Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-08 / 237. szám

1965. október 8, péntek NŐGRAD 3 Hétköznapok a pártalapszervezetuhben Útkeresés Az elmúl» hónapban ) megtartott taggyűlés eléggé viharos volt Nemtiben. A Központi Bizottság i teológi­ai irányelveiről szóló taggyű­lési beszámoló elsősorban azokat a negatív jelensége­ket tárta fel, amelyek ma is gátolják a pártmunka haté­konyságát ebben a község­ben. A megállapítások pedig egyaránt érvényesek a ter­melőszövetkezet és a községi pártalapszervezetre. A tag­gyűlés után többen megje­gyezték: nos, ha nem is név­re szólt a bírálat, mégis so­kan magukra ismerhettek a beszámolóból. De mit is tartalmazott a vita alapját szolgáló előter- lesztés? Elsősorban azokat a gátló jelenségeket tárta fel. amelyek még ma is kerék­kötői a szocialista embertí­pus kialakításának Nemti­ben. Azokat, amelyek tudat- formálásban negatív előjel­lel jelentkeznek. Hiszen ha valahol igen, akkor Nemtilsen is gazdagodtak, jobban él­nek az emberek. Egyeseknél azonban ebből következően erőteljesen jelentkezik a köz- ügyektől való elhúzódás. Sőt egyes párttagok sem ér­deklődnek a közösség gond­jai iránt. Nagyon kicsi azok­nak a száma, akiket érdekel­ne a falu fejlődése, az, hogv merre haladjanak, milyen utat válasszanak. Igaz, min­den esetben tudomásul ve­szik a párt politikáját, a párt határozatait. Értik is. be hogy tegyenek érte va­lamit, az már sokkal nehe­zebb dolog Nemtiben. Hang­súlyozni kell: tudomásul ve­szik a párt politikáját, de kevésbé magvarázzák, agi­tálnak mellette. Viszonylag sok újság és folyóirat jár a községbe. Azokból azonban elsősorban — felmérés bizo­nyítja — a külpolitika és nem a belső élet érdekli az embereket. Tény, hogy a községi párt- szervezetben legtöbb a nyug­díjas bányász. Kevés szám­ban találni közöttük pedagó­gust, alkalmazottat és háztar­tásbelit. De éppen ebből fa­kad, hogy a községi párt­szervezetben sok az úgy­nevezett sértett ember. Ha például egy-egy nyugdíjas­nak nem adnak ’’kiemeli” nyugdíjat megsértődik, el­fordul az rpszerveze,,^, a közügyek intézésétől. Néhány kirívó 1 jelenséggel a termelőszövet­kezeti alapszervezetben is ta­lálkozhatunk. Ha például a természetbeni bérezést al­kalmazzák a közös gazdaság­ban, akkor van munkaerő. Ha viszont munkaegységre kell dolgozni, már kisebb az érdeklődés. Nemtiben K-onl az okuk feerem joki. És ha valahol tenni kell, ak­kor Nemtiben igen! így fog­lalt állást a taggyűlés is. A pártvezetőséget bízta meg elvan hathatós, és végrehajt- 1 ató terv készítésével, amely elősegíti a párttagok ideoló­giai képzését, tudatformálá­sát. Ez a terv már elkészült, kitűnik belőle, hogy keresik a kivezető utat Nemtiben. Elsősorban is a pártoktatás színvonalának, tartalmának növelését határozták meg. Végrehajtásáért a vezetőségi tagok a felelősek Ügy dön- ..•„lek, hogy három politikai oktatási formát vezetnek be az idei oktatási évben. Az időszerű kérdések tanfolya­ma, az előadásos propagan­da és a háromhetes téli esti tanfolyamra a legjobb elő­adókat, Kiss Árpádot. Pintér I Barnát és Susán Sándort kér­ték fel. Nem rossz a ielent- kezők száma sem. A 78 hall­gató közül tíz pártonkívüli. Ma már szinte valamennyi hallgatóval személyesen is beszélgettek, s még 11.-én vezetőségi, 18-án pedig párt- ♦aggvűlésen vitatják meg a politikai oktatás helyzetét. Ahhoz azonban, hogy előbbre lépjenek, az általá­nos műveltség fokozására is szükség van Nemtiben. Ezért is határoztak úgy, hogy a negyven éven aluli párttagok elvérezzék az általános isko­la VII—VTII. osztályát. Ed­dig már tizenketten jelent­keztek az általános iskolába. Feltétlen jobb | munkát igényelnek a bizal­miaktól. Elhatározták, rend­szeresen foglalkoztatják a pártbizalmiakat. Azt akarják, hogy először ők értsék meg jól miről van szó, ismerjék a párt politikáját, a határo­zatok végrehajtásának szük­ségességét. Csakis ígv tud­nak mellette agitálni, cse­lekedni megvalósításukért. Segítségükkel mozgósíthat­ják a párttagokat, tisztázni tudják a helytelen elméleti és világnézeti felfogásokat Természetesen a vezetőségi tagok között is van tennivaló. Az egy nyelven való beszélés. p Zös összefogás hozhat csak eredményt. Az ideológiai munka, a tu­datformálás eszközei közé tartozik a művelődési otthon is, ahol a nyugdíjasok, a háztartásban dolgozó asszo­nyok mellett elsősorban az ifjúság szabadidejének cél­szerű felhasználásával fog­lalkoznak majd. Előtérbe ke­rül az ismeretterjesztő elő­adások megtartása, a tartal­mas, kulturális rendezvé- nvek helyes megválasztása Mind nagyobb energiát for­dítanak a társadalmi ünne­pek szervezésére — mint a tudatformálás egyik formájá­ra. Ezek a megállapítások nemcsak a beszámolóban, hanem a vitában is elhang­zottak. Kivétel nélkül hang­súlyozták. hogy túlzott az anyagiasság és háttérbe szo­rult a tudatformálás az alap­szervezetek munkájában. Súlyosak ezek a megállapí­tások. Az azonban már ered­mény, hogy eljutottak a fel­ismerésig, a hibák gyökeréig. A felismerés azonban még kevés, nem szabad megre­A gazdasági } szervező munkában sok hasznos tapasztalattal ren­delkeznek Nemtiben. Az ideológiai munka, az em­berek tudatformálása most új formában jelentkezik en­nél az alapszervezetnél is. De keresik az utat. S bíznak abban, hogy ez a törekvé­sük eredménnyel jár. S. L. Terven felül 2000 tonna áru A Salgótarjáni Acélárugyár egyik legegyenletesebben ter­melő gyáregysége a huzalmű. Dolgozói megígérték, hogy a népgazdaság szükségleteinek megfelelően több termékből 2000 tonnával túlszárnyalják eredeti tervüket az év végé­ig- Bejelentették azt is, hogy a megígért termékek nagy ré­szét a negyedik negyedévben gyártják le- Hogy vállalásuk teljesítése jó ütemben halad, azt a szeptemberi eredmény is bizonyítja: ezer tonna hu­zalt készítettek. Ezt a meny- nyiséget a Szovjetunióba szál­lítják. Szükséges még meg­jegyezni, hogy a gyár az el­múlt időben vashuzalnak va­ló anyagot nem gyártott ex­port célra. A mostani akció tehát első. és éppen már a régebbi kapcsolatok erősítése céljából a Szovjetuniónak ké­szült Elválaszthatatlan feladat Végleges megoldást csak a rekonstukció hoz Határozottan állíthatjuk, hogy a Salgótarjáni Öblös­üveggyárban a vezetők nem csak azért fáradoznak a dol­gozók jobb munkakörülmé­nyeinek biztosításáért, mert ezt rendeletek írják elő. megkövetelik a felsőbb szer­vek, vagy félnek attól, hogy elvész a kilátásba helyezett prémium, hanem meggyő­ződésből és abból a felelős­ségérzetből, amely e hely es gondolatot tápiája: az a .10 kolléga, barát, munkatárs, aki vigyáz a .másik testi ép­ségére. Ez, a szocializmust építő társadalom közmorálját jól kifejező felismerés vonul végig a gyár vezetőinek, és a szakszervezetnek ezirányú munkáján. Abból a helyes meggondo­lásból kiindulva, hogy ez a munka is csak akkor lesz eredményes, ha terv fogja össze a tennivalókat, 16 pont­ból álló intézkedési komplex­tervet állítottak össze a gaz­dasági és tömegszervezeti vezetők. Ez két részből áll. Az egyik a balesetek csök­kentését szolgálja. Ez fő vo­násaiban a technológiai fe­gyelem betartását, a védő­eszközök alkalmazását, a bal­esetek kivizsgálását tartal­mazza, ugyanakkor felelőség­re vonást helyez kilátásba azoknak, akik megsértik a fennálló szabályokat, rendel­kezéseket A másik rész a munkakö­rülmények javításának ten­nivalóit rögzíti. Ennek kö­vetkezményeként rövidesen munkába áll az új kompresz- szorház, helyrehozzák a meg­rongálódott tetőszerkezete­ket, új elektromos kábel, működteti a porelszívó be­rendezést, a vízellátást javít­ja az új kút, á prés- és ex­portraktár átalakításával pe­dig megjavulnak a munka- körülmények ezen a terüle­ten is. Mindezekből kiviláglik, az intézkedési tervben foglaltak időarányos részét teljesítet­ték. ügy látszik ez nem elégítette ki a gyár fe­lettes hatóságát. Nemrég újabb 28 pontból álló mun­kavédelmi feladat megva­lósítására kötelezték a vezető­ket. Ezek között szerepel a korrundpor bevezetése a csi­szolóknál a szilikózis meg­előzésére, a festékanyagok megfelelő tarolása, a techno­lógiai folyamatok munkavé­delmi szempontból való felül­vizsgálata stb. Ugyanilyen sokszínű az a munka is, amelyet a gyár ve­zetői, a dolgozók egészségé­nek védelmében a mozgalmi szervekkel együtt illetve azok irányításával. ellenőr­zésével végeznek. Ennek kö­szönhető, hogy az utóbbi időben lényegesen csökkent a szilikózisos megbetegedések száma, a TBC-s fertőzés pe­dig ma már csak szórványo­san fordul elő. Rendszeresek a trahoma vizsgálatok is. Az anyák-iskolája című tanfo­lyamon 25 kismama és szülő vett részt. A női dolgozók ré­szére külön vizsgálati idősza­kot biztosít a vezetőség. Az ősz folyamán egy kiállítással egybekötött egészségügyi hó­napot rendeznek. Az üzemi vöröskereszt megszervezte az egészségügyi szolgálatot. Ennek eredmé­nyeként 10 egészségügyi állo­más, 36 segélyhely található a gyárban, ahol 160 kiképzett atkiva segédkezik. Elhatározták, hogy szigo­rúbban ellenőrzik a havi munkavédelmi szemlén fel­tárt hibák kijavítását. Szük­ség van erre, mert bár ja­vultak a munka- és életkö­rülmények, a kapitalizmus­ból örökölt sufni rendszert azonban még nem sikerült teljes egészében felszámol- niok. Ennek végleges megol­dását a most folyó rekon­strukció biztosítja. A rekonstrukció nemcsak a technológiai, termelési fo­lyamatok korszerűsítését cé­lozza, hanem előírja a foko­zott munkásvédelmet és a munkakörülmények ugrás­szerű megjavítását Ennek következtében 1970-ig folya­matosan megszűnik a jelenle­gi zsúfoltság, korszerű mun­katermet kap a festődé, a durva,- valamint a finomcsi­szoló, a mérőhengerüzem, a 6-os huta és a feldolgozó, ugyanakkor a gyárat bekap­csolják a távfűtési hálózat­ba. Addigra megoldódik az öltöző, fürdő, s egyéb szociá­lis létesítmények problémá­ja is. Viszont addig sem szabad elfelejteni: a termelés és a munkavédelem egymástól elválaszthatatlan feladat. V. R DCatűn a je [elite k idám énekszó hallat­szik ezekben a napok­ban Salgótarján és a megye több járási székhelyé­nek utcáin. Sorozásra gyüle­keznek a fiatalok. Vidámak, frissek. Némi komolyság akkor ül az arcukra, amikor a sorozó-bizottság elé kerül­nek. Alapos orvosi vizsgálat következik. Csak utána hangzik el: — Alkalmas! Tisztek, rendőrök, a társa­dalmi szervek képviselői ül­nek az asztalok mellett. Min­den érdekli őket. A családi helyzet. Az iskolai végzett­ség. Munkahely és kereset. Szakképzettség. Szociális probléma. És ha minden rendben van, elhangzik az utolsó kérdés is: Milyen fegyvernemhez kerülne leg­szívesebben az ifjú katonaje­lölt. A kérés legöbb eset­ben teljesül. Három fiatalemberrel be­szélgettünk a sorozás után Foglalkozásuk különböző. Felfogásuk azonban meg­egyező. Úgy mondották; itt az ideje, katonák lesznek. — Számomra nem ismeret­len a katonai élet — mondot­ta beszélgetésünk során Tóth Ernő. a 2-es AKÖV autósze­relője. ’— Bátyám hivatásos * katona, repülős, lokátoros. Aztán az emháesnél is meg­szoktuk a katonai fegyelmet. Hat hónapig ott tanultam a gépkocsi vezetést, — jelesre vizsgáztam. Hová szeretnék kerülni? A híradósokhoz, gépkocsivezetőnek. Drága műszerekkel felszerelt kocsi, nagyobb felelősséggel is jár. Uj szakmát is jelentene. Lo­kátor. híradástechnika. Tet­szik nekem. Most csak tizen­nyolc éves vagyok, de mire leszerelek, új szakmával, na­gyobb szakmai ismeretekkel gazdagodom. Abban senki sem kételke­dett, hogy Tóth Ernő képes is erre. Szeret tanulni. Ezt mutatja korábbi tanulmányi eredménye. Az ipari tanulók országos versenyén például az ötödik lett. három hónap­pal korábban is szabadult szakmájában. Antal Attila, aki egyébként a járási tanács műszaki elő­adója Salgótarjánban, bát­rabb elképzelésekkel indult útnak. — Építész technikus ~ va­gyok, éppen ezért műszaki alakulathoz kértem magam. Az út- és hídépítés érdekel­ne. Micsoda nagyszerű dolog lehet például a Dunán egy ponton hidat gyorsan és pon­tosan felépíteni! Az előbb a továbbtanulásról is szó Ki a felelős ? Az első és legfontosabb az volt: elvinni a fényt adó vil- iamoseitérgiat minden falu­ba, községbe. Az vi agitson a házakban és az utcákon. A másik i ipes már nehe­zebb volt: korszerűsíteni a falvak, községek közvilágí­tását. Ehhez sokáig hiányoz­tak a pénzügyi feltételek. Aztán erre is több pénze került az országnak: 1963-tól a tanácsok bátorsággal kezd­tek tervezni. Különösen ott, ahol ezt az idegenforgalom is indokolttá tette. Akkor jött egy másik probléma: a közvilágítás kor­szerűsítéséhez kevés a lám­patest. Tavaly év clejen híre jött, hogy egy debreceni újító javaslatát elfogadták. Az újító úgy ajánlotta a TI-BA 125 jelű ostornyeles lámpa­testet, hogy az kiválóan al­kalmas falusi és községi út­vonalak, valamint városok nem reprezentatív útvonalai­nak megvilágítására. A Ne­hézipari Minisztérium Orszá­gos Viliamosenergiai Felü­gyelete 1964 március 25-én 100/3937 számú levelében, Futó István igazgató aláírá­sával egyebek között a kö­vetkezőt írja lámpatestről: » lámpatestet energia­gazdálkodási és világítás technikai szempontból hasz­nálatra alkalmasnak elfo­gadjuk.” Ennek a szentesítésnek az alapján tavaly Szalmater- csen és Ságujíalun már a TI-BA lámpatesteket szerel­ték fel a két község közvi­lágításának korszerűsítése során. A községek lakóinak megelégedésére. A nagyobbarányú tervezés és kivitelezés azonban 1965- re maradt. Mintegy húsz Nógrád megyei község élt az alkalommal: pénz Is van. lámpatest is van.. A Nógrád megyei Tervez® Iroda egy­más után készítette el a köz­ségi közvilágítás korszerűsí­tésének terveit. Kijelölték a kivitelező vállalatot: a Nóg­rád megyei Tanács Építő­ipari Vállalatát, amely meg­tett minden előkészületet a munka határidőre való el­végzésére. Tartalékolt meg­felelő szerelői kapacitást, megrendelte a szereléshez szükséges segédanyagokat, stb. Eközben a korszerűsítés) tervek elindultak hivatalos vándordíjukon: első stáció­juk az ÉMASZ Salgótarjáni üzletigazgatósága volt, amely a dokumentációkat továbbí­totta miskolci központjába. Miskolcról küldték a mar fentebb említett Országos Villamosenergia Felügyelet­hez. Budapestre. Nem tétlenkedett a Debre­ceni Fémfeldolgozó KTSZ sem, amellyel az újító, lám­pateste jóváhagyása után szerződést kötött a sorozat- gyártásra. A szövetkezet az 1965-re rendelt lámpateste­ket elkészítette, s a több. mint ezer darab lámpatest — egymillió forint értékben — meg is érkezett Nógrád me­gyébe. Es amikor mindenki —- szinte ugrásra készen — hoz­zálátott volna a közvilágítás korszerűsítésének gyakorlati megvalósításához, mint de­rült égből a villámcsapás, a hír érkezett Miskolcról, mi­szerint az OVILLEF egy másik megye közvilágításá­nak korszerűsítése kapcsán levelet intézett az ÉMASZ miskolci központjához: a TI-BA 125 jelű lámpatestet közvilágításra alkalmatlan­nak minősíti, felszerelését megtiltja. Szeptember 29-én értekez­letet hívtak össze Salgótar­jánban is, amelyen részt vett az ÉMASZ képviselője, 9 meghívták az OVILLEF ille­tékes előadóját. Ez utóbbi, az értekezlet napján délelőtt, te­lefonon keresztül bejelentet­te, hogy nem jön, ezért az ÉMASZ megbízottja közölte az Országos VUlamosenergia Felügyelet már ismertetett álláspontját. Hús* községben tehát a* idén nem korszerűsítik s közvilágítást és bizonytalan, hogy jövőre ez megtörté­nik-e? Egymillió forint értékű —- elkészült és rendeltetési he­lyére szállított — lámpatestet használatra akalmatlannak minősített egy szerv, amely ugyanez?" a lámpatestet egy évvel korábban közvilágítás­ra alkalmasnak találta, A kivitelező vállalat éves tervében mintegy két és fél­milliós értékben szerepelt a közvilágítási munkák elvég­zése, amelyre anyaggal, szerszámmal, géppel és mun- kerővel felkészült. Ezek a tények. Kérdésünk: KI ezért a fe­lelős? Csizmadia Géza esett. Nékem is van elképze­lésem. Az. hogy a honvédsé­gen belül tovább tanuljak. Két év alatt szeretném a tar­talékos tiszti iskolát is elvé­gezni. Egy csapásra két le­gyet ütnék — fordult moso­lyogva a tiszt felé. — Családi gondok? — Nincs. Édesapám nyug­díjas, ezerkétszázat kap ha­vonta. Édesanyám még dol­gozik. Szóval biztosított meg­élhetésük. ök is azt vallják, túl kell lenni a katona életen is. Es hogy utána mi lesz? Arra van idő. Gondolkodha- tom még rajta. Kiss István rakodómunkás családi élete már bonyolul­tabb. Apja sokszor megfeled­kezett szülői kötelességéről. Ezért a fiú évekig nevelő­szülőknél élt. öt testvére ma­rad itthon. — Azért biztosított a meg­élhetésük. En pedig tudom, hogy hazafias kötelesség ka­tonának lenni. Éppen ezért oda megyek, ahol a legtöb­bet adhatok tudomásomból. Belső karhatalom? Lehet. Itt­hon is, régebbi munkahe­lyemen, Ifjú Gárdista voltam, az öblösüveggyárban pedig szocialista brigádban dolgoz­tam. A nagyobb kereset mi­att kellett munkahelyet vál­toztatnom. Szeretem a közös­ségi életet. Megszokam a ne­velő otthonokban, a szocialis­ta brigádban, a KISZ-ben. Biztos, hogy ez a közösségi élet még többet ad számom­ra. Azért azt tessék írni, hogy a belső karhatalomhoz men­nék szívesebben. Feltehetőleg hamarosan be­vonulnak a most sorozott fi­atalok. Kiss Istvánnak pedig még akad tennivalója is. Azt akarja, hogy még a bevonu­lás előtt itthon vizsgázzon az általános iskola VII. osz­tályának anyagából. A VIII. osztályból már a hadseregen belül készül fel. — Van-e olyan, aki a fel­mentését kérte? — érdeklő­döm Bartha Ferenc őrnagy­tól. — Nincs! — válaszol ha­tározottan. — Érdekes, hogy ebben az évben az úgyneve­zett szociális indokokra senki sem hivatkozott, éppen ezért szolgálati halasztást sem kér­tek. Viszont törvény bizto­sítja a tanulmányi szolgálat- halasztást. Ilyenek az érett­ségi előtt álló fiatalok, vagy az érettségivel ipari szakmát tanulók. Az egyetemi tanul­mány természetesen maga után vonja a halasztást. Ezekkel mi is élünk. a még civilek. Az egyiken fehér ing, nyakkendővel, a mási­kon kihajtott inggallér. Hall­gatják a tiszek előadásait, ami nem más, mint bevezető a katonaéletbe. Igen, mert a sorozás után ők is kato­nák. Most még a legifjabbak. Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents