Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-30 / 260 (256). szám

1965. október *n »»nreK**?,' M (■ T? <lr> Iskolai beszélgetések kapcsán „Ideológiát munkánknak egyik fontos feladata az Ifjúság szocialista széllé, mú nevelése. A szocializ­mus győzelme a legneme­sebb és a legfölemelőbb cél, amelyet az emberiség - történelme során - va. laha is maga elé tűzött. Eszményeinkkel arra ne. véljük a fiatalokat, hogy minden erejüket latba vetve dolgozzanak az új társadalom győzelméért.” (Az MSZMP Központi Bi­zottságának irányelvei Idő. szerű Ideológiai feladatok­ról). Ha a jövő emberét for­máló műhelyekről beszélünk, mindenekelőtt az iskolákra gondolunk. A Művelődésügyi Minisztérium tanévnyitó uta­sításában olvashatjuk, hogy az 1965—66-os tanévben a korábbi tanévnyitó utasítá­sokban foglaltak maradnak érvényben oktatási és neve­lési vonatkozásban. Azaz, nincs újítás, nincs más fel­adat, egy megkezdett folya­mat folytatásáról, tökéletesí­téséről van szó. Mit kell folytatnunk ma, amikor már arról beszélünk, hogy az iskolareform tör­vénnyé vált? Azt is mond­hatnánk, a kérdés tartalmaz­za a választ, a reform által hosszú időre előirányzott fel­adat célja: szorosabbá kell tennünk az iskola és az élet kapcsolatát, valamennyi szin­ten szilárd tárgyi ismerete­ken nyugvó korszerű mű­veltséget kell nyújtanunk a tanulóknak, meg kell gyor­sítanunk a szocialista em­bernevelést, a tudatformá­lást, az erkölcs kialakítását, magatartási gyakorlatot. Gyakran megfordulok is­kolákban, szót váltok a ne­velőtestületek tagjaival, kom­munista nevelőkkel is. Iyen- kor kicsit mindig mérlegre kerül az oktató-nevelő mun­ka az adott iskolában, járás­ban, a testületek egy-egy be­szélgetés kapcsán is kicsit mindig „összegezik” a műit oktatási időszak tapasztala­tait a kommunista nevelés fő területei alapján. E beszélgetésekkor egyik legizgalmasabb kérdés mos­tanában az erkölcsi nevelés helyzetének vizsgálata. E so­rok írója nemrég hallott egy Komárom megyei „kí­sérletről” e tárggyal kapcso­latban. Tíz kérdést tettek fel 750 felső tagozatos ta­nulónak, három község ál­talános iskolájában. A többi között ilyeneket: Milyen tö­rekvéseket fejeznek ki a népmesék? Milyen összefüg­gés van a csapadék és a növényzet között? Miért vég- zel társadalmi munkát? Sze­rinted a népgazdaság szá­mára melyek a legfontosabb szakmák? Az önálló gondol­kodást kívánó írásbeli vála­szok a tanulók értelmi fej­lettségén kívül az erkölcsi- világnézeti nevelés helyzetét is tükrözik. Mi a helyzet Nógrád me­gyében? A mér említett be­szélgetéseken szinte kivétel nélkül mindenekelőtt a ne­velés hatékonyságának foko­zásáról esett szó. A nevelők megállapították: Ennek ér­dekében fokozott figyelem­mel kell kísérnünk az er­kölcsi nevelés módszereinek szocialista alkalmazását az általános iskolák munkájá­ban. Ez a reformtörvény szellemével és követelmé­nyeivel is összhangban van. Ez azt is jelenti, hangsúlyoz­ták. hogy a mindennapi gya­korlatban szorgalmazni kí­vánják a meglevő lehetősé­gek jobb kihasználását, s to­vább folytatiák a szülők De- dagógiai műveltségének ki- szélesítését is. A napi mun­kájukban pedig mindinkább a tudatos, tervszerű, komp­lex nevelési tevékenységet mélyítik el. A nevelői tevékenység persze ezen a területen is érthetően folyamatos mun­ka. Egyrészt, mert a peda­gógusnak a gyermek egyéni fejlődését a „bölcsőtől” a fel­nőtt korig kell figyelembe vennie, másrészt pedig ez minden évben igényesebb, egy korosztályhoz tartozókat elmélyültebb nevelőmunká­val kell a kívánt cél felé irányítani. Beszélhetnénk még termé­szetesen számos más, a tárgy­éval szorosan összefüggő kér­désről. Hogyan használják fel nevelőink az egyes tantár­gyak lehetőségeit az életko­ri sajátosságoknak megfele­lően a világ anyagiságának bizonyítására? Hogyan hasz­nálják fel a nevelési terv (élkitűzéseinek megvalósítá­sára az ajánlott tevékenysé­gi formákat? Hiszen a „té­ma" valóban sokágú, össze­tett. Végeredményben azonban Túlságosabb ezekben a be­szélgetésekben az, hogy a szavak mögött állandóan érezni: az iskolákban a ne­velési tevékenység mindin­kább az őt megillető hang­súlyt kapja meg a korábban legtöbb helyen általános ok­tatás-központúsággal szem­ben. Ez pedig szocialista pe­dagógiánk egyik legfonto­sabb követelménye. Tóth Elemér a Gazdag cukorrépatermés szécsényi járásban Befejezték a cukorrépa szedését a karancssági Egye­sült Erő Tsz-ben. Az erő­gépek és a fogatok most már a répatermést szállítják a határból az átvevőhelyre, ahonnan aztán indult tovább a cukorgyárba. Ezen az őszön csaknem 400 holdon termeltek cukor­répát a szécsényi járás kö­zös gazdaságai. A termés riagyrészét már kiszedték a földből a szövetkezeti tagok, s folyamatos a cukorrépa szállítása is. A korábbi üte­mezéstől eltérően a cukor­gyár még októberben átve­szi a cukorrépát valamennyi termelőszövetkezettől, s en­nek megfelelően szervezték meg a répaszedést és a szál­lítást a gazdaságokban. A járási tanács mezőgaz­dasági osztályán kapott tá- jetcoztatás szerint a cukorré­pa jelentős részét, mintegy 200 hold termését már be­szállították a határból. Kü­lönösen jól halad a munka d szécsényi II. Rákóczi Fe­renc és a pilinyi Búzaka­lász Tsz-ben. A termelésben, gazdaságosságban még lehet javítani Műszaki tanácskozás a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél A Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelési, gazdasági és műszaki helyzetét mérte fel a? október 26-i műszaki ta­nácskozás. Év elejétől a har­madik negyedév végéig ese­dékes termelési tervétől csu­pán egytized százalékkal ma­radt le a tröszt egésze. A har­madik negyedévben több in­tézkedés történt. Csökkentet­ték a mennyiségi tervet, ami elsősorban a gyengébb minő­ségű szenet adó külfejtéseket érintette, de csökkent a lét­szám is. Megszigorították a vasárnapi munkarendet. Az elmaradásban igen nagy sze­repe van az elmúlt negyedévi — és még ma is jelentkező — vagonhiánynak. Sikerült a tervezettnél na­gyobb mértékben növelni az értékesebb durva szén ará­nyát. Előreléptek a termelés egyenletességében. Mátrano- vák kivételével a bányaüze­mek éves esedékes tervüket túlteljesítették, vagy attól csak tized százalékban ma­radtak el. Kedvezően alakult a pro­duktív műszakarány annak ellenére, hogy 6,4 százalékkal a tervezettnél több volt a kie­ső műszak. Csaknem ennyivel teljesítették túl a fizetett szabadságolási tervet ebben a negyedévben. A fenntartásra fordított műszakok száma viszont egy kicsit túlzott és a kiesők miatt igénybe vett túlműsza- kok száma is. A legfontosabb termelé­kenységi mutató az összüzemi teljesítmény a mélyművelésű bányákban a tervezettel azo­nos. azonban a nagvobb ter­melékenységet biztosító külfej­tés termelés-csökkenése ron­totta a tröszt mutatóját. A műszaki fejlesztésben is újabb eredmények születtek az elmúlt negyedévben. Több főszállító gépet automatizál­tak. Szurdokon megvalósult a földalatti koncentráció, a vég­telenköteles szállítást a Die­sel mozdony váltotta fel. Ne­gyedév alatt 6806 méter vá­gatot biztosítottak korszerű anyaggal. 905 méterrel többet a tervezettnél. Sajnos a kor­szerű fejtésbiztosító anyagok késve érkeztek. A gépesítésben jelentősek az eredmények. A kányási gyalu után Kisteleken helyez­tek üzembe széngyalut. Mát- ranovákon eredményesen dol­gozik már a maróhenger. Az utolsó negyedévben sokat pó­tolhatnak ezek a gépek a gépi jövesztési, rakodási mu­tató kedvező alakításához. Javult a bányák sujtólég- biztos berendezésekkel való ellátása is. Tordast teljes egészében, Újlakot pedig 60 százalékban sikerült ellátni. Megérkeztek a sujtólégbiz- tos lengyel fúrógép transzfor­mátorok is, amelyek tovább javították a biztonságot. Az anyaggazdálkodás leg­fontosabb mutatója, a bánya­fa felhasználás nem alakult kedvezően. A tervezettnél 990 köbméterrel többet használ­tak fel. Ezt a túllépést csak részben indokolja a korszerű biztosító anyagok késői beér­kezése. Nem hozta a várt eredményt a korábban beve­zetett bányafa takarékossági premizálási rendszer. Az anyagellátás egyébként sem volt kifogástalan. Sok még a hiánycikk csavaráru­ból, villamoscikkekből és al­katrészekből. A műszaki ta­nácskozáson többen is hiá­nyolták ezt. Örvendetes vl- szót, hogy a felesleges anyag- készletek az elmúlt negyedév­ben is csökkentek a trösztnél. A gazdaságosság mindjob­ban előtérbe került a bá­nyáknál. Az elmúlt negyed­évben, bár teljes egészében nem sikerült a fűtőértékter- vet teljesíteni, az árbevétel mégis igen kedvezően alakult. Tonnánként 4 forint 15 fillér­rel többet kaptak a szénért, és ami örvendetes, valameny- nyi bánya elérte, túlteljesítet­te árbevételi tervét. Ennek köszönhető, hogy bár az ön­költségben van némi túllépés a tröszt mégis 2,7 millió fo­rintos eredménytöbbletet ért el. Az utolsó negyedévi felada­tok teljesítése nem lesz köny- nyű. Javítani kell nemcsak a termelés ütemét, hanem mindazt a mutatót, amelyben elmaradás van. Ilyen a fővá- gathajtás, a fejtési és elővá- jási sebesség növelése, a gépi jövesztés fokozása. Az anyaggazdálkodás sokat javult a decemberi párthatá­rozat szellemének megfelelő­en. A bérgazdálkodás is javí­tásra szorul. Ezzel kapcsolat­ban történtek is Intézkedések. A feladatok megvalósítására ösztönző az új jutalmazási rendszer is, amely a verseny­ben élenjárókat nagyobb anyagi elismerésben részesíti. Az önköltség^ javítása, az árbevételben elért szép ered­mények megtartása egyben a jövő évi nyereségrészesedes alapját is képezi, összefogás­sal még a hátralévő két hó­napban nagyon sokat lehet tenni. Nehezíti a feladatok megvalósítását, hogy közben készülni kell a jövő évre is, mégpedig oly ’ módon, hogy már az első naptól kezdve biztosított legyen a tervek teljesítése. B. J. Fél esztendeje tart 1 a meddő vita az öblösüveggyár zöld ballon- fúvói és a gyár vezetői között. A vita tár­gya: a norma. A múlt hét végén tartott megbeszélés sorrendben a negyedik, vagy az ötödik. Senki sem jegyezte, de annyi bi­zonyos, ezekre a végső fokon eredményte­len vitákra már legalább huszonöt-harminc órát elvesztegettek a vezetők és a munká­sok, és minden maradt a „régiben” — a munkások nem teljesítik a normát — s eközben hónapról-hónapra korábbi kerese­tüknél lényegesen kevesebbet visznek haza a borítékban. A vezetők pedig újra és újra megkísérlik jobb belátásra bírni az üvegfú­vókat. De a kölcsönös bizalmatlanság miatt ezúttal sem született eredmény. Igen, beszéljünk nyíltan: kölcsönös bizal­matlanság. Amelynek egyik pólusán a gyár­vezetői azt vetik az üvegfúvók szemére: szándékosan visszatartják a munkát, hogy feletteseiket a teljesíthető norma lazítására késztessék. Másik pólusán a munkások sem szűkölködnek érvekben: az ötvenöt-hatvan literes savballonok fúvása a gyár, s egy­ben az iparág legnehezebb művelete, mun­kahelyük a gyár legegészségtelenebb mun­kahelye. Ráadásul hónapok óta rossz, köves az üveg. Mielőtt ezeket az érveket sorra vennénk, lássuk előbb a normát. Egy ballonfúvó-mű- hely négy emberből áll: két befúvóból, egy bankásból és egy behordó fiúból. Ennek a négytagú műhelynek a mintegy fél eszten­deje megállapított norma értelmében hat­órás műszakonként százharmincnyolc da­rab ballont kell elkészítenie. Az egy-egy ballonra kialakított normaidőbe a követke­ző mellékidőket építették be: a normaidő huszonöt százaléka pihenőidő, négy száza­léka személyi szükségletekre, öt százaléka munkahelyi kiszolgálásra, hét százaléka előkészületi és befejező műveletekre. A tűrt munka — de főleg az anyagselejt a normaidő tizenöt százaléka. A mellékidők a normák összesen ötvenhat százalékát te­szik ki. Több mint felét. Ezt természetesen nem szabad úgy értelmezni, hogy a ballo­nosok a norma szerint munkaidejüknek csu­pán felét töltik munkával. Hiszen például az előkészítő és befejező műveletek, a mun­kahelyi kiszolgálás, vagy a munka és anyag- selejtre biztosított tizenöt százalék: egyet jelent a munkás fizikai igénybevételével. Az ötvenhat százaléknak csak mintegy fele bizalommal a pihenésre és személyi szükségletek elvég­zésére adott idő. Igaz viszont, hogy a hat órából ez is körülbelül másfél órát tesz ki. Arra a kérdésre, amelyet a legutóbbi vita egyik résztvevője feltett, nevezetesen, hogy ez végül sok-e, elegendő-e, vagy kevés — még visszatérünk. fl normával kapcsolatosan 1 tudni kell még a következőket: a beépített tűrt selejt következtében bár a száz száza­lék 138 darab ballon, az átvevők 121 darab jó ballont kérnek számon az üvegfúvóktól. Ez a kikötés jelenleg sem hátrányos az üvegfúvókra. A kemence ugyanis, amelyen dolgoznak, hosszú idő óta rossz üveget ad, Elöregedett, de átépítését — az előírások sze­rint — csak februárban kezdhetik meg. S mert erről az üvegfúvók nem tehetnek, az anyagselejtes ballonokat akkor is elszámol­ják nekik, ha azok aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Amikor azonban jó a kemence, az anyagselejt általában nem ha­ladja meg az öt-hat százalékot: ez a köte­lező százhuszonegy, jó minőségű ballon elő­állítását alaposan megkönnyíti. Végül: a norma 85 százalékos teljesítményen felül progresszíve emeli az egy ballonért kifizet­hető bér összegét. Nos ,ezt a normát nem teljesítik, sőt úgyszólván meg sem közelítik egy fél éve a ballonfúvók. Már most egyáltalán teljesithető-e a nor­ma? Ezt nyíltan ma már a munkások sem tagadják. A gyár vezetői egyébként az 1960- ban kiállított bérjegyzékekkel bizonyítanak. Ezek a nemrég előkerült dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a ballonfúvók a mostanival azonos létszámú brigádokban — téli, őszi és nyári időszakban egyaránt — átlag 136 darab ballont állítottak elő hat­órás műszakonként S ha ez ment öt évvel ezelőtt most is mennie kell. Különben a több hónapos normavita éppen ezeknek a bérjegyzékeknek az előkerülése és felmuta­tása alkalmával kapott lángra ismét. Mivel érvelnek ezzel szemben a ballon­fúvók? Az egyik érv nyilvánvaló félreértés szülötte. A ballonfúvók egy része normának nem a százharmincnyolc, hanem a normán belül megkövetelt százhuszonegy hibátlan darab ballont véli. Ezzel az ellenérvvel azért nem foglalkozunk, mert bármilyen makacsul védi azt egyik-másik munkás, nincs igaza. Az üvegfúvóknak tudomásul kell venniök, hogy ez a hiedelem félreér­tés következménye. Emii kívül is sok 1 érve van a munkásoknak a jelenlegi nor­ma ellen. Azonban valamennyi kifogás tu­lajdonképpen ugyanabból táplálkozik: az 1960-as teljesítményeket azért nem lehet a mostaniakkal összehasonlítani, mert jelen­leg lényegesen nehezebb körülmények kö­zött dolgoznak, mint akkor. Ezt az ellen­érvet viszont nagyon komolyan kell venni. A III. kádkemencéhez telepített munkahelyen három oldalon van kitéve az üvegfúvó az irgalmatlan hőségnek. Nyáron a kemence mellett ‘álló munkást hetven-nyolcvan, sőt kilencven fok meleget sugárzó meleg éri. Ezenkívül különböző körülmények foly­tán a környezet itt olajos, a levegő teli van por­ral. Ezért tehát a kérdést szerintem nem úgy kell feltenni: elegendő-e a normába be­épített pihenő, illetve személyi szükségleti idő? Hanem úgy: egyáltalán helyes volt-e a ballonfúvó műhelyeket ide telepíteni? A telepítést persze sok mindennel indokolják a gyár műszaki vezetői, ez azonban mit- sem változtat a lényegen. Mármint azon, hogy a ballonfúvás amúgyis nagy nehézsé­geit, a munkakörülmények néha szinte az elviselhetetlenségig fokozták. Ez utóbbit, észrevételem szerint, egyetlen műszaki ve­zető sem vitatja. Nos, ebből az elismerésből kínálkozik a jelenlegi helyzetből a kiút is. Egyrészt: a műszaki vezetők közlése szerint a ballonfu- vók jelenlegi munkahelyének közelében lé­vő OWENS automata gépet (a hőség és az olajtól csöpögő tető egyik forrását) a közel­jövőben leállítják és leszerelik, elkerül in­nen a rekuperátor stb. Ilyen formán a mun­kahelyen nemcsak csökken a hőmérséklet, de lényegesen megnő a levegőmozgás, ke­vesebb lesz a levegőt szennyező por. Ettől persze a műhely nem válik „szanatórium­má”. Attól sem, hogy a februárban kezdő­dő kemence-átépítés után az üveg minősége lényegesen megjavul és végre érvényesül­het a normába beépített tizenöt százalék tűrt munka- és anyagselejt kedvező hatása... Az ötvenöt-hatvan literes ballonok fú­vása ezután is az üvegipar legnehezebb mű­velete marad. A problémát nyilvánvalóan az fogja végérvényesen megoldani, ha majd nálunk is gépesítik ezt a munkát, vagy ha a nagy hatásfokú maróanyagok tárolására, szállítására az üveggel egyenértékű, de könnyebben előállítható tartályokat készí­tenek. Addig azonban mindent el kell kö­vetni. hogy a savballon fúvók egészségének veszélyeztetését a lehetőségeken belül csök­kentsék. Ez érvényesül a normán belül megszabott ötvenhat százalék mellékidőben — amely egyetlen más üveggyár! művelet­nél sem közelíti meg ezt az arányt — ezt szolgálja az az intézkedés, hogy az egy ballonért kifizetett bér százöt százalékon felül degresszíve csökken — hogy a dolgo­zókat megakadályozzák munkaerejük túl - hajtásában. Ami azokat a további kétsége­ket Illeti, melyek szerint a hűvösre fordult időjárás, és a megjavuló munkakörülmé­nyek mellett is túl nagy a szervezetre gya­korolt károsító hatása a jelenlegi norma teljesítésének: helyes volna, ha a gyár ve­zetői kémének az Országos Munkaegészség­ügyi Intézet szakembereitől egy alapos hely­színi vizsgálatot. ...Ehhez azonban végre| teljesíteni kéne a normát is. Ezt a már em­lített ellenérveken kívül — a legutóbbi megbeszélésen részt vett négy üvegfúvó ki­jelentéseiből ítélve — az is akadályozza, hogy a ballonosok is bizalmatlanok. Attól tartanak, hogy ha teljesítik a jelenlegi nor­mát, azt majd követi egy újabb normaszi­gorítás. Nem is nagyon titkolták: a hűvö­sebb Időjárás bekövetkeztével, amikor a műhely hőmérséklete máris lényegesen ala­csonyabb a nyárinál — ezért nem igyekez­nek több ballont előállítani. Ez pedig különösen a gyár vezetőinek a helyzet nor­malizálására ígért intézkedései után — az üvegfúvókhoz méltatlan álláspont. A ballonfúvók el vannak keseredve, mert többen közülük ezer forinttal keresnek ke­vesebbet, mint a normarendezés előtt. Ezen úgy segíthetnének, ha jóindulatú kísérletet tennének a norma teljesítésére: a progresz- sziv bérezés biztosítja, hogy ismét elérjél;, sőt meg is haladják a havi háromezer fo­rintos keresetet. Jóindulatú kísérletet írtam. Ehhez azonban helyre kell állnia a biza­lomnak vezetők és ballonfúvók között. Mi kell ehhez a bizalomhoz? Hogy a munkások ne tartsák vissza sa­ját és egymás munkateljesítményét. Hogy a vezetők megtartsák ígéreteiket. Egyebek között, hogy mindent elkövesse­nek az üvegfúvók munkakörülményeinek megjavításéért, s hogy műszaki és technoló­giai fejlesztés nélkül a jövőben ne szigo­rítsanak a normán. Nem lehet akadálya a már korábban megígért OMI vizsgálatnak sem. Népgazdasági érdek, hogy j az üveggyárban minél több savballont gyártsanak. Népgazdasági érdek az is, hogy eközben a munkások egészsége ne menjen tönkre. A kettőnek találkoznia kell és találkozni is fog... Erre a gyárban konkrét ígéretet tettek. Csizmadia Géza

Next

/
Thumbnails
Contents