Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

1965. szeptember 2. csütörtök. nograd 3 Termelési hitelek bevezetése a háztáji gazdaságok és a ház körüli kertgazdaságok részére Az Országos Takarékpénz­tár és a SZŐ VOSZ által röv1- drsen új hitelfajta kerül be­vezetésre: a mezőgazdasági t melési hitel. A hitel célja p háztáji és más jellegében i onló mezőgazdasági tor­i' es növelésének elősegíté- s és ezáltal a lakosság jobb f utasának biztosítása. A konstrukció bevetésének idő- F Ttja egybeesik az új me- z azdasági év kezdetével, és ► feltételezi, hogy az igény- tr vétel iránt rövid idő alatt szeleskörű érdeklődés nyilvá- r ’ljon meg. Az új hitelfajta folyósításával az OTP fiókok és a takarékszövetkezeti há­lózat is foglalkozik­Kik vehetik igénybe ezt a jelentős állami támogatást? A mezőgazdasági termelési hitel a lakosság igen széles rétegét érinti. Igénybe vehetik mindazok, akik­nek mezőgazdasági mű­velésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar — s azt növénytermesztéssel vagy állattartással kívánják hasznosítani. Hitelt igényel­hetnek tehát a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gaz­daságaik céljára, az egyéb mezőgazdasági társulások tag­jai a kezelésükben lévő föld­területek céljaira, az egyéni­leg gazdálkodó parasztok, va­lamint bármilyen foglalkozású dolgozók — ideértve a nyugdí­jasokat is — mezőgazdasági termelésük elősegítéséhez. Milyen célra kapható hitel? Az (JTP fiókjai, illetve a takari#.szö vetkezetek minden olyan célra folyósítanak hitelt, ami elősegíti a mezőgazdaság) termelés növelését, A mező- gazdasági termelés sokrétűsé­géből adódóan a hiteligénybe­vétel célja is igen széleskörű lehet- Hitel folyósítható példá­ul gyümölcstermelésre felső­sorban a keresett eper, málna, ribizli, dió, mandulatermelés növelésére), gyümölcsösök te­lepítésére, valamint zöldség, gomba, spárga stb. termesz­tésének emelésére: továbbá állattenyésztés céljára, te­nyészállat, vágóállat, kisállat takarmány beszerzésére. Hite) folyósítható kisebb gépek vá­sárlására is, valamint gazda­sági épületek korszerűsítésé­re, férőhelyek, ólak építésére és sok más, a gazdálkodás színvonalát emelő beruházás létesítésére, megszerzésére. Milyen összegben folyósítható hitel? A hitel nagysága függ a beruházás fontosságától- Ki­sebb kezdeményezéseknél ál­talában 5.000 forint körüli összeg, indokolt esetben je­lentősebb mezőgazdasági be­ruházásoknál .elérheti a 15.000 forintot is. Hogyan történik a hitel törlesztése? Az Országos Takarékpénz­tár és a SZŐ VOSZ a leg- messzebbmenően tekintetbe veszi a hitelt igénybe vevó gazdasági lehetőségeit: tör­lesztésnél számításba veszi az eszközölt beruházás meg­térülésének ütemét, s termé­szetesen a kölcsönt felvevő jövedelmét. Általában a ho­zamok keletkezéséig keve­sebb, azt követően nagyobb a törlesztés, Gyakorlatilag a törlesztésnél számításba jön­nek: a hitelt igénylő jöve- delmi körülményei, illetve az, hogy jövedelméhez mi­kor jut hozzá. Ebből a szem­pontból ugyanis különbséget kell tenni a bérből élők, il­letve a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak között- Ennek alapján a törlesztést havi, félévi, illetve évi részletek­ben határozzák meg. A tör­lesztés időtartama általában 3 év, de indokolt esetben 5 év is lehet, hosszabb átfutási idő után jövedelmet biztosí­tó beruházásoknál — példá­ul szőlőtelepítésnél — a köl­csön törlesztés lejárata elér­heti a maximális 5 évet. A hitel kamata évi 8 %. A ka­mat mindenkor fennálló hi­telösszeg után kerül felszá­mításra. Kezelési költséget a pénzintézet nem számol fel. A hitel fedezete elsősor­ban a hiteligénylő rendsze- ' rés jövedelme- Ezenkívül a hiteligénylő jövedelmétől és a hitelezett összegtől függő­en kezességvállalást is kell biztosítani. A hiteligénylést a lakóhely szerint illetékes OTP, illetve takarékszövetkezeti fióknál kell benyújtani. Az OTP fiókoknál és a ta­karékszövetkezeteknél meg­történtek az előkészületek, hogy a várható igényeket za­vartalanul kielégítsék. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása Hz egyenruhaviselésről, az Iskolai pénzgyiijtésrtfl és a tanulmányi kirándulásokról A tanévkezdés alkalmából li támogatást. Szükség esetén több, a szülőket sokat foglal- az iskolai rendezvény bevéte- koztató kérdésről tájékoztatták lét az iskola céljaira fordit- a Művelődésügyi Miniszté- hatja a szülői munkaközösség, riumban az MTI munkatársát. A rendtartás előírása sze- Elmondták, hogy rint a tanulmányi kirándulás sem az általános, sem a — amely a tantervvel függ középiskolák diákjai nem , össze, s célja egy-egy földraj- kötelezhetők egyenruha zí, történelmi, kulturális ne- viselésére. vezetességű hely, továbbá egy­Helyes azonban, ha az iskolák egy gyár, üzem, vagy a szo- vezetői, a szülőkkel egyetér- cialista építőmunka egy-egy tésben arra törekszenek, hogy kiemelkedő létesítményének a tanulók ünnepi alkalmakkor megismerése — az osztály egyöntetű öltözetben — út- minden egyes tanulójára ko­toró formaruhában, stb. — je- telező, ha az útcél helyben lenjenek meg az iskolában, vagy a közelben, a környéken vagy az ünnepségek színhe- van. Távolabbra, Ivén. Hétköznapokon célszerű, két-három napra tervezett ha ruhájuk kímélése érdeké- kirándulás csak a szülők ben a gyerekek iskolaköpenyt hozzájárulásával rendea- ■\ lseinek, de erre is vonatko- hető. zik, hogy költséges egyenru- A kirándulások költségeit házati cikkek beszerzését, il- úgy kell mgállapítani, hogy az ietve viselését nem szabad a szülőket csak a legszüksé- kötelezően előírni. gesebb mértékben terhelje. Az Az érvényes rendelkezések igazgató beleegyezésével az értelmében úttörő-, illetve a KlSZ-szer­a* iskolák pénzt semmi- vezet is rendezhet klrándu- féle címen nem gyűjt- lást, továbbá film-, színház-, hetnek a szülőktől. múzeum- és tárlatlátogatást Ugyanez áll a szülői munka- amelyekre általában a téli. közösségekre is, amelyek szin- vagy a tavaszi szünetben, rá­téri nem kérhetnek és fogad- sár-, illetve ünnepnapokon ke hatnak el a szülőktől pénzbe- rül sor. (MTI) Ja nit a mezőgazdaság szakirányítása A salgótarjáni járásban az elmúlt három évben jelen­tősen javult a mezőgazdasági szakemberellátottság. Jelen­leg egy korábbi határozatnak megfelelően 21_ egyetemet, illetve felsőfokú techniku­mot, vagy technikumot vég­zett szakember dolgozik a gazdaságokban. Ebből tizen­hármán egyetemet végeztek, hatan felsőfokú technikumot, ketten pedig mérlegképes könyvelői tanfolyamok A termelőszövetkezetek kö­zösen a tanácsokkal a lehe­tőségekhez képest minden feltételét biztosítják a szak­emberek zavartalan munká­jának. Karancskesziben, Nagybárkányban Sámsonhá- zán pedig felújították a ré­gieket­A járásban nagy gondot fordítanak arra, hogy a szakemberek megfelelő szak­mai továbbképzésben része­süljenek. A többi között szakmai bemutatókat, tanfo­lyamokat rendeznek részük­re, ahol a mezőgazdasági munkával kapcsolatos leg­újabb módszereket ismerte­tik meg velük. Legutóbb Ce- reden az egyesülésekkel kap­csolatos üzemszervezési mód­szereket tanulmányozhatták. Ugyanitt burgonyatermesz­tési bemutató is volt. Az ál­lattenyésztők a Kisterenyei Állami Gazdaságokban a korszerű szarvasmarha te­nyésztéssel és borjúnevelés­sel kapcsolaté» értekezlet után gyakorlati bemutatón vettek részt. Rendszeres a szakemberek év végi kéthe­tes továbbképzése is. Egyik export feladat után jön a másik Surányiék híre Indiába is eljut Nagy a zsongás a műhely­ben- A hegesztő sercegése, a fúró zúgása, a kalapácsok csattogása különös koncert. Surányi, a brigádvezető elé­gedetten néz körül. Az ő fülének annyit jelent ez, mint karmesternek a hang­szerek összhangja. Ahogy az rögtön észreveszi a fals hangot, a brigádvezető is meglátja, hogy tétováznak, gondolkoznak, vagy éppen bosszankodnak, ha valami nincs rendjén. Ilyenkor oda irányítja lépteit, és érdeklő­dik, rajzot néz, magyaráz, segít. Olyan örökké mozgó ember. Hol itt, hol ott tűnik fel- A brigád harminc tagú, és örökösen újat alkot, min­dig mást, úgynevezett egye­di szerkezeteket, ahogy itt a Salgótarjáni Bányagépgyár­ban szokás. — Exportra dolgoznak? — Igen. Indiának dolgo­zóink pilanatnyilag is. Egy új elevátort készítünk az élel­miszeripar számára. Ez külön rendelés, nem azonos az ugyancsak indiai ércbányai­val. Már tavaly készítettünk egyet. Úgy látszik megtet­szett nekik, mert most mási­kat rendeltek- Nagyobbat — újságolja. — akkor már van tapaszta­latuk az elevátor gyártás­ban. — Van. Ha így megy spe­cialisták leszünk — mondja nevetve, majd így folytatja. — Belföldre is készült. A pécsi szénmosó részére egy lukacsos elevátort készítet­tünk. Olyan, hogy a mosó a vizet áteressze- Azt hallot­tam legutóbb, hogy olyan jól működik, mint egy óra. Pedig ez nagy szó ám, az ilyen szerkezeteknél. De néz­ze csak, ha ért a rajzhoz — invitál a szekrényhez, azután hatalmas paksamétát vesz elő és teregeti az asztalra. Több kilót nyom a tervdoku­mentáció, a szerkezeti raj­zok. — Csaknem 30 méteres lesz ez a serleges elevátor, most fogtunk hozzá. Egyik ezt a másik azt az alkat­részt munkálja. Tudja, úgy van ez, hogy kinek mi áll jobban kezéhez, aszerint oszt­juk el a tennivalót- Az is igaz, hogy a rajzot itt úgy kell olvasni, mint az újságot, mert máskép nem megy. — Es a szalagok, ami ugyancsak export? Azt má­sok készítik? — vetem közbe a kérdést, mivel előtte már hallottam, hogy Surányi Im­re többszörös szocialista bri­gádja az egyik „fővállalkozó” az India részére készülő szállító szalag berendezések­nél. — Volt az is. Mi 11 komp­lett szalagberendezésre kap­tunk megbízatást. Már le­gyártottuk — és ezt úgy mondja, mintha csak azt kö­zölné, vége egy műszaknak. — Átvették, Itt volt há­rom napig a MERT ellenő­re, és a mi meósunk- Alapo­san átvizsgáltak mindent részletesen. Még gondoltam is: azt ugyan szőrözhetitek, mert még a rosszindulat sem találhat rajta hibát. Ök sem találtak« — Minőségben lehet-e kü­lönbség export és belföldi között? — teszem fel kí­váncsian a kérdést. — Nézze, ez olyan dolog, hogy egyértelműen nehéz rá válaszolni. Kétségtelen vám különbség, de miből Befejezték a hatost... adódik? Abból, hogy itt már látja az ember mit, hogyan kell. Nemegyszer, ott is köszórülgetjük, csiszol- gatjuk a szerkezetet, ahol semmi gyakorlati jelentősége nincs- Ha belföldre megy, ak­kor elmarad ez. a szerintem felesleges többlet munka, de külföldre úgy megy, ahogy a megrendelő óhajtja. Aki fi­zet, az parancsol, megcsinál­juk. Egyszóval a külalakra kényesebbek, és sokszor fur­csának tűnő igényük van. Itt is a görgők zsírjába va­lami rovarirtó mérget kell kevernünk. Lehet, hogy ott olyan rovarok vannak, ame­lyek máskép kiennék a zsírt, ettől meg elmegy az étvá­gyuk- Bekeverünk nekik, ha csak ez az óhajuk — nevet, azután így folytatja. — Egy­szóval nem vicc, ha azt akarjuk, hogy a gyártmánv^- ink jól vizsgázzanak külföl­dön is. akkor mindent bele kell adnunk. Hát nem jobb az, ha dicséretet, elismerést kapunk, mintha reklamáció­val zaklatnának bennünket? Kérdésében a válasz is ben­ne van, az egészséges szem­lélet a minőségi munkával kapcsolatban, azért megkér­dezem. — Itt önmeózás van? — Hivatalosan nincs. de azért reklamációt sem kap­tunk már régóta — válaszol, majd egy kis gondolkodás után így szól. — Mondok én valamit. Ha én rajtam állna, nem tarta­nék annyi meóst, mégis meg­lenne a minőség. Aki jól dol­gozik, reklamációt nem kap, annak több prémiumot ad­nék- Éreztetném vele, hogv jól dolgozott. Ezzel szemben a minőségi kárt azokkal té- rítetném me,g, akik a hibát elkövették. "Elhiszi-e nékem, nem kellene ennyi meóe, és mégis lenne minőség? Nézelődünk a vasszerkeze­tek között s a brigád belső életére terelődik a szó. Beszélgetés a megyei földrendezők vezetőjével Sokan olvastak, hallottak már az 1861-ben megszületett VI-os törvényről, amelyet mindenki csak úgy ismer: földvédelmi törvény. Eb­ben a szóhasználatban benne van a lényeg, amiért meg­alkották ez a törvényt. Hi­szen az utóbbi évtizedekben csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított földterület, nö­vekednek viszont a szocialista mezőgazdasággal szemben tá­masztott termelési követelmé­nyek. Szükséges volt tehát, hogy felülvizsgálják a földte­rületek rendeltetésszerű hasz­nálatát, s ahol indokolt, vál­tozásokat eszközöljenek. Kezdeti nehézségek Megyénkben is négy eszten­dővel ezelőtt kezdődött ez a nagy munka, de már be is fejeződött, öt hónappal a ki­jelölt határidő előtt. Erről beszélgetünk Kaposvári Pállal, a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya földrendezőinek vezetőjével, aki a földvédelmi törvény végrehajtásának mun­kálatait irányította. — Az első évben, ezerki- lencszázhatvankettőben még nagyon sok nehézséggel küz­döttünk, mivel sem gyakorla­tunk, sem tapasztalatunk nem volt — mondja Kaposvári Pál. — A létrehozott felül­vizsgáló bizottságok például a szántóterület mindenáron való növelésében látták a törvény végrehajtását. A talaj véde­lemmel, talajjavítással kap­csolatos tennivalókra nem ter­jedt ki eléggé a figyelmük. Az első lépések hibái érthe­tőek voltak, mert több köz­ségben nem állt a bizottságok rendelkezésére megfelelő szakember, aki jól ismerte a határrészeket. Egy-két helyen az állami gazdaságok sem tá­mogatták kellően ezeknek a bi­zottságoknak a munkáját. Sok zavart okozott kezdeben az is, hogy az egyes fölterületek tu­lajdoni-használati vátlozásai, a földmegosztások nem voltak kellőképpen rendezve, vezetve az Állami Födlmérési és Te­lekkönyvi Hivatalnál. A következő év munkálatai már sokkal eredményesebbek voltak. Az egy év tapasztalatai kedvezően befolyásolták az 1963-as földvizsgálati tevé­kenységet — Alaposabban felkészítet­tük a bizottságokat, s az oly sokat vitatott agronómus kér­dést pedig felügyeleti szer­veink segítségével oldottuk meg. De nagyon sokat segí­tett a rendszeres, alapos és részletes helyszíni ellenőrzés. Ebben az évben tehát sok­kal szervezettebb volt a mun­ka, mint egy évvel korábban. Sokat segített, hogy az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, valamint a Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság tá­mogatta a felülvizsgáló bizott­ságok munkáját. Áz ÁFTII megyei felügyelősége pedig a felülvizsgálatokat megelőző, előkészületi munkák gyorsabb elvégzésével járult, hozzá az eredményhez. — Ekkor már sikerült* elejét venni annak, hogy a felül­vizsgáló bizottságok olyan vázrajzzal menjenek ki a hely­színre, amelyek nem egyeznek a birtokívek alapján elkészí­tett adalapokka), — magya­rázza a földrendező csoport vezetője. Nagyobb figyelem a talajvédelemre A munka második évében már lényegesen nagyobb gon­dot fordítottak a talajvéde­lemre is A legtöbb vita a művelési ágváltozásokkal kapcsolatban volt, mert az erre vonatkozó javaslatok főként azokat a volt szántóterületeket érintet­ték, amelyek korábban indo­kolatlanul legelőnek átminő­sítve, vagy átminősítés nélkül használták legelőnek. Az ilyen területek legnagyobb részét az állami gazdaságoknál találták a bizottságok. A felülvizsgálattal egyidő­ben, folyamatosan ellenőriz­ték a földrendezők azt is, hogy a művelési ágváltozással kapcsolatban meghozott já­rási, vagy megyei tanács vég­rehajtó bizottsági határozato­kat miként hajtották végre a gazdaságok. A törvény védelmében A földvédelmi törvény cél­jai ugyanis csak akkor való­sulnak meg, ha a határoza­tokban foglalt kötelezettsége­ket gyakorlatilag is végre­hajtják. Ebből eredően állami gazdaságok igazgatói, termelő- szövetkezetek elnökei és több egyéni gazdálkodó ellen indí­tottak szabálysértési eljárást — sorolja Kaposvári Pál. A múlt év és az idei felül­vizsgálatok már zökkenőmen­tesen zajlottak le, ami igen sok harc, gondos, lelkiisme­retes munka eredménye. Há­rom év alatt 113 községben 349 12-3 hold földterületet vizs­gáltak meg a bizottságok. Er­re már csak 21 község és két város felülvizsgálati munká­latai maradtak. — Az idén is a megszokott gondossággal fogtunk hozzá a befejező munkákhoz. Utolsó­nak hagytuk Salgótarjánt, amelynek a felülvizsgálatát július végére befejeztük, s es­zel a földvédelmi törvény fe­lülvizsgálati munkáinak teljes elvégzéséhez is elérkeztünk. Nagy munka volt — teszi hozzá Kaposvári Pál. — Mindazokat dicséret illeti, akik resztvettek benne. Napjainkban tehát már meg­nyugtató a mezőgazdasági ter­melésre alkalmas földterüle­tek sorsa. A váci erdőrendező- séggel szorosan együttmű­ködve — az 1961. évi VII. tör­vény alapján — ugyanilyen megnyugtatóan végzik az er­dők kezelési és használati vi­szonyainak rendezését is, s ezeket a munkálatokat me­gyénk területén a törvényesen megállapított 1965. szeptember 30-i határidőre szintén befe­jezik. (p. a.) —Úgy, vagyunk itt már, mint egy család. Tudom ki­re mit lehet bízni. Itt van például az öreg Krizs Jó­zsef, az egyik legidősebb tag­ja a brigádnak. Az olyan mindenesféle- Ha szerszámot kell igazítani, ő érti legjob­ban, ha más precízebb mun­ka van. az Is rá vár, de viszont ahol jobban meg kell fogni, nagyobb erőre van szükség, ott a fiatalok érvé­nyesülnek jobban. Egyébként, hat brigádtagnak van papír szerint is két szakmája, de állítom, kilencven százaléka olyan, ha kell lakatos, ha kell hegesztő. — Technikus van-e közöt­tük? f! — Van bizony. Néhányan itt dolgoztak a brigádban, míg technikumba jártak, azutájn nagyobb beosztást kaptak. Ez az élet rendje. Most is nagy lázban van az együttesünk. Kezdődik a tan­év, és öten készülnek a bá­nyagépészeti technikumba- Ezek közül négy az első éves. -Tó. ha tanulnak. Most is a fiatalokból szeretnénk feltölteni a brigád létszámát. Később, amikor elbúcsúzom a brigádvezetőtől, még meg­tudom; hét havi átlagteliesít- ményük 105 százalék felett van és kifogástalanul dolgod­nak. Nem régen a jó munkát egri kirándulással ünnepel­ték, amire a közös kasszából biztosították a pénzt. A hat­van személyes autóbusz, csaknem kicsinek bizonyult, pótszékeket állítottak be. Munkában. szórakozásban. — 'amelyben a családtagok is részt vesznek, egy család Surányi Imre szocialista bri­gádja­Szeptemberben haiórake mány indul Indiába, viszi az új ércbánya számára szük­séges szalagberendezéseket és élelmiszeripari elevátort, A holt anyaggal együtt szívük­ből is megy egy darab. Bodo János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents