Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

1965 szeptember 22 szerb a NÖGRAD Szabadidejükéihas2nosan, 'Ahol az öregedés jelei mutatkoznak célsreriien akarlak r , . ..... ...... . , ... eltmteni tanulmány a nógrádi bányák letezamhelyseterol 3 rendes kerékvágásban Mit bizonyít a nagyoroszi tsz egyszámlája? A szocializmus építésének szerves része a társadalmi tudat szocialista alakítása, a marxista eszmék terjesztése, meghonosítása az ifjúság gon­dolkodásában Ennek egyik hatásos eszköze a KlSZ-okta- tás rendszere, s ezt kell, hogy szolgálják az idei kulturális ev eseményei, rendezvényei is. A balassagyarmati járási KISZ-bizottságon szintén folynak, illetve befejezésük­höz közelednek a KlSZ-okta- tás és a kulturális év előké­születei. A KISZ-oktatásban eddig 850 fiatal vesz részt a járás­ból. A propagandisták ez év­ben először találkoznak a KISZ-kongresszus anyagáns. a feldolgozásával, az akció­programban vállaltak gyakor­lati realizálásával. Éppen ezért okozhat meglepetést, hogy a járásban a fiatal pedagógusok KISZ-oktatásban való rész­vételét még ez évben sem si­került, illetve sikerül megol­dani, annak ellenére, hogy ez már évek óta meglévő gond. A kulturális évben a leg­fontosabb feladat a balassa­gyarmati járásban is a tar­talmi tevékenység javítása, s a fiatalok szabadidejének hasznos és célszerű eltöltését szolgáló lehetőségek megte­remtése. Sajnos a járás köz­ségeinek többségében nincs a fiataloknak klubjuk. Ennek ellenére természetesen szá­mos lehetőség kínálkozik a szabadidő tartalmas kitölté­sére, a szórakozásra, az ön­művelésre. Az ősz folyamán kezdődik meg a járási művelődési ott­honban a KISZ segítségével az a program, melynek so­rán a járásban legnépsze­rűbb művészeti ágakkal fog­lalkozó, illetve irántuk ér­deklődő fiataloknak tíz hóna­pon keresztül lehetőség nyí­lik arra, hogy e művészeti ágakkal kapcsolatban gyakor­lati ismereteket szerezzenek. Vasárnaponként a művelődé- dési otthonban a színjátszás, a népi tánc, a bábjátékok él a klubok iránt érdeklődő fia­talokat képeznek tovább- Az első foglalkozást szeptember 12-én tartották meg. (te) A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél a közelmúltban ér­dekes felmérést vegeztek A munkáslétszám összetételét elemezték, az életkor és a szolgálati idő szempontjából. Megállapították, hogy a dol­gozók átlagos életkora pél­dául négy és fél évvel maga­sabb az iparági átlagnál, a nógrádi tröszt területén elöre­gedési irányzat tapasztalható- A szénbányászat munka­erő igényessége köztudomá­sú. Különösen Nógrádban az, ahol a bányák geológiai adott­sága miatt nehezen gépesít­hető a munka. A szenek két csoportra oszthatók, a jó tel­jesítményt biztosító vastag, de gyengébb minőségű és a vékony, alacsony teljesítmé­nyű jobb minőségű telepekre. Az igény mind inkább a mi­nőségi szenekre irányul, te­hát a létszám-igényes terü­letre. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a tröszt munkaerőhelyzetével behatób­ban foglalkozzanak. Elég nagy a létszámmozgás. Az elmúlt évben például 806 dolgozót helyeztek át a tröszt egyik üzemétől a másikhoz. A létszámmegoszlás sem egyenletes minden üzemnél. A vájár-arány például a Zagy­va! Bányaüzemnél csaknem 49 százalék, Nagybátonyban viszont csak 35,4 százalék. Ez­zel szemben a földalatti ,.egyéb” dolgozók arányszáma éppen az ellenkezője ennek, hiszen Zagyván csak 14.4 szá­zalék Nagybatonyban pedig ennek csaknem háromszoro­sa. A munkások átlagkora a tröszt területén 33,9 év, csu­pán egy évvel nagyobb az or­szágos iparági átlagnál- A vájároknál már öt évvel na­gyobb, Mátranovákon viszont ennél is nagyobb, hét év. Amíg az országos iparági át­lagra a fíatalodás a jellemző, Nógrádra az öregedés. Kedvezőbb a kép, ha trösz­ti munkahelyeken eltöltött szolgálati időt vizsgáljuk, amely átlagosan 11 év, ebből a vájároké 13 és fél év. Leg­magasabb a szolgálati idő Mátranovákon és Mizserfán. A felmérés bár kísérleti jel­legű, de alkalmas a következ­tetések levonására. Született is már néhány jövőre vo­natkozó javaslat. Ilyen pél­dául— bár termelés-csökke­néssel számolnak a távlati tervben —, az utánpótlás ne­veléséről nem szabad lemon­dani. A munkaerő vándorlás is káros, s mivel a fiatalok között fordul elő leginkább, ennek okait még tovább kell elemezgetni, a szükséges in­tézkedéseket megtenni. Fontos ez a későbbi törzsgárda ki­alakítása miatt is. A szocialista brigádok kö­zül azokat, amelyekben fia­talok dolgoznak, különösen fi­gyelemmel kellene kísérni, patronálásukra fiatal műsza­kiakat beosztani, hogy azok megismerjék problémáikat, segítsenek a megoldásban. Ebben egyébként a KISZ is sokat segíthet. Sajnos van más ok is- A kolenizálás foka nem nagyon növekszik. A fiatalok távollé­te a családtól nem a leg­egészségesebb dolog. A tröszt lakáspolitikáját Is az adott körülményekhez kellene igazí­tani. A vizsgálat tanúsága sze­rint az utóbbi években ke­vés vájáriskolát végzett fiatal került a tröszt üzemeihez. A nagybátonyi iskolát egy évvel ezelőtt átszervezték és a vá­járokon kívül már elektróla- katosokat és esztergályosokat is nevelnek. Van is jelentkező az iskolára, de a létszámhely­zet miatt a tröszt nem tudja felvenni az itt végzett fia­talok egészét, azok más tröszthöz kerülnek. A tanulmány nagyon érté­kes, jó kii:ndulójx»ntja számos jövőbeni intézkedésnek. An­nak, hogy miként lehetne még jobban tudományosan kialakitani a létszámgazdál­kodást meglepetésektől men­tesen. B. J. Mielőtt beléptem, postabon­tás lehetett a nagyoroszi Egyetértés Tsz könyvelésé­ben, mert már az első kér­désemre a Nemzeti Bank „kutyanyelvét” emelte fel az asztalról bizonyításként Ke­lemen Ferenc. — Első eset a szövetkezet történetében — mondotta, hogy 845 000 forint van gaz­daságunk egyszámláján. Jú­liusban elérte már a félmil­liót, s azóta emelkedett 800 000 forint fölé a bankhoz befizetett összeg. Május óta nem volt sorbanállásunk, s a munkaegység után járó 10 forintos havi előleget is pon­tosan fizetjük. Az idős könyvelő szavai nyomán mind jobban kiala­kult az évekkel előbb sokat bírált nagyoroszi termelőszö­vetkezet gazdálkodásának jelenlegi arca. Á gazdaság felzárkózik Valójában mi is történt Nagyorosziban, hogy a közös munkában képességeikkel odaadóan részvevő emberek is elégedettek, hogy az Egyetértés Tsz a múlt évi első — bár még bizonytalan — lépés után, idén most már magabiztosabban zárkó­zik fel az aktívan záró gaz­daságok sorába? A válasz mindenekelőtt az új vezetés, s — ami ennek eredményeképpen valósult meg — a reális tervezés és növekvő jövedelem összefüg­gésében adható mag. — Aki lelkiismeretesen dolgozik, az ma megtalálja ugyanazt, amit az iparban kereshetne — kapcsolódik a beszélgetésbe Vozári Árpád, s már mutatja is a legutóbbi hónap bérszámfejtését. A bérskála persz.e rendkí­vül széles. Szinte tökéletes tükörképe annak a ténynek, hogy kí-ki milyen mértékben vette ki részét a közösség jö­vedelmét alkotó munkából. Van, aki 1500 forintnál Is többet kapott előleg és pré­mium címén augusztusi tel­jesítménye alapján, de akad olyan is, akinek a szeptember 10-ig kifizetett prémiuma és munkaegység előlege a 600 forintot sem éri el. Egy ifjú fogatos Csak a fiatalok problémája vár még megoldásra — mon­dogatják a szövetkezetbeliek, s ezen az SZTK-jellegű be­tegbiztosítás és nyugdíj kér­dését értik, az ipari munká­sok ilyen irányú jogosultsá­gát említve példaként. Pedig ettől a hiányosságtól függetle­nül, az ipari vállalatokhoz hasonlóan, a tsz-ben is meg­van a kiegyensúlyozott, egyenletes jó jövedelem le­hetősége. Példának említik ifj; Juhász Józsefet, aki a természetbeni juttatásokon és a háztáji jövedelemén kí­vül 900 forint előleget ka­pott kézhez augusztusban végzett munkája után. Pe­dig a fiatal fogatos ennél már nagyobb havi előleget is kapott. S a problémakör megint ott zárul: több kelle­ne a Juhász Józsefhez ha­sonló fiatalokból a tsz-be. Az eredmény azonban így is elismerésre méltó. A te­henészetben. 9,2 liter tej az istállóátlag az utóbbi két hó­napban, s ezzel legjobbak a járásban. Negyven hízottmar­ha vár még értékelésre, s hátra van a cukorrépa, a burgonya, és a kukorica be­takarítása. Mindezek még to­vább növelik a gazdálkodás eredményét. Különösen büsz­kék a kenyérgabona termés­átlagára. Búzából kilenc má­zsás átlagot terveztek, 13 má­zsát takarítottak be holdan­ként. Sörárpa termelésüket dicséri, hogy a tervezett 500 mázsa helyett 900 mázsát ér­tékesítettek. Jó minőségű munka De ha az egyszámla jó munkát bizonyító szerepéről szólunk, mint a jó gazdasági eredmények forrását a hoz­záértő szakvezetést, a lehe­tőségekkel számottartó terve­zést és munkaszervezést kell kiemelnünk a többi té­nyezők kozijl. Nem kis sze­repe volt például az időjá­rásnak sem a gabona hozam- tervek - túlteljesítésében. Ez viszont nem kisebbíti a tag­ság és a veztés összefogásá­nak jelentőségét, hiszen azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, amelyekben nem fordí­tottak kellő gondot a múlt évi őszi vetésre, hiába volt kedvező a nyáreleji időjárás, a termés jóval az átlag alatt maradt. A nagyorosziak ese­tében tehát kétséget kizáróan mindenekelőtt jó minőségű, szervezett, szorgos munkát bizonyít a szövetkezeti egy­számla. Nagy Ferenc Javul a megyei vízszolgáltatás A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevé­kenysége nyomán javul a megyei vízszolgáltatás. A vállalat tájékoztatása sze­rint a többi között befejez­ték Somlyó bányatelepen a vízmű itteni gépházának fel­újítását. A mintegy százöt­venezer forint értékben el­végzett munka higiénikusab- bá tette a vízszolgáltatást. Ugyancsak felújították Zagy- vapálíalván és Baglyasalján a vezeték hálózatot. A mun­ka baglyasaljai szakasza le­hetőséget nyújtott arra, hogy megoldják a MÁV szolgálati lakásainak vízellátását is. A felújításhoz körülbelül öt­százezer forinttal a MÁV is hozzájárult. Befejezés előtt áll Salgó­tarjánban a bányai kórház­tól a bányász művelődési otthonig terjedő útszakasz fővezetékeinek és leágazásai­nak cseréje. Ezzel -egvidőben Csak figyelmeztetésre? A pásztói földművesszövetke­zeti kereskedelemmel kapcsolat­ban az utóbbi hónapokban szá­mos jogosult bírálat hangzott el. Hivatalos szel vek, magánosok - és lapunk is - helytelenítette többek között a tejbolt egészség­telen edényöblítő módszerét. Ké­sőbb arról volt szó, hogy a vas­boltnál nem kielégítő a társa­dalmi tulajdon védelme. Az FSlSZ mindkét hibát gyorsan ki­javította. A napokban arról értesültünk, hogy a vasút közeléber FMSZ-mozgőáru3 méri a kispark- ban a pálinkát. lefektették azokat a vezetéke két is, amelyek a regionális vízmű vizét a Brezina völgyi lakótelepre majd eljuttatják. Erőteljesen halad Kazár község, valamint Róna-bánya­telep vízvezeték hálózatának rekunstrukeiója. A két mun­kára mintegy másfél millió forintot fordítanak. Az idén is folytatódik a termelőszövetkezetek közmű­vesítése. Erre a célra, a már elvégzett feladatokon kívül, még az idén egymillió négy- százezer forintot áldoznak. A Víz és Csatornamű, mint al­vállalkozó részt vesz egyebek között, a nógrádime­gyeri és a drégelypalánki ter­melőszövetkezetek közmű há­lózatának megépítésében. A két tsz-ben egyébként hidro- glóbusz fogja biztositani a kö­zös gazdaság korszerű vízellá­tását.- Valóban ez történt, - ismer­te el az ügyintéző. - Tudja, az emberek szívesen megtttak egy- egy féldecit; mi sem álltunk leg­jobban a tervvel... Helytelen volt e szábálytalanság fölött szemethúnynunk. Tehát kijavították azt a hi­bát is. Dicséretes. De miért kell megvárni a fi­gyelmeztetést? Más pásztói pél­dákból tudjuk, hogy az FMSZ vezetőségében ennél nagyobb a rátermettség, az önállóság.- b ­Kinőtte a A napi jelentés a szerda reggeli állapotokat tükrözi. Az autóbuszokat leszámítva, huszonöt javításra váró gép­kocsi áll a 2. számú AKÖV balassagyarmati főnökségé­nek telepén. A huszonötből tizenkettő billenős platójú teherautó. Közülük hét az „anyaghiányos” — ami azt jelenti, hogy javításukat va­lamely alkatrész hiánya kés­lelteti —, négy, főjavítás vé­gett, Szombathelyre vagy Budapestre kerül. A tizenhá­rom fix-platójú jármű közül négy az anyaghiányos, ket­tőhöz nincs gumi, kettő me- gintcsak Pestre ment, főja­vításra. Kajtor István műszaki ve­zető mutatja a vállalat költ­ségelőírását és egy hozzáve­tőleges számítást. Abból kide­rül: ahhoz, hogy a főnökség ne lépje túl a javítási és egyéb költségeket, a javítás­ra váró gépkocsiknak napon­ta nem szabadna meghalad- niok a húsz-huszonkét TEFU járművet és a három MÁVAUT gépkocsit. Ezzel szemben erre a listára na­ponta huszonöt-huszonhat te­herkocsi, öt-hat, néha nyolc kilenc autóbusz kerül. Emel­lett a javításra fordított idő kétszerese, háromszorosa an­nak. amennyi idő alatt, nor­mális körülmények között, a gépkocsit rendbe lehetne hozni. A gumihiány nem új­keletű és nem csupán balas­ruháját.«. sagyarmati probléma. De az, hogy kevés a gumi, nem ke­vés költséget jelent. Ellen­kezőleg. A telep havonta öt­venezer forintot fordíthat gu- miköltségekre. Szeptember 15-én viszont már negyven­háromezer háromszáz forint­nál tartottak. De ez csak a pénzben kifejezhető költség. Az udvaron a műszaki veze­tő elé állt egy gépkocsiveze­tő: két gumi kéne. Az történt ugyanis; egy másik úgyneve­zett II. szemlén lévő járműről levették ezt a két köpenyt, hogy a kocsijával elmehes­sen fuvarba. Közben ama­zon a javítást elvégezték, vissza kell adni a kölcsön gumit. De akkor mit tegyen a helyére... Ha nem kap — bár a kocsi egyébként üzem­képes —, az udvaron marad, tétlenségre kárhoztatva. Va­lahol várnak majd egy szál­lítmányt, de az késik. Csök­ken a TEFU bevétele — hi­szen a fuvaroztató a lebonyo­lított szállítás után fizet. Es nem keres a gépkocsivezető. Hasonló esetek naponta megismétlődnek. Jön egy másik sofőr. Kezé­ben „kicsipkézett” kardánke­reszt darabjai. Másikat kér. A műszaki vezető a kezébe ve­szi az alkatrészt. — Már javíthatatlan. Per­sze, nincs tűgörgő. Elég. ha egy-kettő elkopik, kihullik a csapágyból, s ha nem tud­juk pótolni — idő előtt tönk­re megy az egész alkatrész. — Mikor szerelték be ezt a kardánkeresztet? — kérdem a gépkocsivezetőtől. — Körülbelül márciusban. Márciusban, vagy áprilisban lehetett. — Mennyi ideig kell tarta­nia egy kardánkeresztnek? — fordulok most a műszaki vezetőhöz. — Még ilyen nagy igény- bevétellel is, mint amilyen a mieink, legalább egy évig. Nos, ez a kardánkereszt csak fél évig tartott. — Mennyibe kerül ez az alkatrész? — Nyolcszáz forihtba. — És a tűgörgő? — Hetveh-nyolcvan fil­lér darabja. Megyünk a raktárba. Ott Fejes Zoltán raktáros előve­szi a bizonylatokat. Nemcsak tűgörgő nincs, hiánycikk a cseresznyeégő is. Az irány­jelző lámpához. A tizenkét voltosnak öt forint negyven fillér az ára. Ha nincs, s a gépkocsivezetőt a közlekedés­rendészet rajtakapja ezen, legkevesebb ötven forint a büntetés. De az irányjelző lámpa hiánya balesetet is okozhat. Akkor pedig az egész anyagi és erkölcsi fe­lelősség a gépkocsivezetőre hárul. — És kiengedik innen a kocsit úgy, hogy nincs irány­jelző lámpája? — Ki nem engedjük — fe­leli a műszaki vezető —, mert ha minden kötél sza­kad, leszereljük egy javítás­ban lévő járműről. De baj úton Is történhet: a cseresz­nyeégő felmondja a szolgála­tot, s a gépkocsivezetőnél nincs tartalék... — Hány cseresznyeégőre lenne szükség? — kérdem a raktárost. — Most, hogy ennyire ki­fogytunk, havi kétszázra. — És mennyit kapnak? — Szeptember 15-ig tiz darab érkezett. A belső vi­lágításra való Ikarusz bu­szokból kiszereltük a hu­szonnégy voltos égőket, hogy a Skodáink kimehessenek — teszi hozzá Kajtor István. — De azért meg az utasok zúgolódnak. Es joggal. Mit csináljunk? Hiány van vá­rosi égőben is. Ezért néhány gépkocsink csak nappal köz­lekedhet. — Tegnap délelőtt tiz óra tájban állt be, még aznap kimehetett volna, ha van alkatrész. — Ha nincs, végül mégis honnan van? * — Leszereljük egy másik­ról. — S arra honnan keríte­nek? — Leszereljük egy harma­dikról, egy negyedikről... vagy kunyerálunk más válla­latoktól. Amíg bele nem bo­londul az ember. Hortobágyi Pál brigádja a szocialista címért harcol. In­kább kínlódás ez, mint harc. Ha főalkatrész szorul cserére, az eleve egy-két na­pos időveszteség: fődarab tartalék Gyarmaton egyálta­lán nincs. Ha egy nagy Skoda vagy Ikarusz fékdob­ját kell szabályozni, Salgó­tarjánban kell küldeni, mert az itteni, vizözönelőtti eszter­gapadra felfogni sem lehet. A hátunk mögött megszó­lal egy szerelő: — Palikám, a dinamó kell-e még? — Igen kell — feleli a brigádvezető — várjatok még egy kicsit. Az egyes szemle műhelyből kérj k — magyarázza nekem —, mert az egész műszaki szakszolgá­latra egyetlen dinamónk van. Volt ugyan még két transzfor­mátorunk, de azokat már jó régen Tarjánba szállították javítani. Azóta sem tudom, mi van velük. Egyébként most az egyes szemlén kelle­ne a dinamó. Máskor mi vá­runk rájuk. Ha nagyon sür­get a munka, megyünk ka- lapolni az útfenntartókhoz. Ugyanígy vagyunk a Dissous- gázzal is. Ha kifogy az a két palack, ami van, Tarjánban cserélik. Néha az is eltart két napig. Aztán ha gáz van, nincs oxigén. Ez is van, az is van — kifogy a hegesztő­pálca. Ehh. ..! Fele munkánk se volna, ha nem hiányozna hol ez, hol amaz. A 2. számú AKÖV balassa- gyamati "Főnökségé most na­gyon hasonlít egy kamasz­hoz. aKit még mindig a gyermekkori ruháiban járat­nak. Kinőtte jelenlegi te­lephelyét. amely valamikor huszonhat-harminc járműre létesült, most pedig — trak­torokkal és pótkocsikkal együtt 193 jármű az állomá­nya. Dolgozóinak létszáma négyszázhúsz, ebből hetven­hetén tartoznak a műszaki szakszolgálathoz — nem számítva a huszonnyolc ipa­ritanulót. A telepnek sem megfelelő gépi berendezései, sem szociális létesítményei nincsenek. Es nagyon rossz az alkatrészellátása. Tudjuk, hogy tervezik új balassagyarmati AKÖV te­lephely létesítését — már csak azért sem jut beruhá­zás a régire. Az új telep­hely azonban késik. S az al­katrész és gumifiiányra is csak az a válasz: országos probléma! Az AKÖV balassa­gyarmati telepét érték és ér­hetik szemrehányások szer­vezési hibákért, nem kielégí­tő munkáét. Hiszen ennek is része lehet abban, hogy az előírásnál több a javítás, s a javítás is tovább tart a megengedettnél. De, ha fil­léres vagy néhány forintos alkatrész miatt — mert nincs — sokszáz forintos al­katrészek kerülnek a sze­métbe. ha néhány alkatrész — s mi több! — alapvető termelőeszközök hiánya mi­att járművek tucatjai veszte­gelnek napokig a garázsban, az udvaron — a felelősség nem hárítható a főnökség dolgozóira. S amíg ezeken az alapvető fogyatékosságokon nem javítanak, fölösleges is beszélni korszerű és gazda­ságé« teher- és személyszálli- tásróTT Cs. G.

Next

/
Thumbnails
Contents