Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-28 / 258 (254). szám

1965- október 28. csütörtök. NŐGFAD 3 Ősz a külfejtésen A megyei Nő tanács küldöttértekezlete Salgótarjánban TARKA AZ ERDŐ ilyenkor ősszel. Ezernyi színnel gyö­nyörködteti az embert, ahogy a dombról körülnéz. Méltó koszorút von a vízválasztói külfejtés köré. A gépek mor­gását visszaverik, felerősítik a környező hegyek. Az őszi napfény megcsillogtatja a bagger munkától kifénvese- dett kanalát egy pillanatra, azután továbbsiklik. Mozgalmas itt az élet. Tá­volabb két hernyótalpas szkréper cammog nagy terhé­vel a dombra. Letakarítanak. Menet közben töltik hatalmas puttonyukat és ugyanúgy me­net közben is adják le csak többszáz méterrel arrább. Munkájuk alaposan meglát­szik már. Feltúrták a terüle­tet. kiszabadították takarója alól a vastag széntelepet. A dömperek egymást vált­ják a bagger mellett. Alig győzi őket, olyan gyorsan fo­rognak a rakodó és a bánya között. A dömperesek pedig bosszankodnak, ha várni kell. Igaz, a fordulószámtól függ a kereset és nem mindegy, mi­lyen szaporán fordulnak. A RÁKODON, amely egy­ben készlettér is, három szak­ban dolgoznak és legutóbb versenyre keltek egymással. Az egyik szakot Varga And­rás, a másikat Fodor Gyula, illetve Orosz Lajos vezeti. Melyik a jobb szak? Nehéz lenne ma még eldönteni. Er­re is sor kerül a hónap vé­gén, hiszen a tét nagy. A zagyvái bányavezetőség hat ezer forint célprémiumot tű­zött ki a jutalmazásra, ha meglesz a kívánt tervtúltelje­sítés. Az első három, a máso­dik ezer forint Jutalmat kap­hat. Van-e ösztönző hatása en­nek? A bánya vezetői szerint igen. A tervezett napi 38 va- gonos termeléssel szemben ebben a hónapban 20-ig 48,8 vagonos átlagot értek eh Ha az ember azt kérdezi, miért e nagy sietség? Egysze­rű, kézzel fogható Választ kap. — Ma még ősz van és ked­vez az időjárás, tehát lehet dolgozni, de ki tudja mi lesz holnapután. Az őszi esők ha beköszöntenek, már nehezebb a munka. Egyrészt ezért, másrészt meg igen kell ez a szén a bánya, illetve a tröszt — tEgy hete alig aludtam valamit-.. Legfeljebb azt az egy-két órát, amelyet a gépen, a vezető fülkében szunnyad­tam- .. De az éjszaka hideg. Ilyenkor még csípős szél jár a dombokon. Ha megy a gép, az ember dolgozik akkor meg sem érzi a hideget.., Segíteni jöttek Vékony, csontos arcú fiatal ember a traktoros, Reznyicsák István. Álla borostás, szeme valósággal ég az álmatlanság­tól, a fáradtságtól. A Szécsé- nyi Gépállomás traktorosa, s egy hete dolgozik a nógréd- szakali határban két társával, Bagi Istvánnal és Koma Ist­vánnal együtt — Segíteni jöttünk, két Dutrával. •. Mert hogy las­san elfogy az október is, a szövetkezetnek meg még zsák­ban van a búzája. Legalább is 80 holdra való vetőmag. •. Így beszél Reznyicsák Ist­ván, aztán hirtelen, minden átmenet nélkül Kesztyűs Zol­tánhoz, a mezőgazdászhoz for­dul: , — Én tulajdonképpen az üzemanyag miatt jöttem visz- sza. . . Látta, hogv az imént indultam útnak- Közben arra gondoltam. estére elfogy az üzemanyaounk mind. Ha csak reggel szólok az AFORT-hoz. tervteljesítéséhez, és mivel jóval olcsóbban állítják elő, mint mély műveléssel, a költ­ségmutatót is kedvezően ala­kítja. Korábban sok baj volt a szállítással. Igaz, ugyanazon a siklón szántották fe a -med­dőt is, ami sok időt elvett. Üj abban más utat kerestek a meddő számára, és zöld utat biztosítottak a külfejtés sze­nének. Nincs is baj azóta. — Csak karácsonyig vagy újévig tartson ki a száraz idő, akkor nem lesz hiba. Talán még a tavaly elnyert élüzem zászlót is meg tudjuk tartani. Belesegít a külfejtés — így vélekedik erről Farkas Béla főmérnök MOST MÉG ŐSZ VAN, de közeleg a tél is. Arról beszél­nek már, hogy a szükséges védőruhákat mikor küldjék ki. Esőköpenyek vannak egyelőre védenek, ha esik, de azért a pufajkára is szükség lesz itt a télen. A dombtetőt szereti a szél. A csillék egymásután gör­dülnek befelé. Kettesével kapcsolják őket. Az osztályzO és a szomszédos erőmű várja a szenet. Ott is teljes már az üzem. A villamosenergia s a fény mellett kell a meleg is hisz a távfűtés is megkezdő­dött. délig nemigen lesz munka. A gépállomás talán még estig segít Kesztyűs Zoltán, a mező­gazdász szó nélkül indul a másik szobába. Néhány perc telik el csupán, s máris hall­juk: — Halló! Hozza be nekünk a Szécsényi Gépállomást-.. Közben Gál Imre, a szö­vetkezet elnöke, aki már az ajtóból fordult vissza, mert a határba indult a gépekhez, ezeket mondja: — Ezek az utolsó napok, ezek a legnehezebbek... No, ami azt illeti, nem volt köny- nyű dolguk eddig sem... Állt a gép Nem egészen értem a dol­got mondom is mindjárt az elnöknek: — Búzából 140 holdat vet­nek igaz? — Gál Imre szótla­nul bólint, s folytatom- — Na már most ebből elvetettek eddig hatvan holdat... Ez a vetés az elmúlt egy hét alatt történt... Azóta, hogy itt van a három szécsényi traktoros... De addig, mi történt addig? Mit csináltak a szövetkezeti gépek? — Hirtelen belém vil­lan a járáson kapott tájékoz­tatás, Nógrádszakálban el­kényelmeskedték a szeptem­Lesz-e új mozi Turjánban? A Művelődésügyi Minisz­térium í'ilmföigazgatósagá- nak küldöttei az elmúlt hé­ten több napot töltöttek Nóg- rád megyében, hogy tanulmá­nyozzák a megye moziüzemi hálózatát, a vállalat műsorpo­litikai és gazdasági tevékeny­ségét. A vendégek megtekin­tettek a salgótarjáni, a szécsé­nyi, valamint a balassagyar­mati járás több moziját. Szó volt a filmfőigazgatósá­gi küldöttek és a megye kép­viselői között a salgótarjáni új mozi építésének problémái­ról is. A Művelődésügyi Mi­nisztérium ugyanis az építke­zésre hat millió forintot aján­lott fel, ez azonban a tervek kivitelezésére nem elegendő. Az építkezésre kilenc millió forint kellene, a város azon­ban a szükséges, hiányzó há­rom milliót a fejlesztési alap­ból képtelen biztosítani. Ha a minisztérium által felaján­lott összeget nem sikerül a kívánt mértékben megemel­tetni, szerényebb tervek meg­valósításával kell megeléged­nie a városnak. A salgótarjáni új mozi épi- ése tehát továbbra is nyitott vérdés, a munka elkezdése a minisztérium végső anyagi ál- .ásfoglalásától függ. béri, október eleji napokat. — Ahol végig, egyenletesen dol­goztak a traktorok, most ész­re sem veszik a „finist”, az utolsó napokat.. — A helyzet nem egészen ez- — Kesztyűs Zoltán, a me­zőgazdász, az utolsó monda­toknál lépett újra a szobába. Hallotta a „vádakat”. Azokat cáfolja most. Máskor nyugodt, kimért hangjában most izga­lom vibrál. — Sokkal nehezebb volt a dolgunk, mint képzeli.. • Az őszi árpát, meg a rozsot még időben elvetettük. •. Segítség nélkül, a saját gépeinkkel. Hanem, ami ezután követke­zett. — lemondóan legyint. Hirtelen feláll, egy határozott mozdulat, máris a szomszédos szoba ajtajánál van megint. Eltűnik, aztán kisvártatva elő­jön újra, kezében papírlapo­kat lobogtat: — Tudja mi ez? ■— kérdezi. De feleletet sem várva mond­ja tovább: — A traktorosaink szeptember havi bérjegyzéke... Lakatos Sándoré, meg Huszár Pálé-.. Lakatos hétszáz, Hu­szár meg hatszáz forintot ke­resett a szántással. •. De ezer­kétszáz, meg ezer forintot kaptak javításért... Szeptem­berben huszonegy napot állt a DT-traktorunk törés miatt-.. Dombokon, hegyeken Így háborog a mezőgaz­dász, de szavai mindjobban hevítik Gál Imrét, az elnököt is. — Először szeptember ele­(folyt. az 1. oldalról.) 830 ezernél több naposcsibére, 20 600 libára, 25 és félezer ka­csára kötöttek értékesítési szerződést háztáji gazdaságuk­ból az asszonyok. Emellett azonban a termelőszövetkeze­tekben tevékenykedő baromfi- tenyésztő munkacsapatok kö­zül 18 csatlakozott a megyei versenyhez. A beszámoló a továbbiakban a nők, az asszonyok legneme­sebb hivatásáról, a gyermek- nevelésről, a család védelmé­ről szólt. A nőmozgalom már eddig is széles körű felvilágo­sító munkát fejtett ki annak érdekében, hogy a családok valóban egyenjogú emberek közösségévé váljanak. Az el­múlt években. sokat fejlődött a megyé­ben a szolgáltatási rend­szer, a háztartási gépek kölcsönzésének hálózata, s ez megkönnyíti a nők ház­tartási munkáját, a má­sodik műszakot. A dolgozó édesanyák munká­ját igyekszik segíteni a böl­csődék, az óvodák és a nap­közi otthonok hálózatának szé­lesítése is. A megyei Nőtanács titkára előadásában külön figyelmet szentelt a nők között végzett ideológiai, politkai nevelő­munkának, hiszen a párt Köz­ponti Bizottságának ideológiai irányelvei megszabják a ten­nivalókat a nőmozgalom szá­mára is. A nőtanácsok tevé­kenységük nagy részét falun, a falusi asszonyok körében fejtik ki. Különböző rendezvé­nyeken, klubokban, szakkörök­ben magyarázták az asszo­nyoknak a legfontosabb nem­zetközi kérdéseket, a nemzet­közi szolidaritás fontosságát, a béke védelmét. A megyei tanács művelődési osztályával együttesen beszéltek az isko­lás gyermekek szüleivel a kettős nevelés kérdéséről, a család és az iskola együttes munkájáról. Rendszeres kap­csolatot tartottak a szülői munkaközösségekkel, s ennek eredményeképpen a szülők is­kolája című ismeretterjesztő előadássorozaton több ezer szülővel sikerült megértetni magukat. Az asszonyok népes serege tanul a különböző ok­tatási formákon is. A Nőta- aács a legfontosabb feladat­nak tekintette, hogy minél több asszony fejezze be az el­maradt VII—VIII. osztályt. Tavaly már másfélezer jén törött el a tengely... Az­után még hatszor egymás után-. • Alkatrész meg nincs időben —, dohog Gál Imre. — Az Acélárugyár segített raj­tunk. .. Tóth Károlyhoz, a nagyüzemi pártbizottság titká­rához fordultunk. Készsége­sen segített. Ott mindjárt ki­egyenesítettek két elhajlott tengelyt-.. Ha ez nincs, már régen el is felejtettük volna a vetést.. ­— Mert ami csak rajtunk múlott, azzal a munkával nem volt bajunk —, toldja meg Gál Imre szavait Kesz­tyűs Zoltán, a mezőgazdász is. — A műtrágyaszórást idő­ben elvégeztük, a kapások betakarítása is halad a maga rendjén-.. A DT diszktillere- zik, két Utos vetőgépet von­tat. .. Befogtunk minden gé­pet .. — Ez az! Tálán ha mindjárt ezt teszik, a gépek teljesítmé­nyén is őrködnek, valamit hozhattak volna a csúszásból, — kockáztatom meg újra a kérdést­Erre azonban megszólal Reznyicsák István, a trakto­ros, aki eddig szótlan tanúja volt a beszélgetésnek­— Csinálnánk mi azt ma­gunktól is, ha éppen lehetne. Tudja mit végez a Dutra egy nap? Nem... Hát megmon­dom, jó ha elmegy négy-öt hold szántás, ' tíz-tlzenkét óra alatt. A gép erős és én iga­zán hajtok-.. Három gyetek van otthon... Megértem én, hogy az asszonynak kell a pénz. • ■ A másik traktoron, ketten dolgoznak, váltják egy­mást. . . Én egyedül nyújtom no tanult a középiskolák esti és levelező tagozatain. A megyei, a járási és a falusi nótanácsok szervezett harcot indítottak az analfabétizmus felszámolására. Több száz asz- szonyt tanítottak már meg ed­dig is a betűvetés, az írás-ol­vasás tudományára. A világ­nézeti nevelésben elsősorban a természettudományos isme­retterjesztő eladások jelente­nek segítséget.- Az előadó befejezésül a nő- mozgalom előtt álló legfonto­sabb feladatokat vázolta. A városi és falusi asszonyok mozgósítása a termelő munká­ra továbbra is a nőtanácsok tevékenységének középpontjá­ban áll. Beszélt a szocialista brigádmozgalom további szé­lesítéséről, v amelynek egyik alapvető feltétele, hogy a ver­seny értékelését rendszeresen végezzék a községi verseny- bizottságok. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a szo­cialista brigádok, munkacsapa­tok nemes , vetélkedésének pusztán a Nőtanács volt a gazdája. A háztáji gazdaságok árutermelésének bővítéséről szólva Seres Vladimirné első­sorban a baromfi-, a tojás-, zöldség- és gyümölcshozamok emeléséről beszélt. A nőtanácsok munkájában tovább kell fejleszteni azokat a módszereket, amelyeket a gyermeknevelés, a családvé­delem érdekében eddig is si­keresen alkalmaztak. Különös gonddal foglalkozzanak a to­vábbiakban is a szülői mun­kaközösségekkel, hogy azok mindjobban eleget tegyenek feladatuknak. Az asszonyok általános műveltségének, szak­mai képzésének növelése ugyancsak helyet kapott a leg­fontosabb tennivalók sorában. Kiváltképpen az általános is­kola befejezését sürgetik a nőtanácsok, elsősorban a 40 éven aluli asszonyok körében. A jövőben is megkülönböz­tetett figyelemmel foglalkoz­nak a nőtanácsok azokkal az aszonyokkal, leányokkal, akik eddig sem a nőmozgalomban, sem más tömegszervezetekben nem tevékenykedtek. A közös célok mgvalősí- tása érdekében javítják a kapcsolatukat a tömeg­szervezetekkel, különböző A beszámoló után kedves epizód következett. A salgó­tarjáni Rákóczi úti általános iskola úttörői virággal kö­szöntötték a tanácskozó asz- szonyokat. Ezután került sor a műszakot, ameddig bírom. Dombokat, hegyoldalakat szántunk... Agyagos, kötött a föld-.. A cél előtt Kesztyűs Zoltán, a mező­gazdász szól megint: — A szántás után is sok gondot okoz a föld. • • Azért, hogy megfelelő ágyba kerül­jön a mag... Diszktiller, boro­na, henger után megy a ve­tőgép. .. Mert most azon va­gyunk, hogy mielőbb földbe legyen a búza... — Mert azután is van mit tennünk — mondja búcsúzóul Reznyicsák István, a trakto­ros és csontos, barna kezét nyújtja. — A mélyszántás még hátra van- • ■ Aztán kimegy. Az ablakon át látni, hogy felkap a hatal­mas, kékre festett traktorra. Kisvártatva feldübörög a mo­tor, megemelkednek az ekék és Reznyicsák István elindul. Gál Imre, az elnök Kesz­tyűs Zoltán, a mezőgazdász egy darabig az utcát nézik, amerre a gép elporzott. Moz­dulnak ők is, mert felettébb mozgalmas most a határ. Egy hét alatt sok munka gondiát vetették el a szakáliak. De ahogy a közmondás tartja, a végén csattan az ostor. Gál Imre és Kesztyűs Zoltán pe­dig azt szeretné, nagyot csat­tanion. Vagyis: a hét közepén földbe tegyék a búzát az utol­só holdakon is a szakáll ha­tárban. Vincze Istvánná a beszámoló feletti vitára. Gecse Györgyné nádujfalui Varga Vílmosné Sóshartydm és Bárány Istvánná varsányi termelőszövetkezeti tagok, a közös gazdaságokban tevé­kenykedő szocialista brigádok, munkacsapatok eredményes tevékenységéről szóltak. Kiss Magdolna, a romhányi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezet fia­tal kertész agronómusa el­mondotta1 az erősödő szövet­kezetek egyre biztosabb mun­kát és jövedelmet kínálnak a fiataloknak is. Csíki Mária, a salgótarjáni Rákóczi úti is­kola nevelője hozzászólásá­ban a Nőtanács mellett mű­ködő pedagógiai bizottság te­vékenységét méltatta. Java­solta a többi között, hogy a felnőttek oktatásának köny- nyítésére éppen úgy, mint az általános iskolákban teszik, tekintsenek el a vizsgáktól. A családvédelem, az alko­holizmus elleni küzdelem, a dolgozó nők második mű­szakját könnyítő szolgáltatá­sok rendszerének további bő­vítésére tett hasznos javas­latokat Havasi Jánosné Ba­lassagyarmat város Nőtaná- csának titkára. A Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának nevében Géczi János elnökhelyettes üdvözöl­te a tanácskozás résztvevőit. Elismeréssel szólt a nőtaná­csok tevékenységéről, hogy részt kérnek az asszonyokat érintő legsürgősebb tenniva­lókból. Sümegi János ország- gyűlési képviselő, a szécsé­nyi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezet elnöke a többi kö­zött a termelőszövetkezeti asszonytagok SZTK-jának rendezéséről, Kiss Imréné, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsénak nőfelelőse pedig az üzemi nőbizottságok tevé­kenységéről, további felada­tairól beszélt. Molnár Béláné, a Salgótarjáni Acélárugyár nagyüzemi nőbizottságának elnöke, az üzemben dolgozó 700 asszony, leány munkájá­ról, gondjairól szólt. Tóth Márta, a rimaszombati járási nőbizottság vezetője a szlo­vák asszonyok nevében üd­vözölte a küldöttértekezlet résztvevőit. Lönti Györgyné, a Magyar Tudományos Aka­démia munkatársa, az Or­szágos Nőtanács tagja arról beszélt, hogyan könnyíti a tu­domány a dolgozó asszonyok termelő munkáját. Ezután Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság titkára emelke­dett szólásra. Elmondotta, hogy a nőtanácsok egyik leg­főbb érdeme az, hogy helye­sen közvetítették a párt poli­tikáját az asszonyok széles tömegéhez. Később arról be­szélt, hogy sok gyárban, üzemben, termelőszövetkezet­ben még nem mindig értéke­lik megfelelően az asszonyok munkáját, és gondot okoz az is, hogy elfoglaltságot adja­nak a dolgozni kívánó asszo­nyoknak, érettségizett lányok­nak. Végezetül felolvasta az MSZMP Nógrád megyei Vég­rehajtó Bizottságának levelét, amelyben a megyei Nőtaná­csot, Nógrád megye asszo­nyait köszöntötte. A küldöttértekezleten ke­rült sor a megyei Nótanács és a Nőtanács végrehajtó bi­zottságának ujjáválasztására. Az asszonyok 41 tagú nőta­nácsot és kilenc tagú végre­hajtó bizottságot választottak. Egyhangúlag elfogadták a je­lölőbizottság javaslatát, s így a Nőtanács Országos Kong­resszusán 12 küldött képviseli Nógrád megye asszonyait Küldöttként utazik a kong­resszusra: Varga Vilmosne kishartyáni. Hegedűs András- né őrhalmi, Bárány István­ná varsányi, Zólyomi István­ná, pásztói termelőszövetkeze­ti tag. Résztvesz az asszonyok országos tanácskozásán CíiW Mária salgótarjáni nevelő. Vadkerti Lórántné, a megyei tanács tanulmányi felelőse. Haván Jánosné. a MÉSZÖV munkatársa, Szalai Gáspárve salgótarjáni háziasszony, Haj­dú Pálné, a rétsági járási Nő- tanács titkára, Tóth. Zoltánná. a salgótarjáni Acélárugyár dolgozója, Seres Vladimirné, a megyei Nőtanács titkára és Lönti Györgyné, a Magyar Tudományos Akadémia mun­katársa is. B. J. SÜNIKE Kedves közjáték szemtanúja voltam a napokban a nógrádsipeki tanácsházán, a tanácstitkár szobájában. Há­rom felnőtt ember, köztük Retzer Henrikné, a tanácstitkár, szólongatta, keresgélte Sünikét. Sünike egy ifjú sündisznócska, akit immár két hete vett gondozásba a Retzer-család s minthogy az utóbbi napok fa­gyos reggelei megviselték a kis sünt, a tanácstitkárnő ma­gával vitte a fűtött irodába. Sünikének azonban nyoma ve­szett■ Se a szekrények, se az asztalok alatt nincs, de még a meleg kályha közelében sem■ — Talán kiszökött az ajtón, — veti fel valaki. — Nem. Az nem lehet. Egyetlen ügyfél ment ki azóta az irodából. Nézik a szenesvödörben, a szekrényben, de nincs. Köz­ben mindenki tesz egy-egy rokonszenvező megjegyzést. — Nagyon hasznos állatkaI — Minálunk a padláson helyezik el sünt és megfogja az egeret. — Kedves kis jószág volt. Ez már egyenlő a lemondással. Sünike elvesztése érez­hető lehangoltságot és feszültséget okoz. S akkor valaki a táskairógép fedele után nyúl. És az írógép-tokban összecsavarodva egyenletesen lélegezve ott pihen Sünike. Végre rátérhetünk a hivatalos ügyek tárgyalására- ■ L. Gy. Dlehéx őw, nagy feladatok A végén csattan az ostor...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents