Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. EVF. 215. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 12. VASÁRNAP Tekintélyt, de nem minden áron Lada bácsi, az iskolamester Feljegyzések a balassagyarmati börtönből NEM CSODASZER Mostanában sokhelyütt szenvedélyes vita íolyik arról, hogy a gazdasági rendszerünk adott mechanizmusa megfelel- e a jelenlegi, sőt jövőbeni céljainknak. A vitázók több­sége a többi között az eszme­csere során helyesen állapítja meg, hogy a vállalati önálló­ság további növelésével zöld utat kell biztosítani a kezde­ményező munkának- A cél­hoz vezető út hogyanja és meddigje csap össze a felme­rülő vitákban- Mert mi taga­dás: hibás dolog lenne, ha a mechanizmus megreformálá­sának ürügyén a gazdasági élet bármelyik területén a jelenleginél rosszabb állapot alakul ki. No, de erről szó sem lehet, mert a párté nagy hordere­jű kérdés irányítását kézben tartja és nem feledkezik meg egyetlen jó javaslat számbavé­teléről, feljegyzéséről sem. Sőt tudunk olyanról is, amelyet már megvalósítottak. Ezek között említhetjük a terme­lésben a minőségi mutatók előtérbe állítását. , Folyamat­ban van az iparcikkek ár­megállapításának egyszerűsíté­se- A vállalati önállóság foko­zását szolgáló intézkedések is egy egészséges folyamat ki­bontakozását jelzik. Elhamarkodottan intéz­kedni már csak azért sem le­het, mert egy-egy elképzelés hatása számtalan területen jelentkezhet- Előrelendítheti vagy hátráltatja a fejlődést. Gondolunk itt „az árak kialakítására, a műszaki fejlődés ösztönzésére, vagy las­sítására, a munkaerőgazdál­kodás helyes irányba való te­relésére, a kereskedelmi te­vékenység fellendülésére, az exporttermékek növelésére, vagy csökkentésére- De idekí­vánkozik még az is; egyesek­nek — akárhogy is csűrik-csa- varják ezt a témát, — egy dolgot azonban el kell ismer­nii*. : még a jelenlegi mecha­nizmusban rejlő lehetőségeket sem használjuk ki­Itt van például az export­hitel. Az Acélárugyáron kívül más exportra termelő, nagy gyárunk, úgyszólván nem is kért belőle. Miért? Mert nem tudtak cserébe felajánlani olyan árut, amellyel növelhet­nék az exportot. Hasonló a helyzet az önköltségcsökkentő hitel igénybevételénél is- A meglévő csekély összegért sem „verekszenek” a vállalatok vezetői- Annakidején a Sík­üveggyár rekonstrukciójával olyan célt tűztünk magunk elé, hogy az új kemencében kizárólag első osztályú, ex­portképes üveget gyártunk. Eddig azonban még nem sike­rült. Sőt, szégyenünkre a Ka- rancs Szálló bejárataihoz szükséges üveget is Nyugat- Németországból importáltuk. Mindezeket csak azért mondjuk el, hogy eloszlassunk egy kialakulóban lévő tévhi­tet, amely szerint a gazdasági mechanizmus megreformálása olyan csodaszer, ami egycsa- pásra megold mindent, elosz­latja a jelen és a holnap gondjait- Aki így gondolkodik, az alapvetően téved, félreve­zeti önmagát, vakvágányra te­reli gondolatait, esetleg cse­lekedeteit­Mert bizony ilyen nyugta­lanító jelenségek kimondva, vagy kimondatlanul befész­kelték magukat közéletünkbe Hatásaként, amikor szóba ke­rülnek az égető napi felada­tok i termelékenység növelé ­se, az önköltség csökkentése, a beruházások hatékonysá­gának emelése, a műszaki fejlesztés tennivalói stb., bi­zony hamar előráncigálják egyesek azt az érvet: a jelen­legi mechanizmusban nem lehet többet produkálni- S hogy mennyire nem igaz, va­lótlan ez a vélemény, azt a megye üzemeinek első fél­évi eredményei bizonyítják­Az év első hat hónapjában a többlettermelés majdnem 90 százalékát a termelékeny­ség emeléséből biztosítottuk- Például az Acélárugyárban egy százalékos anyagbetét csökkentés, egy évben, 10 millió forint megtakarítást jelent. Másutt egycsapásra megoldódna a selejt "* csök­kentése, az exportképes áruk növelése, ha alkalmaznák a minőségi bérezést. Ennek révén újabb milliókat taka­ríthatnánk meg anélkül, hogy a jelenlegi mechaniz­muson akárcsak egy fikarc­nyit is változtatnánk­Az előbbi tényből fakad az újabb reális következtetés: nem erkölcsös dolog a meg­lévő jó határozatok végre­hajtásából adódó, magunk teremtette kisebb-nagyobb gondokat a jelenlegi mecha­nizmusra rákenni. Aztán meg nézzünk szembe önma­gunkkal: ha tetszik, ha nem, el kell ismerni, hogy a gaz­dasági mechanizmus hibáira előszeretettel történő hivat­kozás sokszor jó védőpajzs a közömbösség, a kényel­messég, nem egyszer a te­hetetlenség leplezésére. Es ami még ebben az esetben szomorú az, hogy sokszor a kísérletezésekkel járó kudar­cokat is megpróbáljuk a mechanizmus nyakába varr­ni- Pedig erre aztán egyálta­lán nincs szükség. Dianovszki Gyula, a Tűz­helygyár igazgatója, a nem­rég lezajlott megyei ipari ak­tíván, amikor a gáztűzhely gyártás elmaradásának okait elemezte, nagyon helyesen kijelentette: a megoldás ho­gyanját nekünk kell kidolgoz­ni. S hogy az öntevékeny­ségnek, a leleményességnek milyen nagy szerepe, jelentő­sége van a jelenlegi körülmé­nyek között, azt Antal Gyu­lának, az Acélárugyár igaz­gatójának egyik megjegyzé­se is jól példázza: — Nálunk az a brigád, amelyik a fe­lesleges készletet egy millió­val csökkenti, 10 ezer forint prémiumban részesül — mondotta az aktíván. De hallottunk olyanról is, hogy személycsere révén, máról holnapra igazolták, hogy ez­zel a mechanizmussal igen jól lehet boldogulni. A cikk olvasásakor egye­sekben jogosan felvetődhet a kérdés: ha ilyen jó ez a mechanizmus, akkor minek annyit beszélni, vitatkozni, megreformálásának szüksé­gességéről, módjairól­írásunk nem a védőügy­véd szerepét látja el a Jelen­legi mechanizmus fenntartá­sa érdekében, csupán az a célja, hogy segítsen a helyes szemlélet kialakításában és ráirányítsa a figyelmet mind­azokra a lehetőségekre, ame­lyek a jelenlegi helyzetben adottak, hasznosításuk pedig nemcsak népgazdasági, ha­nem vállalati érdek is. Az előbbiekből fakad az r tanulság is, hogy bármilyen is legyen a mechanizmus, egyedül semmit sem old meg. Tehát, nem csodaszer, mint ahogy egyesek ma el­képzelik- Hozzáértő kezelő­ben a fejlődés lendítő je le­het, ellenkező esetben pedig fékező szerepet tölt be. Ezért a jelenlegiből megtartjuk ami jó. elvetjük ami rossz, nem elhamarkodva, hanem megfontoltan, úgy. hogy köz ben népgazdaságunk, ezen be­lül megyénk fejlődése to­vábbra is töretlen legyen­Vcnesz Károly Tovább tart a görög kormányválság Papandreu, a görög Cent­rum Unió elnöke erélyes hangú nyilatkozatában pén­teken este megjósolta, hogy harmadik kormányalakítási kisérlet az előző kettőhöz hasonlóan szintén hajótörést fog szenvedni a Centrum Unió 164 parlamenti képvi­selőjének egyeségén, ezek a képviselők becsületes embe­rek, akik a rájuk nehezedő hihetetlen nyomás ellenére is hajthatatlanok maradnak- Mint mondotta a király által kijelölt kormányok becstelen eszközökkel igyekeznek ki­csikarni a sikert, eddig min­den képviselő, aki megváltoz­tatta politikai álláspontját, ellenszolgáltatásként azonnal miniszteri tárcát kapott. Péntek este Papandreut támogató tüntetés volt Sza- lonikiben és nagygyűlés a kréta-szigeti, Chaniában. Sza- lonikiben a tüntető tömeg, mintegy ötezer személy, vá­lasztásokat követelve és a demokráciát éltetve vonult fel a város fő útvonalain, majd minden incidens nél­kül szétoszlott. Az EDA által rendezett krétai nagygyűlé­sén Iliu, az EDA parlamenti csoportjának vezetője mon­dott beszédet és megbélye­gezte az alkotmány megsér­tőit. Befejeződött a eséplés a pásztói, a balassag-yaemati és a salgótarjáni járásban Versenyfelhívás a közös gazdaságokhoz — Határidőre elvetnek és elvégzik a mélyszántást A megye déli részén, a pásztói járásban tegnap szombaton teljes egészében befejezték a termelőszövetke­zetekben az idén termett ga­bonafélék cséplését. A pász­tói járás jelentésével egyidő- ben a balassagyarmati és a salgótarjáni járásból is je­lentették a cséplés befejezését- Ezen a nyá­ron több gabonát kellett elcsépelniök, mint a koráb­bi években. A termésered­mények szerint őszi búzából 14 mázsás átlagtermést ta­karítottak be holdanként a közös gazdaságokban- Ez öt mázsával jobb, mint a tava­lyi eredmény, takarmányból pedig 12 mázsa a járási át­lagtermés. Kiemelkedő eredményt ért el a kenyérgabona termelé­sében a palotási és az erdő- tarcsai közös gazdaság- A palotási egyesült termelőszö­vetkezetben több mint 1600 holdról 18,4 mázsa, Erdőtar- csán pedig 390 holdról 18,3 mázsa átlagtermést takarí­tottak be. A termelési eredmények alapján a járásban szomba­ton már 702 vagonra teljesí­tették a gabona felvásárlási tervet- Ez 192 vagonnal ha­ladja meg a járás felvásár­lási tervét. A gabonafelvá­sárlás teljesítésében kiemel­kedő eredményt ért el az ecsegi, tari, pásztói és a pa­lotási termelőszövetkezet­A pásztói járásiak vállal­ják: az őszi munkákat úgy szervezik, hogy a vetési fel­adatokat október 31-ig elvé­gezzék- A járásban körülbe­lül 10.500 holdon kell elvetni az őszi árpát, a rozsot és az őszi búzafajtákat. A közös gazdaságok vállalják továbbá, hogy november 30-ig az ' őszi mélyszántást . is elvégzik, il­letve ezeket a munkákat a vállalt határidőkre befejezik- A pásztói járás közös gaz­daságai a munkák határidő­re való teljesítése, a jövőévi jó termés biztosítása érdeké­ben versenyre hívják ki a megye valamennyi járását, illetve a megye valamennyi termelőszövetkezetét. Új, sokat ígérő kesdeményexés Elképzelések a gáztüzelés bevezetésére — A kísérleteket a Síküveggyárban kezdenék Üjabb, érdekesnek ígérkező zottság kezdeményezésére az kezdeményezés bontogatja Országos Energiagazdálkodási szárnyait a megyeszékhelyen. Hivatal vezetője- Halász Ist- A Salgótarjáni Városi Pártbi- ván, és főmérnöke, Varga Ist­ván, előzetes tárgyalásokat folytattak a városi pártbizott­ság vezetőivel, illetékes szak­emberek bevonásával, hogy miként lehet a város üzemei­ben a propán-butángázzal va­ló fűtést bevezetni, illetve szé­lesebb körben elterjeszteni. Ennek felmérése céljából egy bizottságot alakítottak, melynek Juhász István, a Sík­üveggyár igazgatója lett a ve­zetője. A bizottság előterjesz­tése alapján elsőnek a két üveggyárban és a harmadik ötéves tervben felépülő Arany János utcai bérházak lakása­iba kívánják bevezetni a gáz­tüzelést. A propán-butángáz alkal­mazása az előbb említett két üzemben — Síküveggyár, Öb­lösüveggyár — megszüntetné, azokat a hőfokingadozásokat, amelyek ma még károsan be­folyásolják a termelést. A gázt csak a generátorgáz dúsításá­ra használnák fel. Ennek eredményeként egyenletesebbé válna a termelés, javulna a termékek minősége. A kísér leteket a Síküveggyárban bo­nyolítanák le. A legutóbbi megbeszélésen még szóba került az is, hogy a folyékony tüzelőanyagot mi­ként szállítsák a kívánt hely­re. E tekintetben két elképze­lés vár eldöntésre. Az egyik szerint lefejtőállomásokat épí­tenének, a másik szerint egy kisebbfajta gázelosztó üzemet hoznának létre. Ennek eldön­tése céljából a bizottság me­gyében dolgozó tagjai elláto­gatnak az Egyesült Izzóba tapasztalatcserére. Látogatá­suk során megvizsgálják az ott működő berendezéseket, adatokat gyűjtenek a felhasz­nálás összes problémáiról, megnézik, hogy milyen ösz- szegbe kerültek a berendezé­sek. Ennek birtokában az újab'c. később pedig, amennyiben ez. a kezdeményezés valósággá válik, olyan tervet dolgoznak ki, amelyik figyelembe vészi a város átépítésével az üze­mek rekonstrukciójával, új gyárak létesítésével kapcsola­tos távlatokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents