat, maradandót mondani az emberiség legnagyobb ellenségéről a háborúról, és ami még ennél is szörnyűbb: az atombomba beláthatatlan tragikus következményeiről. A film két főszereplője Ka- miya fiatal újságíró és Akiko a bártulaj donosnő. Kettőjük fellángoló — de az atomrobbanás következményeként — beteljesületlen szerelme idézi fel a döbbenetét, az ellenszenvet és a határozott állás- foglalást a háború, az atombomba felhasználása ellenKamiya jó megjelenésű, modern gondolkodású újságíró — Hirosimába utazik, hogy 17 évvel a tragédia után valami újat, valami szenzációt írjon. Igen sok emberrel találkozik, akik a katasztrófa nyomait viselik, de már megszokták, beletörődtek. Már-már lemond küldetése céljáról, amikor egy éjszakai bárban megismerkedik Akikó- val, a feltűnően csinos, rendkívül kedves, mégis zárkózott bártulajdonosnővek Lassan összebarátkoznak, megszeretik egymást Kamiya hívja Akikot Tokióba. Akiko válaszképpen elvezeti a vízpartra és kéri, hogy a látszólag ép köveket próbálja összenyomni. Kamiya megdöbbenve tapasztalja, hogy a keménynek hitt kövek porrá omlanak ujjai között. E kövekhez hasonlítja magát Akiko is- A férfi nem egészen érti, és ekkor Akiko felfedi titkát — az atomrobbanás által összeégett testét. Kamiya így is vállalja szerelmét, de Akiko nem fogadja el. Kamiya Ígéri, hogy hamarosan érte jön. Rendszeresen írja leveleit, amelyek az utóbbi hetekben visszaérkeznek. Üjra Hirosimába utazik és megtudja a szörnyű hírt, hogy Akiko már két hónapja nem él- Üjra felkeresi a vízpartot és fájdalmában vadul szorongatja a köveket, amelyek porrá őrlődnek. Csodálatos hasonlat. Kamiya keserves tanulsággal értette meg igazán, és hűen, hitelesen érteti meg embertársainak nagyrészével is, az atombomba 'szörnyűségeit. A két főhős szerény, pózta- lan, egyszerű eszközökkel, meggyőzően alakítja szerepét. Különösen Kamiya szerepében Jiro Tamiya tetszett. Akikot Ayako Wakao játssza. Mindvégig lebilincselő, szívhez, értelemhez szóló filmet láthattunk. Leukó Albert SILÓ ZÁS Nagy erőfeszítéssel győzik le a Pásztói Állami Gazdaságban az időjárás okozta nehézségeket. A munkákat komplex módon szervezik meg, ami azt jelenti, hogy egy- időben többféle tennivalót is végeznek, ugyanakkor a gépeket és az embereket a leggondosabb szervezéssel irányítják. A gazdaságban 340 hold fővetésű és 31 ho7J másodvetésű, silókukoricát termeltek, aminek a betakarítása nagy erők mozgósítását igényli. Éppen azért, hogy ezzel a munkával gyorsan végezzenek, s a szállítóeszközöket más munkára használhassák, a silókazlakat közvetlenül a nagyüzemi táblák mellett készítik el. Mintha az égbe mászna a lánctalpas — az újabb rakományt fürge fiatalok terítik szét a silókazalon. Ez a két lánctalpas gép segít a kazal tömörítésén, nehogy levegő jusson az értékes takarmányanyag közé, különben kárbavész a siló és a fáradság. (Foto: Koppány Györgyi A propagandamunka növekvő Jelentősége Aki csak alapfokon is megismerkedett a marxizmussal, emlékezetébe véste Marx összegző gondolatmenetét, amellyel „A politikai gazdaságtan bírálata”-nak előszavában klasszikus tömörséggel kifejti évtizedeken át tartó tanulmányainak végső eredményét: „Az anyagi élet termelési módja határozza meg általában az élet társadalmi, politikai és szellemi folyamatát. Nem az emberek tudata az, ami létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tudatukat meghatározza." A társadalmi lét az elsődleges, a meghatározó, amely a társadalmi tudatban visszatükröződik. Ebből azonban nem közetkezik, hogy a tudat passzív következmény és az sem, hogy az emberek világnézete, gondolkodása mindig összhangban van társadalmi feltételeikkel, automatikusan egvütt változik a társadalmi körülmények átalakulásával. A társadalom szocialista átalakulása. a szocialista forradalom előrehaladása nem jár együtt automatikusan a tudományos világnézet. a marxizmus-leninizmus elterjedésével A közvetlen tapasztalat önmagában nem vezethet a társadalmi folyamatok tudományos megértéséhez A társadalmi fejlődés lényeges, meghatározó törvényszerűségei nem nyilvánulnak meg ugyanis közvetlenül a jelenségekben, nem a felszínen helyezkednek el, hanem mélyebben fekszenek. A Curie-házaspámak a szűrökére tonnáiból kellett „kihámoznia” a rádium alig érzékelhető mennyiségét. Marxnak pedig a társadalmi törvények feltárásához „a tények Mont Blanc-jának” összegyűjtésére és a materialista dialektika finom műszerével való elemzésére volt szüksége. A közvetlen tapasztalat szűk, korlátozott és szükségképpen igen ellentmondásos. A szocializmust építő magyar társadalomban, ebben az átalakuló, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó társadalomban, a fejlődés uralkodó, erősödő szocialista vonásai mellett jelen vannak még a múlt maradványai, hatnak antiszoci- alista tendenciák is. A társadalmi viszonyok szocialista átalakításának folyamatában elkerülhetetlen az átmeneti formák alkalmazása is, szükségszerek a kompromisszumok. Ezeknek meg nem értése, továbbá a szocializmustól idegen, vele ellentétes jelenségek és tendenciák hamis felfogásokat erősíthetnek. Társadalmunkban előfordul, hogy egyes kisiparosok, kiskereskedők, a szolgáltatási ágazatok egyikében-másikában dolgozók olyan nagy jövedelemhez jutnak, amely nem arányos társadalmilag hasznos teljesítményükkel. A bürokrácia rideg labirintusában gyakran elapad a kezdeményező kedv, protekció vagy korrupció révén egyesek méltatlanul jutnak előnyökhöz. Ilyen jelenségek, ■ továbbá a társadalmi termelés és elosztás megszervezésének, ellenőrzésének fogyatékossága oda vezethenek. hogy egyes emberek — tévesen, — a múlt maradványaira, vagy a jelen tünékeny, átmeneti, a fejlődés főirányával ellentétes jelenségeire, viszonyaira orientálódnak. Azok a vélekedések, amelyek bizonyos antiszocialista jelenségekből, tendenciákból tápot kapnak. — különösen, ha követésükhöz pillanatnyi anyagi előnyök fűződnek, vagyis ha a gyakorlat igazolni látszik helyességüket, — ideig-óráig egyes társadalmi rétegeknél fölébe kerekedhetnek a tudományos világnézetek, és a társadalom közös, elsőrendű érdekeivel egybehangzó szocialista eszményeknek és követelményeknek. A magyar társadalom az elmúlt két évtizedben gyökeresen átalakult- Megváltozott a társadalmi osztályok jellege, az osztályok kapcsolata, viszonya. Hatalmas méretű társadalmi mozgás van folyamatban. Gyors ütemben nőtt a munkásosztály száma, képzettsége és szervezettsége- Kibontakozik a kultúrforrada- Iom, átalakul a falu. A társadalom tagjainak óriási többsége szocialista viszonyok között dolgozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az emberek azonban gondolkodásukban, erkölcsi felfogásukban, világnézetükben sokmindent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik alakítottak ki, amit az elmúlt rendszer népellenes, uralkodó ideológiája plántált beléjük. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy társadalmunk nincs izolálva a külvilágtól. S a világban gigászi küzdelem folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. S a kapitalista világ, az imperializmus erői, minden eszközt és utat felhasználnak, hogy gátat emeljenek a szocializmus terjedésének, aláássák, felbomlasszák a szocialista országok társadalmi rendjét, visszafordítsák őket a kapitalizmus útjára. Az imperializmus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalista restaurációról. a nemzeti felszabadító antiim- nerialista. demokratikus és szocialista küzdelmek elnvo- másáról- Ebben a törekvésben a háborús agresszió a provokációk. a népek elleni erőszak eszközeit párosítja, főként a szocialista országokkal szemben, az eszmei-politikai fellazítás taktikájával. S ezzel számot kell vetni. Az imperialista hatalmak ideológiai diverziája nem marad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra semA tudatban a lét tükröződik, de az, hogy hogyan, magának a tudatnak az állapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt is csiszolnunk, gonddal hozzáértéssel, finomítanunk kell. Csak a marxista világnézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy megfelelően tájékozódjanak a társadalmi élet szövevényes, gyakran ellentmondó jelenségei, folyamatai között. Ennek a világnézetnek fényében kirajzolódik a jelenségek valódi, lényegüknek megfelelő ábrázata; erre épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, ebből merít új meg új ösztönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. A szocialista tudatosság aktív szerepet játszik. A marxizmus—leninizmus a cselekvés vezérfonala. Társadalmi méretekben a szocialista forradalom tudományos alapja, amely a párt és a kormány határozataiban konkretizálódik. A marxista—leninista világnézet fejlesztése, a szocialista építés gyakorlatával ösz- szekapcsolódó felvilágosító, propagandamunka jelentősége társadalmunkban nő- Ez a dolgozó emberek aktivizálásának. a szocialista énftés sikerének elengedhetetlen feltétele. Az emberek tudata, politikai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatározza reagálásukat a valóság jelenségeire. Á kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet úfián iáró magvar társadalom vívmányai. ei-edmóev'-i a távlatokat ismerő, a történelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének forrásai- őket társadalmunk előforduló visszásságai harcbaszólítják, míg a kispolgári beállítottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmazkodjanak az antiszocialista tendenciákhoz, azok haszonélvezői legyenek. A marxizmus—leninizmus terjesztése, a szocialista tudatosság fokozása elválaszthatatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. Elválaszthatatlan, mert a marxizmus tanításai a dolgozó tömegek harcai és munkája révén valósulnak meg. S a formálódó szocialista valóság tényei a szocialista meggyőződést igazolják és erősítik, kihúzzák a talajt a polgárikispolgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommunisták felvilágosító szava, gyakorlati szervezőmunkája. Szüntelenül meg kell ismertetnünk tehát a marxiznv’s tanításait és azokat a .szocializmus magyarországi építését szabályozó gazdasági, társadalmi-politikai határozatokat, terveket és törvényeket, amelyekben ezek a tanítások testet öltenek. Nagy erőforrás, lendüleW adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátása, az elvégzendő feladat társadalmi jelentőségének felismerése. annak megértébe, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményének építőkövei hogyan emelik magasba a jövő megálmodott és megtervezett társadalmát. Ezért elengedhetetlen a oárt ideológiai nevelőmunkájának fokozásaMolnár Endre
