Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
4 nögrad Í955. szeptember 22. szerda „ITT" ÉS „OTTHON" Hazalátogató honfitársaink között Átzúgtak ezen a kis országon a történelem véres viharai és kiszakították innen sok hazánkfiát. A hárommillió koldus országából kibotorkáltak a századfordulón sok-sok százezerén a vakvilágba. Csak egy remény éltette őket: „hátha ott majd...!” Vitte a magyarokat az 1929-32-es gazdasági világválság. És mentek a második világháború alatt és után, 1956 októberének fejeket megzavaró hónapjaiban. Több mint másfélmillió honfitársunk él Ausztráliától — Grönlandig, New Yorktól — Bécsig. Igaz, más országban élnek. Talán már azt sem tudják, milyen a Nagykörút. Lehet, hogy egy-egy ízes magyar mondat értelmén már gondolkodniuk kell, de azért magyarok. Keresik odakint egymást. Kapcsolatokat teremtenek, magyar egyesületeket alakítanak. Minden, ami náluk történik, az „Itt” s minden, ami Magyarországon: „Otthon”. A Magyarok Világszövetsége céljául tűzte ki, hogy segít a kivándorolt magyarok és a külföld között jó kapcsolatot teremteni. A Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetsége lapja több tízezer példányban készül. Eljut mindenfelé, kintélő honfitársainkhoz. Ez elősegíti, hogy közvetlen kapcsolatban maradjanak hazánk eseményeivel. A magyar kormány ismert elvi álláspontja — aki nfncs ellenünk az velünk van — érvényes természetesen a külföldön élő magyarokra is, érvényes hisz ők ott kint sokat mesélhetnek hazánkról: szülőhazájukról. Hiteles képet adhatnak országunk kultúrájáról, gazdasági életéről. Ezért is ragad meg a Világszövetség minden alkalmat, hogy honfitársaink minél gyakrabban hazalátogassanak. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának 1963. évi amnesztia rendelete kiterjedt az 1956-ban távozott magyarokra is. Aki tehát kíván, közülük is hazajöhet látogatóba. Ezek az alkalommal élnek is, az évente mintegy 50-60 ezer hazalátogató magyar között mind több az 1956-ban disszidáltak száma. A nyugati ellenséges propagandagépezet persze mindent elkövet, hogy átlátszó hazugságokkal megfélemlítse a ké- szülődőket. --Ilyeneket mondtak és mondanak: „Ne menjetek! Börtön vár rátok! Kényszermunka! Még az otthoni hozzátartozóitokat is bántalmazzák! Kell-e azonban jobb cáfolat a tapasztalásnál? Egyre többen érkeztek, kezdetben izgultak a határállomáson, vajon mi várja őket itthon. Aztán ahogy ismét visszatértek új hazájukba, elmondták barátaiknak, ismerőseiknek élményeiket,. Vendégeink — most <már mint külföldi állampolgárok — végigsétálnak a csillogó Körúton és nemritkán szentimentálisán nosztalgiát éreznek még a sokat szidott zsúfolt 6-os villamos után is. Egyrészüknek utolsó képe Budapestről 1956 őszéről maradt, a romokról. Csoda-e, ha elá- mulnak az Erzsébet-híd láttán? Ha elismeréssel füttyen- tenek az Ifjúsági Szálló előtt? Ha megcsodálják az új lakótelepeket? Ha boldogan konstatálják — ez a város, a mi Budapestünk valóban gyönyörű! Aztán jönnek azok, akik 20- 40, vagy talán még ennél is több esztendeje nem voltak itthon. Sokukon érződik az idegen kiejtés, a zárt „e” betűk, a nyújtott „a”-k. Es, hogy igyekeznek titkolni! Fehér hajú bácsikkal és nénikkel beszélgettünk. Fiatal lányok, ifjú legények voltak, amikor kivándoroltak. Talán akkor még a Lóvasút is közlekedett a Szigeten. Most büszkélkednek választékos magyar tudásukkal, amin valóban alig-alig fogott a kinti élet. Régi-régi dalokat énekelnek. Autóbusszal viszi kirándulni őket a Magyarok Világszövetsége. Megnézhetik a festői tájakat, új városainkat, falvain- kat. Bárkivel elbeszélgethetnek, hogy saját szemükkel, fülükkel győződhessenek meg a magyar valóságról. — „Madám Kovácsné”, mert így mondják és nem Kovácsné asszony. Hiába negyven év Párizsban nagy idő. És felelevenednek a régi, az itthoni fiatajok számára ismeretlen mondatok: — JóreggeT nagysas’ asz- szony. Itt a tej. — Tegye a küszöbre, a pénz a lábtörlő alatt. EH látogatnak a temetőbe, sírnak egy keveset. A szemük nyitva. Meglátják, hogy mekkorát fordult itt az élet, hogy a „Juliskából” Júlia lett és a „Marcsából” Mária. Hogy a Weiss Manfréd gyár ma Csepelé. Ki így, ki ügy él odakint, Erre nincs sablon. De van, aki 56 éves fejjel is végleg haza akar térni. Külüs Istvánnak hívják, szabómester, szalonja van Párizsban.. Azt mondja' „Elég volt, Mössziő. 40 év még Párizsban is sok, majd itthon újra kezdem. Hogy ott minden ragyog? Hát nem mondom, szépek a bulvárok és csillognak az ékszerüzletek, meg a pénz. De ha elfogy, mindennek vége. Ezt én mondom, mössziő, pedig elég sokáig bírtam.” Azt mondják magukról: magyarok vagyunk. És ezt így is érzik. Mikor visszautaznak, elmesélik, hogy az égvilágon senki sem akarta őket itt tartani, hazacsalogatni, úgy hogy talán mindössze ez az egy okozott csalódást vendégeskedésükben. Mátyás király egykori visegrádi várának helyreállítási munkáival ismerkednek a hazalát ogató magyarok A szécsényi példa A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz híre a megye határán is túljutott: szép terméseredményeiről, tagsága szorgalmáról, új kezdeményezéseiről megyénkben is sok szó esik. De az elismerés összhangjából olykor-olykor ki- hangzik egy-egy oda nem illő hang. Így például találkoztam már olyan észrevétellel is, hogy a szécsényi tsz-nek rendkívül jók a talajadottságai, kiváló eredményeiket tehát a természet gazdag ajándékaként könyvelhetik el. Hogy ebben mi az igazság, arról Boros Béla, a szövetkezet főagronómusa hivatott nyilatkozni, a kedvező és kedvezőtlen talajviszonyokkal neki van a legtöbb gondja: — Helyzetünk ilyen beállítása csak tájékozatlansággal vagy rosszindulattal . magyarázható — mondta legutóbb egy tanácskozás szünetében, ahol ugyancsak napirendre került ez a kérdés- — Az igaz hogy területünk fele jó mező- gazdasági talaj, viszont a másik fele semmivel sem jobb. mint Nógrád megye bármely részén. Ráadásul nyakunkon az Ipoly. Az idén is rétjeink az év nagy részében víz alatt állottak. Min*# titok Azoknak sincs igazuk azonban, akik a szécsényi eredmények mögött rejtélyes, titokzatos, egyedi módszereket, eljárásokat keresnek s úgy igyekeznek beállítani, hogy a szécsényi tsz-tagok egészen mások, mint a megye többi szövetkezetében. Ami a föld szeretetét és a földművelés iránti hozzáértést illeti, abban ugyan elkönyvelhet a maga javára egyet-mást a szövetkezet, de Szécsényben a nagyüzemi gazdálkodásra történt áttérésnek éppen azokat a foA szécsényi tsz-tagok idejében felismerték, hogy a közös gazdaság szekere csak úgy juthat kevesebb zökkenővel és gyorsabban előre, hogyha olyan vezetőket választanak, akik méltán élvezik a tagság többségének bizalmát s akikben megvan a képesség ahhoz, hogy a tagság érdekeit és a népgazdaság érdekeit mindig szem előtt tartva, minden erejüket a gazdaság erősítésére fordítsák. Felismerték azt is, hogy a munkadíjazás és jutalmazás helves módszerével biztosítani többet, mint hogy éltek azokkal az előnyökkel, amelyeket a mezőgazdasági nagyüzem biztosít, kötelességüket és jogaikat fokozott felelősségérzettel érvényesítik. Teljes biztonság A víz felszíne is tisztább, fényesebb, ha nyugodt a folyó, mint ha ár és örvény kavarja fel minduntalan a meder iszapját. így van ez a tsz esetében is- A szécsényi tsz- ben az első benyomások is gendő ember, emberi és gépi erőtartalék. Minden brigádnak meg van az állandó fo- gatos létszáma és a növény- termesztési brigádokba is jut hat-hat olyan erős férfi tsz- tag, akinek a munkájára bármikor számíthatnak- Ezt a biztonságot egy új munkadíjazási módszerrel, a munkaegység-mennyiség biztosításával érték el- A fejőgulyások 550, a fogatosok 500, az úgynevezett ..gyalogosok” pedig 450 munkaegységet kapnak egy évre, hogyha minden munkanapot becsületesen ledolgoznak. Ennek megfelelően rendszeres havi előleget kap a tsz-tag. Tehát, aki újévtől szilveszterig hajlandó egyfolytában, rendszeresen dolgozni, meghatározott. biztos jövedelemben részesül. S ez azt mutá^ ja, hogy a vezetőség és tagság számít, és bátran épít a tagság becsületességére. A rendszeres munka azután különböző járulékos juttatásokat is magával von: a biztosított munkaegységre dolgozó tsz-tagok havi egy nap tehát évente kétheti fizetett szabadságot kapnak. Ezenkívül a brigádvezető fizetetlen szabadságot is biztosíthat a tsz-tagnak. Ha viszont valaki igazolatlanul mulaszt, akkor a napi keresetének kétszeresét vonják le tőle. S ha valaki nem kellő szorgalommal és hozzáértéssel végzi munkáját. vagyis nem dolgozik becsületesen azt az egyes brigádokból maguk a tagok büntetik meg azzal, hogy megvonják tőle a „fixes” munka előnyeit. Természetesen azok, akik betegségük, idős koruk — vagy az asszonyok esetében — családi elfoglaltságuk miatt nem vállalhatnak egész évi rendszeres munkát, ettől függetlenül korlátozás nélkül annyit dolgozhatnak, amennyit akarnak. Táppénz a tsz-ben kozatait kellett és kell megjárni, mint más tsz-ekben. S bár a szécsényi tsz-ben valamennyi kezdeményezést a helyi viszonyokra alkalmaznak, sehol sincs akadálya annak, hogy a szécsényi példa alapján örök nyugtalansággal és felelősséggel keressék az új eljárásokat, új módszereket, amelyek előre viszik a gazdaság fejlődését, gazdaságilag még jobban megalapozzák a „közöst” és állandósítják az egyenletes, szép jövedelmet. Szelektálják a mákot a szécs ényi tsz-ben. Adám Pálné munkavezető ügyel arra, hogy a szövetkezetben termett harminc mázsa mák szép tisztán kerüljön a fogyasztókhoz lehet, hogy valamennyi tsz- tag magáénak érezze a gazdaságot, személyesen is érdekelt legyen a hozamok növelésében és a költségek csökkentésében. Ez a lehetőség, ez a két hasznos fegyver is adva van valamennyi szövetkezetben, csak éppen élni kell vele. Szécsényben — anélkül, hogy kicsinyítenék a szép eredményeket! — alig tettek ív " ' ■ / Sfff HP . fWÄ- p* ' 1 . • . k* ' ■' < a*:-*'.-*.'::. ÍV a. ' síáá^ :L ' ;' / L> •:'•$> N: :*sfíif Történelmi falak között .Kép és szöveg; Regős István sokat mondanak. A tsz-köz- pont udvara szemet gyönyörködtető virágoskert, irodája tiszta, s az itt megforduló tsz- tagok is mértéktartóak, jó- megjelenésűek, magabiztosak. S az országutak mentén, hol az erőlködő kombájn, hol a szemerkélő esőben is rendíthetetlenül dolgozó növénytermesztők, hol a roskadásig rakott pótkocsik mutatják a tsz- gazdák kitartó szorgalmát. Természetesen ez csak a felszín. Emögött ott van a közgyűlések forró hangulatú vitája, az éjszakák nyugtalansága és további útkeresése, a küzdelem az új módszerek elismertetéséért és terjesztéséért, a közösség fellépése a lustábbakkal, a spekulálókkal szemben. A biztonságérzet felülről terjed lefele. Nagy nyugalom árad Sümegi Jánosból, a több ezer holdas szövetkezet képviselő-elnökéből, a főagro- nómus intézkedéseiből és persze a főkönyvelőből is, akinek pedig elég sokat kell tennie azért, hogy a szakmai vezetők figyelmét a pénzügyi helyzet alakulására és egyes intézkedések szükségességére irányítsa. . Érdemes egy kicsit mélyére nézni annak, hogy miből táplálkozik vezetők és tagok nyugalma, biztonságérzete. Törődnek az emberekkel A szövetkezet elnöke, sőt a tagok is elsőrendű feltételnek tartják azt a körültekintő szervező és rendszerező munkát, amelynek központjában mindig az etnber áll. Ezt a vezetők gondos kiválasztása és vezetőségbe küldése alapozta meg, majd ehhez járult a messzemenő törekvés a jö- "üelmek igazságos, munka - -inti elosztására. A szécsényi tsz vezetőinek 'sősorban ezért nem kell ag- gódniok, hogy a torlódó munkák végzéséhez lesz-e eletáppénzfízetés bevezetése, s kalmazása. Ehhez a kezdem nyezéshez részben az ipari b tegbiztosítás és a mezőgazd sági helyzet közti különöse részben az a felismerés v zette a tsz vezetőségét, hói a mintaalapszabály szerint beteg tsz-tag éppen akk nem kapott megfelelő segíts get, amikor arra a legnagyol szüksége volt- A tsz alapsz, bályában is eredetileg azt módszert fogadták el, hogy beteg csak harminc nap meghaladó betegség eset« részesülhet munkaegység j< váírásban. Ezen változtatott szécsényi tsz-ben bevezete táppénzrendszer. Háromnapi betegségen túl a tsz-tag me; kapja az előző év azonos idi szakában szerzett jövedelmi nek 65 százalékát. Van azonkívül a tsz-ne eg.y szervezési mesterfogai is, amellyel biztosítani tudja a nagy dologidőkben az égéi falu részvételét a közös mur kákban: meghonosították progresszív háztáji terüle nagyságot. A tsz-tag a telj« sitett munkaegység arányi ban 800—1200 négyszögöl há: táji területet kaphat. Telj« hold háztáji viszont csa annak jár, akinek a hozzátai tozói is segítenek a nagyoh munkaidényben a tsz-nek, E a négyszáz négyszögöl ráadá- ként biztosított háztáji terüle rendkívül ösztönzőleg ha Azonkívül az ünnep- és pi henőnapokon a tsz-tagok öl venszázalékos jövedelemkiegé szítést kapnak. Nem véletler hogy Szécsényben brigádta és brigádvezető szinte éj nappallá téve dolgozik mos is, az őszi szántás-vetés é betakarítás számonkérő nap jaiban. Lakos György
