Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-08 / 237. szám
4 NÖGR ÄD T965. október 8. péntek Tudományos kísérletek Sxirákon A Sziráki Állami Gazdaságban, az ország legészakibb komlótelepén két éve folytat kísérleteket dr. Mészáros Ferenc, a Gödöllői Agrártudományt Egyetem tanára. A kísérleteknek az a célja, hogy megállapítsa a műtrágyák legkedvezőbb arányát és adagr.agyságát. amelyeknek fel- használásakor a legtöbbet fizet a komló. — Nemcsak itt Nógrádban folytatok kísérleteket — mondotta az egyetemi tanár —, hanem az ország más részében is. A sziráki kísérlet azért érdekes, mert itt erodált a talaj, kicsi a talaj humusztartalma. A kísérletben több kezelést szerepeltettünk, melyekben a műtrágya adagokat, illetve az adagok arányát változtattuk, úgy is, hogy különböző időpontokban adagoltuk a tápanya gokat. — Mit mutatnak az eddigi eredmények, illetve milyenek az eredmények? — kérdeztük. — Talán korai lenne még következtetések levonására alkalmas eredményekről beszélni. Az első évi termésadatokból az derült ki, hogy a felhasznált három műtrá gva féleség nyolc és fél mázsás adagja a leghatásosabb. Ettől nagyobb adagokat is felhasználtunk, azonban a többlet mennyiség már nem eredményezett termésnövekedést. — Mire terjed még ki vizsgálódásuk? — A kísérletek nagyon ap- i rólékosak — folytatta dr- Mé- j száros — mert a talajtani i vizsgálatoktól kezdve a növényi részek vizsgálatáig mindenre kiterjednek. A komló tenyészideje alatt tanulmányozzuk a növények növekedését, fejlődését, a levelek színeződését és tápanyagellátottságát. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményei is mutatják, hogy melyik kezelés hatása a legkedvezőbb Természetesen kiterjednek vizsgálataink a komlótobozok keserű- éitékének meghatározására is, hiszen a komlónál, mint a sörgyártás alapanyagánál, ez elengedhetetlen. Ugyanakkor nagy figyelemmel kisérem a gazdaságosság szempontjait is, résének eredményét Azonos szőkék voltak Évinek és Rózsinak hívták a két lányt. Szüleik szomszédos házakban laktak. Rózsi édesapja főorvos volt, Évi édesapja vasúti előmun- kás. Évi és Rózsi együtt nőtt fel. Egyik sem volt feltűnő szépség. Évi szeme kék volt Rózsié dióbarna. Hajuk egyazon szőke, alakjuk egyformán vonzotta a fiatalemberek szemét. Néhány heti eltéréssel mentek férjhez. Riportot kellett volna róluk írni: Két fiatal asszony- arr, címmel. De ... • Rózsi gimnáziumba járt és matrózruhát viselt. Mikor leérettségizett, átmenet nélkül vette fel a divatos ruhákat, presszóba járt és cigarettázott. Felnőtt Évi ugyanakkor szabadult fel a szakmában. Ízléses, de olcsó ruhában az üzemi kultúrotthon táncestéire járt, nem cigarettázott. Megállapították az órabérét, így 5 is a felnőttek sorába lépett. A moziban akkoriban a Rómeó és Júliát játszották. Angol, színes produkció volt. — Gyönyörű színezése volt a filmnek. Hűen adta vissza a shakespearei drámaiságot — mondta Rózsi. — Tulajdonképpen nem is kellett volna meghalniuk — vetekedett Évi. — Hiszen Júlia csak aludt. Rózsinak az udvarlója saját kocsiján érkezett. Órákig állt a Wartburg a ház előtt Évi, kissé révedező tekintettel mesélte egy reggelen sodpercig a nyitott konyhaajtóból a szomszéd ház tűzfalát nézte, aztán legyintett. Nem szólt. Megvolt az esküvő, természetes mindenki kocsival érkezett. Rózsinál magától értetődően következett a zökkenőmentes életút. Egyszerűen jött. A szép, összkomfortos lakás is egyszerűen és hivatalból pottyant Rózsi ölébe. Évi élni szeretett volna. Szép ruhákat viselni, szórakozni. De nem kapott any- nyit, csak kívánt — kívánt, még álmában is. Rózsi megkapta a pénzt, a jólétet minden fáradtság nélkül. Magától értetődően megvolt; vele a kiegyensúlyozott családi élet meleg derűje. Évinek a sorsa a megálmodott sportember helyett egy szakmunkás lett. Egyszerű szakmunkás, aki fizetés alkalmával egy kicsit szerette uarátaival együtt az italt, de nem volt részeges természetű. . .vuietes, szorgalmas férfi volt. A szülőknél laknak egy régi, kopott házban. iit/ieknek még várni kell az összkomfortos lakásra. Az öregek a konyhába húzódtak, a többi családtag a nagy szobába, a fiatal pár a kicsibe, ahol Évi álmai szép lassan elhervadtak, az esküvői kép alatt porosodó művirág menyasszonyi koszorúval együtt • Huszár Ilona, a tanár munkatársa nagy figyelemmel mérlegeli a kísérleti komló menny iségét(Foto: Koppány György) Kultúrházak, klubok! Rex-asztalok olcsón eladók Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Budapest, IX. Közraktár u 30. Tel: 336-449. mert ez ugyancsak a kísérletek céljai között szerepel — fejezte be tájékoztatását dr. Mészáros Ferenc. Pádár András édesanyjának, hogy álmában egy hires labdarúgó csillag kérte meg a kezét Az öregasszony néhány ma... A riport nem készült et Bokor István á\ilaj elő készítés szántás nélkül A szántás nélküli talaj- előkészítés, a műtrágyák helyes alkaimazasa. mind olyan tényező, amelyek elősegítik a jövő évi gazdag aratást. Általános elv, hogy a búza alá szántással kezdjük a lalajelőkészítést. A szántás ülepedése azonban hosszú időt vesz igénybe és sok esetben a szántott talajon a magágy elkészítése is igen sok munkaerőt köt le. Ezért felvetődik a kérdés; a munkák torlódása esetén, vagy későn betakarításra kerülő elővetemény után nem elö- nyösebb-e a talajt szántás helyetj csak tárcsázással előkészíteni? így a búza vetése időben megtörténhet. Kísérleti eredményeink, az üzemi tapasztalataink alapján e kérdésre igennel felelhetünk. A tárcsás talajéi őkészítésnek azonban alapvető feltétele, hogy tárcsázással valóban megfelelő magágyat tudjunk készíteni, a tárcsa a talajt legalább 8-10 centiméter mélyen fellazítsa. Fontos követelményei a jó termésnek az elővetemépy alá végzett szántás, a talaj jó vízgazdálkodása, gyommentessége. Ha ezek a fel- tételek mind biztosítottak. | akkor a gabona és kukorica után is helyes kihasználni a tárcsás talajelőkészítés elő- nyeit. így a felszabaduló gepeket ott használhatják fel a gazdaságok, ahol ezek munkájára nagyobb szükség van. Különösen az idei évben van ennek nagy jelentősege, amikor a talajclőkészí- tesi munkák a legtöbb szövetkezetben gondot okoznak A talajművelés mellett a búza terméshozamát a talaj taplálóanyag-ellá'-ottsága be- f oly ásol ja jelentős mérték- ben. Talajaink táplálóanyagvisszapótlásában az utóbbi években mind nagyobb szerepet játszanak a műtrágyák. Ma már a táplálóanyagok több mint fele műtrágya alakjában kerül a talajba. A műtrágyafogyasztás növekedésével azonban kellő tapasztalatok hiányában nem mindig tart lépést a felhasználás szakszerűsége. Kísérleteink igazolják, hogy a nitrogéntrágya kiegészítés nélkül, egymagában adott szuperfoszfát nem növeli számottevően az őszi búza terméshozamát. Ebből következik, hogy a szuperfoszfátot pétisó kiegészítés nélkül ne alkalmazzuk, mert az nem gazdaságos. A péti- só viszont magában alkalmazva is számottevő termésnövekedést eredményez, különösen azokon a földeken melyek előzőleg rendszeres istállótrágyázásban vagy foszfor műtrágyázásban részesültek. A pétisó és szuperfoszfát együttes alkalmazása az esetek többségében nagyobb termésnövekedést eredményez mint külön-kü- lön alkalmazva. Foszforral gyengén ellátott talajon a pétisó jó hatásának elengedhetetlen feltétele az egyidejű foszfortrágyázás. Az őszi búza terméshozamát kísérleteink szerint a kálisó, nem növelte. A helyes nitrogén, foszfor arány meghatározására beállított kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a múltban ajánlott és általában használt 1:2 nitrogén-foszfor arány adottságaink között nem megfelelő, sokkal helyesebb és gazdaságosabb az 1:0,8 vagy ennél szűkebb arányban használni a műtrágyákat. A megadott arányok hatóanyagban vannak kifejezve. Tekintetbe véve a pétisó és szuperfoszfát hatóanyagtartalmát akkor járunk el helyesen, ha a 100 kiló 25 százalékos pétisóhoz 80-100 kiló szuperfoszfátot használunk. A műtrágyák kiszórási idejének megállapítására is végeztünk kísérleteket. Az eredmény: a szuperfoszfátot legcélszerűbb ősszel leszántani, így biztosított, hogy a gyökérzónában egyenletesen elkeveredik. Tájegységünk kötött talajain a pétisó több részletben kiszórva nem eredményez nagyobb termésemelkedést, mintha ősszeL egy adagban, a szuperfoszfáttal együtt szórnák ki és kevernének a talajba azonos menyiségű nitrogén műtrágyát. Ennek a műtrágyázási eljárásnak a munkaszervezési és gazdaságossági előnye nem vitatható. További előnye még, hogy nem késhetünk el tavasszal a fejtrágyázással. Az igen gyakorlatias műtrágyázási eljárás alkalmazását azonban jelenleg akadályozza még, hogy az üzemek ősszel nem rendelkeznek a szükséges teljes műtrágyamennyiséggel. Tapasztalataink szerint a hazai búzáknál az elővete- ménytől függően több év átlagában a holdankénti 100- 150 kiló 25 százalékos pétisó alkalmazása a leggazdaságosabb Intenzív búzáknál 200- 250 kiló pétisó felhasználása ajánlatos holdanként. Ezt azonban nem szabad mindenkor és mindenhol egyformán alkalmazni. Dr. Sztachó Pekáry Károly az Északkelet-Magyarors Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa Az újító mérnök — Az első újításomat első éves mérnök koromban fogadták el. Kisterenyén a Moll üzemben. A Moll csövek vágását egyszerűsítettem le, da- rabonkint 7,30 forint volt a megtakarítás — magyarázza Viskárdi László, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt fiatal gépészmérnöke. Dossziét vesz elő. Lapozgatja Elég vaskos már, hiszen javaslatainak, rajzainak egy- egy példányát lefűzte. Néhány év alatt csaknem 30 újítási javaslatot adott be. Olyanokat, amelyek megtakarítást hoztak és olyanokat, amelyek a bó- nyabiztonság fokozását eredményezték. Ahogy beszélgetünk többször csörög a telefon. Véleményt kérnek, tájékoztatják a biztonságtechnikai csoportot, aminek jelen esetben egyedüli képviselője, hiszen a többiek kint vannak a területen. Ahogy leteszi a kagylót újra belemélyedünk a dosszié» tanulmányozásába. Az osztályzókon, bányászati gépeken történt újításait lapozzuk. Társszerzője a támvizsgáló berendezésnek. Az injektáló berendezés, amelyet készített, már üzemel. Ez a bányatüzek megelőzésére folyó kísérletekhez kellett. Van injektáló szerkezet már országosan is elterjedt, de az sűrített levegővel működik. Az övéhez gázpalack szolgáltatja az energiái, tehát mindenütt alkalmazható ott is, ahol nincs sűrített levegő. — Újítások egész sora vonul el itt az asztalon. Olyanok is természetesen, amit nem fogadtak el. — Mit érez az újító egy- egy elutasításnál? — Nem szégyen az. Ügy van az ember, ha igyekszik a maga igazát védeni, magyarázni, majd utána néhány napra félreteszi, azután újból előveszi, hogy mit lehet rajta tökéletesíteni. Munka, jó gondolat van benne, és art igyekszik az ember hasznosítani — válaszol. . — Téma van-e elég? Abból nincs hiány. Egy vázlatfüzetet húz elő es mulatja. Itt vannak még csak címekben az ötletek. Vagy harminc téma szerepel a felsorolásban. Ma még címek, de az újító már a részletekkel, a megoldással foglalkozik. Ezek lesznek a jövő újításai. Egy újabb kérdést teszek íeL — Mi ihleti az újítót? Elmosolyodik. — Elsősorban mindig a nehéz fizikai munka megkönnyítése az, ami elgondolkoztat. Ilyenkor születnek az ötletek, amelyek nem hagyják az embert nyugton. A megoldás sok töprengés, számítás, módosítás és nem egyszer kisebb kudarcok árán érik meg. Itt lent a műszak alatt, a napi elfoglaltság mellett nem sok idő van az elmélyedésre, pedig az kell hozzá — magyarázza. Később kiderült, hogy a műszak végeztével sem lehet túl sok szabad ideje. Mérnök továbbképzőkön vett részt. A Marxista Esti Egyetemen tanul. A fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsában tevékenykedik, a „Kiváló fiatal mérnök, technikus” mozgalom főszervezője. Általában minden negyedévben célfeladatot kap, amelyet meg kell oldania. Mégi« van ideje az újításokkal foglalkozni? Erre bizonyíték a dosszié, azt pedig, hogy nemcsak a sajátja érdekli, hanem másoké is, azt azok tudják bizonyítani, akiknek segített már. Ügy ismerik: hozzá bátran fordulhatnak tanácsért az újítók. Segít, ahol tud. Amilyen nagy banne az alkotóvágy, olvan szerény. Ez sikereinek a titka. (B. J.)
