Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-28 / 258 (254). szám

4 NŐGRÁD 1965 október 28 csütörtök. Kétmillió köbméter vizet ölel Palotás és Kisbágyon köz­ség között teknőszerű mélye­désben folyik a Bujáki patak. Igaz, hogy nyár idején csak csordogál, de az esőzések ide­jén és tavasszal elönti a vize a vidéket. Ott, ahol a patak beérkezik Palotásra, a község északi szélénél épül a megye legnagyobb víztárolója. Hó­napokkal ezelőtt kezdte meg itt a munkát a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság II- Szakaszmérnöksége. — A felvonulás április 22- én kezdődött meg valóban — mondja érdeklődésünkre. Har- mos Béla munkavezető- — A munka pedig május negyedi­kén- Minden a legnagyobb rendben történt, azonban nem sokkal később már gépeinket az árvíz elleni védekezéshez vezényelték. Ez okozta tehát a gátépítés­nél a lemaradást. Ezek a földnyesők. kotrók, földto­lók és tömörítő hengerek a megáradt Dunánál teljesítet­tek szolgálatot. S csak akkor érkeztek ide vissza, amikor már megszűnt a veszély. De úgy tűnt néhány hétig, hogy hiába érkeztek újra Palotás­ra a gépmonstrumok. Az eső­zések megbénították a továb­bi munkát. Veszélybe került a gátépítési program teljesíté­se. Ekkor történt, hogy a Kö­zépdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vállalta: az építésre fordítható hétmillió forintból öt és félmillió forintot még az idén beépítenek. — Ezért várunk mi minden napot izgalommal, hogy mi­lyen idő lesz — mondja mo­solyogva Weszely Tibor mér­nök, az építkezés irányítója. — Ha még legalább három hétig ilyen napos idő lesz, be tudjuk fejezni a munkákat A fiatal mérnök nagyon szívesen beszél erről a gát­ról, amely neki, a szakem­bernek talán nem is okoz bo­nyolult feladatot, azonban a palotási egyesült tsz-nek so­kat jelent az öntözés szem­pontjából- A munkák jelenle­gi helyzetére azt lehetne mon­dani, hogy a föld nagyobb ré­szét már beépítették a gát­falba. — Eddig negyvenezer köb­méter földet hordtak ide a dömperek és a földnyesők — magyarázza- — Még har­mincezer köbméter hiányzik- Mivel ilyen nagymennyiségű földet nem olyan egyszerű előteremteni, egyszerre több bányát is nyitottunk. Az egyik föld-lelőhelyet itt látni közvetlenül a gát mel­lett, az északnyugati részen. Az örökmozgó földkotró fá­radhatatlanul harapja a par­tot, hogy a jobbról-balról raj­zó dömpereket púposra rak­hassa. A fürge járművek azonban nemcsak egyfajta föl­det hordanak a gátépítéshez. A gátfal ugyanis három ré­tegből áll, s ehhez homok és agyag is kell. Maga a gát nyolc méter magas lesz, hosszúsága pedig több mint egy kilométer. Kö­zepén már megépítették azt a betonból készült fenék-fo­lyót is, amely a víz leereszté­sét szolgálja, ha az a megen­gedettnél magasabbra emelke­dik. Keleti végén építik meg az árvízi túlfolyót, amely megakadályozza, hogy egy rendkívüli felhőszakadás át­szakítsa a gátat. — Bár ennél nem kell ilyesmitől tartani — jegyzi meg a mérnök — mert nem magas, vasbeton gát Ez mind igaz. De azért ez át sem lesz akármilyen, . .an teljes feltöltése esetén kétmillió köbméter víz útjá­ban áll- S ha még tovább ját­szunk a számokkal, ez annyi mint két milliárd liter, vagy egyszerűbben húszmillió hek­toliter víz. Az egyik munkás megjegyzi a számítgatás hal- latára­— Hej, csak bor lenne ez a töméntelen víz! A nagy gát mellett bor, azaz szőlő is terem, hiszen itt terülnek el a termelőszövetke­zet régi és újtelepítésű szőlői- Jó szőlők, amelyek kitűnő bort adnak. Nemsokára a nagy víz fodrozódik majd a szőlők alatt. S ez még sok hasznot hoz a termelőszövet­kezetnek, hiszen ennek a fel- használásával valósítják meg a várva-várt öntözést a palo- tásiak. Pádár András A Nógrád ankétján hangzott el Felkészült a télre a kereskedelem Lapunk vasárnapi számá­ban, az első oldalon már be­számoltunk arról, hogy mi kerül a megye éléstárába, mi­lyen lesz az őszi, téli zöld­ség-gyümölcs ellátás. Éppen ezért erről már nem ejtünk szót. Persze olvasóinkat az is érdekli, hogy milyen lesz a hús, töltelékáru, belsőség el­látás, mit ígér az Élelmiszer- és az Iparcikk Kiskereske- demi Vállalat, a vendéglátó- ipar. Nos, kezdjük a legfon­tosabbal, a húsellátással. __Az ankét résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Han­tos Lajosnak, a Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat igazgatójának tájékoztatóját A megye kereskedelmi veze­tői megnyugvással vették tu­domásul a húsipar ígéretét. Bár igényes a terület — je­lentette ki Hantos Lajos — mégis minden biztosított ah­hoz, hogy zavartalan legyen a megye húsellátása. A vállalat az év hátralévő időszakában még 170 millió forint terme­lési értéket állít elő, amely­ből Nógrád megye a legna­gyobb mértékben részesül. Az idén még 12 ezer sertést és 1800 darab szarvasmarhát vágnak Nógrád megye részé­re, ami azt jelenti, hogy csaknem száz százalékban friss tőkehússal látják ei a megye lakosságát. A behozott fagyasztott húshó! 20 százalé­kos arányban részesül a me­gye. Három markolás egy dömper föld. Fogy a part... m- ** ; tó y “fü- . ■*# ... ...és mind magasabbra emelkedik a gát. Nem lesz fennakadás a húskészítményekből sem. Az idén még 60 vagon töltelék­árut készít a váci és balassa­gyarmati vágóhíd, s ez azt jelenti, hogy ha választékban lesz is fennakadás, elegendő lesz a húskészítmény mennyi­sége. Számos panasz hangzott el eddig, hogy különösen Salgó­tarjánban, de az iparmedence más nagyobb településén sem lehet belsőrészt kapni. Ennek oka a kis mennyiség­ben kitermelt belsőség — hi­szen a vágóhídnak a gyógy­szeralapanyaghoz szükséges mennyiséget is biztosítani kell — és gazdaságtalan volt a szállítása is. A jelenlegi helyzet azonban biztató. A húsipari vállalat tudomásul vette elsősorban Salgótarján jogos panaszát, s azon már is változtatott. A kitermelt bel­sőség kereskedelmi hányadá­nak nyolcvan százalékát Sal­gótarján kapja a jövőben. Nagy gond az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat téli felkészülése. Görbicz Andor igazgató szerint az alapvető élelmiszerekből máris bizto- s;iott a kötelező háromhetes előretartás. s megkezdték a télen nehezen megköze­líthető üzletek áruval való feltöltését is. Zsírból. lisztből és más alapvető élelmiszerből minden igényt kielégítenek. Azonban fennakadás van a rizs ellátásban. A nagykeres­kedelem hónapok óta nem biz­tosítja a szállítást, az elmúlt napokban kapott mennyiség három nap alatt elfogyott. Zökkenő jelentkezik a kon­zervfélék, — zöldbab, zöld­borsó, tök és lecsó biztosítá­sánál. Megfelelő raktár hiá­nyában ezeket az árukat nem tudjuk tárolni, az ellátás szinte teljesen a mindenkori szállítás függvénye. A legderűlátóbban a ven­déglátóipar nyilatkozott az őszi-téli felkészülésről. Vala­mennyi érintett szervvel megkötötték a szállítási szer­ződéseket, s ez biztosítéka a zökkenőmentes ellátásnak. A zöldség-gyümölcs ellátás biz­tosításáért például szocialista szerződést kötöttek a MÉK salgótarjáni kirendeltségével Nagy mennyiségű konyhai burgonyát tárolnak, de nincs gondjuk a tojás-baromfi, a vaj és tejtermék ellátással sem. Ami viszont gond. A vendégek megkedvelték a vendéglői kocsonyát, ahhoz azonban nem kapnak alapa­nyagot. A félsertéseket ugyanis fej és láb nélkül kapják. Karácsony előtt ismét meg­rendezik a különböző borvá­sárokat, s nagyobb mennyiség esetén az ünnepek előtt a de- mijonokat is biztosítják. A folyó-borok mellett várható a minőségi borok nagyobb vá­lasztéka. Ezt erősítette meg az Egér-Gyöngyös vidéke Borforgalmi Vállalat képvi­selője is. Bár az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat árukészlete — a szeptember 30-i állapot­nak megfelelően lényegesen, csaknem öt'millió forinttal nagyobb mint az előző évben volt, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a vásárlók minden igényét ki tudják majd elégíteni. Ennek oka elsősorban az, hogy a nagy­kereskedelmi vállalat sem ismerte, hogy milyen cikkeket tud az őszi-téli felkészülés során szállítani. Kisebb a többi között a cipő készlet, a bajt csak tetézi, hogy hol az egyik, hol a másik méretből kapnak bizonyos mennyiséget. Nem lesz megfelelő az ellá­tás a jeszter anyagokból, or­kánból és szivacs árukból. Hiány lesz pamutból, da- masztból, a flanel is csak nehéz körülmények között biztosítható. Viszont számos új cikk is megjelenik az őszi-téli vásá­rokon. A számos divatcikk közül csak néhányat: sálak, kesztyűk, kendők, női és féi- fi fehérneműk. Ezer pár kreppnylon harisnya-nadrág már raktáron van. Nagy lesz a választék azokból a férfi öltönyökből, melyek most jelentek meg a piacon. Legnagyobb gondot a be­szerzés jelenti a Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. Hátrányban vannak a hason­ló budapesti üzletekkel, vál- vállalatokkal. A sláger cikkét épen a helyzeti előnyüknél fog­va a budapesti vállalatok szerzik be, kevés jut vidékre. Ehhez kell a nagykereskedel­mi vállalatok, a kereskedelmi szervek hathatós segítsége. Summázva: az ankénton elhangzottak egy része már a megvalósulás útján halad. — elsősorban a húsellátás te­kintetében. Ismét, megtelnek a raktárak, hogy az őszi-téli vásárlások során kielégítsék a vevők igényét, ha nem is a maximálisát. Egy azonban bi­zonyos. Mégpedig az, hogy kereskedelmi dolgozóink, ve­zetői sokat fáradoznak azért, hogy az idén is zavartalan legyen az ellátás, mindenki hozzáférjen ahhoz, ami az ősszel és télen szükséglete kielégítését jelenti. S. L. riftmentéhen 0 gyár Csehszlovák Barátság ne­vet vette fel, s amelyen részt- vett Frantisek Pisek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­Ersekvadkert. Azelőtt csak ság magyarországi nagykövete Vadkert. A Lókos-patak men- jg. a csehszlovákiai ipolysza- tén, nem messze Balassagyar- leállási termelőszövetkezettel mattól fekvő magyar község, szintén szoros a kapcsola- A megye legrégibb helységei- tunk, amely a két ország ba- nek egyike. Már jóval a ta- rútságának jegyében született, tárjárás előtt fennállott. 1227- illetve fejlődik tovább. A ben már az esztergomi érsek Csehszlovák Kultúra képvise- ilteni vadaskertjét említik az lóivel itt tartózkodásuk során oklevelek. 1283-ban az érsek- az 1965-66 évi téli kulturális ség udvarnokainak (udvgri együttműködést beszéltük meg. cselédeinek) lakóhelye. Az November végén a községi egész középkorban a minden- művelődési otthon klubjá- kori érsek birtokában talál- ban „20 év Csehszlovákiá- íuk. Vámhely is volt.. A ha- ban” címmel kiállítás nyí- tár egyik dűlőjét Sírpataknak ük. Havonként legalább egy nevezik, mert Heister a ku- alkalommal csehszlovák is- ruc lovasság egy részét erre, meretterjesztő filmeket vetí- az akkoriban ingoványos hely- tünk a községben. Január 31- re szorította. Ott lelték hő- én magyar—csehszlovák ha­si halálukat is, pirosra festve rátsági műsort szervezünk, a vizet vérükkel. márciusban a Csehszlovák A Magyar—Csehszlovák Ba- Tudományos Akadémia egyik rútság Termelőszövetkezet iro- munkatársa tart előadást Kr­étájában ma a közös gazda- sekvadkerten agrárszakembe- ság és Érsekvadkert nemzet- rek részére. A felsoroltak kö- közi kapcsolatainak elmélyí- zül a zárszámadási műsor téséről folyik a szó. S ez nem már hagyományos. A múlt véletlen: á falu már eddig évi zárszámadáskor például !.s sokat tett Csehszlovákia fellépett a műsorban Olga és Magyarország barátságáért Kozlova, a prágai Opera éne- S ezt nemcsak a termelőszö- kese is. vetkezet nevével jelzik, ha- A termelőszövetkezet kró- nem — cselekedetekkel. nikájának eddig három kö­Október 24-én 13 óra 10 tete készült el. A második perckor a bratislavai rádió kötet tartalmazza Érsekvad- magyar nyelvű adásában há- kert, s a közös gazdaság tör- romnegyed órás riportot su- ténetét. A falu történetét gárzott az érsekvadkerti és Dobrovolni Antal ipolyszakál- a Csehszlovákiában levő lasi pásztor írta meg, aki a ■nolv szak állási testvér-szövet- szomszéd ország állampolgá- kezetekből. Az érsekvadkerti ra gazdaságból a riportban sze­repelt Tóth István elnök, Szarvas Imre párttitkár és Só­lyom Ferenc főkönyvelő. ..Sólyom Ferenc másról is tá- Bánk. A romhány-diósjenői jekoztat. vasútvonal mentén fekvő kis­— Múlt heten vendegünk község. 1506-ban Terjéni Rad- volt a Csehszlovák Kultúra “ „ . . . , ' igazgatója, dr. Rudolf Hol- notl György birtokában ta- "=.’k, és helyettese Frantisek láljuk. A törökj hódoltság alatt -mec. Kapcsolatunk a Cseh- elpusztult, lakosai elszéledtek, - ovák Kultúrával 1961-re csak a törökök kiűzetése nyúlik vissza. Ekkor tartót- . _ . ,. . tűk alakuló ülésünket, ame- utan kezdett ismét benepe- lyen szövetkezetünk a Ma- sülni. 1715-ben tizenegy, 1720­ban 13 háztartást írtak össze... Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A hagyomány sze­rint eredetileg itt állott a helység, amely a reformátji- sok birtokában volt, de a hó­doltság alatt (alkalmasint még 1552—1598 táján) a törökök a templomot és a helységet elpusztították. Van a község­ben 26 kataszter hold te­rületű halastó. A Bánk felé vezető ország­úton lépeget Fábián János 66 éves tsz-tag. — Szálljon be — invitál­juk a gépkocsiba. Még van hely. Beszáll, elhelyezkedik a kényelmes ülésen. — Köszönöm — mondja. — Honnan? — kérdem. — Rétságról, az orvostól jövök. Tudja, a szívem. Fél éve. Aipúgy borjúnevelő len­nék, de most nemigen tu­dok dolgozni. — Az asszony? — kíván­csiskodom tovább. — ö is a tsz-ben van. Meg­élünk... Hej, ha egészségem is lenne. Rázkódik a gépkocsi a makadámon. — Görbe ország ez — mor­mog Fábián János. A falu­ban a tejcsarnoknál „letesz- szük”. Kezet rázunk. Az utcasor „háta mögött” a tó van. A bánki tóban sok a hal, azt mondják. Az utcá­ról is „kilátunk” az udvaro­kon át a víztükörre. Olyan, mintha valaki kavicsokat do­bálna bele, gyűrűzik a víz. Pedig nem kavicsok, hanem halak fodrozzák a vizet >) A köd nemrég szállt fel. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents