Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

10

NŐGR AD

T983. szeptember 5. vasárnap.

Katonanóták

j? j ldögélek a Kiserdőben. II A domb alján, a laktanya udvarán esti sétájukat végzik a katonák. „Ledőlött, ledőllött a szénaboglya teteje...” harsog fel hozzám az ének, elraktározódott emóciókat keltve bennem. Aztán új hangegyüttes: „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva ..; majd egy harmadik egység fordul a sarkon : „Ott voltunk boldogok, hol a szőke Tisza ballagott...” Jó tíz évvel ezelőtt mi is ugyanezeket harsogtuk, parancsnoki felhívásra, de sokszor magunktól is, mert a negyvenkilenc kilométert énekszóval könnyebb volt öt- venre kerekíteni. Csak akkor Farkas Mihálynak tulajdonítottuk a rézágyút. Bátyáim

meg, valamikor az ántivilág- ban, Horthy Miklós színesfém lőfegyverét emlegették. Csak akkor még nem élt az „Ott voltunk boldogok ..hanem a szőke Tisza haragjában áradt meg, és „szilaj habja” elszakította a gátat.

Behívják ma a fiatalembert katonának, és megtanul egy csomó dalt. Részint olyanokat, amelyek eredetükre nézvést népdalok (de szövegben, dallamban változást szenvedtek, hogy menetelni lehessen rájuk, s akkor már a nép nem énekli, csak a bevonult nép), részint pedig eredeti katonanótákatVan tehát egy sor dal, nóta, amit életünkben két, maximum három évig éneklünk (s most azt hagyjuk, hogy a

„Ott voltunk boldogok ...” például giccses), s teljesen szeparált akár a népdaltól, akár az éppen dívó slágerektől. Ez lenne a cél? Teljesen világos, hogy nem.

Mit lehet tenni? Nyilvánvaló, hogy a „Paprika Tviszt” vagy a „Tangó Boleró” képtelen helyet teremteni magának a katonaéletben, hiszen ezekre sem lehet menetelni, csakúgy, mint a „Feljött már az esthajnali csillagára. Mindenesetre: a probléma tudatosítása csak segítheti azt a szinte tudatlanul élő vágyat, hogy egész életünk zene- és daligényt valahogyan egyeztessük annak a nem is olyan jelentéktelen két-három évnek hasonló szükségleteivel. — enc —

Heti rajzos

kommentár

— Csak korszerűen! (Mészáros András rajzai

rO(U(urnnpi fejtörő

Az új tanév alkalmából Nyekraszovnak, az orosz népi költészet klasszikusának egyik verséből idézünk a vízsz. 1-,

sz. sorokban.

függ. 1., 23. és a vizszintes 36.

VÍZSZINTES: 15. Nagy zeneszerzőnk. 16. Tiszta súly. 17. Keverék, régiesen. 18. SGA. 19- Nép a Baltikumban. 20. Végtelenségig tartó. 21. LRT. 22. Ide állunk mozijegyért. 24

...........-szamjan. 25.

A

z előmenetelt gátló okok 30. Tiszteletbeli. 32. ARY. 33. Mozi fele. 34. Állam a Közel Keleten. 40. Vissza: bárány hangja. 41. Egy ukrán fél" sziget -akója. 43. Gabonane- műekből nyert pálinka 44. Szemhéjon van. 46. Hivatkozik. 47. Francia impresszionista festő, utolsó négyzetben személynevének kezdőtoetű- jéveh 49. Állami bevétel, névelővel. 50. Baj, hiba, tréfásan. 52. GZG. 53. A legtöbb járműnek van. 55. INH. 57. Angol sörfajta. 58. HIOB. 61. A kézi fonáshoz használt eszköz. 64. Magja protonokból és neutronokból áll. 66. Gól nélküli eredmény. 67. Megszólítás. 68. Konyhakerti növény. 69. Penge része. 70. Francia - névelő. 71. Római ezerötszáz. 72. Kétkerekű járművön száguld. 74. Kicsinyítő képző. 76. Nagy mexikói félsziget. 79. Taszittatta.

82. Erdélyi község; itt ölték meg Fráter Györgyöt 1551- ben. 83. ízletes táplálék. 85. Gyáráról nevezetes dunántú- u község. 86. Személyes névmás. 87. Bisztrók. 88. Ásvány.

FÜGGŐLEGES: 2. Tehát. 3. Ideiglenesen félretett kártyák. 4. Kötőszó. 5. A mohamedán isten. 6. Egyáltalán nem szórakoztat. 7. DET. 8. Keresztül. 9. Sőt betűi, keverve. 10. Ismert színészünk (Géza). 11. Régies ruhadarabok. 12. Tova. 13. Operaénekesnő (Gabriella). 14. ...-földre. 26. Egyhelyben van. 27. 'íulzottan lelkesedik. 28. Nagyon benne van a dologban, aki eddig van benne! 29. Helyeslés Amerikában. 31. Kossuth-díjas írónk (Lajos). 33. Nagy darab ember. 35. Szűnőfélben lévő. 36. Ál. 37. Medve nagyobbik része! 38. NAR. 39. Azonos betűk. 40. Elrabolt. 42. Ezerötvenegy, római számmal. 45. IAR. 47. Tiszteséggel jár. 48. Mikszáth regényhőse (d=y). 51. Szóösszetételekben: kettős. 54. Azonos betűk. 56. A nagy kanadai tavak egyike. 57.

alak. 60. A főváros jobbpar- tí részéből való. 62. Német betű. 63. Levegő, görög szóval. 64. Végtag része. 65. Állatlakás. -71. Római ezerszázhat. 72. Női név becézve. 73. Lomdni művésznegyed. 75. Nógrádi község. 77. Német város a Duna partján. 78. TNF. 80. Albán pénz. 81. vissza: zúdít. 83. Amennyiben. 84. Hasznos állat.

BEKÜLDENDŐ: a versidézet.

Az augusztus 29-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Vietnami Dolgozók Pártja, Bányászat, Ho Si Minh, Dien Bien Phu, Hanoi, Genfi szerződés.

Könyvjutalmat nyertek: Simon Jánosné , Starján, Egervári László Buják, Szalai László Pásztó.

Nem a keleti mese híres Seherezádéjáról van szó, hanem egy Dembinszky utcai asszonyról, aki sokat szeret mesélni. Ha valaha pletykaversenyt rendeznének, ő biztosan az első díjat nyerné. Seherez Adél■ Ez az álnév azért illik olyan nagyon rá, mert legalább annyit mesél, mint Seherezádé, az ezeregyéjszaka hősnője. Csak éppen nem éjszakai, hanem délelőtti mesékről van szó, az ezeregydél- előtt meséiről.

Bizony, amikor Kovácsné három évvel ezelőtt lakáscsere útján a Dembinszky utca 100/c-be ment lakni, nem gondolt arra, hogy szomszédnöje, „Seherez Adél” nyugalmazott óvónő megkeseríti az életét. De megkeserítette. Már az első nap, amikor a lakásba költözött, Adél odgállt a konyhaajtó elé és mesélni kezdett. Horváthék kerültek terítékre:

— Tudja, szomszédasszony, én nem szoktam pletykálni, de ami ezeknél a Horváthék- nál van, az már egy kicsit sok. Az öreg Horváthné állandóan veszekszik a menyével. Külön háztartást vezetnek, de az öregasszony mindig belekanalaz a menye zsírjába. A. lisztből is elvesz. A fiatal Horváthné tűri. de én nagyon sajnálom szegényt. Igaz ugyan,

Létrehoz. 59. Mitológiai nő

Egy 1165-ben keltezett okirat tanúsága szerint Otto von Meissen őrgróf elrendelte, hogy Lipcse érdekében 15 kilométeres körzetben nem szabad évi vásárt tartani. Midőn később egy fejedelmi kiváltságlevél garantálta az élet- és vagyonbiztonságot, a világ minden tájáról évente kétszer egyre több kereskedő hozta el ide portékáját. A versengő Frankfurt am Main-i, neun- burgi, erfurti és haliéi vásárok csakhamar vereséget szenvedtek. A vásári monopólium, amelyet Miksa császár, 1497- ben adományozott és 1507-ben megnyitott, olyan fejlődést inMarktplatz, a történelmi nevezetességű Városházával és jobbra az új Vásárház.

vásáron 10 450 kiállítót 75 és 85 100 látogatót 94 országA Grimmaischen Kapu előtt 1800 körül.

Lipcse zenei hagyományai szorosan kapcsolódnak Johann Sebastian Bach itteni működéséhez, valamint a világhírű Tamás kórushoz és a 18. században létrehozott „Gewandhaus” (posztócsarnok)-zene- karhoz. Az ének- és zenekar eppen az utóbbi évek utazásai során sok sikert aratott.

A lipcseiek büszkék városukra a német munkásmozgalom történetében betöltött szerepére is. Itt harcait két évtizeden át a német munkás- mozgalom két úttörője: August Bebel és Wilhelm Liebneckt, akik az 1872. évi lipcsei perben bátran védték a szocializmus eszméit. 1874- ben Lipcsében tartózkodott Marx Károly is. Az első világháború előtt Franz Mehring és Roza Luxemburg a „LipLipcse vásárváros 1965. október 7-én történelmi felvonulással ünnepli majd 800 születésnapját. Az ünnepség előkészületei már javában folynak az őszi nemzetközi vásár szervezésével együtt. Lipcse az alapítását is a kereskedelemnek köszönhette. A X. században ugyanis a Via Regia és a Via Imperil kereskedelmi utak kereszteződésénél épült Libzi vára.' Az elc/jbi nyugatról, a Rajnán és az Elbán át Lengyelországba, majd onnan tóvább Kijevbe és Nizs- níj Novgorodba vezetett, a Via Ifnperil pedig Észak-Né- metországot kötötte össze ítéli gval.

A

800 éves Lipcse

ben az NDK-ban 100 millió példányban megjelent, 9450 nyomdai kiadvány legnagyobb részét itt állították elő. A vásárváros német nemzeti könyvtárában több mint 3 millió könyvet találhatunk. A könyvtár a föld 70 országával +art kapcsolatot.

dított el, amely a várost a német kereskedelem legfontosabb központjává emelte.

A következő évszázadok háborúi sokszor fenyegették a kereskedelmet és a közlekedést. Így a 30 éves háborúban ötször foglalták el a várost a zsoldos-seregek. 1813-ban, a lipcsei csatában a napóleoni hódításoknak itt vetettek véget a szövetséges német, orosz, osztrák és angol hadak.

A második világháború után • Lipcse ismét a nemzetközi kereskedelem egyik gócpontjává fejlődött. Jelenleg 340 ezer négyzetméter kiállítási terület áll rendelkezésre, ebből 125 ezer 22 csarnokban és 25 pavilonban a Technische Messe területén. Az 1965. évi tavaszi

Seherezádé

hogy annak a férje nagy mamlasz-.. Képzelje, hagyja, hogy társbérlőjük, az a színész. .. No, de leég a rántásom, meg ,a tálalásra is készülni kell. Majd legközelebb. . ■

Másnap Seherez Adél ott folytatta, ahol előző délelőtt abbahagyta.

— Szóval, az a színész már hónapok óta csapja a szelet a fiatal Horváthnénak. A múltkor az egész család kirándulni ment, az ifiasszony is öltözködött, azután egyszerre fejfájásról kezdett panaszkodni. Persze, otthon maradt és véletlenül. érti, szomszédasszony, véletlenül a színész is otthon maradt. Én nem tudom, mi történt közöttük, csak a lármát hallottam. Ugyanis pont akkor jött oda a színész menyasszonya és minden szó áthallatszott a mi szobánkba. Tudja. vékonyak a falak...

A következő délelőtt a nyugalmazott óvónő nagy színészi képességgel vázolta, hogy mi történt, a menyasszony, a színész és a fiatal Horváthné között. Mintha televíziós közvetítést látott volna Kovácsné.

bői jegyeztek fel. A vendégek között 33 kormány- és parlamenti küldöttség és 1080 újságíró szerepelt.

Lipcsében székel a második legrégibb német egyetem: 1959-ben ünnepelte 550. évfordulóját. Az 1953 óta Marx Károly nevét viselő „Alma mater Lipsiensis” számos intézetében jelenleg 2000 tudós és docens több mint 13 ezer diákot készít fel hivatására. További 30 fő- és szakiskola (köztük a 200 éves Grafikai és Könyvművészeti Főiskola és az 1843-ban Felix Mendel- sohn-Bartholdy alapította zenei főiskola) 24 ezernél több tanulóval Lipcsét nemzetközileg elismert tudományos központtá is avatja.

Messze a város falain kívül ismert Lipcse, mint a könyvnyomtatás központja. Az 1962Negyedik nap a mamlasz Horváth és felesége veszekedéséről adott részletes beszámolót. Nincs az a rádiószpi- ker, aki olyan hévvel tolmácsolna egy eredményt, mint ahogy Adél a perpatvar részleteit közölte.

Fél évvél később (184-ik délelőtt) Kovácsné megtudta, hogy Horváthné elvált és feleségül ment a színészhez. Másfél év múlva (549-ik délelőtt) arról kapott hírt. hogy a volt Horváthné visszaköltözött a házba mamlasz férjéhez, és ez így ment közel három évig. Kovácsné nem tanulmányozta a naptárt, és így csak mi, a történet krónikásai tudjuk, hogy 1001 délelőtt telt el Kovácsék beköltözése és távozása előtt.

Seherez Adél mindennapos délelőtti meséi ugyanis tönkretették Kovácsné idegeit és ezért elcserélték lakásukat. Az ezerkettedik délelőtt kezdték el a költözködést. Az új lakó, miközben a régiek, csomagoltak, bizalmasan megkérdezte Kovácsnétól:

— És mondja, drágám, de nagyon őszintén, jó ez a lakás?

Kovácsné meggyőződéssel válaszolta:

— Mi az, hogy jó? Mesés—

Palásti László

csei Népújság” munkatársai voltak. 1934-ben Georgij Dimitrov, a hírhedt Reichstag- - perben itt vágta Gering arcába: „Ugye fél a kérdéseimtől, miniszterelnök. úr?”

Sok emlék a német nép szívében, sok hagyomány, és műemlék tanúsítja, hogy a 800 éves Lipcse Németország történetében mindenkor jelentős helyet foglalt el.

V. Y. D.

MOZAIKOK

Akí tanít az kétsze, nut.

A gyermekeknek nagyobb

szükségük van példaképre, aint bírálatra.

Az embereket az életben csak két erő hajtja: az éhség és a szerelem.

Tévedéseink inkább ;llem- gyengeségből, mintsem . észbeli fogyatékosságból erednek.

*

A történetírás nem ’ d::- mány, hanem művészet.

A tartós illúziónak megvannak a valóságos sajátos tulajdonságai, s ha sohasem ábrándulunk ki, sohasem csalatkozunk.

Nem a valóságos, hanem a képzelt lények keltik bennünk a legmélyebb és a legmaradandóbb hatást.

Az ártatlanság többnyire szerencse, nem pedig erény.