Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
4 N 0 G R A B T9ff!5. szeptember 2. csütörtök. Vilá ff színvonalon Elkészült az egymilliomodik képcső az Egyesült Izzó váci képcsőgyárában Naponta 1050 darab. Percenként majdnem egy. Ennyi tv- képcső kerül le a futószalagról az Egyesült Izzó Váci TV- Képcső és Alkatrész Gyárában. A magasban futószalag halad, amelyen — mint kis csillék, rácsos kosarak haladnak értékes tartalmukkal. Emberi kéz érintése nélkül továbbítják az egyik munkafolyamattól a következőkig a készülő gyártmányokat. — 1959 végén indult meg a képcsőgyártás. Első évi termelésünk akkor mindössze 6—700 darab volt. A magyar tv- késziilékekbe addig kizárólag külföldi képcsöveket szereltek, — mondja Marton Pál a kép- csőgyártás vezetője. — Jelenleg évi termelésünk meghaladja a 260 000 darabot. Ezek modernebbek és minőségileg is sokkal jobbak az első gyártmányoknál. A gyár nemrég ünnepelte az egymiliomodik képcső elkészültét. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyár termékei tökéletesen kielégítik a magyar igényeket, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. Exportálnak Jugoszláviába. Romániába, sőt kisebb tételeket nyugatra is. Az üzem korszerű automatákkal és félautomatákkal dolgozik, amelyek nagyobbrészt a Mintagépgyár, illetve a Vacuumtechnikai Gyár termékei. Minden alkatrészt házon belül állítanak elő, kivéve az üvegbúrát, a ballont, amely egyelőre még import. De már folynak kísérletek belföldi előállításra. Az üzemet járva szembeötlő a fiatalság. Fiatal a gyár, fiatalok a szakmunkások, fiatalok a vezetők. Több szocialista brigád van. „A Tyeres- kova” brigád például 1960-ban alakult A brigádvezető Juhász Katalin, mosolygós, barna kislány mutatja meg a brigádnaplót. Benne sok-sok kép a közös kirándulásokról, a május 1-i kivonulásokról, feljegyzések beteglátogatásról, ünnepélyekről, A gyárnak nincs múltja, de van jövője. A mérnökök, a technikusok kísérletező kedvűek. Aminek fényes bizonyítéka: egy magyar képcső teljesítménye általában 5000 óra, több mint néhány híres nyugati márkás gyártmányé. Aki otthon este bekapcsolja a tv-jét, nem is gondolja, hogy hány ellenőrzésen megy keresztül készülékének lelke, a képcső, amíg jónak minősítik. A képcsövek az Orion ívbe kerülnek. Az Orion tv-k nagy része pedig külföldre, hogy erősbítsék a magyar termékek jóhírét Irta és fényképezte: Halmos Éva. Mészáros Ottó: Jwcmwwwwwgwggwg ■A SOMSA „Piszkos, barna színű folf" Tokióban, a japán vezérkar légvédelmi központjában, a több emelet mélységű betonbunker ügyeleti szobájában augusztus 6-án, hétfőn reggel még Masatake Okumiya kapitány teljesített szolgálatot. Vasárnap délben vette át társától, s hétfőn délben adta volna tovább... Okumiya kapitány telefonoktól körülvéve könyvet olvasgatott. Ügyelete semmiben sem tért el attól a sok más ügyelettől, amit eddig teljesített, lévén már három esztendeje az országos légvédelmi központ tisztje. Az ügyeletes azonnal jelentést kapott mindenről, már arról is, ha a japán partok felé ellenséges gépek közeledtek. Megkapta a szabályszerű jelentést: három B 29-es közeledik a partok felé. Néhány perccel később azt is jelentettették, hogy a gépek útja elvált, más-más irányban folytatják repülésüket. Nem sok ügyet vetett rá, hiszen már a nagy kötelékek ellen is csak a légiriadó elrendelésével védekeztek, a légelhárítás és a vadászgépek ereje szinte a nullával volt egyenlő. A három gép — az időjárás felderítő gépek voltak — zavartalanul folytathatta útját. Később felfedezték az Enola Gayt és két társát, a partmenti városokban el is rendeltek légiveszélyt, de amikor kiderült hogy ismét csak három gépről van szó, lefújták azt. Ha akkor Okumiya kapitány gyanút fog! De miért fogott volna gyanút? Néhány percre szüntették csak meg a légiveszélyt, ami kor Okumiya ügyeletesi szobájában felberregett a támaszpontokkal közvetlen ösz- szeköttetést biztosító telefon. Míg a hallgató után nyúlt, akaratlanul is a falon lévő órára pillantott. Még nem tudta, hogy tizenöt perccel ezelőtt felrobbant — a bomba. .. A kagylóban a Hirosimától mintegy húsz kilométerre lévő kurei haditengerészeti támaszpont parancsnokának izgatott hangját hallotta: „— Itt Hiroki! — Okumiya kapitány. — Körülbelül tizenöt perce hatalmas villanást figyeltünk meg Hirosima fölött. A villanás után közvetlenül rettenetes, gomba alakú felhő emelkedett az ég felé. Sokan távoli, iszonyú viharhoz hasonló dübörgést hallottak. — Értem. És? — Nem tudom, mi történhetett. A villanás és a felhő AZ ISKOLÁK KULTURÁLTSÁGÁÉRT Eredményesen, szorgalmasan dolgozik a megyei tanács egészségügyi és művelődési állandó bizottsága. A rendszeresen megtartott üléseken elsősorban a közügyek intézését tartják legfontosabbnak. Segítették az országgyűlés szociális egészségügyi és kultúrális bizottságát az iskolák egészség- ügyi helyzetének vizsgálatában. Gondosan felmérték a gyerekek életkörülményeit, amivel megkönnyítették feltárni: a jelenlegi tan terv mennyire veszi igénybe a fiatalok idegrendszerét A megyei tanács végrehajtó bizottsága is nagy hasznát vette annak a vizsgálati anyagnak, amely részben a salgótarjáni, részben pedig a balassagyarmati járási körzeti iskolák helyzetét tárta fel. Foglalkozott az állandó bizottság az idegsérült gyerekek gyógykezelésével, elhelyezésével. a berceli tizenkét évfolyamos iskola gondjaival, valamint a gyermek- védelmi intézmények munkájával. Az állandó bizottság javaslata alapján a végrehajtó bizottságok rendszeressé tették a körzeti iskolákkal való foglalkozást. A megyei ta- nács-vb elfogadta az állandó bizottságnak azt a javaslatát, hogy mindaddig, amíg az anyagi, személyi és közlekedési feltételek nem biztosítottak. új körzeti iskolákat nem szerveznek. A művelődési és egészségügyi állandó bizottság szoros együttműködésének eredménye az is, hogy rendszeressé vált az iskolákban az egészségügyi vizsgálat. Az iskola egészségügyi helyzetének fokozatos javításával kapcsolatos feladatokat megtárgyalták a községi vezetőkkel is. A két állandó bizottság több vizsgálatot is végzett- A művelődési ág például 52 esetben vizsgálta általános iskola és 11 esetben óvoda helyzetét Figyelmük kiterjedt a pedagógust* munkájára, a gyermekek fejlődésére az iskolák kommunális viszonyaira is. után ítélve valami nagyon szörnyű dolog. Megpróbáltam telefonálni a kettesek főhadiszállására (a második hadsereg főhadiszállására, amely Hirosimában volt — a szerk.) de nem jelentkezett senki. Ez minden, amit jelenthetek. — Légitámadás vagy robbanás történt? — Nem tudom. Mindössze néhány B 29-est figyeltünk meg. — Milyen idő van maguknál? — Nagyon szép. Süt a nap.” Okumiya nem tudta mire vélni a jelentést. Lázas telefonálásba kezdett, a haditengerészet vezérkaránál az ügyeletes főtiszt nem tudott semmit sem mondani, ugyancsak negatív választ kapott a figyelőszolgálattól is: nagyobb kötelék nem repült be Japán légiterébe. A hadsereg vezérkara azt közölte, hogy nem tároltak nagyobb meny- nyiségű lőszert a városban, tehát robbanásról nem lehet szó. Az országos földrengést - jelző szolgálat nem észlelt földrengést. Okumiya tanácstalan volt, s azok voltak a felettesei is, akik újabb részleteket követeltek. Okumiya végül felhívta egyik barátját, Yasui századost a haditengerészet kutató intézeténél. Elmond neki mindent, amit csak tud. Yasyi néhány pillanatig hallgat, majd nagyon megfontoltan azt mondja: — Atombomba lehetett, de hogy biztos legyek benne, látnom kellene a várost. Atombomba? Okumiya kapitány száján volt a kérdés, mi az, de rájött, értelmetlen lenne a kérdezősködés. Letette a telefont, s értetlenül Nógrádi festő a testvérváros művészteiepén Bensőséges baráti kapcsolat született néhány esztendővel ezelőtt a Hajdú megyei Hajdúböszörmény és Salgótarján között, amely az évek során főleg kulturális, művészeti téren hozott szép eredményeket. A két város pedagógusainak tapasztalatcseréi, a képzőművészek cseretárlatai jelezték eddig leginkább a kapcsolatokat, s azok a munkás-paraszt találkozók, amelyek az ipari településű Salgótarján és a mezőgazda- sági jellegű Hajdúböszörmény között létrejöttek. A hajdúböszörményiek mű- vészpártoló törekvései is lehetőséget adnak a testvér- városok barátságának mélyítésére. A nagy mezővárosban másodízben rendezték meg most a képzőművészek nyári táborozását, erre a szíves vendéglátók a salgótarjáni Pataki Józsefet is meghívták. Pataki nem ismeretlen Hajdúböszörményben- Két esztendővel korábban, a Nóg- rád megyei képzőművészek hajdúböszörményi kiállításán jegyezte meg nevét a közönség. Képei nagy elismerést váltottak ki s a művészről azóta sem feledkeztek meg. Nem véletlen tehát, hogy megyénk képzőművészeit ezen a nyáron ő képviselte a testvérvárosban, ahol 36 festő-, grafikusművész adott találkozót egymásnak. A nyári művésztelep háromhetes programjában az egyéni alkotómunka mellett esténként esztétikai előadások, élénk művészeti viták bizonyították a kezdeményezés életképességét, a telep lakói a szervezők gondoskodásával ritkán látható képző- vűvészeti jellegű filmeket ismerhettek meg. Az elsőrendű cél azonban az volt, hogy az egybegyűltek megismerkedjenek az egykori hajdúkapitányi székhely életével, művészi eszközeikkel megörökítsék azt. A nyári művésztelep lakói három hét alkotó munkásságából alkotmányunk ünnepén kiállítást rendeztek a város múzeumi termeiben. Bár a termés legjavát és zömét még vázlatfüzetek őrzik, a bemutatásra került anyag jól érzékelteti, hogy a művészek nem töltötték tétlenül és eredmény nélkül idejüket- Ez mérhető Pataki Józsefnél is, akinek nevével vázlatok, tájrajzok alatt igen nagy számban találkozunk a falakon. Az újabb sikeres hajdúböszörményi szereplés után most már Salgótarjánban kérdeztük meg a művészt nyári tapasztalatairól, munkájáról. — A hajdúböszörményi művésztelepen — mondotta — nem csak képzőművészetről volt szó, nagyon gyakran vitáztunk pedagógiai kérdésekről is. Természetesen sok technikai problémát is megvitattunk. Én például ezt a nyarat egy új technikai eljárás kísérleteire szántam. Üj kötőanyaggal próbálkozom, amit a többiek „majomtejnek” neveztek el tréfásan. A Böszörményben felvázolt témákat nagyrészt majd itthon festem meg. Ügy érzem, bőséges élményanyagot hoztam s olyan jellegzetes alföldi színeket, amelyek a mi palettánkról szinte hiányoznak. Fekete, fehér, okker és szürke az a skála, amellyel leginkább kifejezhető Böszörmény színhangulata. Ebben valami régi magyaros, szép egyszerűség van. — Vendégeskedésem után úgy érzem, a hajdúböszörményi példát nekünk kellene követnünk s a múlt évi próbálkozás alapján a továbbiakban rendszeressé tehetnénk a salgótarjáni nyári művésztelep életét, hogy az itteni alkotók mellett alföldiek és más tájakról érkezők munkáiban is színt, formát kapjon a mi sajátos, másoktól sok tekintetben eltérő világunk. Ez tematikánk és kifejezési eszközeink feltétlen gazdagodását eredményezhetné. 0>. U (Hintáéi memjeeske Qapánhiui A Szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet munkájáról Szécsény. Patinásán csengő név, az egykori mezővárost jelöli- A helyi Rákóczi- emléket szinte minden helybeli ismeri. Az elárvult vár, a Forgách kastély, a Ferences templom mind a régi idők csöndes, de állhatatos tanúja. A hajdani uradalmak helyén jól működő szövetkezet, állami gazdaság, tangazdaság kapott helyet. Nem feledkeztek meg a haladó hagyományok ápolásáról, a népművészetről sem. Szécsény Nógrád megye háziiparának központja. Itt működik 1951 óta a Palóc Háziipari Szövetkezet. itt gyűjtik össze a bedolgozó népművészek ízléses termékeit. motyogta: atombomba... atombomba... majd feleszmélve jelentette feletteseinek, mit mondott Yasui. Néhány perc múlva már kopogott a távírógép: a vezérkar utasítása alapján Okumiya és Yasui (aki különben fizikus volt) azonnal repüljenek Hirosimába, s a helyszínen győződjenek meg róla, mi történt a városban? A különgép, amely a két tisztet szállította volna a szerencsétlen városba, mégsem tudott startolni. Százas csoportokban hatszáz B 29-es közeledett a japán szigetek felé, s így csak másnap tudta meg a világ, s Japán is, mi történt tulojdonképpen Hirosimában. Truman, az Egyesült Államok elnöke rövid beszédben jelentette be az atombomba ledobását. A japán rá- dióllomások kedden reggel, az erről szóló híradásukban többek között ezt a mondatot továbbították: . .Hirosima és körzete ellen tegnap végrehajtott légitámadások során az ellenség újfajta bombákat alkalmazott.” Senki, maguk a szemtanúk sem akarták elhinni, hogy mindazt, ami Hirosimában történt, egyet- 1 e n bomba okozta! Okumiya kapitány, aki másnap már a Yoshio Nishina professzor vezette hivatalos vizsgabizottsággal együtt jutott el a városba, összefoglaló jelentése végére ezt írta: „Ott, ahol Hirosima elterült egykor, csak egy piszkos, barna színű folt éktelenkedett a táj arcán. Smmi más.” (Következik: Tartalék cél: Nagaszaki) — Milyen megfontolás alapján hívták életre a háziipari szövetkezetét? — érdeklődöm- Stadler Ervin műszaki vezetőtől. — Kettős cél vezérelt bennünket az induláskor. Egyrészt a palóc népművészeti termékek készítésének munkáját összehangolni, másrészt a környék szorgoskodó, ügyeskezű asszonyainak, lányainak m-unkaalkalmat biztosítani. — Hogyan szervezték meg a munkát? — Jelenleg 380 asszonyt és lányt foglalkoztatunk. Ezek közül ötven az állandó, benti alkalmazottunk, akik két műszakban dolgoznak a sze- csényi, illetve a balassagyarmati központi műhelyben. Nagyobb bedolgozó részlegünk van Nagylócon, Kisterenyén, valamint a Szécsény környéki falvakban- Havi 1400- 1500 forintot is megkereshetnek, mivel teljesítménybérben dolgoznak. — Milyen népművészeti termékeket állítanak elő? — Méteráruként üzletekbe kerülő színes szőtteseket, térítőkét, szád- függönyöket — A megyében egyedül nálunk van perzsaszőnyeg készítő részleg. Nagyon népszerűek a díszes öltözékű palóc babák, különféle változatai. (vizslási, rimóci menyasszony, karancsi, kistere- nyei, kazári és rimóci menyecskéi A világ minden tájára exportálunk belőlük a Hunga- totex Külkereskedelmi Vállalat által. Japánba épp úgy, mint az NSZK-ba, vagy Franciaországba— Éves tervünk 7 millió 180 ezer forint, ebből külföldre 200 ezer forint értékű terméket szállítunk. Legkeresettebb árucikkeink a szőttes futók, valamint a népművészeti párnák. — És a hazai terjesztés? — Nógrádban sajnos csak egyetlen népművészeti boltunk működik, Salgótarjánban. Hiába, a Duna mellett nem lehet vizet árulni. Az ország más részein azonban nagyon népszerűek termékeink, amit a megrendelések gyakorisága is bizonyít. Különösen a nyári balatoni szezonra szállított áruink kelendőek. Sajnos az idei hűvös nyár nekünk sem jött valami jót — Mik a jövőbeni terveik? — Már eddig is sokan keresték a palóc hímzéseket de adni nem tudtunk. Jövőre ezt a problémát szeretnénk megoldani. Rozgonyi István HORIZONT nagyképcsö vés televízió ára: 6100 Ft A nagyvilágot otthonába viszi a TELEVÍZIÓ KÉKES kislakásba való kitűnő készülék ára: 5-200 Ft. OTP HITELAKCIÓBAN IS VÁSÁROLHATÓ!
