Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-20 / 251 (247). szám
1965 október 20., szerda NÖG RAT? 3 Percek—órák elvesztegetve A vcszlescgidőknck általában csak egyik részéről beszélünk: a látható esetekről. A fegyelmezetlen emberekről, akik sétálnak, kávéznak, fecsegnek, olvasnak, rádióznak, randevúznak — s ki tudná végigsorolni, még mi mindent csinálnak — természetesen munkaidőben. A látható veszteség bár a statisztikák szerint a veszteségidők többsége ilyen, csak az egyik rész. A másik ritkán kerül napirendre, mert „láthatatlan”. Pontosabban: nehezen észrevehető. Például: az elveszett ember. Jobban mondva, az elveszett emberek. Valójában nem tűntek el, nap mint nap íróasztaluk fölé hajolva dolgoznak. Az egyik országos nagyvállalatnál a gyártásfejlesztés viszonylagos elmaradásának felszámolására, a technológiai munka irányítására központi szervezetet alakítottak. A központi technológia, amelyet égető termelési problémák megoldására hoztak létre, megalakulása után hónapokig mással sem foglalkozott, mint egy összefoglaló statisztika elkészítésével, un, bázisadat felmérést végeztek a Gépipari Technológiai Intézet részére. Az intézet ugyan készített néhány kiadványt az adatok' felhasználásával, de, hogy mennyire felesleges volt a munka, azt jól bizonyítja: a tervezett anyagok második részének kiadásara már nem is került sor. A bázisadat felméréssel nemcsak a gyár központi technológiájának munkatársai foglalkoztak. közreműködtek más műszaki szakemberek is. A vállalatnál összesen 82.3 órát használtak fel a munkához. A második anyagrész adatainak összegyűjtéséhez 1 r,000 óra kellett volna. Szerencsére Időközben abbamaradt a „kutatás”. A veszteség Így is súlyos. Sajnos, sok területen találkozunk a láthatatlan veszteség hasonló esetével. A láthatatlan veszteség felderítése körültekintő, minden részletre kiterjedő kutatómunkát igényel, amelyben részt kellene venniük az „elveszett embereknek” éppen úgy, mint a látható cs láthatatlan felelősöknek. Bán Zsuzsa A kitüntetés csak a kitűnőknek jár Egy gyári vizsgálat ürügyén Az Acélárugyár 117 szocialista brigádjának 2096 dolgozója közül 1053-nak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez az adat a Művelődési Ház felmérő vizsgálata alapján került felszínre. Az intézmény oroszlánrészt vállalt magára a felnőttoktatás sikere érdekében. Sajnos minden igyekezetük ellenére a gyárban dolgozó 2141 alulképzettből mindössze 63-an iratkoztak be a dolgozók általános iskolájába, és ezek közül csupán néhányan tagjai valamelyik szocialista brigádnak. Még sajnálatosabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a beiratkozottak sem járnak el rendszeresen az iskolába. De térjünk vissza az említett brigádok problémájára. A szocialista brigádmozgalom a munkaverseny egyik új, eddigi legtökéletesebb formája, amely nem is egyszerűen csak verseny, hanem az ember sokoldalú nevelését, művelését célzó társadalmi mozgalom. Jelszava ismert: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A három részterület között semmiféle megkülönböztetés nincs, egyenlő súllyal kell tehát, hogy latba essenek a szocialista brigádcím odaítélésekor. És mit mutat a gyakorlat? Az üzemek és a gyárak vezetői szinte kizárólagosan csak a termelésben elért eredmények alapján ítélik meg a brigádokat. Így alakulhatott ki a fentebb megrajzolt kép is az Acélárugyárról. Mindezt a termelés és a gazdaság fontosságának tudatában tesszük szóvá. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy termelő üzem elsősorban a tervteljesítésre, illetve annak túlteljesítésére fekteti a fő súlyt. Nemcsak nekik, hanem az egész országnak származik haszna belőle. Azzal viszont, hogy a termelésben kiváló brigádoknak automatikusan odaítélik a szocialista brigád címet, ártanak az egész mozgalom tekintélyének. Kapja meg az ilyen brigád a jó dolgozóknak járó vándorzászlót, írják ki nevüket — ha van még ilyen — a dicsőségtáblára, kapjanak prémiumot, erkölcsi elismerést, de semmiképpen nem a többre kötelező kitüntető címet. Ahhoz több kell, lényegesen több! Nem lehet szocialista brigád az, amelynek tagjai nem törekszenek legalább az általános iskola elvégzésére. A kulturális vállalásokat nem lehet elintézni három kalandos film megnézésével, vagy bárom szórakoztató könyv elolvasásával. Nagyon fontos, hogy a brigádvezető vizsgálta meg kinek hiányos az iskolai végzettsége, és elsősorban azokat a brigádtagokat ösztönözze tanulásra, akik számára fontos, hogy tanulmányaikat folytassák. Az általános iskolai végzettség viszont mindenki számára egyaránt fontos. Persze ott, ahol a brigád- vezető sem rendelkezik általános iskolai végbizonyítványnyal, érthető, hogy igyekeznek eltussolni a hiányosságokat és jobb esetben beírják a naplóba: a brigád három tagja tanul tovább. Ebből az egyik esetleg közép- iskolás, a másik kettő pedig a már évekkel ezelőtt megkezdett tanulmányait folytatja, esetleg osztályt ismétel. De „továbbtanul". Ilyenkor van szükség a vállalat közbenjárására. Meg kell hatá- I rozni pontosan, hogy egy adott brigádból, egy bizonyos idő alatt hánynak kell elvégeznie az iskolát ahhoz, hogy az egyéb kulturális vállalások teljesítése, valamint a szocialista együttélés szabályainak betartása mellett elnyerjék a 1 szocialista brigád címet. Azokra viszont, akik beiratkoztak az iskolába, semmiképp ne rójanak újabb művelődési feladatokat, hanem a tanulásban segítsék, támogassák őket. Az egyéni felelősségtudaton túlmenően szintén az üzem felelős azért, hogy a beiratkozottak valójában el is járjanak az oktatásra. Nem egyszer megtörtént már, hogy valaki éppen a többiek unszolására írta alá a jelentkezési lapot. — Írd alá komám — mondták neki —, legalább nyugton hagynak bennünket A szocialista brigádmozgalom egyik lényeges vonása az öntevékenység. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magukra hagyjuk a brigádokat, s esupán munkavállalásaik teljesítését ellenőrizzük. Meg kell tanulnunk, meg kell tanítanunk egymást szocialista módon dolgozni, de ez nem siker maradéktalanul, ha nem élünk szocialista emberhez méltó életet, és nem sajátítjuk el az ehhez szükséges politikai, szakmai és általános műveltségbeli ismereteket. Ismervén a brigádok munkakedvét, nagyon valószínű. hogyha a szocialista brigád cím elnyeréséhez egyerj- lö súllyal esne latba a kulturális felajánlás és annnak teljesítése is, akkor az általános iskolába járó felnőttek száma is növekednek. Csongrády Béla Mit mutat a statisztika? Érdekes következtetések az idei kimagasló búza termésátlagokból A megyei statisztikai hivatal az idei termésátlagok összeállítását elkészítette s így ennek ismeretében búzából 12,3, rozsból 8, őszi árpából 12,1, tavaszi árpából 9,5 és zabból 6,1 mázsa termésátlagot értek el a megye szövetkezetei. Az állami gazdaságokkal együtt 12,7 mázsa megyénkben a búzaátlag. A tényszámok alapján a tsz-eknek ilyen kimagasló termésátlagot első ízben sikerült elérniük, búzából, mer* az 1963. évinél 4,6, az 1964. évinél pedig 4,1 mázsával termeltek többet holdanként. A termesztésben lévő búzafajták közül a Bezosztája 18 q-án felül termett 17 q-án felül termett 15 q-án felül termett 14 q-án felül termett 13 q-án felül termett 12 q-án felül termett 11 q-án felül termett 10 q-án felül termett 10 q-án aluli termése A termelőszövetkezetek ért el: Szabadság Tsz. Erdőtarcsa Május 1 Tsz, Palotás Kossuth Tsz, Patak MCSB Tsz, Érsekvadkert Búzakalász Tsz, Rétság II. Rákóczi Tsz, Szécsény Béke Tsz, Ecseg Mátravölgyc Tsz, Hasznos November 7. Tsz, Erdőkürt Béke Tsz, Szurdokpüspöki Még egy jónéhány termelőszövetkezetünk van, ahol hasonlóan jó volt a búzatermés. A Nógrád megyei állami gazdaságok 15,8 mázsás bú- zaátlagát ugyan nem érték el tsz-eink, de jónéhány tsz átlaga közel áll hozzájuk, és vannak tsz-ek, amelyek túl 1-es és a Fertődi 193-as terméseredményeikkel felülmúlták a Bánkúti 1201-es búzát. Megyénkben a Bezosztája 1- es 14,9, a Fertődi 293-as 13,1, a Bánkúti 1201-es pedig 9,9 mázsás termést adott. A Bánkúti 1201-es búzánál a sok gazdaságban kevésbé kedvelt Kompolti 169-es búzafajta is többet adott a 10,4 mázsa átlagával. A járások közül különösen a pásztói és a balassagyarmati járás ért el kimagasló termésátlagot búzából. A pásztói járásban 14, a balassagyarmati járásban 12,9 mázsa volt az átlag. A pásztói járás 17 szövetkezete közül: búzája 1 tsz-nek búzája 1 tsz-nek búzája 4 tsz-nek búzája 4 tsz-nek búzája 1 tsz-nek búzája 2 tsz-nek búzája 1 tsz-nek búzája 1 tsz-nek upán 2 tsz-nek volt. közül kimagasló eredményt 18.4 q-ás búzaátlaggal 18.4 q-ás búzaátlaggal 18.2 q-ás búzaátlaggal 17.7 q-ás búzaátlaggal 16.1 q-ás búzaátlaggal 15.8 q-ás búzaátlaggal 15,7 q-ás búzaátlaggal 15,6 q-ás búzaátlaggal 15.3 q-ás búzaátlaggal 15.1 q-ás búzaátlaggal is haladták az állami gazdaságok átlagát. Itt érdemes megemlíteni azokat a tsz-eket, amelyek az idén kimagasló eredményeket nem értek el, de az elmúlt évi átlaghoz viszonyítva a búzatermesztés technikájában igen sokat fejlődtek: A tsz neve: II. Rákóczi Tsz, Mátraszőllős Béke Tsz, Pásztó II. Rákóczi Tsz, Romhány Benin Tsz, Patvarc Virágzó Tsz, Vanyarc 1964-ben 4,6 mázsa 7 mázsa 7.8 mázsa 6,5 mázsa 7.9 mázsa 1965-ben 12.1 mázsa 12.3 mázsa 12.2 mázsa 13.3 mázsa 13,9 mázsa Fajta megosztásban is rekord termést értek el a tszek búzából. Így az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz 603 hold átlagában 20,1 mázsa, a pataki Kossuth Tsz 148 hold átlagában 22,9 mázsa, az erdőtarcsai Szabadság Tsz 207 hold át1. Tsz 926 hold átlagában 18,6 mázsa termést ért el Bezosztája 1-es búzafajtából. Fertődi 293-as búzából a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz 120 hold átlagában 18,3 a palotási Május 1. Tsz 366 hold átlagában 16,7, a varsányi Új Kalász Tsz 233 hold lagában 20,6 mázsa, az ecsegi átlagában 16,2, az ecsegi Bé Béke Tsz 190 hold átlagában ke Tsz 100 hold átlagában 18,4 mázsa, a palotási Május 141 mázsás átlaga emelkedik ki. Itt is sok olyan szövetkezet van, amely hasonló eredményekkel dicsekedhet. A Kompolti 169-es búzafajtából az érsekvadkerti Tsz 260 hold átlagában 15,2, a pataki Kossuth Tsz 174 hold átlagában 14,3 mázsát termelt holdanként. Megyénk szövetkezetei az átlagon felüli jó termést nagyrészt a korai és a szakszerű vetés révén érték el. Az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású agrotechnikai tényező a vetés időpontjának helyes megválasztása, a legkedvezőbb vetési idő betartása. Ma már gyakorlatban ismerik a tsz-ek a korai vetés nagy termésfokozó hatását és tudják azt is, hogy a novemberi vetésű búzától, egészen kedvező időjárású évek kivételével, elfogadható termést nem várhatnak. Az októberi vetés előnyét nem lehet pótolni semmiféle agrotechnikai fogással. A tsz-ek többsége a fajta helyes megválasztására, mint alapvetően fontos termesztési tényezőre, fokozott gondot fordított. Tsz-eink már jól tudják, hogy az intenzív fajtát^ csak intenzív körülmények között érdemes termeszteni. Ott ahol erre nincs lehetőség, a bővebben termő fajta előnyei nem érvényesülhetnek. A fajta megválasztásában némely tsz-ben még bizonytalanság mutatkozik. Például a Terényi Aranykalász Tsz 230 holdon Bánkúti 1201-es búzafajtát termelt, amelyből 8,4 mázsás átlagot takarított be, ugyancsak Bezosztája' 1- es-ből 93 holdon 15,4 mázsa átlagot értek el. Itt próbálkozni kellene megfelelő területen a Fertődi 293-as fajtával, de különösen a Kompolti 169-es búzával, amely a balassagyarmati járásban elég jól terem. A balassagyarmati járásban a különböző fajták holdanként! termése a következőképpen alakult: Bezosztája 1: 16,5 mázsa Fertődi 293-as: 14,7 mázsa Nehéz ősz* nagy feladatok Lassú vetés Keszegen Szerencse, hogy találkoztunk, mert az elnök nincs otthon — mondja Tölgyes Béla. a keszegi Zöldmező Tsz agronómusa, akit Ösagárdra menet állítottunk meg. A keszegi vegyesbolt előtt megállunk. Ebédet vesz magának az agronómus. Délután negyed öt az idő. Szabadkozik is, de míg beszélgetünk, ráér enni is. A határból behallatszik a traktor zaja. A községet körülölelő dombokon erőlködnek a gépek. — Nagyon nehezen megy minden — mondja az agronómus — reped, törik a gép. A szövetkezet lánctalpasának megrepedt a lánckerék-veze- tő tengelye, összeszaladtuk a fél országot, de sehol sem kaptunk pótalkatrészt. Nem volt más választás, visszatettük a repedt alkatrészt. Ha szerencsénk van még jó ideig szánthatunk a géppel. Lánctalpas kellene Bizony a szántásra nagy szükségük van a kőszegieknek. Eléggé elmaradtak, s ha október végéig el akarnak vetni, mindenekelőtt a szántással kell nagyon sietniök. Szerencsére. a kalászosok nagyobb része már a földben van. De mindig az a munka a legnehezebb, amely hátra van még. Legyen az akár húsz hold is, a finisben éppen olyan nehezen lehet elvégezni, mint a kezdet-kezdetén a hatszáz holdat. ,Ilyenkor a nagy munkák közepette nincs arra idő, hogy aprólékosan elemezgessek egy-egy gazdaságban a hibák okát, de a hiba kijavítása mindennél sürgetőbb feladat. Vajon a keszegi-ősagárdi egyesült termelőszövetkezetben mi az a hiba, amelyet a legsürgetőbben el kell hárítani? — Tíz traktorunk van, mégis lassan haladunk a munkákkal — panaszkodik Tölgyes Béla. — Ráadásul küldtek ide egy gépállomási lánctalpas gépet is. Csak .az a baj, hogy mire megérkezett, el is romlott. A két traktoros nedig ahelyett, hogy megpróbálta volna kijavítani. telefonált. Tolmácsra a műhelykocsiért Ezután pedig, mint akik jól végezték a dolguk"*, hazamentek Legrndre. Bn meg csak találkozni sem találkoztam velük . . Eszerint úgy tűnik, hogv a rossz gépek miatt, maradtak el a. szövetkezetiek. Kétségtelen. nehéz dolgozni ezeken a talaiokon. a meredek hegyoldalakon a gumikerekes gépekkel. Itt még egyetlen lánctalpas traktor is nagyon sokat számít. Különösen az idei csapadékos időjárásban, hiszen egy-egy tábla vetésre való elkészítéséhez kétszer- háromszor kell tárcsázni, gyűrűshengerezni a talajt. Egy lánctalpas gép egy menetben is elhúzhatná ezeket a munkagépeket. Kései szerződés A gumikerekes traktorok, az úgynevezett univerzális erőgépek egytől-egyig dolgoznak. Két Utos szánt, három tárcsáz, három Szuper Zetor vet. A kis K—25-ös Ze- tor pedig más feladatokat teljesít. Ezen a napon a tar- lóhere betakarítását segíti elő. — Ennyi gép nem elegendő a munkák elvégzéséhez? — kérdezem az agronómust. — Igazság szerint elég lenne, de. . . Hirtelen elhallgat, tűnődik, azután mégiscsak folytatja. őszintén szólva nagyon bíztunk a mi gépeinkben, s ezért nem kötöttünk szerződést talaimunkára a Tolmá- csi Gépállomással. De amikor láttam, hogy eltolódik az aratás azonnal szóltam a gépállomási brigádvezetőnek, hogy az elmaradt gépi aratás helyett. kössünk pótszerződést talaimunkára. Azonban azóta is hiába szólok — mondja méltatlankodva. Pedig nincs oka különösebben méltatlankodni, mert a gépállomás is elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket segíti, amelyek szerződést kötöttek. Persze az naár más kérdés, hogy miért nem válaszoltak az agronómus pótszerződéskötési kérelmére. A szövetkezeti vezetők elszámították magukat, s a nagy önbizalom most bosszulja meg magát. Kifelejtették a számításból a rosszabb időjárást, amit egy jó gazda mindig számbavesz. Azonban még ennek ellenére is lehetne segíteni a bajon. De úgy látszik, hogy Keszegen csak egy-két ember szívügye az egyik legfontosabb üzemágban, a gépcsoportban dolgozók sorsa. — Miért nincs kettős műszak ebben a szövetkezetben? — érdeklődöm az agronómus- tól. — Nálunk csak nyújtott műszakban szeretnek dolgozni az emberek — válaszol, -r Meg azután elég ember sincs a traktorokra. Prémium nélkül ««* Ezek a kifogások nem meggyőzőek. Félórával előbb még az agronómus is azért hadakozott, hogy kettős műszak kellene. Tehát szükséges lenne. De nem megy. Miért? Az is kiderül. Ugyanis ebben a szövetkezetben semmiféle anyagi ösztönzést nem állapítottak meg a traktorosoknak az eredményesebb munkáért. — Azt. mondták a vezetőségben, hogy így sokat keresnek a traktorosok — védekezik az agronómus. Ez már mindennek a teteje! Mindezt még jobban aláhúzza a járás által kiadott traktorosokra vonatkozó premizálási javaslat, amelyet hosszas keresésre mégiscsak megtalálnak. Ezt a javaslatot sem valósították meg. A traktorosoknak nem fizetik ki az éjszakai pótlékot sem. Ezt látva senki sem csodálkozik, hogy a traktorosok nem igyekeznek felülmúlni önmagukat. Még a nyújtott műszakot sem teljesítik rendesen, nemhogy a kettős műszakot. Vajon hová vezet a szűkmarkúság? S ezzel nem azt akarom mondani, hogy elvtelenül szórjuk a pénzt. De nem lett volna-e sokkal köny- nyebb a termelőszövetkezet vezetőinek a helyzete, ha a traktorosoknál a gyors és jó munkára serkentő anyagi ösztönzést alkalmazzák? Valószínű. hogy most nem kellene kapkodniok. s a traktorosok sem végeznék ímmel-ámmal a munkájukat. Az idő nagyon szorít, s ebben a termelőszövetkezetben is szeretnék még elvetni a hátralévő háromszáz hóidat. Még nincs veszve minden, s ettől az időtől ki lehet csikarni a sikert. Ehhez azonban a vezetők határozott cselekvésére van szükség. Csináljanak nagyobb kedvet a traktorosoknak, s maid később — amikor több lesz az idő — voniák le eddigi munkamódszerük tapasztalatait. Pád ár András Kompolti 169-cs: 13,2 mázsa Bánkút! 1201-es 9,- mázsa A termésátlagok néhány adatának ismertetése bizonyos mértékben segítheti a tsz-eket a fajták jövőbeni helyes megválasztásában. A búzatermés növelésére s ezért a jó talajelőkészités. a műtrágyázás, a jó vetőmag használat, az időbeni vetés, a vegyszeres gyomirtás, stb biztosítására a tsz-ek az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek. Az előfeltételek javulásával együtt új fajtákat termesztettek. Az intenzív körülményeket ter- méstöbblcttel megháláló, szilárd szalmájú, állóképes bú- zafajták közül a szovjet Bezosztája 1-es néhány éves, míg a korai Fertődi 293-a? búza csak kétéves múltra tekinthet vissza. Az idei termésátlagok igazolják, hogy tsz-eínkben sokat javult a búzatermesztés technikája és megvannak a lehetőségek a mostani átlagok tartására, illetve annak további növelésére. Barlai Gábor
